Az 1780-as évektől kettős forradalom kora következik: . Társadalmi, politikai változások . Angol ipari forradalom a gazdaságban Az ipari forradalom az 1780-as években kezdődik és a mai napig tartó folyamat, ezért több korszaka van. Ipari forradalom: egy komplex (összetett) nemzetgazdasági átalakulás, ami érinti a gazdaság egészét, átalakítja a társadalmat és megváltoztatja a gondolkodásmódot is. Legfontosabb jellemzői: . Megindul a tőketermelés . A manufaktúrákat felváltják a gyárak . Elindul a gépiesítés 5 korszaka: 1) kb. 1780 - 19. sz. közepéig . ekkor zajlik a "klasszikus út" = textiliparból indul el a változás és aztán érinti a többi gazdasági ágat is . központ: Anglia, majd az Atlanti-óceán partvidéke (Hollandia, Fro., USA ( centrumországok) 2) 19. sz. közepétől - I. világháború végéig (1918) . legfontosabb jellemző: centrumok kiszélesednek . 2 központ: Németo., USA . legfontosabb gazdasági ágazat: nehézipar ( fejlődést ösztönzi 3) I. és II. világháború között (1920-1945) . legfontosabb jellemző: közlekedésben, tájékoztatásban nagy arányú változás következik be (autó, repülőgép, rádiózás) 4) II. világháború végétől 1980-as évekig . ( atomkorszak, tudományos technikai forradalom ( a gazdaságban a tudomány játsza a meghatározó szerepet 5) 1990-es évektől . ( új korszak ( számítógép, Internet, mobiltelefon - Elemezze az ipari forradalom folyamatát! Ismertesse a legfontosabb találmányokat! Angliában az iparban minőségi változások mentek végbe. A kézműipart a tömegtermelés váltotta föl. A termelés eszközei kézi szerszámok helyett gépek. A gőz lett a legfontosabb energiaforrás. A gépek és a gőz új üzemformát eredményeztek a gyárat. A közlekedés forradalma lehetővé tette a nyersanyag és a munkaerő olcsó és gyors szállítását. Angliában már a forradalom előtt tőke áramolt be a gazdaságba. A háromnyomásos gazdálkodást a vetésforgó váltja fel. Takarmánynövényeket termesztenek, nőtt az állatállomány is. 1694-ben magalakult az Angol Bank. Nagy előnyt jelentett Anglia sziget volta, az olcsó teherszállítás a partmenti hajózás szempotjából. A gépesítés a tömegfogyasztási cikkek előállításában kezdődött. Az egyetlen tömegfogyasztási cikk melyre szükség van a ruházat. Így a textilipar vált az ipari forradalom húzó ágává. Előbb a fonást gépesítették majd megjelentek a szövő gépek. A textilipar alapanyaga a gyapot. A XVIII. században számos föltaláló járult hozzá a gőzgép tökéletesítéséhez. A gépek meghajtására csak az a változat volt képes amelyet James Watt skót mechanikus szabadalmaztatott 1769-ben. Nagy ugrás volt az amikor a Stokton és Darlington között megépült sínpáron 1825-ben végigpöfögött egy George Stephenson nevű gépész gőzmozdonya. Anglián vasútépítési láz lett úrrá, ez újabb lehetőséget adott a gőzgépnek és piacot teremtett a szén, a vas számára. Fulton 1807-ben bemutatta az első üzemképes gőzhajót. A gépgyártásban a forgácsoló gépek játszották a kulcsszerepet. A faiparban használatos gépeket továbbfejlesztették és bevezették, a szabványokat. Az ipari forradalom megváltoztatta a haditechnikát. A XIX. század második felétől az ipari forradalom kiterjedt az egész kontinensre. A gazdasági növekedésnek alapja a nehézipar lett. A gazdaság szerkezete is átalakult. A kisműhelyek helyét a gyárak vették át. Az öntött vagy kovácsolt vasat az olcsóbb acél váltotta föl. A tömeges acéltermelés a tudomány hasznosításának eredménye volt. Az angol Thomas hosszas kísérletezés után az olvasztókemence bélésanyagának megváltoztatásával megkötötte a foszfort. A század második felétől számos új tudományos fölismerés új iparágak alapjává vált. Az elektromágneses indukció fölfedezése a generátorok és villanymotorok megszerkesztéséhez vezetett. Hertz megvetette a rádiótechnika alapját. Az elektronika másik ága a hírközlést forradalmasította. A vezetékes távíró együtt fejlődött a vasutakkal. 