VII. tétel Harc a török hódítók ellen Hunyadi János vezetésével. A) A tőkés gazdálkodás kialakulása és jellemzése. B) Mit tud a kommunákról? A. Zsigmond halála után Habsburg Albert (1437 - 1439) került a trónra, ő volt az első Habsburg a magyar trónon. Az egyik főúri párt Albert csecsemő fiát V. Lászlót ismeri el királynak. Hunyadi és hívei I. Jagelló Ulászlót támogatják. Hunyadi János kiváló katona és hadvezér. Az erdélyi Hunyad várát Zsigmond adományozta a családnak (innen a név). A birtokaiból származó jövedelmet a török elleni harcra fordítja. Seregében főként saját familiárisai és huszita zsoldosok harcolnak, de nehéz helyzetekben a néptől kér segítséget. Első jelentős győzelmét 1441-ben Szent Imrénél aratja, és ezután megválasztják erdélyi vajdának. 1442-ben Gyulafehérvárnál győz, és ekkor felmerül a török kiűzésének lehetősége, ezért 1443 - 1444-ben megindítja a hosszú téli hadjáratot, melynek célja a török kiűzés Európából. Az Európai uralkodók közül csak Brankovics György szerb fejedelem küldött segítséget. A kb. 35 ezer fős sereg élére I. Ulászló állt, Drinápoly elfoglalására indulnak. Eljutnak a Balkán hegységig, kisebb győzelmeket aratnak, de a török fősereggel nem ütköznek meg. Ennek ellenére a szultán kedvező békeajánlatot tesz, 1444-ben megkötik a Drinápolyi békét. A magyarok megszegik a békét, és 1444-ben a várnai csatánál súlyos vereséget szenvednek. I. Ulászló meghal, a sereg pedig menekül. 1446-ban Hunyadit kormányzóvá választják, mert V. László még kiskorú (Magyarországnak összesen csak 3 kormányzója volt). 1448-ban Hunyadi Rigómezőnél verességet szenved. 1453-ban V. László trónra kerül, Hunyadi pedig országos főkapitány lesz. 1453-ban II. Mehemed elfoglalja Bizáncot, a pápa padig keresztes hadjáratot hirdet a török kiűzésére. Magyarországra Kapisztrán Jánost küldi hadat toborozni. 1456-ban II. Mehemed megkezdi Nándorfehérvár ostromát. Hunydi sógorát, Szilágyi Mihályt nevezi ki a vár kapitányává. A török túlerő ellenére a magyarok döntő győzelmet aratnak, melyért a pápa elrendeli a déli harangszót 3 nappal a gőzelem után. Hunyadi a győzelem után 3 héttel pestisben meghal. B. A gyarmatosítás során olcsó nyersanyag és nemesfém áramlik Nyugat- Európába, mely megváltoztatta egyes országok társadalmát és gazdaságát. A feudalizmus bomlása és a kapitalizmus kialakulása Nyugat-Európában a XVI.- XVII. század megy végbe. Ezt jelezi: 1. Az eredeti tőkefelhalmozás (IV. C. tétel). 2. Az egyszerű árutermelést felváltja a tőkés árutermelés. P-Á-P+m (Mervert - értéktöbblet). Célja: az értéktöbblet megszerzése, amely abból ered, hogy a tőkés kevesebbet fizet ki a bérmunkásoknak, mint amennyi értéket a munkájával előállít. Az értéktöbbletből keletkezik a tőkés haszna, a profit. 3. A manufaktúrák kialakulása (IV. A tétel). 4. Bekerítés. C. A gazdagodó, erős városok arra törekedtek, hogy megszabaduljanak a feudális fennhatóság alól. A lakosok szabadságuk kivívására önálló szervezeteket, úgynevezett kommunákat hoztak létre (elsőként Itáliában és Flandriában). A városjog kiterjedt a városi tanács élén álló bíró vagy polgármester megválasztására és az igazságszolgáltatásra. A városok többsége megszerezte a vásártartás jogát, a nagyobbak a vámmentességet és az árumegállítói jogot is.