XII. tétel Ismertesse a fontosabb végvári harcokat és a török hódoltság viszonyait! A) Az orosz nép harcai az idegen hódítók ellen a XIII. században. B) Jellemezze a magyarországi mezővárosok viszonyait! A. Az oszmán-török birodalom a XVI. század közepén II. Szulejmán uralkodása alatt élte fénykorát. A meghódított magyar területeket katonai célú közigazgatási egységekre bontották, úgynevezett vilajetekre, ezeket pedig szandzsákokra. A vilajetek élén a pasa, a szandzsákok élén a bég állt. Az adónyilvántartást a defterdár vezette, az egyházjogász pedig a mufti, a bíró pedig a kádi volt. Mindannyian megvesztegethetők voltak. Az elfoglalt földek a szultán tulajdonát képezték, ebből kaptak a szpáhik (lovas katonák) és a tisztviselők. A földet nem lehetett örökölni, a szultán bármikor visszavehette, ezért a török földesurak megpróbáltak minél több adót behajtani a néptől, ez nevezzük rablógazdálkodásnak. A lakosok terménnyel és pénzzel is adóztak, különböző adónemeket vetettek ki, ilyen volt pl. a kapuadó, állami adó (hárádzs). Az állami robothoz tartozott a várépítés, a hadsereg felszerelésének a szállítása és a postaszolgálat. A török területen élőket a birtokaikról elmenekült magyar földesurak is megadóztatták, ez volt a kettős adóztatás. Végvárak: az 1550-es évektől megkezdődik a végvárrendszer megerősítése. A kővárakhoz bástyákat építettek és palánkvárakat is emeltek (pl. Ságvár). A több mint 10000 fős végvári katonaság különálló társadalmi réteggé vált, amely a parasztság és a nemesség között helyezkedett el. Részt vettek a marhakereskedelemben, valamint szőlőt és földet műveltek. 1532-ben a török Bécs ellen indult, de Jurisics Miklós által védett Kőszeg vára visszaverte a támadást. 1552-ben a török egy nagyarányú összevont támadást indít, amelynek a célja Magyarország kettészakítása, a felvidéki bányavárosok megszerzése és Bécs elfoglalása. A támadás főbb eseményei: Temesvárt Losonczy István védte 2500 fővel, és Ahmed másodvezér ostromolta 80000 fővel. Losonczy a várat négy hetes ostrom után kénytelen feladni. Drégely várát Szondi György védte 150 fővel és Ali budai pasa foglalata el 10000 fővel (Arany János: Szondi két apródja). Ezután Ahmed és Ali serege együttesen indul Eger ostromára. Egert Dobó István védte 3500 fővel. A török eredménytelen harc után elvonult (Gárdonyi Géza: Egri csillagok, Székely Bertalan festménye az Egri nő). 1566-ban a török ismét Bécs ellen indult, és Szigetvárnál Zrínyi Miklós állítja meg. Zrínyi saját költségen fegyverezi fel a kb. 2500 fős sereget. Zrínyi kirohanásokkal zavarja meg az ellenség sorait, majd az égő várból az ellenség közé rontott és hősi halált halt (Székely Bertalan festménye a Zrínyi kirohanása, Zrínyi műve A szigeti veszedelem). Az ostrom közben meghalt Szulejmán, amit a török vezér eltitkolt a serege elől. Halála után II. Szelim 1568-ban megköti Habsburg Miksa császárral a drinápolyi békét, mely rögzíti Magyarország területi felosztását. B. IV. B tétel C. A XIV. században a mezőgazdaság fejlődése során a jobbágyok egyre többet termeltek, így egyre több árút vihettek piacra. Ezekből a piacokból (vásároshelynek is hívták) fejlődtek ki a mezővárosok. Nagyrészük egy-egy birtok központja volt, amelyek megkapták a vásártartás jogát. A lakosság többsége mezőgazdasággal foglalkozott, de voltak kézművesek is. A földesúri adót egyben, egy összegben fizették. Az adó akkor sem nőtt, ha a lakosok száma gyarapodott. A mezővárosok önállóan választottak bírót és esküdtet, de a földesúr is beleszólhatott az igazságszolgáltatásba.