X tétel Nagy Sándor birodalma és a hellenisztikus kultúra I.e. 334-ben Nagy Sándor egy 35000 fős makedón-görög sereg élén elindul Perzsia meghódítására, 7 évi harc után sikerül neki. Az i.e. 331 gangamélai csata után III. Dareiosz már nem tudja tartani tovább birodalmát. Nagy Sándor birodalma az Industól a Dunáig, a Kaszpi-tengertől a Nílus torkolatáig terjed. Egyiptomban megalapítja Alexandriát, a róla elnevezett 60 város legnagyobbikát. Birodalmát új úthálózattal és katonai támaszpontokkal erősítette meg. Hivatalossá tette a görög nyelvet, új pénzt vezetett be és szorgalmazta a makedón katonák perzsa nőkkel való házasságkötését. Ezért a szuzai mennyegzőn 1000 görög katona kötött házasságot. I.e. 323-ben Karthágó és Szicília meghódítására készülve 33 évesen maláriában halt meg. Halála után birodalma három részre szakadt. Makedóniát - Antigonosz uralta, Ázsiát - Szeleukosz, Egyiptomot - Tolemaiosz. Hellenisztikus kultúra: Nagy Sándor hódításától a római hódításig tartó időszak. A gazdasági fejlődés az Égei-tengertől kiterjed az Indiai-óceáni területekre. Az gazdaság központja Görögországtól keletre tolódik. Fejlődik a mezőgazdasági technika: öntözés, trágyázás, állattenyésztés, gyümölcsök és vetésforgó meghonosítása (nem marad föld kihasználatlanul). A kis-ázsiai államok is bekapcsolódnak a kereskedelembe. A rabszolgatartó nagyüzemi gazdálkodás visszaszorítja a kisárutermelést, így a parasztok, kézművesek, kiskereskedők elszegényednek. Megszűnik a demokrácia, a lakosok már nem a poliszok szabad állampolgárai, hanem egyeduralkodók alattvalói. A hellenisztikus államok a görög kultúrákat összekapcsolták a keletivel. Az ismeretlen meghódításához, az új kereskedelmi kapcsolatokhoz, gazdasági, földrajzi, csillagászati és történelmi ismeretekre volt szükség. Így az eddig csak véletlenül irányított tudomány helyére az egzakt, tudatos kutatás lép. Létrejön a világ első tudományos központja és intézményrendszere az alexandriai musszeionban és könyvtárban.