XIII. tétel

                 A Földközi-tenger medencéjének meghódítása

  Az I. pun háború: az első pun háború (i.e. 264 - i.e.241) célja Szicília
   megszerzése volt (jelentős mezőgazdasági terület volt). Szicília ekkor
 Karthágó kezén volt, amelynek lakói a punok. Az első háború szárazföldön és
   vízen is Róma győzelmével végződik. A punok fővezére Hamilcar vereséget
          szenved, Szicília pedig római provincia (tartomány) lesz.
A II. pun háború (i.e. 218 - i.e. 201), "Hannibáli háború": Hannibál
szövetséget akar létrehozni a gallokkal, mert tudja, hogy Rómát egyedül nem
győzheti le. Ezért vállalja az Alpokon való átkelést. Gallok csak kis
számban csatlakoznak a pun sereghez. I.e. 216-ban Cannae-nál Róma súlyos
vereséget szenved (80000 római esik el a harcban). Róma a vereség után
rendezi sorait és Cornelius Scipio (kornéliusz szcípió) i.e. 202-ben
legyőzi Hannibált Záma-nál.
A III. pun háború (i.e. 149 - i.e. 146), azért került sor rá, mert Róma
kifogásolta, hogy a punok az engedélye nélkül fogtak fegyvert a területükre
betörő numidákkal szemben. Scipio Aemiliánus körbezárja Karthágót, az
ostromot 200000-ből kb. 50000 élik túl, őket eladják  rabszolgának, a
várost porig rombolják, a területet pedig sóval hintik be. A terület Afrika
néven lett provincia. A Hellenisztikus kelet meghódítása (i.e. 197 - i.e.
146). Róma i.e. 197-ben megtámadja Makedóniát és felszabadítja a görögöket.
Ezután visszaszorítja Szíriát. I.e. 148-ban ismét Makedónia ellen fordul,
megfosztja a függetlenségétől, és Római tartománnyá teszi. I.e. 146-ban
Görögország Achaia néven lesz provincia.