Kr.e. 500-kru 500.ig A magyarság ősei Baskíriában (nagy Magyarországban) éltek, itt alakult ki a 7 törzs:
- Nyék | - Megyer | -Kürt-Gyarmat | -Tarján | -Jenő | -Kér | -Keszi

A kr.u. 8. században a magyarok, az Azúri-tengertől Északra a Don és Dnyeper -folyó vidékén élnek. Itt a kazár birodalom fennhatósága alá kerülnek, és akul ki kazár hatásra a kettős fejedelemség rendszere.
- Kende=Kündü: Szakrális fejedelem (A magyarság megtestesítője)
- Gyula: Gyakorlati fejedelem (hadvezér)

A 9. sz.-ban a magyarság a Dnyeper, Dnyeszter, Prut, Szeret folyók vidékére költözik, megszökve a kazár birodalom fennhatósága alól. A magyarsággal 8. törzsként a kabar nép is. Az Etelközben lakó magyarság katonai vállalkozásai során megismeri a Kárpát-medencét, ua. kivannak téve a nagyobb kun és besenyő népek támadásainak, melyek elől 895-900.-ig Kárpát-medencébe települ át, ezt nevezzük honfoglalásnak. A honfoglalás két irányból törénik, Észak-keletről a Vereckei-szoroson át, Árpád gyula vezetésével, illetve D-nyugatról Kurszan kündü vezetésvel. A letelepedés törzsi, nemzetiségi renben történik. a Dunántúlt csak 900 körül foglalja el, a magyarság. A magyarság a letelepedés után tovább folytatja a nomád (vándorló) nagyállat tartó életmódját, a legelő azonban egyre kevesebbnek bizonyulnak, ezét egyre többen álnak be a törzs és nemzetségfők fegyveres kíséretébe. E felduzzadt fegyveres erővel sikeres rabló hadjáratokat vezetnek Nyugat-Európába, illetve délre a Bizánci birodalom területére, ezek az úgynevezett kalandozások. Sikerük oka, hogy Ny-Eu.-ba elfelejtették a magyarok lovasnomád harcmodorát illetve Ny.Eu. politikailag nem egységes. A 9. sz. közepére vereségek következnek be, ugyanis kiismerik a harcmodort, Ny-Eu. politikailag egyesült, ezért a 933-as Merseburgi, és a 955-ös  Ausburgi vereségek azt jelzik, hogy a kalandozások kora lejárt, bár vezetnek még sikeres hadjáratokat, új gazdasági, társadalmi fejlődési utat kell keresni.

Géza 972-996 ismeri fel, hogy a magyarság csak kersztény feudális államként maradhat fent, ezért 973-ban követeket küld quedlingburgi birodalmi gyülésre és békét ígér és hittérítőket kér. Külpolitikája is igyekszik Mo.-t Eu-hoz csatolni, a lányait a lengyel herceghez és a velencei dozse fiához adja, fiának Istvánnak megszerzi a Bajor hercegnő Gizella kezét. Géza művét fia István fejezi be. István 997-1000-1038 legyőzi az ellene lázadó törzsfőket a somogyi Koppányt a Maros-vidéki Ajtonyt és az erdélyi Gyulát. A területeiket elveszi és vármegyerendszert hoz létre(43 vármegye), ez jelenti István hatalmának gazdasági alapját. A vármegye központjában a vár áll élén az ispán, a védelmet a várkatonák és tisztjeik a várjobbágyok látják el. A termelő munkát a különböző jogállású szolgálónépek az úgyn. várnépek végzik. Ezek között található bérlőként szabad paraszt, de rabszolga is illetve házzal hozzátartozó földterülettel rendelkező fél szabadok. Hatalmának gazdasági alapja az egyház amelyet törvényeivel támogat pl: templom építési és templomba járási kötelezettség, megteremti a gazdasági alapját. Terményadót kellett fizetni. Megszervezi a magyar egyházrendszert 10 püspökséget hoz létre: pécsi, veszprémi, győri, bihari, esztergomi, váci, egri, erdélyi, marosvári, kalocsai. Az esztergomi érsekséget püspöki rangra emeli, ezzel függetleníti Nyugat Európától a Magyar egyházat.