1867- ben megszólalt a telefon (Bell) , egy év múlva Puskás Tivadar föltalálta a telefonközpontot. Egy olasz fizikus Marconi drót nélkül létesített kapcsolatot Európa és Amerika között. A kémia új korszakát az anyagok molekuláris-atomos szerkezetének fölismerése alapozta meg. Tudatosan állítottak elő szerves vegyületeket is, megdöntve az életerő elméletet. a század végén már van műanyaggyártás. A kortársak számára izgalmasabb volt a celluloid szalagra fényképezett mozgókép. Kidolgozták az ammónia előállításának ipari módszereit. Megkezdődött a műtrágyák és a robbanóanyagok nagyüzemi gyártása. A benzinmotorok térhódításával megnőtt a kőolaj lepárlásának jelentősége. Kialakult a petrol kémia. A belső égésű motorok fölfedezése a közlekedés új tárlatait nyitotta meg (Csonka János). A fejlesztésben a németek jártak az élen, de az egész ipart forradalmisító futószalag rendszerű tömeggyártás először az amerikai Ford autógyárban valósult meg. A belsőégésű motorok, az elektrofikáció, a kémiatechnológiák elterjedését második ipari forradalomnak is nevezik. Vezető hatalmai USA és Németország. A fizikának egy addig elhanyagolt ágából alapvető változások indultak el. Kísérletileg bebizonyították az elektronok létezését. Röntgen fölfedezte az X-sugarakat. Beqerel uránércekkel kísérletezve felismerte, hogy sugarakat bocsáthatnak ki. Pierre Curie és felesége elkülönítette a polóniumot és a rádiumot. Rutherford megalkotta a rádióaktivitás elméletét. Megszülettek az első atommodellek. A század közepén megjelentek a cséplőgépek. A XX. század elején megjelent a robbanómotoros traktor. A vegyipar sikerei lehetővé tették a műtrágyák fölhasználását. A biológiában Charles Darwin bebizonyította, hogy a fajok változékonyak, és a legéletre valóbbak maradnak fönn. Mendel-Darwinnal csaknem egyidőben - megalkotta a génelméletet. - Milyen gazdasági, társadalmi és szellemi következményekkel járt az ipari forradalom a XIX. század derekáig? Az ipari forradalom kiterjedése egész Európára csökkentette a halandóságot. Az átlagos életkor megduplázódott a csecsemőhalandóság a felére esett. Az emberek jobban és célszerűbben táplálkoztak. Rendszeressé vált a fehér kenyér és a hús. Változatosabban és egészségesebben főztek. Az orvostudomány nagy eredménye a védőoltások, kidolgozása járványok megfékezése. Az ipari forradalom kiterjedésének leglátványosabb demográfiai következménye a városok rohamos növekedése és a falvak viszonylagos elnéptelenedése. A XIX. század második felének egyik legnagyobb hatású filozófiai áramlata a pozitivizmus. Alapítója Auguste Comte (francia). A pozitivisták arra törekedtek, hogy fölülkerekedjenek a materializmus és az idealizmus ellentétén. Más gondolkodók a pozitivistákkal szemben a világot zűrzavarosnak, ésszerűtlennek és megismerhetetlennek látták. Jelentős képviselőjük: Arthur Schopenhauer, aki mélységesen pesszimista volt. Ellentéte a német Friedrich Nietzsche, aki optimista volt. Alapgondolata az Übermensch (felsőbbrendű ember) az értékteremtő ember, Isten emberi megfelelője. A művészetek