VI. tétel


            A köznép első harcai Athénban, a demokrácia győzelme


A nagybirtokosok helyzete romlik, mert csökken a  mezőgazdaság  jelentősége,
és a  hadseregben  az  arisztokrata  lakosságot  felváltja  a  középrétegből
származó  nehézfegyveres  gyalogság  (hopliták).  Megnő   az   ipar   és   a
kereskedelem    jelentősége,     és     az     iparosokból,     parasztokból
arisztokrataellenes szövetség alakul.
Az athéni demokrácia kezdetei:
 . I.e. 621. Drakón arkhón (arkhón - vezető tisztviselő) kikényszeríti, hogy
   a törvényeket foglalják írásba.
 . I.e. 594. Szolón arkhón (a hét görög bölcs egyike) reformokat vezet be:
      - eltörli  az  adósságot  (  ennek  következtében  az  adósrabszolgák
        felszabadulnak, az adósság fejében lefoglalt földeket állami pénzen
        visszavásárolják
      - maximálja a földbirtokok nagyságát
      - új alkotmányt vezet be, amelyben a jogokat és a kötelességeket  nem
        a származás, hanem a vagyon szerint szabja meg. 4 vagyoni  osztályt
        hoz létre.
      Intézkedései segítették a kis- és középbirtokosokat, és gátat vetett a
      nagybirtokosok terjeszkedésének.
 . I.e. 561. Peiszisztratosz szerzi meg a hatalmat. Létrehozza a türanniszt,
   amely zsarnok uralom, de ebben az esetben a népnek kedvez. A  nép  önálló
   politikai szerepre vágyik, és megdöntik a türanniszt.
 . I.e. 507. Kleiszthenészé lesz a  hatalom.  Athént  10  kerületre  osztja,
   amelyben az arisztokraták kisebbségbe kerülnek. Létrehozza  az  500  tagú
   tanácsot - minden kerületből ötven-ötven fő -, amely törvényelőkészítő és
   végrehajtó szerv.
 . Megalakul a népgyűlés, a legfőbb államhatalmi szerv, amelynek tagja lehet
   minden 20. életévét betöltött,  szabad,  athéni  születésű  férfi.  Athén
   arisztokratikus államból, demokratikus  állam  lett,  amelyben  a  köznép
   szerezte meg a hatalmat.