VI. tétel Az angol és francia rendi monarchia kialakulása. A) A nagy földrajzi felfedezések és következményei. B) Jellemezze a humanizmust és a reneszánszot! A. Rendek: a feudális társadalom azonos kiváltságú és gazdasági helyzetű csoportjait, amelyek közösen lépnek fel az érdekeikért. Rendi monarchia: az az államforma, amelyben a hatalmat a király és a rendek gyakorolják együttesen. Az országgyűlésen együtt hozzák a törvényeket, közösen vetik ki az adókat, és a rendek jóváhagyása nélkül az uralkodó nem hívhatja hadba a hadsereget. Anglia: a XII. században az angol trón a Plantagenet II. Henrik örökli. Megfékezi a feudális nagyurakat, kiterjeszti a bíróságok hatáskörét, és erős hadsereget szervez. Fia I. János elveszíti franciaországi örökségét. Amikor vissza akarja szerezni az elveszett területeket, 1215-ben az angol főurak rákényszerítik a Magan Carta Libertatum (Nagy szabadságlevél) kiadására. I. (földnélküli) János halála után a városi polgárok és lovagok fegyvert fogtak a nagybirtokos körök ellen. Vezetőjük Simon de Monfort lett. Győzelmük után Simon de Monfort lett a kormányzó, aki 1265-ben az eddig csak főurakból álló parlamentbe meghívta a városok és köznemesek képviselőjét is. Ez volt a az első rendi gyűlés Angliában. Franciaország: a Capeting uralkodóházból származó IX. Lajos reformjai erősítik a királyi hatalmat. Fejleszti az államigazgatást, kézbe veszi a pénzverés jogát. Megtiltja a feudális urak magánháborúit. IV. (szép) Fülöp megszerzi Flandriát, amelynek a szövőipara fejlett gazdaságot teremt. Háborúi sokba kerültek, ezért Fülöp megadóztatta az egyházat. VIII. Bonifác pápa kiközösítette, ekkor Fülöp fogsága vetette a pápát, majd annak halála után francia főpapot választottak pápává. Az új pápa a papság székhelyét Avignonba helyezte át. Ekkor megkezdődött a Pápák 70 évig tartó Avignoni fogsága. Ehhez kapcsolódik az első rendi gyűlés összehívása Franciaországban. IV. Fülöp, hogy a Bonifácnál vívott küzdelemben minél szélesebb rétegek támogatását elnyerje, 1302-ben az angol parlamenthez hasonló gyűlést hívott össze. A polgárság, a nemesség, a papság külön tanácskozott. Okai: A XV. század közepétől Európa nemesfém készletei kimerülőben voltak és kevés volt a pénz a növekvő gazdasághoz. 1453-tól Bizánc elfoglalása után a török ellenőrzés alatt tartják a földközi-tengeri kereskedelmet. A tudományos és a technikai feltételek adottak új utak megtételéhez. Iránytű, földrajzi ismeretek (a föld gömbölyű), fejlett hajóik vannak, 200 és 500 tonnás caravellák. Jelentősebb utak, felfedezők: 1487-ban Bartolomeo Diaz eléri a Jó-reménység fokát. 1492-ben Kolumbusz Kristóf a spanyol királyi pár (Ferdinánd és Izabella) támogatásával indul útnak. A Kis- és Nagy-Antillák szigeténél Guanahaninál ért partot (azt hiszi, Indiában van). Az első 3 útja sikeres, de a negyedik sikertelen útja után kegyvesztetté válik, címeitől és rangjától megfosztva, szegényen hal meg. 1498-benVasco da Gama Afrikát megkerülve jut el Indiába. 1499-ben Amerigo Vespucci éri el Amerikát, aki fel is ismeri, hogy egy új kontinensre lépett. 1519-ben Magellán elsőként hajózza körül a földet. Következmények: A gyarmatokon: gyarmatosítás - megkezdődik az őslakosok kifosztása. A gyarmatok gazdasági és politikai függésbe kerülnek az anyaországtól. Az anyaország olcsó nyersanyag lelőhelyei és termékeinek piacai lesznek. A konkvisztádorok tevékenységének következtében a 70 - 80 milliós népesség 10 millióra csökkent, és az ősi kultúrák (Azték, Maja, Inka) megsemmisültek. Rövid idő alatt 16000 tonna ezüst 200 tonna arany áramlik Európába, valamint mezőgazdasági termények (kukorica, burgonya, paprika, stb.). Az őslakosokat bányákban, valamint a gyapot-, cukornád- és dohányültetvényeken dolgoztatták. Élelmiszer árrobbanás: Mivel Európába nagy mennyiségű nemesfém áramlott be, a gabonaárak rohamosan emelkedtek, az iparcikkek és a bérek csak kis mértékben. Manufaktura ipar kialakulása: a céhes iparcikkeket váltja fel. A műhely és az eszközök a tőkések tulajdonában vannak. Fizetett bérmunkások dolgoznak. Van munkamegosztás. Több árút tudnak előállítani, olcsóbban tudják eladni. Nincs szűkség szaktudásra. Kézzel dolgoznak (manu facere) és speciális szerszámokkal. Bekerítés: Angliában és Németalföldön a gyapjú iránti kereslet arra ösztönözte a földbirtokosokat, hogy földművelés helyett juhtenyésztéssel foglalkozzanak. Elvették a paraszti földeket és közhasználatú legelőket, a területet bekerítették, a parasztokat elkergették. A földjükről elkergetett parasztok és a manufaktura ipar miatt tönkrement céhek bérmunkásként találtak megélhetést. A kereskedelem a Földközi-tengerről az Atlanti-óceánra tevődik át. Meggyorsul a feudalizmus bomlása és a kapitalizmus kialakulása. Humanizmus: elvetették a vallás aszketikus életideálját, és helyette az egyén szabadságának, az életörömre törekvésének az eszméje hódít. A humanizmus a megerősödő polgárság emberközpontú világnézete. A humanisták tanulmányozták az ókori görög és latin művészeteket, tudományokat. A kor jelentős alakjai Dante, Boccaccio, Petrarca. Reneszánsz: az ókori művészetek újjászületése. A festészetben és a szobrászatban az emberi humanizmus állt a középpontban. A portrék az egyéniség kifejezésére törekedtek. Az ember realista ábrázolása mellett fontossá vált az őt körülvevő természet. Az antik művészet hatása az építészetben is megmutatkozott, pl.: kupolák, boltíves folyosók, kazettás mennyezetek, belső udvarok, félköríves oszlopos loggiák. Az építészetben a reneszánsz ember harmóniára való törekvését tükrözték. Michelangelo Buonarroti festő, szobrász, építész és költő, Leonardo de Vinci festő, mérnök, szobrász, stb., Raffaello Santi festő, építész. Ők polihisztorok voltak. B.