IX. tétel




                  Az 1514. évi magyarországi parasztháború.

                         A) Hollandia felemelkedése.
                        B) Kik voltak a szerviensek?

A. Mátyás halála után II. Jagelló Ulászló (Dobzse) uralkodik (1490 -  1516).
   A gyengekezű király nem tudta Mátyás  vívmányait  fenntartani,  mert  nem
   volt képes visszaszorítani a bárók hatalmát. A király bevételek 60-80%-al
   csökkentek, a zsoldoshadsereget nem tudták fizetni, ezért  szétkergették.
   A király nem védte meg a jobbágyokat a birtokosoktól, ezért egyre  többen
   váltak zsellérré. Éhínség és pestis járvány pusztított, és újra  támadott
   a  török.  1514  áprilisában  Bakócz  Tamás  Esztergomi  érsek   a   pápa
   felhívására keresztes hadjáratot hirdet  a  török  ellen.  A  keresztesek
   vezetőjévé Székely Dózsa Györgyöt választják. A nemesség aggódva  figyeli
   a gyülekezést a nyári munkák közeledte miatt.  Ekkor  Bakócz  betiltja  a
   toborzást és leállítja a hadjáratot. Ekkor fordulnak a parasztok az uraik
   ellen. Győzelmet aratnak  Nagylaknál,  majd  elfoglalják  Lippa,  Sólymos
   várát. A csanádi püspököt elfogják  és  karóba  húzzák.  Ulászló  hadakat
   szervez a felkelők leverésére. Dózsa Temesvár ellen vezeti seregét. A vár
   védője Báthory  István,  az  erdélyi  vajdától,  Szapolyai  Jánostól  kér
   segítséget, Dózsa és vezérkara már a döntő ütközet elején fogságba kerül,
   s rövid idő alatt megsemmisül a felkelők  serege.  A  kivégzések  napokig
   tartanak,  Dózsát  tüzes  koronával  megkoronázzák,  testét  pedig  saját
   kiéheztetett katonáival marcangoltatják szét.
A parasztoktól megvonják a szabad költözés jogát, és heti egy nap robottal
tartoznak uruknak. A jobbágytörvényeket Werbőczy István Hármaskönyve, az
úgynevezett Tripartitum foglalja magába, amely hosszú századokra a nemesi
jogok alaptörvénye lett. Alapelve: "Nincs valamely úrnak nagyobb és
valamely nemesnek kisebb szabadsága."

Németalföld (a mai Hollandia és Belgium) a XVI. század közepén egymástól
független tartományokból állt Spanyolország fennhatósága alatt. A
felfedezések az északi tartomány gazdaságát fellendítették. 1566-ban
felkelés robbant ki a spanyolok ellen, melynek vezetője Orániai Vilmos,
Egmont és Hoorn gróf voltak. Okai: a spanyol király Alva herceget küldte a
felkelők ellen.  Alva vereséget szenved, de a déli tartományok ismét a
spanyolok oldalára állnak. Az északi tartományok 1579-ben megkötik az
utrechti egyezményt, amely által egy állam lettek.1581-ben kinyilvánítják a
függetlenséget, az államot pedig Hollandiának nevezik el. 1609-ben
fegyverszünetet kötnek a spanyolokkal.
Hollandia a tőkés mintaállam: a feudális akadályok megszűntével erősödik a
manufaktúraipar: hajóépítés, posztó-, selyem- és vászonipar, az optikai
eszközök gyártása, a nyomdászat, a gyémánt- és üvegcsiszolás. Gazdáságának
alapja a kereskedelem volt. Kisajátították az Atlanti-óceán áruforgalmát,
létrehozták fokvárost (Dél-Afrika), és Új-Amszterdamot (Észak-Amerika).
Banküzletei az első pénzügyi nagyhatalommá tették. Új módszereket vezettek
be a mezőgazdaságba: vetésforgó, ami abból állt, hogy most már az ugart
takarmány- és kapásnövényekkel vetik be ( istállózó állattartás (
trágyázás. Világhírűvé válik a holland tejgazdaság és virágkertészet. Itt
használtak először cséplőgépet , és a gátakon átcsapó vizet szélkerekekkel
emelték vissza a tengerbe. Csatornákat építenek, amely lehetővé teszi az
öntözést és az országon belüli hajózást.

II. A tétel és a III. A tétel.