a kultúra is profithozó árucikké vált. Az ipari művészet formájában, tartalmában egyre maradandóbb változásokat hozott. a zenei élet középpontjában az opera állt (Csajkovszkij, Rimszkij- Korszakov). Romantikus programzene: Liszt, Berlioz, Strauss. Zenei újítók: Schönberg, Bartók. - Ismertesse a tudomány és a technika fejlődését a XIX. század második felében! Milyen változások mentek végbe a gazdaságban és a társadalomban? A XIX. század második felében a termelés rohamosan bővült, a technika fejlődött, egyre hatalmasabb pénztőkére volt szükség. Mindenekelőtt a dinamikusan fejlődő Egyesült Államokban vált elterjedté a részvénytársasági forma, amelynek az az előnye, hogy a vállalkozás tőkéje gyorsan bővíthető. Az USA-ban a "második ipari forradalom" vezető ágazatában olyan óriási vállalatok (trösztök) jöttek létre, amelyek az egész belső piacot monopolizálták. A sort a Rockeffeler alapította Standard Oil nyitotta meg, majd számos monopólium született a gép- és villamosiparban is. Hamarosan világméretű versengés indult meg a német és az amerikai óriásvállalatok között. Európában és Japánban a trösztök helyett inkább vállalatok szorosabb-lazább együttműködési formái alakultak ki. Ilyen a kartell. A kartell volt jellemző pl.: Ausztria-Magyarország gazdaságára. A kartellnél szorosabb szövetkezés a szindikátus, amelynek tagjai közös rendszereket hoznak létre. Főleg Japánban alakultak szindikátusok (Mitsubishi). A koncentráció a bankéletben is végbement. A századfordulótól bankok irányításával is születtek óriásvállalatok. Ezeket konszernnek nevezzük. A monopólium gazdaságilag csak egy szűk csoport érdekeit szolgálta, a polgárság többségének és a középrétegnek nem kedvezett. Az USA-ban már 1887-ben trösztellenes törvényt hoztak, s végül lehetetlenné vált trösztök alapítása és működése. A monopóliumok "második generációs" formája a korporáció. A korporáció több ezer kisebb-nagyobb vállalat termelési láncát jelenti. Ilyen pl. a General Motors. A világgazdaság kialakulása többek között a tőkék világméretű áramlását jelentette. A tőkekivitel egyik célpontja az általános modernizációt most meghirdető országok voltak. Ezekben az országokban már volt bizonyos infrastruktúra és ipari előzmény, az állam pedig garanciát adott a kamatokra. A tőkebefektetések másik kívánatos terepét a gazdag tengeren túli területek képezték. Itt a biztosítékot a területek gyarmatosítása, katonai és politikai ellenőrzése jelentette. A gyarmatbirodalom egyszerre garantálta a nyersanyagokat és a piacot. A XIX. század végéig azonban a világ ilyen formájú felosztása nagyjából befejeződött. A világ "újrafölosztásáért" indított küzdelem válságból- válságba vezetett. Az ipari forradalom által nagyra növelt városok a gépek, a tőke és a munkaerő gyűjtőmedencéi voltak. Az ipari metropoliszok peremén túlsúlyra jutottak a munkások. Komor külvárosokban laktak és saját életformát alakítottak ki. A nagyvárosi életforma - részben - a munkások életformája. A nagyvárosi embert általában eleven politikai érdeklődés jellemzi. A nagyüzemi munkás tudott írni és olvasni és hamar kialakult benne a hajlandóság az összehangolt, egységes fellépésre. Az öntudatos polgár mellett immár ott volt az öntudatra ébredt munkás. A gazdasági és társadalmi fejlődés centrumában az alapvető osztályok súlya és szerepe nem úgy alakult, amint azt Marx a Kommunista kiáltványában a jövőbe vetítette. A centrum társadalomban igen népes középosztály alakult