XII. tétel

   Róma kialakulása, a köztársaság megszilárdulása és a hódítások kezdete

I.e. II. évezredben indul meg az Itáliai népvándorlás, ekkor  latin  törzsek
szállják meg az Appennin-félsziget nyugati részét  (Appennin-félsziget  =  a
csizma).
I.e. I.  évezred,  az  Adriai-tenger  felől  az  ilirilek,  Kis-Ázsiából  az
etruszkok, délről pedig a görög gyarmatosítok jöttek.
Rómát i.e. 753-ban latin pásztorok alapították. A monda szerint  Romulus  és
Remus a városalapítók.
Róma i.e. 500-ig királyság,  az  állam  élén  a  király  állt,  ő  volt  egy
személyben a főpap, hadvezér, főbíró.  Mellette  állt  a  szenátus  a  vének
tanácsa. Van népgyűlés, de csak az előkelők vehetnek részt benne.
Társadalma:  felső   réteg:   patríciusok   -   ők   voltak   a   legnagyobb
földbirtokosok, kezükben volt a politikai, gazdasági és a  papi  hatalom.  A
patríciusok kíséretéhez tartoztak a cliensek  -  patríciusok  alá  helyezték
magukat, és a politikai harcban a patríciusokat támogatták.
Plebejusok: kézművesek, kereskedők, parasztok.
Korai köztársaság: i.e. 510-ben elűzik az utolsó királyt  (összesen  7  volt
belőlük). A hatalom a magisztrátus kezébe került  (kormányzati  tisztviselők
összessége),  a  magisztrátus  élén  állt  a  két  consul.  Ők  vezették   a
népgyűlést,  háborúban  irányították  a  hadsereget.  Egy   évre   szólt   a
megbízatásuk, és ellenőriztek egymás munkáját (a rómaiak  nem  akartak  újra
királyságot).
Praetorok - bíráskodtak, a quesztorok - pénzügyi szakemberek,  az  aedilisek
- városépítők.
Népgyűlés: törvényeket hoz, dönt háború és béke  kérdésében,  hivatalnokokat
választ.
Szenátus:  a   legfőbb   politikai   döntések   meghozója.   300   tagú,   a
legtekintélyesebb családok képviselői alkották.
A római állam hivatalos elnevezése a köztársaság korában S.P.Q.R. -  Senatus
Popolus Que Romana.
A gazdag plebejusok sérelmezik, hogy  nem  kapnak  politikai  jogokat  ezért
megindul a harc a  patríciusok  és  a  plebejusok  között  a  hatalomért.  A
cliensek a patríciusokat támogatják.
    -  I.e.  V.  században  a  plebejusok  elérik,  hogy  a  néptribunusokat
      (népképviselők) válasszanak
    - I.e.  450-ben  írásba  foglalják  a  törvényeket.  Ezek  a  12  táblás
      törvények.
    - I.e. 367-ben plebejus is lehet consul.
    - I.e. III. században a plebejusok földhöz juthatnak, mert az 500  római
      holdban (125 hektár) maximálják az  állami  földből  bérelhető  birtok
      nagyságát.
    - I.e.  III.  században  plebejus  is  lehet  főpap,  és  bejuthatnak  a
      szenátusba is.
A  hódítások  kezdete:  Róma  Itália  ura  lesz.  I.e.  396-ban  a   rómaiak
elfoglalják Veii-t az etruszkok fővárosát, kiűzik Rómából a  kelta  gallokat
és legyőzik a latin szövetségeseket (leigázásuk után jogokat kaptak  Rómától
ezért lettek szövetségesek,  Rómának  szüksége  volt  segítségre  a  további
hódításaihoz).
I.e. 272-ben Pirrhosz hellenisztikus uralkodó felett arattak  győzelmet,  és
ezzel egész Itáliára kiterjesztik uralmukat.