XXIV. tétel A magyar nép eredete, vándorlása és a honfoglalás A magyarság története kb. 6000 évvel ezelőtt kezdődött, ebből őseink kb. 5000 évet töltöttek az Urál vidéki és kelet-európai szállásokon, és 1100 évet a Kárpát-medencében. . Uráli őshaza: az Urál-hegység és az Ob folyó közötti terület, i.e. V. évezredben éltek itt őseink. Itt a szamojédokkal és a finnugorokkal éltek együtt. Halásztak, vadásztak, erre utalnak Uráli eredetű szavaink, pl.: hal, háló, íj, nyíl, tűz, főz. . Finnugor őshaza: Urál-hegységtől nyugatra az Ob és az Irtis folyó közti ligetes, sztyeppés terület, i.e. IV. évezredben éltek itt őseink. Kezdetben halászattal, vadászattal foglalkoztak, majd a II. évezredben úgynevezett gazdasági forradalom megy végbe, elterjed a réz és a bronzművesség, megjelenik az állattenyésztés és a földművesség. Itt iráni népekkel is kapcsolatba kerültünk, akiktől az állattenyésztést tanultuk. Finnugor szavaink: ház, lak, ajtó, ágy. . Ugor őshaza: az Irtis, Ob, Dobol folyó területei, i.e. II. évezredben éltek itt őseink. I. e. 1500 körül a finnugor egység felbomlik, és a finnugor területen szóródnak szét. Finnugor ágak: permi, volgai, ugor (a magyarok ősei). A magyarok ősei áttértek a legeltető, (nomád) állattartásra, és az Uráltól keletre eső sztyeppvidékre húzódtak. . Magna Hungaria vagy Baskír őshaza: a Káma, Volga folyók valamint az Urál hegység által határolt terület, i. e. 500 - i. u. 500-ig éltek itt őseink. Török népekkel kerültek kapcsolatba. Megjelent a törzsszervezet "hét magyar". . Levédia, melyet az Azori-tenger, Don, Donyec folyók határoltak, VIII században éltek itt őseink. Itt a magyarok a Kazár Birodalom fennhatósága alá tartoztak, amely egységes államszervezettel rendelkezett. Nagy változások a magyarság életében. A földművelésben megjelenik az eke használata, a kertgazdálkodás és szőlőtermesztés, és megkezdődött a sertés- szarvasmarha- és baromfitenyésztés. Kialakult a kettős fejedelemség, az egyik volt a főfejedelem (kündü), és a másik az alfejedelem (gyula). Bolgár, török népekkel kerültek kapcsolatba, melynek hatása a szellemi életben érvényesült, ekkor jelenik meg a rovásírás. 830 körül belháború rázza meg a Kazár Birodalmat, ennek következtében a kazár-magyar viszony megromlik, és a magyarok elhagyják Levédiát. . Etelköz, amit a Dnyeper és Dnyeszter folyók határoltak, 830 - 895 között éltek itt őseink. Kialakult 7+1 kiépítésű magyar törzsszövetség: Nyék, Megyer, Kürtgyarmat, Tarján, Jenő, Kér, Keszi + Kabar. Csökken a földművelés és nő az állattenyésztés jelentősége. A magyarok egy része kalandozó zsákmányszerző hadjáratokba kezd. A főfejedelem Etelközben Álmos. Mivel a magyarok jó harcosok a környező uralkodók gyakran hívták őket segíteni egymás elleni harcukban, pl. 892-ben a keleti frankokat támogatták. Szvatopluk morva fejedelemmel szemben. 894-ben a bizánciak oldalán harcoltak a bolgárokkal szemben. 894-ben már Szvatoplukot támogatják a keleti frankokkal szemben. A harc a mai Dunántúl területén folyt. Szvatopluk meghal, és az itt harcoló magyarok úgy döntenek, hogy nem térnek vissza Etelközbe. Előkésztik az etelközi magyarok átköltözését. A magyar fősereg 895-ben Árpád vezetésével kell át a Vereckei-hágón. Az Etelközben élő magyarok átköltözését besenyő és bolgár támadás zavarja meg. A katonai védelem nélkül maradt nép a Délkeleti- Kárpátok-hágóin át jut a Kárpát-medencébe. Az etelközi vereség miatt a magyarok megölik (feláldozzák) Álmost, a főfejedelem pedig Árpád lesz. Az alfejedelem Kurszán, aki a Honfoglalás hadműveleteit irányította. 