II. tétel Az aranybulla kiadásának előzményei és főbb intézkedései. A) A városok kialakulása, a céhes ipar és kereskedelem. B) Ismertesse a második jobbágyság kialakulását. A) III. Béla (1172 - 1196) halála után fiai Imre és András hercegek között trónviszály keletkezett. Ők, hogy minél több támogatót szerezzenek maguknak, királyi birtokokat kezdtek adományozni a hozzájuk hű főuraknak, így egyes földbirtokosok hatalma és politikai befolyása megnőtt. II. András (1205 - 1235) uralkodása alatt a királyi birtokok annyira megfogyatkoztak, hogy a királyi vármegyerendszer már nem tudta ellátni a katonai és közigazgatási feladatát. Keresztes hadjáratokat vezetett a szentföldre és Holicsba, de ezek eredménytelenek voltak, csak az ország pénzét pazarolták. Az elveszett jövedelmek helyett András királyi jogán szedett jövedelemre (úgynevezett regálé) próbált támaszkodni, ilyen volt a vám és a só értékesítési joga. A királyi hatalom hanyatlása veszélyt jelentett a királyi vitézek a szerviensek számára (kis- és középbirtokosok, akik csak a királynak tartoztak katonai szolgálattal). Mivel a nagybirtokosok ezt nem vették figyelembe, a szerviensek szervezkedni kezdtek ellenük. A királyi hatalommal szinte minden réteg elégedetlen volt, és ez az elégedetlenség társadalmi mozgalommá vált. A mozgalom élén királyellenes főurak álltak, a fegyveres erőt a szerviensek adták, de támogatták őket a parasztok és a várnépek is. 1213-ban Bánk bán vezetésével összeesküvést szőttek a királyné, a meraniai Gertrudis ellen (Katona József drámát írt belőle, majd ebből írta Erkel Ferenc az operáját. A Nemzeti Színház felépülésekor az első bemutató a Bánk bán volt. Akkor ez nagyon aktuális volt, mert a darab idegengyűlöletről szól, és akkor nálunk a Habsburgok voltak uralmon.). 1222-ben a Fehérvári törvénynapon II. András kiadja az aranybullát (arany viaszpecséttel ellátott királyi okirat). 31 cikkelyből állt (nem valósították meg őket). Főbb pontjai: . a király ne adományozzon el vármegyéket . biztosítsa a nemesek szabadságát és adómentességét . idegeneket ne engedjenek magas állami tisztségbe . a tizedet (egyházi adó) ne pénzben kelljen befizetni, hanem terményben . a szerviensek szabadon dönthessenek birtokaik öröklődéséről . ha a király a határokon kívül visel hadat, akkor fizesse meg a szerviensek költségeit Ellenállási záradék: ha a király nem teljesíti a bulla pontjait a nép akár fegyverrel is ellene fordulhat. Mivel az aranybulla nem védte meg a szervienseket a nagybirtokosoktól, ezért 1232-ben a zalai szerviensek szervezkedni kezdtek, és ettől az eseménytől számítjuk a nemesi vármegyék kezdetét. B) Azok a kézművesek és kereskedők, akik már nem foglalkoztak mezőgazdasággal, olyan helyen telepedtek le, ahol könnyen el tudták adni árujukat. Itt jöttek létre a középkori városok. XI. - XII. században síkság és hegyvidékek találkozásánál, nagyobb útkereszteződéseknél, folyók torkolatánál, földesúri vagy királyi városok közelében, a nyersanyagforrások közelében. A városok arra törekedtek, hogy függetlenek legyenek a földesuraktól, kialakult a városi önkormányzat, amely az önálló igazgatásért harcolt. A városok egy része elérte, hogy csak a királynak adózzon, és ezért cserébe különböző kiváltságokat kapott, pl. a vásártartás joga, vámmentesség és árumegállító jogot. Ezek voltak a királyi városok. A XI. - XIII. században az egyforma mesterséget fojtató kézművesek érdekvédelmi szervezetekbe, úgynevezett céhekbe tömörültek. A céhekben szigorú szabályok szabályozták a munkaidőt, a munkaeszközök számát, az inasok és a segédek számát, az áru minőségét és mennyiségét és az árát. Ezekkel a szabályokkal akarták elérni, hogy senki ne szegényedjen el, és senki ne gazdagodhasson meg nagyon. A céhek tagdíjat szedtek, és ebből segélyezték az árvákat és a rászorulókat. Azokat a kézműveseket, akik nem léptek be a céhekbe, kontároknak nevezték, és szigorúan büntették. Céhmester az lehetett, aki elvégezte a szükséges tanulmányokat, és elkészített egy mintadarabot, amit a letelepedni kívánt város vezető tisztségviselői bíráltak el. A céhekben nem volt munkamegosztás. Kereskedelem: az árutermelés növekedésével létrejöttek a piacok, és fejlődött a kereskedelem. kereskedelem helyi távolsági vízi szárazföldi A kereskedők guide-be tömörültek. A középkor kereskedelmét két kereskedő társaság alakította. Az egyik a levantei kereskedők voltak (Velence, Pisa, Genova). Európa és India ill. Európa és a közel kelet kereskedelmét bonyolították. A másik a Hanzai városok szövetsége (Hamburg, Bréma, Lübeck). Észak Európa és Novgorod kereskedelmét bonyolították. C) A XV. század második felétől az Elbától keletre eső európai országok bekapcsolódtak a gabonakereskedelembe. A földrajzi felfedezések miatt a gabona ára magasra szökött. A földesurak, hogy minél több gabonát vihessenek a piacra, újra igénybe vették a jobbágyok terményjáradékait is. Kiterjesztették a majorságot, és robotra kötelezték a jobbágyokat. A XVI. századtól megfosztották őket a szabad költözés jogától.