Zrínyi Miklós

A barokk hatás az irodalomban, mindenekelőtt a művek stílusán és szerkezetén figyelhető meg. A barokk költészet kedvelte a virtuóz rímtechnikát, a meglepő ellentétektől feszülő hasonlatokat. Különösen kedvelte a bonyolult összetételű mondatokat, szavak felhalmozását, ez főképp a barokk eposzban érvényesült. Legnagyobbjai: a spanyol Cervantes: Don Quijote, az olasz Tasso: A megszabadított Jeruzsálem, az angol Milton: Az elveszett paradicsom, a magyar Pázmány Péter és Zrínyi Miklós. A reneszánszot a magyar irodalomban jó másfél évszázados barokk korszak követi.

A magyar barokk kiemelkedő alakja Zrínyi Miklós. 1620-ban született. Politikus és hadvezér volt, az irodalommal csak mellékesen foglalkozott. Hadvezéri sikereire, török elleni harcaira volt elsősorban büszke, hírnevét mégis írói művészete örökítette meg igazán. Zrínyi Miklós a horvátországi Ozlay várában vagy Csáktornyán született nagybirtokos arisztokrata családban. Édesapja korán meghalt, végrendeletében fiai, Miklós és Péter nevelését a királyra és Pázmány Péterre bízta. Zrínyi így Habsburg-hű és mélyen vallásos, katolikus nevelésben részesült: a jezsuiták iskolájában, majd egyetemen tanult. Szünet nélkül indított kisebb-nagyobb támadásokat a török ellen, s élete fő céljának a török teljes kiűzését tartotta. 1646-ban kinevezik tábornoknak, 1647-ben Horváth bánnak. 1663-ban a bécsi udvar sürgősen kinevezte Zrínyit a magyarországi hadak fővezérévé. 1664 elején vezetett a Dunántúl déli részén, a hadtörténelemben világhírűvé vált „téli hadjáratot”. Zrínyi erőteljes szervezkedésbe kezdett az udvari politika ellen, s ekkor következett be tragikus halála 1664 november 18-án.

Lírai versei felejthetőek, erre maga is rájött és abba is hagyta. Tudományos prózái jelentősek.

Prózaművei:

1646: Tábori kis trakta című műve egy tervbe vett nagyobb katonai kézikönyv része, mely a hadsereg szolgálati szabályzatáról, szervezéséről, létszámáról, ellátásáról szól. (Zrínyi találta ki a hadtápot, ő szervezte meg, hogy minden csapatot kövessen a tábori konyha.)

1650-53: Vitézi hadnagy című munkája több száz rövidebb-hosszabb elmélkedés gyűjteménye, ezekben az ideális hadvezér személyéről, illetve a hadvezetés különböző kérdéseiről töpreng. Az erkölcsi alapok: tanult legyen, erkölcsös legyen, fegyelmezett legyen.

1656-57: Mátyás király életéről való elmélkedések. Itt a nemzetközi uralkodó típusát mutatja be. Mátyás volt számára a példakép.

1660-61: Az török áfium ellen való orvosság című röpiratát 1705-ben ki is nyomtatták. Zrínyi sejtette, hogy a Török Birodalom újabb hadjáratra készül Magyarország ellen. A mű alapgondolata: olyan hadsereget kell szervezni, amely saját erőből űzi ki a törököt. Van egy magyar szállóigévé vált mondata: „ne bántsd a magyart”.

Fő műve a Szigeti veszedelem (latinul Obsido-Szigetiana). Ez volt az első eposz a magyar irodalomban. 15 énekből áll. Tasso művének alapjaira készült. Azt a célt tűzi ki, hogy olyan példát állítson elő a török ellen harcoló magyar elé, mint amilyet dédapja állított. A barokk jelleg benne a monumentális kompozíción túl, a valóságos és realisztikusan ábrázolt eseményeknek a misztikus, vallásos szféra emelése.

Eposzi kellékek: invokáció: segélykérés Szűz Máriától

propozíció: témamegjelölés

enumeráció: a magyarság bűnei és Szulimán dicsérete

1 télen, 3 hónap alatt írta meg. Az antik mitológiai vonás szerepel művében. Számára a példa: Vergilius: Aneisa. Bibliai motívum: Isten haragja. Megtartja az eposzi kellékeket. Szűz Máriát kéri meg, hogy segítsen: Zrínyit, Szigetvár hősét Krisztus katonájaként mutatja be, akit az Isten vértanúsággal tisztelt meg. Farkasics Péter elsiratása: Zrínyi egyik vitézét siratja. Ezután a seregszemle következik. A magyar sereget úgy mutatja be, mintha a sereg kitűnő harcosokból, bátor vitézfikből állna. A seregek összecsapnak. Zrínyi az égő várból kirohanva megöli Szulejmánt. A legveszedelmesebb ellenségétől, nemcsak az országot, hanem a kereszténységet is megmentette. Zrínyi Magyarországot helyre akarta állítani, egységessé szervezni: Életének központjában az állam állt.

