XI. tétel Ismertesse Magyarország három részre szakadását! A) A francia abszolutizmus kialakulása. B) Ismertesse az 1351-es törvényeket! A. A mohácsi vereség után a székesfehérvári országgyűlés Szapolyai Jánost (1526-1540) választja meg királynak. A Habsburg párti főurak II. Lajos sógorát, I. Ferdinándot választják meg királynak(1526-1564). Szapolyai próbál egyezkedni Ferdinándal, de ez nem sikerült, és 1527-ben Lengyelországba menekül. A török azonban őt támogatja, így 1529-ben visszatér, és ekkor Magyarország két részre szakad. Nyugaton Ferdinánd, keleten Szapolyai uralkodik. 1538-ban a két király megköti a váradi békét, ebben megegyeztek, hogy Szapolyai halála után Ferdinánd lesz az egész ország királya, még akkor is, ha közben Szapolyainak fia születik. Szapolyainak fia születik, János Zsigmond, akit a szultán is elismer uralkodónak. II. János néven királynak koronázzák, gyámja Martnuzzi Fráter György lesz. 1541-ben Ferdinánd Budára jön, hogy a váradi béke értelmében átvegye az országot. Fráter György a töröktől kért segítséget. 1541 agusztus 29-én csellel megszállták Budát. A szultán a Duna menti területeket a török birodalom részévé teszi, ezzel Magyarország három részre szakadt. A királyi Magyarország (a Felvidék, a Dunántúl nyugati megyéi, Horvátország és Szlavónia) a Habsburg birodalom része, ahol I. Ferdinánd központi hivatalokat szervez. A közigazgatást a helytartóság, a gazdasági ügyeket a kamara intézi. A magyarországi rendek kiszorultak a fontosabb ügyek irányításából. Fráter György megszervezi az erdélyi fejedelemséget, amely 1541 előtt nem volt önálló. Területéhez a török által Magyarországról leválasztott részekről az úgynevezett Partium tartoztak. Az itt élő három nemzetet a magyar vármegyék, a székely és szász székek alkották. Ők még 1437-ben megkötötték egymással az 1437-es kápolnai uniót. Erdély külpolitikailag nem volt független, adót fizetett hűbér urának, a szultánnak, aki ezért a belpolitikába nem szólt bele. B. A XV. század végén Franciaországban még fennáll a jobbágyrendszer. A király számít a jobbágyok adóira, ezért nem engedélyezi a bekerítést , így az ipar és kereskedelem fejlődése is lassabb, mint Angliában. Bourbon IV. Henrik (1589 - 1610) helyreállítja a belső rendet, megadja a hugenották (a francia kálvinisták) szabadságát, fejleszti a mezőgazdaságot, megvédi a nemesektől a kisparaszti gazdaságokat, csökkenti az állami adókat, szabályozza a munkabéreket és állami támogatást nyújt a manufaktúrák felállításához. "Párizs megér egy misét" - 1572-ben a Szent Bertalan éjszakáján IV. Henrik és Valois Mária esküvőjén a katolikus hívek több mint 4000 hugenottát mészároltak le, ekkor Henrik úgy dönt, hogy áttér a katolikus hitre, mert nem akar összetűzésbe kerülni a pápával. Utóda, XIII. Lajos idején (1610 - 1643) az arisztokraták központi hatalomra törekedtek, de Lajos államminisztere, Richelieu bíboros helyreállítja az abszolutizmust, átszervezi a közigazgatást, a tartományok élére pedig polgári hivatalnokokat állít. XIII. Lajos támogatja a gyarmatosítást és elősegíti az ipar és a kereskedelem fellendítését. C. IV. A tétel vége.