Ny-Eu.-ban a 15 sz.-ban kialakulnak a feudális társadalmi osztályok, kialakul az egységes szabad költözésű jobbágyság, amely földjét a földbirtokosoktól, öröklődő bérletbe kapja, ennek fejében különböző szolgáltatásokkal tartozik pl.: robot (ingyenmunka, a földesúr kezelésében maradt földeken), terményadó, ajándék (évente megajándékozza földesurát), terményadó.
Szabad költözési jog (Évente 1 napon, ha nincs adósága, másik földbirtokoshoz költözhet.) A földek világi, vagy egyházi földbirtokos kezében volt. A földet a jobbágyok 2 nyomásos majd 3 nyomásos rendszerben művelik.

A termelési módszerek a 10.sz.-ra fejlődnek, megjelenik a nehézeke, amely már meg is fordítja a földet. Változik a igaerő is. Az ökör mellet a ló fogatolás is terjed, illetve a szügyhám, patkó, amely növeli a ló igaerejét. A 13.sz-tól kedvezően változik az éghajlat, melegebbé és csapadékosabbá válik, elterjed a zöldség és gyümölcs termesztés is. A mezőgazdasági technika fejlődése következtében az önellátó gazdálkodás helyét átveszi az árú termelés, létrejön az önálló ipar, és  ezeket összekötő kereskedelem.

Az ipar és a kereskedelem elsősorban a városokban telepszik le, az ipar céhes keretek között folyik. A céh azonos foglakozást űző iparosok érdekvédelmi szervezete. Célja: a verseny kizárása, ennek érdekében megegyeznek: árban, bérben, minőségben, munkaerő mennyiségben. A céhben a mesterek műhelyeiben inasok és segédek dolgoztak, nem pénzért, hanem a mesterré válás reményében. A segéd hogy mesterré váljon, tanulmányútra kellet mennyen, és el kellet készítenie a remeket. A céhen kívüli iparosokat kontároknak nevezik. A legnagyobb haszon a távolsági kereskedelemből származik, két nagy távolsági kereskedelmi központ jön létre:
- Levantei: Velence, Genova
amely a Földközi-tenger Keleti partvidékéről elsősorban a Távol-keletről behozott luxus cikkekkel  kereskednek: fűszerek (bors, sáfrány), porcelán, selyem, stb..  Nyugat-Európában.

- Hanza kereskedelem: Bréma, Lübeck központtal.
A Hanza iparcikket, bort szállít, gabonát a Ny-Eu. partvidékről (FRo., No.) területéről, É-Eu.-ba, ahol ellenértékként épületfát, mézet, nyersanyagot, viaszt, prémeket szállít Ny-Eu.-ba.

A két nagy kereskedelmi útvonalat a Fro-i Champagne grófság városai kötik össze.

Ipar és kereskedelem fejlődésével fejlődnek a városok, városiasodás következik be. Két jellemző típusa jön létre:
- mezőváros: Adóját egy összegben  földesúrnak fizeti, földesúri joghatóság alatt áll. Általában jellemző a mezőgazdasági termelés.

- Szabad királyi városok: adóját egy összegben az uralkodónak fizeti, csak királyi joghatóság alatt áll, az uralkodótól kedvezményeket kaphat (vám), monopoliumokat (árú megállítási jogot).