Zrínyi ars poeticája:

„Nem írom pennával,
Fekete tentával,
Csak szablyám élével
Az én örök híremet.”
 

Metafora: összevont hasonlat, ami egy szóval fejezi ki a hasonlót a hasonlítottal.

Fokozás: Valaminek egyre nagyobb fokát kifejező szavak halmozása (szívem, lelkem, szerelmem).

Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem

Zrínyi Miklós dalmát eredetű családja a Horvátországban fekvő Zerin váráról kapta nevét. A Zrínyiek a török balkáni megjelenése óta állandóan harcban álltak velük.

A költő Zrínyi korán árvaságra jutott. Nevelését Pázmány Péter irányította.

Zrínyi Miklós, a barokk főúri irodalom kiemelkedő alakja nemcsak költőként volt jelentős. Hadvezéri tehetsége, politikai éleslátása történelmünk legnagyobb személyiségei közé emelik.

Az 1640-es évek közepén Zrínyiben a törökkel vívott, ám a Habsburgok által nem támogatott harcai, valamint a 30 éves háborúban szerzett tapasztalatai megérlelték azt a felismerést, hogy a magyarság csak saját erejéből, nemzeti összefogással képes megszabadulni a töröktől. Eszméjének megvalósításához meg kellett győznie a magyar fő- és középnemeseket. Az ő buzdításukra és nekik dedikálva írta meg 1645-1646 telén fő művét a Szigeti veszedelem című eposzát.

Az eposz Szigetvár 1566-os ostromát, a várvédők,elsősorban a költő dédapjának,Zrínyi Miklósnak hősies halálát,a törökök felett aratott győzelmét mondja el.

A szigetiek mentesek azoktól a bűnöktől, amelyek a korabeli magyarságot jellemezték.A legkiválóbb erények testesülnek meg bennük: a hazaszeretet,önfelálldozás,bajtársisság,erkölcsi tisztaság, vagyis mindaz,amit a kor heroizmusa elvár a „kereszténység bajnokától”. Ilyen védörség ellen nem elégséges a törökök számbeli, anyagi és technikai fölénye. Ezért hihető el, hogy győzelmük Szigetvárnál cak látszat siker. Valójában veszítenek, hiszen seregük szétzűllik, vezérük elpusztul, miközben a szigetiek megdicsőülnek.

Az eposz egyik fő erőssége a szerte ágazó szálak egységét és célszerű elrendezését biztosító szerkezete.A kompozíció eleget tesz a barokk szerkesztés kettős követelményének : látomásos elemeivel a valóság határain túlra ragadja az olvasó képzeletét,miközben a részletek reális ábrázolásával megteremtei a valóság illúzióját. E kettősség már a kezdésnél megfigyelhető. Az események három cselekmény szálon indulnak el. 1.isteni rendelkezés az égben; 2.Arszlán budai pasa vállalkozása; 3. Zrínyi imája.

A három szál azután a kompozíció szempontjából nagyon fontos. III. énekben fonódik össze.

A szerkesztés egyik érdekes megoldása, hogy a tulajdonképpeni főcselekmény, a vár ostroma, csak a VII. énekben kezdődik. A terjedelmes bevezetőnek fontos szerepe van. Megismerjük Magyarország korabeli állapotát, a magyarság bűneit, a megbocsátás feltételeit. Felvonul előttünk a hatalmas török sereg és látjuk a feszület előtt imádkozó Zrínyit.már itt megtudjuk, hogy mártírhalál vár rá. Ez azonban nem bukás lesz,hanem jutalom.

A vár ostromát bemutató hét ének szerkezete két szempontból érdemel figyelmet. Az egyik a tömörítés a másik a változatosság. A magyaroknak dicsőséget hozó ostromot leíró X. éneket Juranics és Radivoj hősi, de tragikus kimenetelű története előzi meg. A török sereg széthullását, a lázadást bemutató XI. ének után Delimán és Cumilla szerlmi epizódja követi.Fontos szerepük van az eposzban a végzetszerűsége érzékeltető véletleneknek is.

Ezek sorozatát zárja a XIII. énekben a postagalamb elfogása.

A végkifejletet megrajzoló két utolsó ének a barokk festészet fény-árnyék technikája szerint épül fel.(Alderán,a sötétség ura,a fény fia Gábriel arkangyal). Míg a költő utódok közül Arany János elsősorban a mű kompozícióját csodálta,a romantikus Vörösmarty az eposz nyelvi-stiláris gazdagságát csodálta.

Zrínyi műve megírásához felhasználta mindazt, amit e témában addig leírtak.De ha a mű koncepciója megkívánta eltért a forrásoktól.

A kötetet utóhang, Peroráció zárja. Ebben a költő-szintén antik mintára-halhatatlanságot ígér magának.Ő azonban elődeitől eltérően-híven meghirdetett értékrendjéhez-nem költészete,hanem hazájáért vívott harc révén hiszi azt elérhetőnek.