VIII. tétel


      A klasszikus árutermelő rabszolgaság és az athéni állam virágkora


A szalamiszi győzelemtől (i.e. 480) az athéni-spártai  háború  kirobbanásáig
(i.e.  431)  eltelt  50  évet  periklészi  békekorszaknak  nevezzük.   Athén
Periklész vezetésével fénykorát éli, viszonylagos béke van.
Gazadaság: a gazdasági fejlődés Görögországban  egyenlőtlen.  Attika  és  az
Iszthmosz vidéke gyorsan fejlődő ipari, a Peloponnészosz valamint  közép  és
észak Görögország lassan  fejlődő  mezőgazdasági  vidék.  A  kor  gazdasági,
kereskedelmi központja Athén.
Athén gazdasága:
      Mezőgazdaság: az önellátó  parasztgazdaságot  az  árutermelő  paraszti
birtok  váltja  fel.  Nem  a  gabonatermesztés  az   elsődleges,   hanem   a
kertművelés, szőlő és olajfa termesztés és a méhészet.  Rabszolgák  még  nem
dolgoztak.
      Ipar: fejlett iparág a kerámia-, szövő-, bőr- és fémipar.  A  termelés
családi műhelyekben kisüzemi módon történik. A családtagok mellett   1  -  2
rabszolga dolgozik. Az ipari nyersanyag kitermelése (ezüst, márvány,  agyag,
különféle ércek) sok  munkát  igényel,  ezért  a  bányákban  már  több  ezer
rabszolgát dolgoztatnak.
      Kereskedelem:
           behozatal: a Fekete-tenger vidékéről gabona  és  hal,  Itáliából
      réz és vas, keletről szőnyeg, fűszer,  illatszer,  Kis-Ázsiából  pedig
      rabszolga.
           kivitel: mazsola, olajbogyó valamint kerámia, bőr.

Klasszikus rabszolgaság: Athén lakossága az i.e. V.  században  kb.  300000,
ebből 150000 Athéni,  50000  együttlakó  (görögök,  de  nem  athéniek),  kb.
100000 rabszolga.
A rabszolgaság kialakulásának okai:
      - a magántulajdon kialakulása
      - az árutermelés és a pénzgazdálkodás kialakulása
      - katonai fölény a szomszédos népekkel szemben
      -  a  technikai  fejletség  olyan  alacsony  szintje,   ahol   a   fő
        energiaforrás az emberi munkaérő
A rabszolgák teljesen jogtalanok, "beszélő szerszám",  a  tulajdonos  bármit
megtehet velük, de meg nem ölheti őket.

A demokrácia kiteljesedése: Az  államhatalom  legfőbb  szerve  a  népgyűlés.
Havonta 2 - 4 alkalommal  gyűlik  össze  az  athéni  piactéren,  az  agórán.
Feladatai: megvitatja az  elé  terjesztett  javaslatokat,  törvényeket  hoz,
dönt a háború és béke kérdéseiben, szabályozza a  közellátást,  ellenőrzi  a
kiadásokat és választja a közhivatalnokokat sorsolással vagy szavazással.
Sorsolással választott testületek: 500  tagú  tanács.  Feladatai:  intézi  a
pénzügyeket,   felügyeli   a   raktárakat,   kikötőket,   a   hajóhadat,   a
kereskedelmet, és előkészíti a népgyűlés elé  kerülő  indítványokat.  Esküdt
bíróság - 6000 tagú, Athénban nincs  egységes  jogrendszer.  A  vádat  és  a
védelmet mindenki maga  képviseli.  A  9  tagú  arkhóni  tanács  jelentősége
csökken. Feladata: a  bírói  ügyek  előkészítése,  és  kisebb  papi  teendők
ellátása.
Szavazással választott testületek: sztratégoszok (hadvezérek testülete),  és
a tamiászok (a pénzügyi vezetők testülete). 10 -10 tagúak.
Az állam első embere az első sztatégosz. Periklészt 15 éven át  választották
újra erre a  tisztségre.   Periklész  a  legnagyobb  államférfi,  politikus,
szónok, hadvezér.  Bevezeti  a  napi  díjat  (fizetést  kaptak  a  politikai
tevékenységért),  ez  a  Démosznak  kedvez.  Az  arisztokratáknak   pénzügyi
kötelezettségeket ír elő pl. színházi előadások, tornaversenyek  szervezése,
háborúban pedig hadihajók felszerelése. Rendszeres adózás Periklész  korában
nincsen.
A demokrácia világtörténeti jelentősége, hogy  elsőként  valósította  meg  a
szabadságot és a  dolgozó  emberek  önigazgatását.  A  negatívuma,  hogy  az
együttlakók, a nők és a rabszolgák ki voltak zárva.