I. tétel A) Az első világháború kitörésének előzményei és közvetlen körülményei A. A világháború definíciója: az Európában zajló (1914 - 1918) háborút szokták I. világháborúnak említeni, első sorban azért, mert a benne résztvevő gyarmattartó birodalmak birodalmaik egész területéről besoroztak katonákat, így a háború mind az öt földrészre kiterjedt. Szokás még gépi tömegháborúként is emlegetni, mert modern technikai újításokat vezettek be a küzdelembe (léghajó, repülőgép, tank, tengeralattjáró, géppuska), amelyek hatására egy-egy küzdelem áldozatainak a száma a százezres nagyságrendet is elérte. Ekkor még a hátország és a front jól elhatárolódik egymástól. Előzmények: a XIX. sz. utolsó harmadában a világgazdaság új jelenségeként kiépült a monopolkapitalizmus, ennek másik neve az imperializmus. Utal a kapitalizmus terjeszkedő birodalomépítő jellegére, a gazdasági növekedés fenntartása érdekében a nemzetgazdaságok először saját piacukat növik ki, majd új piacokat is, az új piacokon nyersanyag szerzés céljából is terjeszkedni kezdenek. A terjeszkedés hatására megvalósulhat a pusztán gazdasági terjeszkedés (Németország felépíti a Berlin-Bagdad vasútvonalat), vagy történhet politikai beavatkozással (pl. a nagyhatalmak beleszólása a balkáni háborúba), és történhet területi terjeszkedéssel is (Oroszország eléri a Csendes-óceán partját). A terjeszkedés az országtól távolabbra is történhet, ez a gyarmatosítás. A konfliktus fő forrása az, hogy az új nemzetállamok (Német-, Olaszország és az Osztrák-Magyar Monarchia) számára már nincs elegendő szabad terület. Megindul a harc a világ újrafelosztásáért. A XIX. sz. végére kialakultak az új érdekeknek megfelelő katonai tömbök, először a központi hatalmak (nevét a földrajzi elhelyezkedése alapján kapta), 1879-ben kettős szövetség (Osztrák-Magyar Monarchia és Németország között), 1882-ben hármas szövetség (+ Olaszország). E tömb fenyegetésével szemben alakult ki az antant (nevét az egyik szerződés kezdő szavából kapta), 1893-ban a francia-orosz, 1904-ben francia- angol (entente cordinala - szent szövetség), 1907-ben angol orosz megállapodás. A századfordulón lezajló sok háborús konfliktus (két marokkói válság, két balkáni háború) a háború indoka. 1914 június 28, szarajevói merénylet: egy szerb nacionalista diák Gavrilo Princip az Osztrák-Magyar Monarchia katonai parádéján lelőtte az Osztrák-Magyar Monarchia trónörökösét, Ferenc Ferdinándot és feleségét. Az osztrákok felszólították Szerbiát, hogy engedélyezzék az osztrák nyomozást, ezt Szerbia a belügyeibe való beavatkozásként értékelte és elutasította. Az Osztrák-Magyar Monarchia ultimátummal akarta kikényszeríteni Szerbia együttműködését, amikor július 28-án lejárt a határidő, hadat üzent Szerbiának. Szerbia oldalán az antant tagjai üzentek hadat a központi hatalmaknak. Olaszország semleges maradt. A hadüzenet-váltások agusztus első hetében megtörténtek.