XVI. tétel A római köztársaság válságának elmélyülése és Julius Caesar egyeduralma I.e. II. és i.e. I. század forduló éveiben külső és belső válság egyaránt jellemzi a birodalmat. Ennek jelei: . szicíliai rabszolgafelkelés . kalózháborúk . itáliai szövetségesek polgárjogi felkelése ( Róma kénytelen megadni az itáliai szövetségeseknek a teljes római polgárjogot, amely kiterjed tisztségviselésre, szavazásra, házasságkötésre és kereskedelemre . i.e. 83 Sulla diktatúra (erőszakon alapuló kormányzás). Az optimata párti Sulla a hatalom eszközeivel helyreállítja a szenátus hatalmát, politikai ellenfeleit megölette és diktatúrát vezetett be. . i.e. 74 - 71 Spartacus-rabszolgafelkelés. Capuaból egy gladiátorkaszárnyából indult ki 78 fővel. A rabszolgák célja visszatérni hazájukba. Észak felé az Alpokon át akarják elhagyni Itáliát. Eközben számuk 60 000-re nőtt. A kormánycsapatok kezdetben nem bírnak velük. Az átkelés nem sikerül, ezért Szicília felé indulnak. Eközben kisebb egységekre bomlanak szét, nincs fegyverük, élelmük, így a római légiók már könnyen legyőzik őket. A felkelők utolsó maradékát Brundisimmnál Gassus veri le, itt hal meg Spartacus is. Megtorlásként 6000 rabszolgát feszítenek keresztre a Via Appián (Róma és Capua között vezető hadi út). I. e. 60-ban Julius Caesar (hadvezér, a néppárt vezetője), Crassus és Pompeius létrehozták az első triumvirátusnak nevezett titkos szövetséget. I. e. 59-ben Caesar consul lesz, földosztást hajt végre, meghódítja Galliát és Britanniát, és római egyeduralomra tör. Crassus a keleti harcokban elesett. Pompeius kibékült a szenátussal, és szembe fordult Caesarral. A triumvirátus felbomlik. I.e. 48-ban Caesar seregeivel átkel a Rubico folyón (átkelése előtt mondja: a kocka el van vetve.), és megtámadja Rómát. Ezzel megkezdődik a polgárháború (egy országon belül egy vagy több érdekcsoport fegyveres harca). Caesar legyőzi a Pompeiust, bevonul Rómába (római bevonulásakor mondta: Jöttem, láttam, győztem), és katonai monarchiát hoz létre. Intézkedései: földet és gabonát oszt a rászorulóknak nagyszabású építkezésekbe kezd, és ezzel munkát biztosít a városi szegényeknek a tartományok szabad polgárainak megadja a római polgárjogokat csökkenti a tartományok és a Róma közti különbségeket saját emberiből újjászervezi a szenátust letelepítette a kiszolgált katonákat új naptárat vezet be (szökőév) Uralma diktatúrává alakult. I.e. 44 március 15-én (március idusán) egy köztársaságpárti összeesküvés áldozata lesz.