XVIII. tétel A) Miként alakult ki a második világháború után a kétpólusú világ és a hidegháború korszaka? Sorolja fel a hidegháború szakaszait, s jellemezze őket röviden! A II. világháborúban két szuperhatalom alakult ki: az USA gazdasági és technikai fölénye (atombomba) alapján; s a SZU katonai ereje (szárazföldi haderő, európai jelenlét) alapján. A háború befejezése után 1945-47 kőzött megszűnt az őket szövetségbe tömörítő körös cél (a fasizmus legyőzése), s előtérbe került államszervezésük, békekoncepciójuk eltérő jellege. Az USA gazdasági erejét kihasználandó tőkés piacgazdaságot, demokratikus jogállamot, szabad világkereskedelmet akart, melyben gazdasági és ideológiai szempontból az USA lett volna a vezető erő. A SZU ehhez képest gyenge gazdasági teljesítőképessége és katonai jelenléte alapján klasszikus érdekszféra politikát kívánt, felülről irányított és ellenőrzött államhatalmat, tervutasításos gazdasági irányítást. Az USA 1942-46 kőzött a Bretton Woods-i egyezményekkel kiépítette a gazdaságot behálózó intézményhálózatát (IMF, IBRD - Európai Újjáépítési Bizottság, GATT - Kereskedelmi és Vámtarifa Egyezmény), majd 1947. június 5- én meghirdette európai méretű segélyprogramját, a Marshall-tervet. Ezekkel az intézkedéseivel szemben a SZU bejelentette: nem csatlakozik e nemzetközi szervezetekhez; létrehozta a rubelblokkot; megtiltotta a megszállása alatt lévő országoknak a Marshall-segély felvételét (ezért 1950-ig tovább csökkent az életszínvonal). A kialakuló tömb irányítását az 1947. szeptember 22-én alakult Kominformmal végeztette el. A gazdasági szembenállást politikaivá Churchill híres vasfüggöny-távirata (1945. május 12.), majd a Truman-doktrína (1947. március 12. - pl. Anglia nem bírta tovább támogatni Törökországot és ezért félő volt, hogy az orosz befolyás megnő ebben az országben, ezért inkább az USA támogatta tovább Törökországot) meghirdetése tette. Ez utóbbi a dominóelv (ha egy ország elbukik, akkor a többi is, így megnőne a kommunista veszély) alapján segítséget ígért a kommunista hatalomátvétel veszélyével küzdő országoknak, mert a koncepció szerint ahol a KP hatalomra kerül, a szomszédos országokban is az történik. A SZU híres Zsdanov-doktrínájában eszmei offenzívát hirdetett a burzsoá ideológia ellen; katonai értelemben a világot imperialista táborra és béketáborra osztotta. A hidegháború e két nagyhatalom állandósult konfliktusa, amely azonban kettejük nyílt, meleg konfliktusává nem alakult át. Első szakaszában, a klasszikus hidegháború korszakában (1947-62) a helyi konfliktusok a meghatározóak: Kína- és Japán ellentétének hangsúlyozása a támogatási politikával, a koreai háború, a palesztin-izraeli háborúk, az NSZK-NDK szétválása. Ekkor jöttek létre a katonai tömbök: a NATO (1949. április 4.) és a Varsái Szerződés (1955. május 14.). Ekkor alakult ki a két hatalom között az atomegyensúly. A korszakot a kubai rakétaválság (1962) zárta. Második szakaszában, 1962-69 kőzött a fegyverkezési verseny a jellemző. Mivel azonban a világot többszőrösen elpusztítani képes atompotenciál halmozódott fel, megkezdték a leszerelési tárgyalásokat (SALT-1. 1972 májusa). E folyamat vége Európában a helsinki záróokmány aláírása (1975); majd a SALT-2-é (1979. június 18.). A harmadik szakaszban (= kis hidegháború) 1979-85 között a SZU gazdasági térdre kényszerítése történt meg. Reagan csillagháborús programja és az 1973-ban kirobbant olajválság együttes következményeként a szocialista tömb országaiban gazdasági válság alakult ki. Hitelhez jutásuk érdekében beléptek az USA által kialakított nemzetközi szervezetekbe (GATT, IMF; az SZU nem tudott kölcsönt adni), s végképp eladósodtak. A bankelv alapján működő nemzetközi hitelszervezetek beavatkoztak a hitelfelvevő országok ágpolitikájába, amely lehetetlenné tette az ideológiai alapon működtetett árak és szociálpolitika (lakásárak, energiaárak, közlekedés) fenntartását. Mindezek következményeként 1985-89 átmenete után 1989-ben a bipoláris (kétpólusú) világ szétesett (Németország egyesülése, a kelet-európai országok forradalmi átalakulásai, a SZU szétesése; a KGST és a Varsói Szerződés megszűnte, volt szocialista országok csatlakozása a NATO-hoz).