VIII. tétel Mátyás kísérlete a rendi állam központosítására. A) Jellemezze a reformáció történelmi jelentőségét és irányzatait! B) Hogyan rétegződött a középkori városi társadalom? A. Hunyadi Mátyást (1458 - 1490) nagybátyja, Szilágyi Mihály segíti a trónra, miután V. László Prágában meghal. Mátyás helyreállítja az ország belső rendjét, visszaszorítja a bárókat, leváltja a nádort és az erdélyi vajdát, és saját familiárisaival helyettesíti őket. A bárók hatalmát köznemesi többségű országgyűléssel korlátozza, így megszilárdítja a monarchiát. Közben folyamatos sikerrel harcot vív a törökkel, és megerősíti a déli védelmi vonalat. Uralkodása alatt fejlődik az árutermelés és a pénzgazdálkodás, és megerősödik az állam gazdasága. Fejlődnek a céhek, a piacok, nő a lakosság életszínvonala (ekkor Magyarország lakossága kb. 3 - 4 millió, Budáé 78 ezer fő). Az állami adók terheit az ipar és a polgárság fejletlensége miatt a jobbágyok viselik. Mátyás megvédte a jobbágyokat a báróktól és a külső támadástól. A régi adókat megszüntette és újakat vezetett be, pl.: a füstadó, amelyeket a jobbágyok és a jobbágytelkeken élő nemesek fizettek, vagy a rendkívüli hadiadó, amit mindenki fizetett. A török veszély elhárítás után Mátyás nyugat felé fordult, célja a cseh- és a német királyság megszerzése. Feleségül veszi a Cseh király lányát, Pobjebrád Katalint, aki gyerekszülés következtében meghalt. 10 évi harc után megszerezte Sziléziát és Morvaországot, a cseh trónon azonban osztoznia kellett a lengyel Jagellókkal. A hatalom központosítása: állandó zsoldoshadsereget állít föl. A sereg magvát cseh, lengyel és német zsoldosok alkották, létrehozta az ágyúval felszerelt dunai naszádflottákat. Egyik legtehetségesebb hadvezére Kinizsi Pál. Nagy szerepe volt a hivatalszervezetnek. A hivatalnokok köznemesi, polgári és jobbágyi származásúak voltak, akik munkájukért fizetést kaptak. Legfontosabb hivatalok: kancellária, amely feladata a legfontosabb állami ügyek intézése, állami levelezés, oklevelek kiállítása, királyi tanács anyagának előkészítése, a kincstartóság, amelynek a királyi jövedelmek behajtása és az ország gazdasági vezetése, udvari királyi bíróság, amely az igazságszolgáltatást végezte. 1471-től egyre ritkábban hívja össze Mátyás az országgyűlést, az állam vezetését a hivatalnokaira bízza, és királyi rendeletekkel kormányoz. 1485-ben elfoglalja Bécset, de nem választják meg német királynak. Törvénytelen fiát, Korvin Jánost nem támogatják a fejedelmek. Felesége, Beatrix révén jut el Magyarországra a reneszánsz kultúra. A. 1. Lutheri reformáció: 1517. október 31-én Luther Márton a wittenbergi templom kapujára függeszti ki a 95 pontjából álló egyház elleni kiáltványát. Közvetlen oka a búcsú cédulák árusítása volt. X. Leó pápa elrendelte a cédulák árusítását, amelynek fejében bűnbocsánatot lehetett vásárolni. Luther ezzel szemben azt vallotta, hogy bűnt csak Isten bocsáthatja meg, vagyis az ember csak a hit által üdvözülhet. Nincs szükség költséges szertartásokra és nagy egyházi vagyonra. Javasolta a szerzetesrendek és az egyház eltörlését és az egyházi birtokok szétosztását. Luthert a pápa kiközösítette, de a német fejedelmek és a birtokosok támogatták. Hívei a lutheránusok voltak, és az evangélikus egyházban gyülekeztek. 2. Kálvini, vagy más szóval svájci reformáció: vezetője Kálvin János ("Genfi" pápa), a központi gondolata a predestináció elve (eleve elrendelés elve), mely szerint az ember sorsa már a születés előtt elrendeltetett. Kálvin egyszerű, puritán, olcsó egyházat és istentiszteletet vezetett be, amely megfelel a polgárság érdekének. Hívei a kálvinisták és a református egyházban gyülekeznek. 3. Népi reformáció: a paraszti és a városi tömegek az egyházi reformációval a világi elnyomás alól is menekülni akartak. Vezetőjük Münzer Tamás lett. Támadta a gazdagokat és azt vallotta, hogy Isten birodalmát nem a túlvilágon, hanem a földön kell megvalósítani. Ez egy olyan társadalom lenne, ahol nincs magántulajdon, és közös a vagyon és a munka. A felkelés 1524-ben tört ki. A fejedelmek egyesítették haderejüket, és így 1525-ben leverték a parasztlázadást. 4. Anabaptisták (újrakeresztelők): a népi reformáció egyik csoportja. Ők elvettették a csecsemőkeresztséget, és azt hirdették, hogy a hívők közösségébe csak felnőtt fejjel, személyes meggyőződés alapján lehet belépni. 5. Antitrinitáriusok (szentháromság tagadók): a reformáció legszélsőségesebb irányzata. Az unitárius egyházban gyülekeztek. Vezetőjüket, Servet Mihályt máglyán megégették. A reformáció követőit a protestánsoknak nevezték, mert protestáltak (tiltakoztak) a katolikus vallás egyeduralma és ellen. 1555-ben megkötötték az augsburgi vallásbékét, amely kimondta, hogy a katolikusok és a protestánsok kötelesek egymással békében élni, elismerték az "akié a föld, azé a vallás" elvét. C. A polgárság előkelő rétegét a kereskedők alkották. Ők voltak a patríciusok, közülük kerültek ki a városok vezetői, a szenátus tagjai. A középső réteget a kézművesek, iparosok alkották, az ő képviselőjük a városi nagytanácsban foglalt helyet. A polgárság első rétege a napszámosok és az iparos legények. Ők voltak a plebejusok, nem rendelkeztek polgárjoggal.