I. tétel

    Az emberi társadalom kezdete és az őskori ember élete, az anyagi és a
                         szellemi kultúra fejlődése

Az emberi élet kezdetei:
1., Az emberelőd - (Ramapithecus)
      - kb. 14 millió éve különült el az emberszabású majomtól
      - felegyenesedve járt           használta a kezét
      - gyümölcsöt, magvakat, néha húst evett
      - kisebb csoportokban élt
      - nem ismerte a tüzet
      - nem beszélt

2., Korai előember - (Australopithecus) (kihalt mellékág)
      - kb. 5 millió évvel ezelőtt jelent meg
      - az agy térfogata 500 köbcentiméter
      - eszközöket készített
      - tojást, kagylót, kisebb állatokat evett

3., Korai előember - (homo habilis) (ügyes ember)
      - kb. 4 millió évvel ezelőtt jelent meg
      - az agy térfogata 800 köbcentiméter
      - keze alkalmas precíz eszközök készítésére és használatára
      - járása biztos, könnyed

4., Előember - (homo erectus) (felegyenesedett ember)
      - kb. 2 millió évvel ezelőtt jelent meg
      - férfiak és a nők megosztották a munkát. Férfiak: halászat vadászat,
        nők: gyűjtögetés
      - az agy térfogata 1300 köbcentiméter
      - használja a tüzet
      - beszéd kialakul
      Az egyik legjelentősebb leletet Vértesszőlősön találták meg (Samu)

5., Ősember - (homo sapiens) (értelmes ember)
      - kb. 300000 évvel ezelőtt jelent meg
      - az eszközeit csontból készíti
      - gyűjtöget, vadászik és földet művel
      - kialakulnak a temetkezési szokások
      A legjelentősebb leletet Németországban, a Neander-völgyben találták.


6., Mai ember - (homo sapiens, sapiens)
      - kb. 40000 évvel ezelőtt jelent meg
      - azonos a mai emberrel
      - a vadászathoz íjat és nyilat,  a  halászathoz  dárdát  és  szigonyt
        használ
      A  legjelentősebb  leletet  Franciaországban   Cro-magnon   barlangban
      találták






Korszakok:
1., Paleolitikum - (őskorszak, pattintott kőkorszak)
      - az eszközöket kőből pattintásos módszerrel készítik
      - kialakul az ősközösség (őscivilizáció): közösen  végzik  a  munkát,
        közösen osztják szét a megszerzett javakat, nincs magántulajdon

2., Neolitikum - (újkőkorszak, csiszolt kőkorszak)
      - az eszközöket csiszolással készítik
      - földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoznak
          főbb termények: köles, búza, árpa
          állattenyésztés: juh, kecske, sertés, szarvasmarha (az  állatoknak
        minden részét hasznosítják)
          eszközök: ásóbot, kapa
      - kialakulnak a falvak: 10 - 30 nagycsalád alkotott egy falut. Ők mind
        egy nemzetséghez tartoztak. Egy közös őstől  származtatják  magukat,
        amely lehetett állat vagy növény. Ezt totemnek nevezték és szentként
        tisztelték. Minden faluban volt vének tanácsa, és egy varázsló  pap.
        Az utóbbi feladata volt a szertartások, "orvosi feladatok" ellátása.
      - kialakultnak az első mesterségek (szövés, fonás, fazekasság)
      - megjelennek a művészetek első formái. Pl.: zene, tánc,  barlangrajz.
        Ezek  szoros  összefüggésben  vannak  a  munkával   és   a   vallási
        szertartásokkal.


3., Bronzkorszak
      - kb. i.e. IV: évezred
      - új eszközök és módszerek jelennek meg a gazdaságban.  Öntözés,  eke,
        fémművesség kialakulása és a bronz használata.
      - már nem dolgozik mindenki, egyesek a munkák irányítóivá, szervezőivé
        válnak
      - az emberek között vagyoni különbségek jelennek meg         felbomlik
        az ősközösség, a társadalmat már felső rétegek is alkotják:
                 - a munkák szervezői és irányítói (arisztokrácia)
                 - fegyveres arisztokrácia
                 -   papság   (írás;   csillagászati,   számtani,   mértani
                   ismereteik voltak)
       a társadalom alsó rétegeit alkotják:
                  -  a  kétkezi  munkát  végzők  (földművesek,   kézművesek,
         kereskedők)