IV. tétel

                Az antik görög osztálytársadalom kialakulása

Az első görög törzsek - Akhájok - az i.e.  II.  évezredben  foglalják  el  a
Balkán-félsziget déli részét, Kréta-szigetét, az  Égei-tenger  szigetvilágát
és Kis-Ázsia nyugati partvidékét. Központjuk Mükéné lesz.
Felbomlik az ősközösség, és rétegződik a társadalom. A felső réteg az
uralkodó és a fegyveres arisztokrácia, az alsó réteg a köznép és a
rabszolgák (számuk kevés).
Az akhájok hódító, zsákmányszerző háborút fojtattak, ők igázták le Tróját
is. A trójai háború történetét Homérosz írta meg Iliász című eposzában,
másik híres műve az Odüsszeia. Henrik Schliemann tárta fel Tróját a IXX.
században.
Az i.e. XII. században úgynevezett "Égei népvándorlás" söpör végig a
Földközi-tenger keleti medencéjén. Ekkor újabb törzsek a dórok foglalják el
Peloponnészosz-félsziget déli részét és Krétát. Véget vetnek a mükénéi
kornak. Utánuk érkeztek az aiolok és a ionhok. Ők az Égei-tenger
szigetvilágát és Kis-Ázsia nyugati részét foglalták el.
I.e. XI. században elterjed a vas használata, kisparaszti gazdaságok jönnek
létre, amelyek földműveléssel, állattenyésztéssel foglalkoztak. Az ipar és
a kereskedelem még fejletlen. Az arisztokrácia megszerzi a hatalmat az
uralkodótól, és így ő fog uralkodni a köznépen.
Kialakul a görög városállam a polisz, ez egy-egy kisebb területi egység
központi települését és a környező falvakat foglalja magában. Lakossága a
nagybirtokos arisztokrácia és a kisbirtokos parasztság, a hatalom alapja a
föld.
I.e. VIII. században megváltozik a poliszok összetétele. Iparosok és
kereskedők jönnek ( fellendül az ipar és a kereskedelem, kialakul az
állattenyésztés és a pénzgazdálkodás.
A terjeszkedő nagybirtok veszélyezteti a kisbirtokosokat. Így megnő a
földtelenek és az eladósodottak száma. Aki nem tud fizetni, az rabszolga
lesz, ez az adós rabszolgaság.
I.e. VIII. századtól i.e. VI. századig tart a görög gyarmatosítás. Ezzel
újabb területek kapcsolódnak Görögországhoz. Pl.: a Fekete-tenger vidéke, a
Nílus torkolata, Líbia, Szicília és Itália déli része.
A gyarmatosítás okai: az egyes nyersanyagok hiánya (réz, ón, vas), a
nagybirtok terjeszkedése.
Ezek a gyarmatok főként mezőgazdasági települések, amelyek az anyavárosokat
látják el gabonával és nyersanyaggal.
Több mint 300 városállam alakul ki. Minden városállamnak 3 közös jellemzője
volt:
Vallás
Közös nyelv
Az olimpiai játékok