XVII. tétel

                    A) Magyarország a II. világháborúban

Magyarország a II. világháborúban a fasiszta hatalmak szövetségeseként
harcolt. A szövetséghez való csatlakozásunk előzménye részben a trianoni
béke (1920. jún. 4.), részben az ország elszigetelését megvalósító
kisantant (1921). A két világháború körötti magyar külpolitika legfőbb
célkitűrése a trianoni béke revíziója volt. A bethleni irányvonal e célt
békés úton, tárgyalásokkal kívánta elérni. A 20-as években elsősorban a
nagyhatalmak elzárkózása miatt nem valósulhatott meg e cél. A gazdasági
válságból Magyarország a német, majd olasz piacra jutással lábalt ki. A
magyar gazdaság függővé vált ettől a piactól. A 30-as években megváltozott
a nagyhatalmak revízióval szembeni magatartása is. Félve a német fasiszta
állam háborút is vállaló magatartásától, folyamatos engedményeket tett. A
magyarnémet kapcsolatok szorossága miatt a németek egy-egy maguk számára
kiharcolt engedményéhez a magyarok igényeit is kapcsolták. Így a magyar
revíziós eredmények a szövetség erősödését eredményezték, mely végül
háborús részvételünkben csúcsosodott ki.
Imrédy Béla (1938. márc. 14. - 1939. febr. l5.) kormánya a győri program
(1938. márc. 5.) fegyverkezést jelentő fejlesztései miatt tiltakozó
szomszédos államokkal a bledi egyezményben (1938. aug. 20 - 29.)
elismertette a fegyverkezéshez való jogunkat (Trianon tiltotta). Nem sokkal
később a németek a müncheni szerződésben (1938. szept. 28.) megkapták a
Szudéta-német területet Csehszlovákiától. Ugyanekkor egyeztek bele a
nagyhatalmak, hogy Magyarország Csehszlovákiával szemben támasztott
területi igényeiről külön tanácskozás döntsön. Az első bécsi döntéssel
(1938. nov. 2.) a Felvidék déli sávját visszakaptuk (11 927 km; 869 299
lakos).
Teleki Pál (1939. febr. 26. - 1941. ápr. 3.) kormánya már az angol
orientáció kormánya már nem tudott szabadulni a német szövetségből.
Csatlakozott az Antikomintern Paktumhoz (1936. japán-német; 1939. febr.
24.). Amikor a szlovák fasiszták vezetője, Tiso kikiáltotta az önálló
Szlovákiát, a magyarok bevonultak Kárpátaljára (1939. márc. l9.). Ezzel a
területi revízió újabb részeként visszakerült az országhoz 12 061 km2 és
600 000 lakos. A Népszövetség intézkedéseit elkerülendő kilépett az ország
a szervezetből (1939. ápr. 11.). A magyar politika sajátossága viszont az
is, hogy a lengyel hadműveletek megkezdésekor nem léptünk be a háborúba;
nem engedtük, hogy a németek magyar vasutat használjanak a támadás során; s
végül mi fogadtuk be először a lengyel menekülteket. Elfogadtuk viszont a
második bécsi döntés alapján (1940. aug. 30.) visszacsatolt Észak-Erdélyt
(43 591km2 185000 lakos); sőt csatlakoztunk a fasiszta államok katonai
együttműködését jelentő háromhatalmi egyezményhez (1940. szept. 27.; mi
nov. 20-án írtuk alá). Igaz ugyan, hogy ennek ellensúlyozására örök
barátsági szerződést kötöttünk az angolbarát jugoszláv kormánnyal (1940.
dec. l2.). A kudarcos görögországi olasz hadműveletek miatt Hitler katonai
segítséget ígért Mussolininek. Ezért döntöttek Jugoszlávia német
lerohanásáról. A németek követelték, hogy a katonai akcióban mi is részt
vegyünk. Teleki Pál még elérte azt, hogy Hitler beleegyezett: a magyarok
akkor lendülnek akcióba, ha már a Jugoszláv államegység megszűnt. A
szerződés aláírása után a miniszterelnök öngyilkos lett (1941. ápr.3.).
A magyar csapatok már Bárdossy László kormánya alatt (1941. ápr. 4. - 1942.
