XVII. tétel

        A köztársaság bukása. Agustus uralmi rendszere: a principatus

I.e. 43-ban létrejött a második triumvirátus Octavianus (Caesar  unokaöccse,
fogadott  fia),  Antoniusz,  Lepidusz  között.  A  birodalom  kettéválik,  a
nyugati részeket Rómából Octavianus, a keleti részt  Alexandriából  Antonius
és  Kleopátra  irányította.  I.e.  31-ben  az  actiumi  csatában  Octavianus
legyőzi Antoniuszt és magához ragadja a hatalmat.  Ő  lesz  a  consul  és  a
hadseregparancsnok  az  imperátor.  Felveszi  a  néptribunusi  és  a  főpapi
(pontifex  maximus)  tisztséget,  majd  felveszi  az  "Agustus"   (fenséges,
istentől gyarapított férfiú) nevet és a princeps címet (rangelső  szenátor).
Ő lett a  birodalom  első  császára.  Hatalmi  szervezete  a  kettős  uralom
(császár plusz a szenátus), amely valójában  nem  érvényesül,  mert  mind  a
szenátus mind a népgyűlés elvesztette jelentőségét.
Intézkedései:
csökkentette a hadsereg létszámát, 25 légiót hagy meg (kb. 150 000 fő)
létrehozta a testőrgárdát és a városi rendőrséget
hivatal szervezetet alakit ki
igyekszik visszaszorítani a rabszolgafelszabadítást
megköti a pax Agusta-t (pax - béke ), ebben Róma vezető szerepét  biztosítja
a többi tartomány felett, megköti még  a  pax  Romana-t  is  ez  pedig  Róma
műveltség terjesztő szerepét hangsúlyozza.

Fő eszméje a rendek egyetértése, amelyen a lovagrend  és  a  szenátori  rend
szövetségét érti.
Meghódítja Hispániát és Pannóniát.
Külpoitikai végrendelete: a rómaiaknak  nem  szabad  átlépni  a  Duna-Rajna-
Eufrátesz védelmi vonalat.