Szt. István halálakor a feudális viszonyok és a társadalom még csak megidnult a fejlődés útján, a központi hatalom is csak belterületekre terjedt ki.

II. András 1046-1060 idején, már mindenhol földbirtokosok vannak, tehát megszűnik a szabad nomád társadalom maradványa. Ennek utolsó próbálkozása, az 1060-as 2. pogány lázadás (Vatafia János). A központi hatalom 11. század végén kezdi birtokba venni a perem területeket.
1077-95 első (Szt.) László idején. László rendkívül szigorú törvényi, az addigi központból a perem kerületekre menekültek ellen irányul.
Szent lászló törvényei főként a magántulajdon illetve az egyházat védik.
I. Szt. László megvédi Mo.-t a keletről jövő besenyő és kun támadások ellen. Elfoglalja Hro-t mel ettől kezdve 1918-ig perszonálunióba lesz Mo-val.
I. (Könyves) Kálmán 1095-1116 törvényei már azt mutatják, hogy a feudális viszonyok megszilárdultak, ezért enyhébbek. Kálmán elfoglalja Dalmáciát, az itteni gazdag városokat.
A 12. Század Mo-n az úgynevezett bizánci behatolás kora, ugyanis a trónharcokat kihasználva, Bizánc befolyása nő a Mo politikában, illetve elszakít értékes területeket, pl.: Dalmáciát Mo-tól. A Bizánci befolyás megszűnik, a királyi hatalom megerősödik III. Béla idején 1172-1196.
Ezüst pénz veret, az államügyek írásbeli intézésére létrehozza a kancelláriát.

A 13. sz. a trónharcok tovább folyatatódnak. I. Imre 1196-1204 és II. András 1204-1235 trónharca, alapvető gazdasági és társadalmi változást okoz. Egész megyéket adományoznak el, melynek következménye, gyengül a királyi hatalom, megerősödik a nagybirtokos réteg, mely igyekszik átvenni a közép és kisbirtokos réteget.

II. András idején a királyi hatalommal nem csak a szerviensek elégedetlenek. A magyar nagybirtokosok is elégedetlenek, mert idegeneknek országos címeket, hatalmas birtokokat adományoz.
Az egyház azért elégedetlen, mert zsidó és izmaelita kereskedőknek adja ki bérbe a királyi vámokat.
A társadalmi elégedetlenség az un. aranybulla mozgalomban nyilvánul meg, melynek eredményeként 1222.-ben II. András kiadja az aranybullát, mely elsősorban a szerviensek érdekeit védi pl.: birtok öröklődés, egész megyéket a király nem adományoz, de a többi réteg érdekeit is védi.

Az aranybullát 1231.-ben megismétli II. András ekkor kerül bele az ellenállási záradék, vagyis ha az uralkodó megszegi ítéleteit, ellenállhat fegyveresen. E jogban az esztergomi érsek dönthet. A birtok adományozások következtében a királyi hatalom gyengül, részben ennek oka a tatárjárásnak. A 11. sz.-tól a 13.sz-ig tartó folyamat játszódik le Mo.-n mint a társadalomban. A 11. sz.-ban kezd megjelenni a világi és egyházi birtok ahova különböző jogállású népek végzik a termelő munkát, az un. prédiumon.
Prédium: megfelelő nagyságú föld birtok, az az megművelő családdal, állatállománnyal, eszközökkel.
Kisbirtokosoknak: 2,3 ilyen gazdasági egysége volt.
Nagybirtokosoknak: 10-15 -||-.
12. sz.-ban kezd megváltozni a birtokrendszer, nő a birtokok nagysága, másrészt prédium kezd falúvá fejlődni. A legfőbb tevékenység a földművelés, legelőváltással.  [ábra] 7-30 évig használják kimerülésig.
A 13. sz. végére alakul ki a feudalizmus. A függetlenségüket megőrizni tudó szerviensekből, várjobbágyokból létrejön a nemesség, és a bárók rétege.