ápr.) az önálló Horvátország kikiáltása (ápr. l0.) után támadott, s a
területi revízió befejezéseképp elfoglalta a Vajdaságot, Dél-Baranyát és a
Muraközt (172 149 km2 és 14,5 millió lakos). A SZU német megtámadásakor
(1941. jún. 22.) már a fasiszta Szlovákiával és Romániával versengtünk a
németek kegyeiért. Így Kassa bombázását (jún. 26.) ürügyül felhasználva
megtámadtuk a SZU-t. Csapataink német irányítás alatt harcoltak (Umanynál
megsemmisült a Kárpát Csoport). Ekkor zajlott le az első háborúellenes
tüntetés a Batthyány-örökmécsesnél (okt. 6.).
Kállay Miklós kormányára (1942. márc. 9. - 1944. márc. 22.) a hintapolitika
volt jellemző. Színleg a német szövetségnek megfelelő döntéseket hozott. Az
orosz frontra küldték például a 2. magyar hadsereget, amely a Sztálingrád
alól visszavonuló németek fedezését kapta feladatul. Ez a hadsereg 1943.
jan. 12-én a Don-kanyarnál (Voronyezs) megsemmisült. A sereg parancsnokát
vaskereszttel tüntették ki, majd sürgősen leszerelték. A belpolitikában az
antiszemita intézkedések fejezték ki a német szövetséget (19-12 októberétől
a zsidókat kitiltották a munkahelyekről, sárga csillagot kellett
hordaniuk). Az ellenzék tüntetéseket szervezett (1942. márc. l5 Petőfi-
szobor; a Történelmi Emlékbizottság tüntetése), majd tanácskozást
szervezett a jövőről (1943. aug. 23-29. Balatonszárszó), sőt a Tildy Zoltán
és Bajcsi-Zsilinszky Endre nevével fémjelzett szövetség különbéke kötését
javasolta. A Kállay-kormány Szentgyörgyi Albert vezetésével titkos
tárgyalásokat folytatott Isztambulban az angolokkal. 1943. szept. 9-én
előzetes fegyverszüneti tervet is kaptunk arra az esetre, ha az olasz
hadműveletek folytatásaképp az angol-amerikai csapatok elérnék Magyarország
határát. Kilépésünk azonban elmaradt, mert a nagyhatalmak Teheránban a
normandiai front megnyitásáról döntöttek (1943. nov/dec.); Magyarországot e
döntés alapján a SZU szabadítja majd fel.
1944. március 19-én a bizonytalankodó magyar magatartás és a romló hadi
helyzet miatt Németország megszállta hazánkat. Az ő követelésükre márc. 22-
én a volt berlini nagykövetet, Sztójay Dömét nevezte ki Horthy
miniszterelnökké (1944. márc. 22. - aug. 29. ). Azonnal betiltotta a
szociáldemokrata és a független kisgazdapárt működését; betiltotta a
baloldali lapokat. Áprilisban létrehozták a gettókat, s az 1. magyar
hadsereget is kivezényelték az orosz frontra; május június folyamán
megkezdték a zsidók koncentrációs táborokba szállítását. E folyamatok
megállítása és egy esetleges kiugrás kormányzati előkészítésére Horthy
Lakatos Gézát bízta meg kormányalakítással (1944. aug. 29 - okt. l5.).
Közben már az orosz csapatok Erdélyben voltak; kb. Varsó ostromát vívták.
Az orosz hadműveletekkel összehangoltan Olaszország és a SZU között ingázva
bombázták Magyarországot, és elaknásították a Dunát. Október 15-én Horthy
rádióbeszédben jelentette be kilépésünket a háborúból. Fiával megzsarolva
azonban visszavonta proklamációját. Ettől kezdve házi őrizetben volt. A
németek Szálasi Ferencet bízták meg az ország vezetésével. Az 1. magyar
hadsereg tisztjei (Dálnoki Miklós Béla és Kéri Kálmán) katonáikkal átálltak
az oroszok oldalára, s a már oroszok által ellenőrzött magyar területek
politikusaival együtt tárgyalni kezdtek a fegyverszünetről. A
megállapodások eredményeképp a németektől felszabadított területeken
ideiglenes választásokat tartottak; dec.21-én Debrecenben összeült az
Ideiglenes Nemzetgyűlés, mely dec. 22-én Dálnoki Miklós Béla vezetésével
elfogadta az Ideiglenes kormány felállítását. Magyarország 1945. január 20-
án Moszkvában aláírta a fegyverszünetet. Az ország felszabadítása és egyben
orosz megszállása jól érzékeltethető Budapest (febr. l3.) és az ország
(ápr. 4.) felszabadításának dátumával. A fegyvert "utolsó csatlósként"
tettük le.