V. tétel





                Zsigmond bel- és külpolitikájának jellemzése.

                       A) A Balkán és a török hódítás.
                B) Ismertesse a tőkés rendszer korai formáit.

A.  I.  Lajos  halála  után  a  trónra  legidősebb  lánya  és  annak  férje,
   Luxemburgi Zsigmond (1387 - 1437) kerül. A főurak egymással  szövetkezve,
   ligákba tömörülve küzdöttek a hatalomért. Zsigmond  kihasználta  a  ligák
   egymás  elleni  harcát,  és  a  bárókkal  szemben  saját  híveit  jutatta
   hatalomra. Királyi tanácsot hozott létre,  amelyben  egy  polgárokból  és
   köznemesekből álló tanácsadó csoport működött. Így  a  bárók  közvetlenül
   nem szólhattak  bele  a  kormányzásba.  1435-ben  Zsigmond  a  köznemesek
   küldötteit is meghívja a főpapok és a bárók tanácskozásaira. Ez  volt  az
   első rendi gyűlés Magyarországon.
   1405-ben törvényeket hoz a városok érdekében. Ezekkel az ország gazdasági
   egységének megteremtésére törekszik.  Jelentős  szabad  királyi  városok:
   Buda, Kassa, Pozsony, Sopron, Bártfa, Eperjes.
   1410-ben német, 1419 cseh királlyá koronázzák. 1433-ban elnyeri a  német-
   római császári címet. 1414-ben a konstanzi zsinaton  megkapja  a  királyi
   főkényúri  jogot  (a  pápa  Zsigmond  jelöltjeit  nevezi  ki  az  egyházi
   hivatalokba és püspökségekbe).
   Több sikertelen hadjáratot folytatott  a  törökök  ellen,  és  a  gyakori
   fenyegetés  miatt  úgynevezett  telekkatonaság  felállítását  tervezi.  A
   megvalósítás elmarad, mert a bárók  nem  támogatják  anyagilag.  Pénzügyi
   nehézségei miatt gyakran rontotta a pénz értékét.
   1437-ben került sor Erdélyben a  Budai  Nagy  Antal  vezette  felkelésre.
   Okai:
            . rendkívüli hadiadó
            . huszita tanok üldözése
            . Lépes György erdélyi püspök 3 évre visszamenőleg követelte  az
              adót a  parasztoktól  (pénzromlás).  A  parasztok  nem  tudtak
              fizetni, ezért megvonták az egyházi szolgáltatásokat.
   Átmeneti sikerek után (Kolozsmonostori egyezmény) a  parasztok  vereséget
   szenvedtek.

B. A XI. századtól kezdve  Bizáncban  feudális  belharcok  folytak.  Ezekhez
   külső  támadások  járultak,  amelyek  az  állam  meggyengüléséhez,   majd
   bukásához vezetett.
Bulgáriában is kialakultak a feudális viszonyok. A II. bolgár cárság ideje
alatt a XII. - XIV. században nőtt a gazdasági és a társadalmi fellendülés.
A szerb királyság a XII. században jött létre és fénykorát a XIV. században
Dusán István uralkodás alatt élte.
A X. - XIII. században kialakulnak a Román fejedelemségek. Moldova és
Havasalföld.
Balkán: a törökök 1352-ben léptek először Európa földjére. 1389-ben
Rigómezőnél legyőzik Szerbiát, ezzel az állam elveszíti függetlenségét.
1396-ban Nikápolynál egy nemzetközi sereg élén Zsigmond magyar király
szenved vereséget tőlük. A XV. század elején török uralom alá kerül
Bulgária és Albánia is. 1443 - 1444-ben Hunyadi János hadjáratai
jelentettek némi reményt ellenük. 1453-ban elesik Bizánc, Isztambul néven a
török birodalom fővárosa lesz.

XIV. - XV. századtól kezdve a céhes ipar már nem tudja kielégíteni a
növekvő vásárlói igényeket. A megélénkülő kereskedelmet kereskedők
bonyolítják. A kereskedők felvásárolják a kézművesek termékeit, és
haszonnal adják el. Ez az úgynevezett felvásárlási rendszer.
Később már a nyersanyagot is ők adják a kézműveseknek, akik azt a saját
eszközeikkel dolgozzák fel. Ez a kiadási rendszer.