XVIII. tétel A császárság első századainak gazdasági, társadalmi és politikai viszonyai A császárság első két százada a római birodalom virágkora. A Julius Claudius családból származó Caligula és Néró (véreskezű zsarnokok), akik a monarchiára törekedtek, és akikkel lázadás végzett. A Flavius uralkodó családból származott Vespasianus, aki felvilágosult szellemű monarchiát vezetett be. Ezután következett a "jó császárok" kora. Trajanus uralkodása alatt volt a legnagyobb kiterjedésű a birodalom, ez 3,5 millió km2 és 70 - 80 millió lakost jelentett. Hadrianus megerősíti a határvédelmet, a kormányzást pedig jól képzett és fizettet hivatalnokokra bízza, akiket a császári tanács irányított. Marcus Aurelius a filozófus császár, akinek a perthusokkal és a germánokkal kellett állandó harcot vívnia. A II. században a római birodalom a legszervezettebb civilizáció a világon, amely a lakosainak magas életszínvonalat biztosított. Ennek alapja a mezőgazdaság, amely a tartományokban fejlett. Mezőgazdaság: veteményes kertgazdálkodás szőlő, gyümölcs, olajbogyó termesztés A császári és a magán nagybirtokok kisebb résztét rabszolgák művelik, nagyobb részét szabad bérlők, colonusok. A földért terménnyel (általában a termés 1/3, 1/5 része) és robottal tartoztak (évi 6, 12 nap). Ipar: a legfejlettebb volt a hellenisztikus tartományokban. Itáliában kerámia, üveg és olajmécses készítés a jelentős. Szárazföldi és tengeri utakat építenek ki például a borostyánkő utat, amely a Balti-tengerhez vezetett vagy a selyem utat, amely Kínába vezetett, de létezett még a tömjén út, ami Arábiába vezetett. Indiából gyöngyöt, fűszert, nádcukrot, Afrikából aranyat, elefántcsontot és ébenfát hoztak be. Pannónia: 212-ben Caracalla császár az összes tartomány szabad lakosának megadja a római polgárjogot. A legfontosabb határtartománnyá Pannónia vált. Területén 50 000 fő (24 000 katona) állomásozott. Fővárosa Aquincum. Hadriánus az első helytartója. A katonaság mindenben előnyt élvezett a polgári lakossággal szemben.