XIX. tétel A) Vázolja Magyarország demokratikus lehetőségei a II. világháború után. Hogyan vetett véget ennek a kommunisták hatalomra kerülése? 1944. március 19-én Németország megszállta az országot, s a németeket tökéletesen kiszolgáló nyilasok kerültek hatalomra. E rendszertől minden párt elhatárolta magát. Augusztustól megkezdődött az ország felszabadítása. Az oroszok által ellenőrzött területeken a közigazgatás ellátására nemzeti bizottságok szerveződtek. Tagjaik az újonnan megalakuló pártokból kerültek ki (MKP, SZDP, FKGP, Polgári Demokratikus Párt, Nemzeti Paraszt Párt). Kőzöl programjukat 1944. december 2-án a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front megalakulásakor tették közzé (a német szövetség felbomlása, a háborús bűnösök megbüntetése, a felszabadításban való részvétel; demokratikus átalakulás, a tőke korlátozása, földreform). A felszabadult területeken többpárti ideiglenes választásokat tartottak (dec. 15-20.), majd december 21-én megalakult az Ideiglenes Nemzetgyűlés, amely december 22-én kinevezte Dálnoki Miklós Béla Ideiglenes Kormányát. Ők kötötték rneg a Moszkvai fegyverszünetet (1945. január 20.); építették ki a közigazgatást Szövetségi Ellenőrző Bizottsággal együttműködve. Megtartották a háborús bűnösök perét (Bárdossy László, Imrédy Béla és Sztójay Döme miniszterelnökök halálos ítélete). A spontán földosztó mozgalmak leállítása érdekében 195. március l7-ért földosztást is rendeztek. Döntővé vált a kisbirtok. Az általános és titkos választójog alapján 1945. november 4-én az egész ország területén nemzetgyűlési választást tartottak. E periódusban meghatározó volt a kommunista párt szerepe (a SZEB (Szövetségi Ellenőrző Bizottság) élén Vorosilov; orosz katonai jelenlét; a program megszövegezése). Az 1945-ös választások győztese az FKGP volt. Így Tildy Zoltán lett a miniszterelnök. Koalíciós kormánya idején 1946. január 31-én döntöttek az államformáról. Magyarország köztársaság lett; köztársasági elnökévé Tildy Zoltánt választották. Így a miniszterelnöki pozíciót a kisgazda Nagy Ferenc vette át (az FKGP kormányban szinte minde fent felsorolt párt részt vett, kivéve a PDP-t). 1946. augusztus 1-ével megtörtént a pénzügyi konszolidáció, vagyis bevezették az új pénzt (a pengő helyett a forintot). E koalíciós időszak a sikerek ellenére több problémával is terhelődött: a nemzetiségi kérdéssel (németek kitelepítése és a csehszlovák-magyar lakosságcsere a kollektív bűnösség alapján; kisebbségvédelem); a béke aláírásának következményeivel (1947. február 10. Gyöngyösi János; az 1937- es határok visszaállítása); valamint a belő hatalmi harcokkal (B-listázás; a Kisgazda: jobboldal elleni összefogás; a vallásos szövetségek betiltása). A belpolitikai válság kiéleződését jelezte, hogy a Kommunista Párt vezette Avó (a Belügyminisztérium Állarnvédeltni Osztálya) "köztársaság ellenes összeesküvést" fedezett fel (a kommunisták kapták a Gazdasági és a Belügyi tárcákat, azaz minden gazdasági sikert ők könyvelhettek el, és "ellenőrizhették" a belbiztonságot). Vádlottjai a Kisgazda felső vezetés tagjai voltak (Kovács Béla, Nagy Ferenc = a kisgazdák ledarálása). A kialakult nemzetközi helyzetben (Kominform, Marshall-segély visszautasítása) a KP megszervezte a "kék cédulás" választásokkal a vezetést (1947). Választási csalással vádolva megszüntették a Magyar Függetlenségi Pártot, a szociáldemokraták jobboldali politikusait emigrációba kényszeríttették, majd 1948. június 12-14 között az SZDP és a KP frizurájával kialakult a Magyar Dolgozók Pártja. Mindszenty József hercegprímás perével ellehetetlenítették a keresztény pártokat, vezetőik emigrációba kényszerültek. Az elsorvasztott páttok temetőjeként 1949. február 1-én megalakították a Magyar Függetlenségi Népfrontot. Gyakorlatilag kialakult az egypártrendszer. A választások után a gazdaság átalakítása is megtörtént: 1947 novemberében a nagybankokat, 1948 márciusában a középüzemeket, majd 1949 végén a 10 főnél több munkással dolgoztató üzemeket államosították. A szegényparasztok megszervezését a szocialista típusú szövetkezetek alakításával oldották meg (nem volt a föld megműveléséhez eszközük, szaktudásuk, a szövetkezetben ezekhez is hozzájutottak; az 50-es évek elején majd ide kényszerítik be a kuláknak nevezett középparasztságot). A szakszervezeteket ágazati szakszervezetekké alakították át, s ezzel az érdekvédelmi gyakorlatilag megszűnt, a szarszervezet a végrehajtó hatalom részévé vált. Államosították az iskolákat és a kultúrát. A folyamatot 1949. augusztus 18-án az alkotmány kihirdetése zárta. Ez a SZU 1936-os alkotmánya alapján készült.