ki, amely magába foglalta a kis- és középvállalkozókat, a farmereket, az értelmiséget és szívó hatást gyakorolt az ún. munkásarisztokráciára. A népes korosztállyal rendelkező társadalomban szilárd többpárti demokrácia fejlődött ki. Ezekben az országokban a munkáspártok is általában a polgári demokrácia keretei között igyekeztek érvényesíteni a sajátos munkásérdekeket. Az ún. perifériára fáziskéséssel bontakozott ki az ipari forradalom. Ezekben a térségekben nem bomlott fel a hagyományos társadalom, többséget alkotott a parasztság. A tőkés vállalkozók és az ipari munkások társadalma a hagyományos agrártársadalom mellett, arra rárétegződve született meg. Ún. torlódott társadalmak keletkeztek, amelyeket éles társadalmi ellentétek jellemeztek. Ellentétek voltak pl. a hatalomban nem részesülő polgárság és a földbirtokosok között. A torlódott társadalmak szűk vezető csoportjai hajlottak a tekintélyelvű-önkényuralmi kormányzásra. A parasztság és a munkásság forradalmi baloldali mozgalmakban kereste a kiutat. Munkás tömegpártok alakulása: Az első szociáldemokrata párt 1869-ben Németországban alakult. 1875-ben Gothában új programot fogadtak el Németország szocialista pártja számára. Szavazóinak száma 1890-ben elérte a másfél milliót. Hamarosan újabb pártok alakultak: Dániában, az USA-ban, Csehországban és Franciaországban. Az ipari forradalom és következményei a XVIII. századtól a XX. század elejéig - Elemezze az ipari forr. folyamatát! Ismertesse a legfontosabb találmányokat! - Milyen gazdasági, társadalmi és szellemi következményekkel járt az ipari forradalom a XIX. sz. derekáig? - Ismertesse a tudomány és a technika fejlődését a XIX. sz. második felében! Milyen változások mentek végbe a gazdaságban és a társadalomban? Elemezze az ipari forr. folyamatát! Ismertesse a legfontosabb találmányokat! Előzmények Nagy földrajzi felfedezések, Európa gazdasági kettéválása, végbementek az eredeti tőkefelhalmozódás feltételei. Az ipari forr. Az iparban minőségi változások mentek végbe. A kézműipart gyárakban folyó tömegtermelés váltotta fel. A gőz lett a legfontosabb energiaforrás. A gépek és a gőz átalakította a munkahelyt és új üzemformát eredményezett: a gyárat. Megszületett a termelőeszközök piaca. Kifizetődővé vált a gépgyártás. Az ipari forr. eredményezte az emberiség életében a legmélyebb átalakulást. Az ipari forr. előfeltételei - a háromnyomásos gazdálkodást felváltotta a vetésforgó - takarmánynövényeket termesztettek, megnőtt az állatállomány - a földeket rendszeresen trágyázták - a mezőgazdasági termelés gyorsabban nőtt mint a lakosság - jól működő hitelszervezet Az ipari forr. kibontakozásának folyamata A gépesítés a tömegfogyasztási cikkek előállításában kezdődik. Előbb a fonást gépesítették, majd megjelentek a szövőgépek. Alapanyag mindinkább a gyapot lett. A kibontakozó ipari forr. megkövetelte a szállítás és a közlekedés fejlesztését (Mac Adam: műút). Angliában vasútépítési láz lett úrrá. A vasútépítés újabb jelentőséget adott a gőzgépeknek, s piacot teremtett a szén, a vas számára. 