II. tétel Mezopotámia, Egyiptom, India, Kína történetének ókori áttekintése Mezopotámia: a Tigris és az Eufrátesz folyók között terült el. Fejlett öntözéses földművelést folytatott. Őslakói a sumérok. Fejlett volt a mezőgazdaság (trágyázás, öntözés, megszelídített állatok). Fejlett volt az ipar (fazekasság, fegyver-, szerszám-, kocsikészítés). A sumérok városállamokban éltek. Kb. i.e. 2400-ban Mezopotámiát megtámadták az akkádok. Kb. i.e. 2000-ben megtámadták őket az ammoriták, és akkor az ország elpusztult. A területén létrejön a babiloni birodalom. Babilon: a föld, a templomgazdaság a király és az arisztokrácia tulajdonában volt. Társadalmát a szabadok és a rabszolgák alkották. A szabadok két csoportja: - királytól független, teljes jogú - királytól függő, nem teljes jogú A rabszolgák két csoportja: - idegen hadifoglyok - bennszülött rabszolgák Fejlett volt a kézműves ipar és a kereskedelem. A birodalom legjelentősebb uralkodója Hamurabi volt, aki a világ legrégebbi törvénygyűjteményét hozta létre. Törvényei egy két méter magas kőoszlopba vésve maradtak fenn. Ezek a törvények védték a tulajdont és biztosították a munkát. Egyiptom: a Nílus völgyében fekszik. Fejlett öntözéses gazdálkodást folytatott. I.e. 2955-ben felső-egyiptomi Aha - Ménész meghódítja Alsó- Egyiptomot. Létrejött az egységes egyiptomi állam. Uralkodója a fáraó volt. Az egész állam az ő tulajdonában volt. Azt tartották róla, hogy isten, vagy annak leszármazottja (istenkirályság). Óbirodalom: kb. i.e. 2635-2155 Délen gabonatermesztés, északon zöldség, gyümölcstermesztés, állattenyésztés folyt. Kialakuló iparágak (papirusz, agyag, bőr és ékszeripar). A társadalom felépítése: fáraó uralkodó réteg: a fáraó családja, arisztokrácia, a papság, hadvezérek írnokok, katonák közrendű szabadok: kézművesek, földművesek, kereskedők rabszolgák (számuk nem jelentős) Középbirodalom: kb. i.e. 2040 - 1785 Megnőtt a szántóterület, kifejlődött a bronz- és az üvegipar. Egyiptom Palesztina és Etiópia felé terjeszkedett. A kikszoszok támadása döntötte meg a középbirodalmat, és ekkor egy századra idegen uralom alá került Egyiptom. Újbirodalom: kb. i.e. 1552 - 1070 Egyiptom világhatalommá vált. Ez I. Tutmosis, II. Tutmosis, III. Tutmosis, II. Ramszesz nevéhez fűződött. Szíriáig és Mezopotámiáig terjeszkedtek. Felgyorsult a gazdasági fejlődés. Mezőgazdaság: eke, vízemelő szerkezet, csatornák, gátak, zsilipek, vízgyűjtők. Ipar: függőleges szövőszék, lábbal hajtott fújtató használata. Állattenyésztés: ló, gyapjas juh, teve. I.e. 1. évezredben idegen hódítások érték. Asszír, Perzsa, Makedón, Róma. India: az Indus és a Gangesz folyók mentén terül el. Fejlett öntözéses gazdálkodást folytatott. Őslakói a dravidák, i.e. 3. évezredben városállamokban éltek. I.e. 2. évezredben indoeurópai törzsek hódították meg az őslakosságot. A hódítók magukat áriáknak (előkelők) nevezik. Ők alkották a fegyveres és a papi arisztokráciát. A leigázott őslakosok végezték a kétkezi munkát. Belőlük lettek a kézművesek, földművesek, kereskedők. I.e. 3. században egyesítette a városállamokat Asoka, létrejött az egységes India, kialakult a kasztrendszer. Kaszton az öröklődően azonos foglalkozású és jogú emberek szigorúan zárt közösségét értjük. Négy kasztot különböztetünk meg: - papok (Bráhmana), arisztokrácia - harcosok (Ksatrija) - parasztok (Vaisja), közrendűek - leigázottak, a "korcsok" kasztja (Súdra) Vallási formák: Brahmanizmus (istenei): - Brahman - teremtő - Visnu - megtartó - Siva - pusztító Legfőbb tanítása a lélekvándorlás. Buddhizmus: Sziddhártha Gautama a vallás alapítója (= Buddha). A Buddhizmus helyteleníti a kasztrendszert, és azzal vigasztalja az elnyomottakat, hogy ha visszavonulnak a világtól, akkor elérik a teljes megsemmisülést, és nem kell többet újjászületniük. Kína: a Jangce és a Huang-ho folyók mentén terül el. Fejlett öntözéses gazdálkodás. A lakosság i.e. 3. - 4. évezredben faluközösségekben élt, mert a földeket csak közös munkával tudták művelhetővé tenni. A faluközösségekből városállamok alakultak ki. I.e. 3. században a Cin dinasztia létrehozza az egységes kínai birodalmat. Fejlett földművelés, állat-, selyemtenyésztés, kerámiaipar és papírkészítés. Találmányok: papírpénz, lőpor, iránytű. A kínaibirodalomban egységes az írás, közigazgatás. Egységes súly- és mértékrendszert vezettek be, utakat és csatornákat építenek. Az Itang dinasztia megépíti a kínai nagyfalat, kb. 2500 km hosszú, 16 m magas, 5 - 8 m széles.