XV. tétel A) A Rákóczi szabadságharc. B) Ismertesse az ellenreformációt! C) Az alábbi betűkből állítsa fel az egyszerű és a tőkés árutermelés képletét! A,A,A, P, P, P, P 1697-ben a török kiűzése után a kisemmizett jobbágyok kirobbantják a hegyaljai felkelést. Ezt a császári katonaság leveri, de a Tiszaháton már egy jóval nagyobb felkelés van kibontakozóban: 1701-ben kitör a spanyol örökösödési háború, I. Lipót osztrák és XIV. Lajos (Napkirály) francia uralkodó a megüresedett spanyol trónt akarják megszerezni; a magyar nemesség megfelelőnek látja az időt egy újabb Habsburg-ellenes szervezkedésre; II. Rákóczi Ferenc (1676 - 1735) (édesanyja, Zrínyi Ilona Munkács várának védője, nevelőapja Thököly Imre) Bécsben nevelkedik, a császár seregében szolgál, 1701-ben egy levelet próbál eljutatni XIV. Lajoshoz, az osztrákok elfogják, és a bécsújhelyi börtönbe zárják. Sikerül megszöknie, és a lengyelországi Brezán várában keres menedéket. 1703-ban itt keresi őt fel Esze Tamás és Szalontai György, kérik, hogy álljon a felkelők élére. 1703- tavaszán Esze és Szalontai kirobbantja a Tiszántúl felkelést, júliusban Rákóczi a felkelők élére áll, októberben elfoglalják Duna-Tisza közét és a Felvidék nagy részét. A sikerek hatására a hajdúk és a nemesség egy része is mellé áll. XIV. Lajos is támogatja őket, de a franciák 1704- ben Höchstädtnél súlyos vereséget szenvednek az osztrákoktól, Savoyai Jenőtől, így a Habsburgok egyre több katonát tudnak a magyarok ellen küldeni. 1704-ben Nagyszombatnál a magyarok csatát vesztenek, ekkor Rákóczi nemzeti ellenállásra szólít fel, és kiadja a vetési pátenst (Vetés a falu neve, a pátens kiáltványt jelent), amely a hadba vonultakat mentesíti a földesúri szolgáltatás alól. 1709-ben a szécsényi országgyűlésen Rákóczit vezérlő fejedelemmé választják. Ő intézi a kül-, had- és a pénzügyeket, egy 24 tagú szenátus pedig a belügyeket, a hadak fő generálisa Bercsényi Miklós lesz. A hadsereg nagy részét a törökverő végvári vitézek idegen zsoldosok és a császári seregből átállt katonák alkotják. Létszáma 70000 fő (1708-tól már csak 30000). Gazdaságpolitika: manufaktúrákat létesít; támogatja a kézműveseket; a mestereket felmenti a katonai szolgálat alól; fejleszti az ipart és a kereskedelmet; a jövedelem pótlására rézpénzt veret; az élelmezés megkönnyítésére tárházakat állít fel; általános adózás bevezetését tervezi, ami mindenkire egyformán kiterjed; 1705-ben Erdély a zsibói csatavesztés után az osztrákok kezére kerül, I. Lipótot felváltja a trónon I. József. Bottyán János először a Dunántúlt szabadítja fel Dunaföldvártól Sopronig, majd az 1706-os őszi hadjáratban visszaszerzi Erdélyt. 1707-ben ül össze az ónodi országgyűlés, kimondják a Habsburg-ház trónfosztását (detronizálás) és Magyarország függetlenségét. Törvénybe iktatják az általános adózást. A bukás okai: 1708-tól a szabadságharc állandó védekezésre szorult, a kurucok az északi területekre szorulnak vissza; a nemzeti összefogás bomlani kezd, mert a nemesség az adóterhek nagy részét a jobbágyságra hárítja; a rézpénz értékét veszti, és mivel a katonák ebben kapják a zsoldjukat, semmit sem érnek vele; pestisjárvány pusztít; az 1708-as sárospataki országgyűlés örökös szabadságot ígér a végig kitartó katonáknak, de ez az intézkedés már későn jön. 1711-ben Rákóczi tejhatalmat ad Károlyi Sándornak (főnemesi származású főtiszt), majd Lengyelországba megy, hogy Nagy Péter orosz cártól kérjen segítséget. Rákóczi távollétében Károlyi a majtényi síkon letette a fegyvert az osztrákok előtt, és megkötötte a szatmári békét 1711-ben. A szatmári béke függetlenséget és birtokaik sértetlenségét ígérte a felkelés vezetőinek, ha leteszik I. Józsefnek a hűségesküt. Rákóczi a száműzetést választja, és 1735-ben a törökországi Rodostóban halt meg. A katolikus egyház küzdelmet indít elvesztett hatalmának visszaszerzésére és a hitélet tisztaságának visszaállítására, ez az ellenreformáció, amelyet a tridenti zsinat indít el 1541-ben. a zsinat megtiltja a búcsúcédulák árusítását, és előírja papnevelő intézetek felállítását. Szent Törvényszék nevében újjászervezik az inkvizíciót, amely máglyára küldi a katolikus egyház ellenségeit - pl. Giordano Bruno - betiltottak és elégettek minden olyan könyvet, amely veszélyes lehetett a katolikus egyházra. 1540-ben Loyolai Ignác megalapította a Jézus Társaságot, a jezsuita szerzetes rendet. Fő célja pápai vezetés alatt egyesíteni az egész világot, a protestánsokat visszatéríteni a katolikus hitre. A jezsuiták művelt, tudós, a világi közegben is jártas szerzetesek lettek. A magyarországi ellenreformáció vezetője Pázmány Péter, a nagyszombati egyetem alapítója. A vallási egységet már nem lehetett visszaállítani, a reformáció mind a katolikus egyházra, mind a feudális rendre súlyos csapást mért. A. I. B. tétel eleje, az egyszerű árutermelés. VII. B. tétel a tőkés árutermelés.