1830 és 1850 között a szén és a vastermelés megháromszorozódott. Az új ugrás a gépek előállításának gépesítése volt. A gépek iránti növekvő kereslet kifizetődővé tette a sorozatgyártásukat. A gépgyártásban a forgácsoló gépek játszottak kulcsszerepet. Bevezették a szabványokat. A fölhalmozott hatalmas összeg a nehéziparba áramlott. Az ipari forr. megváltoztatta a haditechnikát és befolyásolta az egyes országok katonai teljesítőképességét. Az ipari forr. Angliája a XIX. sz. középső harmadára világhatalomra tett szert. Az ipari forr. demográfiai következményei Az ipari forradalommal együtt jár a lakosság gyors növekedése. A viszonylagos népfölösleg feltétele az ipari forr. kibontakozásának. A lakosság növekedett a város javára. Az ipari forr. visszahatott a mezőgazdasági fejlődésre, megjelentek az első mezőgazdasági gépek. Tovább javultak a higiénes viszonyok. Az ipari forr. hozzájárult az ún. demográfiai robbanáshoz. Milyen gazdasági, társadalmi és szellemi következményekkel járt az ipari forradalom a XIX. század közepéig ? A tőkés gazdaság fejlődésének alapja az új üzemformák, szervezési eljárások bevezetésében, illetve a munkások számának növelésében rejlett. A XVIII. század közepéig alapvető technológiai, technikai változások nem következtek be. Az ipari forradalom: az iparban, közlekedésben végbement hirtelen változás. Megindult az európai gazdaság önfenntartó növekedése. A XVIII. századi gazdasági nekilendülés általános modernizációs folyamatot indított el. Kibontakozott az ipar, a mezőgazdaság, az infrastruktúra, a városok forradalma, és alapvető változások következtek be a társadalmi osztály szerkezetében is, miközben megsokszorozódott a népesség. Ezek a változások jelentős hatással voltak a tudományok és a művészetek fejlődésére is. Az ipari forradalom kibontakozása A gazdasági robbanás alapja a mezőgazdaságban alakult ki. A mezőgazdaság fokozta a termelékenységet, hogy élelmezni tudja a gyorsan növekvő városi népességet; növekvő számú munkaerőt szabadított föl az ipar számára, és biztosította az eredeti tőkefelhalmozás alapjait. Az ipari forradalom összetett folyamat, amely párhuzamosan több területen zajlott. Angliából indul ki (gyarmatai vannak, tengeri hatalom) ( olcsó szállítás. Az ipari forradalom kibontakozásának feltétele a jól működő hitelszervezet. Gazdaság Mezőgazdaság: általánossá vált a vetésforgó, a trágyázás, a takarmánynövények termesztése ( megnőtt az állatállomány. Magasak voltak a terméshozamok ( a mezőgazdaság képessé vált a növekvő városi lakosság eltartására. A terménybőség lenyomta az árakat, megnőtt az iparcikkek utáni kereslet ( ösztönözte a mezőgazdasági vállalkozókat, hogy a nagyobb haszon reményében tőkéjüket a mezőgazdaságból az iparba fektessék. A fejlődés a könnyűiparban folytatódott - textilipar: repülő vetélő, fonógépek. A textilipar gépesítése láncreakciót indított el az ipar minden területén. Az egyre újabb és tökéletesebb gépeknek nőtt az energiaigényük, amit a vízi, emberi vagy állati energia már nem tudott kielégíteni ( kibontakozott a gőz forradalma (1769-ben Watt megalkotta az első gőzgépet). - Közlekedés: az egyre nagyobb tömegű szállítása kikényszerítette a közlekedés forradalmasítását. 1809-ben Fulton megépítette az első gőzhajót. 1825-re elkészült az első vasútvonal. - Nehézipar: a gőzgépek, sínek, mozdonyok gyártása új eljárásokat követelt a bányászatban, kohászatban ( forradalmi változásokon ment keresztül a nehézipar - A könnyűipar, a nehézipar és a közlekedés fejlődött ( fejlődött a mezőgazdaság is - megjelennek a gépek a földeken. Társadalom - Fejlődött az orvostudomány ( járványok megszűnnek és még több élelem is van ( demográfiai robbanás ( városok száma, népessége nő. - Mezőgazdaság fejlődik - gépesítés ( nincs szükség annyi mezőgazdasági munkaerőre ( létrejön a munkáltató és munkavállaló osztály. Proletárok: