IX tétel A polisz rendszer válsága Athén és Spárta között fokozódik a hatalmi versengés. Területi terjeszkedéseik sértik egymás érdekeit. I.e. 431-ben Athén és Korinthosz között viszály robban ki, amelybe mindkét szövetség belesodródik. Athént a déloszi, Korinthoszt a peloponnészoszi szövetség támogatja. Ez a peloponnészoszi háború, amely Athén számára kedvezően indult. A flotta által behurcolt pestis véget vet a sikereknek, és i.e. 429-ben Periklész is meghal a járványban. I.e. 421-ben békét kötnek 50 évre, de 3 év múlva ismét fellángol a harc, és átterjed az Égei-tenger szigetvilágára, Szicíliára is. Spárta szövetséget köt a perzsákkal, így i.e. 404-ben Athén kénytelen megadni magát, ezzel elveszti a tengeri és a kereskedelmi hatalmát. Ekkor Spárta lesz a görögök vezető állama, de nem sokáig, mert engedélyezik a klérosz eladását, így egyesek meggazdagodnak, míg mások elszegényednek. Ezután a vezető görög állam Thébai lesz. A görög városállamok ereje elfogy az egymás elleni harcban, így könnyű céltáblái lesznek az idegen hódítóknak. A polisz rendszer bomlása: a kis- és középbirtokos parasztok helyzete romlik, ismét létrejön egy gazdag, de kisszámú nagybirtokos réteg, és jelentősen megnő a földtelenek száma. Az iparban tönkrement kézművesek a városi szegénység sorába süllyednek. Két csoport kerül egymással szembe: nagyüzem tulajdonosok városi szegénység nagybirtokosok, kereskedők és földnélküli parasztok, együttlakók pénzváltók rabszolgák A válságból egyetlen kiút van, a hódítás. Új keleti területek elfoglalásával új nyersanyaglelőhelyek és piacok jöhetnek létre. Az anyaország államai már nem képesek a görögök egyesítésére, ezért a görög nép a Makedón királyban, II. Fülöpben bízik. II. Fülöp új típusú sereget hoz létre, ez a flanx (6x6 méteres, lándzsával felszerelt nehézfegyverzetű gyalogság, az oldalakon gyorsan mozgó lovassággal). Fülöp célja Görögország leigázása és Perzsia meghódítása. A görög nép megoszlik, a demokrácia ellenségei támogatják Fülöp tervét, a demokrácia hívei ellenzik. I.e. 338- ban Fülöp legyőzi a görögöket a khairóneiai csatában. I.e. 335-ben Perzsia meghódítására készülve meghal, útóda fia, Nagy Sándor lesz.