|
9. Magyarország az Anjouk korában (Károlya Róbert és Nagy Lajos
Idején) 1301 az Árpádház kihalás (III. András halála) idején Mo-n a politikai hatalom a nagybirtokos kezébe kerül, akik területeiken az uralkodói hatalmat is gyakorolják, ezért kis királyoknak is nevezzük.
A trónért harcok indulnak, a trónharcok győztese, az Anjouk nápolyi ágából származó Károly Róbert, aki az egyház támogatásával és a firenzei bankházak pénzével érkezik Mo-ra. Eleinte az ország kis része van a kezében, az első nagy győzelmet 1312 rozgonyi csatában a kassai polgárok segítségével aratja az Abák ellen. Károly R. sorba veri a kiskirályokat, az ország egésze 1321.-ben Csák Máté halálával kerül kezébe. Károly R. legfontosabb feladata, a királyi hatalom gazdasági megteremtése, ugyanis a birtokok jövedelme nem fedezi a kötségeket. Legfontosabb jövedelem forrása a regalék, az-az a királyi jogon szedett jövedelmek. Bánya regálé a legfontosabb, ezen belül a nemesfém bányászati monopóliumok. A bányászok a nemesfém 10%-át urbura fejében befizettek a kincstárnak. Az uralkodó ennek 1/3-át a földbirtokosoknak adta, hogy érdekelté tegye a bányanyitásban. A másik jelentős jövedelem regálék, a nemesfém beváltási monopólium, vagyis nemesfémet beváltani csak a kincstárban lehetett, 30-40 % levonásával. Jelentős jövedelmet biztosított a 1/30 vám, a kivitt vagy behozott termékek árának a 3.33 %-a volt a külkervám. Legmodernebb jövedelem forrása, a kapuadó volt, melyet jobbágy
portánként szedtek. Károly R. tehát egy gazdaságilag megerősödött országot hagy fiára Nagy
Lajosra 1342-1382, aki a Károly Róbert teremtette gazdasági alapokon
hódító külpolitikát folytat. Náplyt többször is elfoglalja, de megtartani
nem tudja. Háborúihoz Nagy Lajosnak szüksége van a nemesség támogatására, ezért 1351-es törvényéibe felújítja az aranybullát, ősiség, kilenced, egy és ugyanazon nemesi szabadság elve.
|