a manufaktúrában dolgozók és a földjüket vesztett bérlők. A munkások kiszolgáltatottak voltak: nem voltak még törvények, melyek védték volna jogait; ha nem volt megrendelés, a munkás rögtön az utcára került; mind a munkások, mind a vállalkozók szervezetbe tömörülését törvényben tiltották meg. Az ipari központokban kevés volt a lakás. A nyomor, a létbizonytalanság megfosztotta az egyént emberi méltóságától. - Társadalmi elképzelések: Owen: olyan termelő egységeket kell létrehozni, ahol mindenki birtokos és munkás - a tőkés megosztja vagyonát a munkások között, s a hozam is közös. Saint-Simon: fölosztja a társadalmat - a tőkések és a munkások egy osztályba kerülnek - ez nem jó, mert mások az igényeik. Fourier: foglalkozás szerint sorolja osztályokba az embereket. Utópisták mindhárman, mert nincs reális társadalmi alapjuk, elképzeléseik. Kiéleződött a viszony a munkaadók és a munkások között. Felismerték, hogy milyen erő rejlik a szervezettségben, önművelő és önsegélyező egyletek, szakmai érdekképviseleti szervezeteket, szakszervezeteket alakítottak. 1836- ban önálló alkotmányjavaslattal, Charter-rel léptek fel ( Chartizmus az így kibontakozó mozgalom. Vívmányok: - Munkások politikai tapasztalatokat szereztek. A parlamentális intézmények működéséről. - Gyári törvények születtek. - Megtiltották a nők és a tíz évnél fiatalabb fiúk földalatti foglalkoztatását. - Korlátozták a nők és a fiatalkorúak munkaidejét. Szocialisták: Céljuk: társadalmi igazságosság megvalósítása. Auguste Blanc (1805-1881): teljes politikai és vagyoni egyenlőség, a megvalósít s érdekében a diktatúrát is megengedhetőnek tartotta. Luis Blanc (1811-1882): elsőként hirdette meg a munkához való jogot, és követelte, hogy az állam gondoskodjon a munkanélküliek foglakoztatásáról. Az 1848-as forradalom több elgondolását is megvalósította. Prondthon (1809-1865): a tőkét (a tulajdont) lopásnak minősítette, és a kistermelők társadalmáért lelkesedett. Tagadta, hogy az igazságos csere megvalósításához erőszakra vagy állami intézményekre lenne szükség. Karl Marx (1818-1883): értelmiségi családból származott, egyetemet végzett, s úgy is gondolkodott. Hegel dialektikáját követte: A világ az ellentmondások harca útján halad a beteljesülés felé, s az emberi elme a dialektika birtokában következtetett a jövőre. Marxnál az eszmék függnek azoktól a viszonyoktól, amelyek az emberek között a termelés során kialakulnak "A lét határozza meg a tudatot". A történelmet osztályharcok történetének minősítette. Szerinte: A munka és a tőke harcának eredményeként a kapitalizmus pusztulásával megvalósul az osztály nélküli társadalom. Célul tűzte ki az államhatalom meghódítását. Fridrich Engels (1820-1895): gazdag gyáros családból származott, gondolkodása révén összebarátkozik Marx-al. Nézetei komoly befolyást gyakorolnak a XIX. század második harmadában a munkásszervezetekre és pártokra. Tőke - Marx könyve. Kommunista kiálltvány (1848) - Marx és Engels közös munkája. - Az igazak szövetségének alapkiáltványa. - Marx és Engels feltárták a bajokat, és azok igazi okait. - Tudományos szocializmus Technika fejlődése A gőzgép feltalálása elindította a technika rohamos fejlődését. - Gőzgép - Watt - Gőzhajó - Fulton - Gőzmozdony - Stephenson - Megindult a hírközlés rohamos fejlődése - Távíró - Morse Tudomány Az ipari forradalom olyan szükségleteket teremtett, amelyeket csak a tudomány tudott kielégíteni. A gyakorlat vezetett (a gőzgépek) az