III. tétel

                    A folyamvölgyi társadalmak műveltsége

Vallás: döntő fontosságú a víz, mert  ha  elmarad  a  folyók  áradása,  vagy
romboló  erősségű  volt,  akkor  éhezett  a  lakosság.  A  Nílus   júniustól
októberig áradt. Az egyiptomi Ozirisz isten  egyszemélyben  volt  a  víz,  a
termékenység, az  elhervadó  és  újjáéledő  növényzet  megtestesítője.  Nagy
jelentőségűek voltak az égitestek, a Nap, a Hold és a csillagok.
Az egyiptomiak gyakran állatalakban képzelték el  az  isteneiket.  Hittek  a
túlvilági életben, ennek bizonyítékai  a  piramisok.  A  közrendűek  vallási
feladatai közé tartozott a piramisok építése.

Tudomány:
      . Csillagászati ismereteik voltak (  naptár.  Mezopotámiában  a  Hold
        járása, Egyiptomban a pedig a Nap  állása  szerint  számították  az
        évet. Az évet 356 napra és 12 hónapra bontották, a napot 24  órára,
        az órát pedig 60 percre.  Meg  tudták  különböztetni  a  bolygókat,
        csillagokat és az egyes csillagképeket.
Számtani, mértani ismeretek kellettek a gátak és az épületek tervezéséhez,
valamint a földek kiméréséhez. Tudtak négyzetre és köbre emelni és
egyenletet megoldani. Egyiptomban a tízes számrendszert használták,
Mezopotámiában a tízes és a hatos számrendszer kombinációját.
Az arab számok az indiaiak közvetítésével jutottak el Európába.
Írás: Egyiptomban képírást használtak (hieroglif), és papiruszra írtak,
Mezopotámiában ékírást használtak, agyagtáblára írtak, amit kiégettek.
Föníciában alakult ki az a 22 mássalhangzóból álló hangjelölő írás, amely a
mai európai írásrendszer alapja lett.
Orvostudomány: múmiakészítés közben megismerték az emberi test felépítését,
de a betegségeket természetfelettinek gondolták, amely ellen csak a
varázslat segít. Töréseket, sebeket, ficamokat képesek voltak kezelni.

Művészetek:
Építészet: még nincsenek kialakult építészeti stílusjegyek, de templomokat,
piramisokat, palotákat építettek.
Festészet: a sírkamrák falain fennmaradó emlékek jelentik a festészetet.
Szobrászat: a szobrok az uralkodó réteg tagjait ábrázolták, kifejezve ezzel
is a felőbbrendűségüket.
Irodalom: Mezopotámiából maradt fenn a Gilgames eposz, amely Gilgames sumér
királyról szóló elbeszélő költemény. A naphimnusz (töredék) lírai
költemény, Indiából maradt fent. A Védák himnuszgyűjtemény, az Indiai
vallás legősibb emléke. Mahábharáta - ez egy 200000 soros elbeszélő
költemény (töredék). Énekek éneke lírai költemény.
Biblia - ez a hitek, vallások, irodalmi alkotások és a képzőművészeti
alkotások forrásaként szolgált.