IV. tétel A feudális monarchia újjászervezése az Anjouk idején. A) Az orosz fejedelemségek egyesítése. B) Ismertesse az eredeti tőkefelhalmozás folyamatát. A. 1301-ben III. Andrással kihal az Árpád-ház, és a trónért való küzdelemből az Anjou Károly Róbert (1308 - 42) került ki győztesen. Uralkodásának legnagyobb ellenségei a kiskirályok, akik egész országrészekre kiterjesztik a hatalmukat. 1312-ben a rozgonyi csatában legyőzi az Aba családot, 1321-ben meghal Csák Máté, a legnagyobb kiskirály. A kiskirályok elleni harcban a királyt támogatták a kis- és középnemesek, valamint a városok és falvak lakói. A királyt támogató birtokosok megkapták a legyőzött kiskirályok földjének egy részét, így belőlük alakult ki az új nagybirtokos réteg. Rájuk támaszkodva hozta létre a banderiális hadsereget. Gazdaságpolitika: a királyi bevételek fő forrásai a regálé jövedelmek voltak: . megreformált bányamonopólium . a nemesfémek eladásából származó haszon 1/3-a a birtokosoké, 2/3 része a királyé . harmincad vám . pénzverés (Károly Róbert értékálló arany forintot és ezüst dinárt veret.) . a jobbágyok kapuadója (ez az első állami adó) 1335-ben került sor a visegrádi királytalálkozóra. ahol Károly Róbert meghívására III. Kázmér lengyel, Luxemburgi János cseh király vett részt. A három ország kereskedelmi megállapodást kötött. Mivel Bécsnek árumegállítói joga volt, a magyar kereskedelem hasznának egy része elveszett, ezért új kereskedelmi útvonalat jelöltek ki, mely Bécset elkerülve Brünnön át vezetett. Megállapodtak abban is, hogy ha III. Kázmér utód nélkül hal meg, akkor a lengyel trónt Károly Róbert fia, I. Lajos (Nagy Lajos) örökli. Károly Róbert uralkodása alatt benépesültek az addig ritkán lakott országrészek német, ruszin, szász, román telepesek érkeztek az országba. Fejlődött a mezőgazdaság, elterjedt a szőlő- és gyümölcstermesztés és a kertgazdálkodás. Fejlődtek a városok, és kialakultak a céhek. I. Lajos (1342-1382) példaképe Nagy Sándor volt. Ő is hatalmas birodalmat akart létrehozni, ezért 37 hadjáratot vezetett több-kevesebb sikerrel. 1370-ben lengyel király lett, és ezzel létrejött a lengyel-magyar perszonálunió (csak a király személye köti össze a két országot), amely 1382-ben Lajos halálával fel is bomlott. A XIV. századtól a kis- és középbirtokosok szedni kezdik a jobbágyoktól a kilencedet, amely a termény 1/10 része. A nagybirtokosok nem szedték, ezért a jobbágyok hozzájuk költöznek. Így a kis- és nagybirtokosok közt az ellentét egyre mélyült, ezért 1351-ben I. Lajos felújította az Aranybullát. Ezen belül bevezeti a kilenced törvényt, amely kimondja, hogy a kilencedet minden birtokon be kell szedni. Ezzel egységessé teszi a jobbágyok terheit. Bevezeti az ősiség törvényét, amely kimondja, hogy a nemesi birtokot sem eladni, sem elajándékozni nem lehet, csak örökölni. Ha nincs örökös, a birtok visszaszáll a királyra. 1848-ig állt fenn ez a törvény. Bevezeti az "egy és ugyanazon nemesi szabadság" elvét, amelyik törvény minden nemesnél azonos jogokat és kiváltságot nyújt. B. Az orosz fejedelemségeket a XII-XV. században feudális széttagoltság jellemzi. Ez lehetőséget ad az ellenük való hódításra. A szétzilált kijevi állam nem tudott eredményesen védekezni a megújuló kun betörésekkel szemben. A kunok után svédek, majd német lovagrendek támadtak az orosz földre. A svédek a Novgorodba vezető fontos kereskedelmi útvonalat akarták megszerezni. 1240-ben a kijeviek legyőzik a svédeket, majd 1242-ben a Csud-tavi csatában a német lovagrendeket győzik le. A legnagyobb veszélyt a mongolok támadása jelentette. Az Arany Horda meghódította a kijevi és a halicsi fejedelemségeket. Az orosz fejedelmektől adót szedett, akik az adók fejében helyükön maradhattak. az orosz fejedelmek egymás között a moszkvai és a vlagyimiri nagyfejedelmi címért harcoltak. A több évszázados mongol uralmat III. Iván moszkvai nagyfejedelem vezetésével sikerült megtörni. Iván az úgynevezett katonanemesekre támaszkodott a fejedelmekkel és a nagybirtokos bojárokkal szemben. Megszüntette a részfejedelemségeket, egységes közigazgatást vezetett be. Állami hivatalokat hozott létre, és átszervezte a hadsereget. Uralkodása alatt (1462-1505) fejlődött az árutermelés és a pénzgazdálkodás. Moszkva kereskedelmi központtá vált. C. A kisárú termelő parasztokat és kézműveseket megfosztják azoktól az eszközöktől, amelyekkel létfenntartásukat biztosítani tudják. Ők lesznek a bérmunkások. A tőkések kezében felhalmozódnak ezek az eszközök vagy az összeg, amellyel az eszközöket felvásárolják. Az eredeti tőkefelhalmozás során kialakulnak a tőkés termelés gazdasági és társadalmi feltételei.