XVI. tétel A) A második világháború főbb katonai és politikai eseményei a háborúban bekövetkezett fordulatig a befejezéséig (az antifasiszta koalíció kialakulása és győzelme) A koalíció nehezen alakult ki, mert le kellett győzni a tagok közötti ideológiai ellentétet. Tagjai: USA (elnöke Roosevelt), Anglia (miniszterelnöke Churchill), SZU (az SZKP Tótitkára Sztálin). Eleinte a gazdasági segítség csatornái épülnek ki, majd megindulnak a diplomáciai tárgyalások, s végül összehangolt katonai akcióval legyőzik a fasiszta államokat. Anglia Franciaország eleste és az angliai csata miatt teljesen eladósodott, de már 1940 novemberétől az USA ún. kölcsönbérleti törvénye alapján korlátlan hitelt kapott (fegyver, élelmiszer). Ez később minden antifasiszta országra kiterjedt. 1941. aug 11-é Churchill és Roosevelt az Atlanti Chartában elvi szinten rögzítették az együttműködés céljait, elveit. Ennek alapján 1942. nov. 8- tól közös katonai akcióval (Fáklyahadművelet) megkezdték az észak-afrikai hadszíntér felszámolását. Az USA az Atlanti-óceán felől, míg az angolok a Nílus felől indították támadásukat, s harapófogójuk felmorzsolta a német erőket. 1943. jan. 14 - 16-án a casablancai konferencián már a franciák is megjelentek (az emigráns De Gaulle vezetésével). Egyezményükhöz a SZU is csatlakozott. Közös céljuk a fasiszta hatalmak feltétel nélküli megadása. Sorrendben pedig kimondták az európai hadszíntér elsődlegességét. A SZU május 5-én bejelentette a KOMINTERN feloszlatását (1919-ben Moszkvában alakult a Kommunista Internacionálé azzal a céllal, hogy a forradalmat az egész világon elterjessze.), amivel kifejezte: sem katonai jelenlétét, sem a háborút nem használja fel a forradalom terjesztésére. A katonai együttműködés még ekkor sem teljes. Az oroszok egyedül győznek a világháború legnagyobb tankcsatájában (Kurszk, 1943. júl. 5.); az angol- amerikai haderő pedig az oroszok nélkül kezdi meg a Szicíliai partraszállást (1943. júl. 10.). Ez utóbbi eredményeképp szept. 8-án Olaszország kapitulál. Mussolini híveivel és német támogatással még működteti egy ideig Észak-Olaszországban az ún. Saloi Köztársaságot, majd végképp elbukik. Megkezdődik angol-amerikai pénzügyi támogatással, Tito kommunista partizánjainak részvételével a jugoszláviai felszabadítás is. 1943. nov. 28 - dec. 1 között a három nagy (Churchill, Roosevelt és Sztálin) találkozott a teheráni konferencián. Itt határozták el egy olyan második front megnyitását, ami német csapatkivonásokat eredményez az orosz frontról. Az ún. második front helyszíne Normandia, a tervezett nyitási időpont 1944 májusa (a rossz idő miatt jún. 6. lett. E nap neve: D-nap.), főparancsnoka Eisenhower. Döntöttek Németország felosztásáról, Lengyelország nyugati határairól (az országot egyszerűen nyugati irányba eltolták, hogy a szövetséges oroszok a háború elején elfoglalt területeket megtarthassák, s a lengyeleket ne érje területi veszteség) és az ENSZ felállításáról. Ennek megfelelően 1944 márciusában a SZU már Romániában harcolt, szeptemberben kapitulációra kényszerítette a finneket; aug. l és okt. 2. között zajlott Varsó ostroma. Az oroszok tehát egész határszakaszuk mentén támadtak. A varsói támadás során nem működtek együtt a gettófelkeléssel. Az ostromot a gettó leverése után folytatták. Az oroszok egyetlen felszabadított nép fiainak sem engedték, hogy saját országáért harcoljanak. Április 3-tól megkezdődött Budapest bombázása és a Duna elaknásítása. Az angol és amerikai bombázók ingajáratban oda-vissza bombáztak a SZU és Olaszország között repülve. A szárazföldön Erdély felől augusztustól indultak meg ellenünk az orosz támadások. 1945. febr. 4-én Jaltában a három nagy ismét egyeztetett. Ekkor már Németország részletekbe menő felosztásáról beszéltek (a nyugati megszállási zónában feladatot kaphattak a franciák is), a lengyel határról és az ENSZ- ről. Az európai háború befejezése után 3 hónappal a SZU segítséget nyújt az USA-nak a japánok legyőzéséhez. 1945. máj. 8-án Németország kapitulált. 1945. júl. 17-én Potzdamban a megszállási övezetekről, a német átnevelésről és a nürnbergi per megtartásáról született megállapodás. Ekkor jelentették be az amerikaiak az atombomba létét. A Távol-Keleten a 3 hónap lejárta előtt pár nappal az orosz katonai beavatkozást megakadályozandó aug. 6-án Hirosimára, majd aug.9-én Nagaszakira dobtak atombombát. A japánok a feltétel nélküli megadásról szóló fegyverszünetet a Missouri hadihajó fedélzetén szept.2-án írták alá. A háború befejeződött.