III. tétel A) Az első világháború hadműveletei és erőviszonyai 1917 - 1918-ban; Magyarország a háborúban A. 1917 Keleti front: a legnagyobb változást az oroszországi februári forradalom kitörése jelentette. Bár ekkor még polgári forradalom, és vezetősége megígéri, hogy folytatják a háborút. Oroszország bizonytalan ponttá válik. Júliusban Galíciában a Kerenszki-offenzíva kudarcba fullad, s ősztől a központi hatalmak folyamatos győzelmei jellemzik e frontot. A német diplomácia áprilisban hazasegíti az emigrációból Lenint, mert a bolsevik program szerint Oroszország azonnal fegyverszünetet kell kössön. Kilépése a központi hatalmak győzelmét jelentené. November 7-én, a szovjet forradalom győzelmekor, Oroszország fegyverszünetet köt. Ugyanekkor az olasz fronton a központi hatalmak Caporettonál áttörik az olasz védelmet. Nyugati front: Németország meghirdeti a korlátlan tengeralattjáró háborút. Áprilisban az antant nehéz helyzetét látva, az USA is bejelenti csatlakozását az antanthoz, és belép a háborúba. Az antant győzelme elemi érdeke az USA-nak, mert a háború évei alatt folyamatosan hiteleket nyújtott az antantnak. A belépés indoka egy 1915-ben elsüllyesztett hajó 100 amerikai állampolgár utasának halála. 1918 Keleti front: Németország hadműveletekkel kikényszeríti Oroszországból a különbékét. Március 3-án a breszt-litovszki-békében Szovjet-Oroszország hatalmas területeket veszít. Az olasz fronton júniusban az Osztrák-Magyar Monarchia támadni próbál, de ez nem sikerül. Júliusban a minden hadszíntéren meginduló általános antanttámadásban az Osztrák-Magyar Monarchia hadserege összeomlik. Nyugati front: március 21-től zajlott a második marne-i csata, melyet a németek kezdeményeztek, de a támadás kifulladt. Hasonlóan jártak a franciák Reims-nél. Júliusban megindult az antant általános támadása, s a németek folyamatosan vonulnak vissza, a legjelentősebb ellenállást agusztus 8-án az Amiens-i ütközetben fejtette ki. A katonai összeomlás hatására a központi hatalmak országai kapituláltak, szeptember 29-én Bulgária, október 30-án Törökország, november 3-án Osztrák-Magyar Monarchia, november 11-én Németország. Magyarország a háborúban: Magyarország a háború kitörésétől 1918 november 3-ig a központi hatalmak oldalán harcolt a háborúban. Mint a balkáni terjeszkedésben érdekelt ország, fő hadszíntere először Szerbia, majd Olaszország hadbalépése után az olasz hadszíntér. Galícia orosz területekkel határos, így ezért az Osztrák-Magyar Monarchiára zúdul az orosz támadás is. A legtöbb magyart az Isonzó-Piave térségében az olasz fronton és Galíciában Przemy¶l védelménél vetették be. Belpolitika: 1916 novemberig a háborúpárti Ferenc József a királyunk, szorosan együttműködött Tisza István kormányával és a kormánytöbbséggel rendelkező magyar parlamenttel. Halála után azonban a békepárti IV. Károly kerül hatalomra. Ő Tisza Istvánnal szemben az ellenzéki pártokra támaszkodott. Ezek a pártok a következők: Károlyi párt, Szociáldemokrata Polgári párt, Radikális párt. Elismert vezetőjük gróf Károlyi Mihály. IV. Károly 1916-ban békét kezdeményezett, amit az antant visszautasított. Az ellenzékkel együttműködve előkészítette az Osztrák-Magyar Monarchia demokratizálódási programját is. Az általános választójog bevezetése mellett a nemzetiségek jogait is el akarta ismerni. 1918 októberében császári kiáltványban demokratikus és független államok konföderációjának nyilvánította országát. Intézkedéseivel elkésett, mert a háború végnapjaiban a birodalom szinte minden nemzetisége megalapította a saját nemzeti tanácsát (Osztrák Nemzeti Tanács, Cseh Nemzeti Tanács, Szlovák Nemzeti Tanács, Román Nemzeti Tanács, Szerb Nemzeti Tanács, Magyar Nemzeti Tanács), e nemzeti tanácsok október második felében kikiáltották függetlenségüket, és elszakadásukat az Osztrák-Magyar Monarchiától. Így november 3-án Padovában (a térképen Padua) egy már nem létező állam kötött fegyverszünetet. A Magyar Nemzeti Tanács elnőke gróf Károlyi Mihály, tagjai az ellenzéki pártok, és programjukban szerepel a háborúból való kilépés, a német szövetség felbontása, földosztás és demokratikus választás (általános és titkos választás).