895-ben a Dunától keletre eső területek és Erdély kerül magyar uralom alá. 899- ben elfoglalják a Dunántúlt. 900 - 906 között felbomlik a Nagymorva birodalom, és a morvák északnyugati felvidéki területei is a magyarok uralma alá kerültek. Azután békét kötnek a nyugati szlávokkal, és adófizetőikké teszik a bolgárokat. 907-ben legyőzik a bajorokat, és ezzel fejeződik be a honfoglalás. Összefoglalás: Idő |Nép |Hely |Éghajlat |Életmód | | |I. e. VI. |urali |Nyugat-Szib|A mainál |halászat-vadászat tavak | |- IV. | |éria, Ob |jóval enyhébb|és folyók mellett, | |évezred | |alsó | |nyírfakéreg sátor, | | | |folyása | |neolit, jáspiskő pengék,| | | | | |csont nyílhegyek, | | | | | |-szigonyok, tűk, | | | | | |anyagedények, férc- és | | | | | |fésűsdíszítéssel. | I. e. IV. évezred | |finnugor| | |indoiráni déli | | |(szamojé| | |szomszédok fejlesztő | | |dok | | |hatása | | |kiválása| | | | | |) | | | | I. e. III. évezred | |ugor | | |a halászat-vadászat | | |(finn-pe| | |technikája fejlődött, | | |rminek | | |csiszolt kőeszközök, | | |nyugatra| | |nagy edények, félig | | |húzódása| | |földbe ásott házak, | | |) | | |kinyújtott temetés, | | | | | |okkerfestéssel, | | | | | |eszközökkel, ékszerekkel| I. e. 2000 körül | |"előmagy|délkeletre |melegebb és |a termelés megindulása a| | |ar" |húzódás: |szárazabb |déli szomszédok | | | |Tobol, |lesz, a |hatására, | | | |Irtisz |sztyepp |állattartás: legeltető, | | | |ligetes |övezet |van istálló is: juh, | | | |szteppjeire|északabbra |kecske, tehén, ló, | | | | |húzódik |földművelés: búza, | | | | | |köles, kapa, bronzsarló,| | | | | |őrlőkő, | | | | | |fémművesség: réz, bronz,| | | | | |földbe mélyített nagy | | | | | |házak, tíz- húsz ház egy| | | | | |falú, halom síros | | | | | |temetés (kurgán) | I. e. 1500 körül | | | | |nomád állattartás: juh, | | | | | |ló (hátasló!), lóáldozás| | | | | |a sírokban, fejlett | | | | | |bronzművesség, apajogú | | | | | |nagycsalád-nemzetség | I. e. 800 körül | |magyar | |hűvösebb és |a nomád állattartás | | | | |nedvesebb |feltételei javulnak | I. e. 500 körül | | |Dél-Urál | |szkíta, szarmata déli | | | |Cseljabinsz| |szomszédság hatására | | | |k környékén| |fejlődik a kereskedelem,| | | |(?) | |vashasználat elterjed, a| | | | | |vagyoni különbségek | | | | | |nőnek, a katonai | | | | | |szervezet fejlődik, íj, | | | | | |nyíl, kard (egyenes, | | | | | |kétélű), lándzsa, pajzs,| | | | | |bőr- és lemez páncél | I. .e 500 - i. u. 550 | | |Baskíriába | |földművelés vaspapucsos | | | |költőzés | |faekével, a vagyoni | | | |(Magna | |különbségek fokozódnak, | | | |Hungaria) | |hét törzs (mesterséges | | | | | |szervezet) | 750 | | |Don-vidék, | |Kazár Birodalomban alán | | | |Levédia | |és bolgár-török | | | | | |szomszédság, letelepülő | | | | | |állattenyésztés: marha, | | | | | |sertés, baromfi, | | | | | |csoroszlyás eke | | | | | |használata, kertkultúra,| | | | | |szablya elterjedése, | | | | | |rovásírás meghonosodása | 840 - 850 | | |Etelköz | |politikai önállósodás, a| | | | | |8. törzs (Kabar) | | | | | |csatlakozása, | | | | | |zsákmányszerző harcok |