energia- megmaradás elvének általánosabb érvényű meghatározásához. A XIX. században a kutatás legjellegzetesebb területe a kémia. A textilipar szükségletei (pl.: a festék) révén közvetlenül az ipari forradalomhoz kapcsolódott. Fokozatosan végbement a technika és a tudomány egyesítése. Matematika: Bolyai János megalkotta az új geometriát. Biológia: Rendszerezés - Linné; evolúció elvének első megfogalmazása - Lamarck; az első szerves vegyület előállítása és a sejt felfedezése - Schleiden, Schwann. - A képzés és a tudományos élet megszervezése a nagy francia forradalomhoz tartozik. A forradalmi kormány a tudósokat is mozgósította a honvédelemre, majd főiskolákat alapított. A napóleoni korszakban kiépült a közoktatás egész rendszere. A természettudományok beépültek a képzésbe. - Jelentős eredmények születtek filozófia és a társadalmi tudományok területén is. Az ipari forradalomtól fokozatosan fejlődő országok: - Anglia - a XIX. század közepére világhatalomra tett szert. - Franciaország - USA A XIX. század elejétől hirtelen, gyors fejlődésnek indulnak: - Németország - Osztrák-magyar Monarchia - Olaszország - Oroszország Ismertesse a tudomány és a technika fejlődését a XIX. sz. második felében! Milyen változások mentek végbe a gazdaságban és a társadalomban? Az ipari forradalom térhódítása Az ipari forradalom kiterjedt az egész kontinensre. A gazdasági növekedésnek, a gazdasági hatalomnak az alapja a nehézipar lett. A gazdaság szerkezete is átalakult: a kisműhelyek helyét a gyárak, a kereskedők szerepét a bankok vették át. A tömeges árutermelés megteremtése már tudatos kísérletezés a tudomány hasznosításának eredménye volt. Tudomány A tudomány új felfedezése és az ipar technikai változásai ugyanabban az időben és ugyanazokon a helyeken bukkannak fel. (Kezdetben Angliában és Franciaországban. A század második felére tudományosság súlypontja Németországba helyeződött át.) Még sokáig a technika ösztönzi a tudományt. Sok új tudományos felismerés új iparágak alapjává vált. Az elektromágneses indukció felfedezése (Faraday) ( a generátorok és villanymotorok megszerkesztéséhez vezetett. Herz kísérletileg igazolta az elektromágneses hullámok létezését ( megvetette a rádiótechnika alapját. Az elektromos energia villámgyorsan tért hódított a gőz rovására. Erőművek, távvezetékek építése ( rengeteg pénzt igényelt. Egyeduralkodó, monopolisztikus vállalkozások. Forradalmasította a hírközlést (a vezetékes távíró együtt fejlődött a vasutakkal.) 1876-ban elkészült a telefon (Bell), Puskás Tivadar feltalálta a telefonközpontot. Marconi drót nélkül létesített kapcsolatot a La Manche csatornán keresztül Európa és Amerika között. Kémia: Felismerték az anyagok molekuláris-atomos szerkezetét. A század végén már van műanyaggyártás, celluloid szalagra fényképezett mozgó kép. Kidolgozták az ammónia előállítás ipari módszereit. Megkezdődött a robbanóanyagok és a műtrágyák nagyüzemi gyártása. A benzinmotorok térhódításával megnőtt a kőolaj lepárlásának jelentősége. Kialakult a petrol kémia. A tudomány elindult az anyag belső szerkezetének feltárásának útján. Megszülettek az első atommodellek. ( Az atommag hatalmas energiákat tartalmaz. Biológia: Mendel kimutatta bizonyos tulajdonságok szabályszerű öröklődését, és magyarázatára megalkotta a génelméletet. Technika és gazdaság Mezőgazdaság: A gépek megjelentek a földeken is. (cséplőgépek, hernyótalpak, robbanómotoros traktorok, műtrágyák felhasználása). Az egyenlőtlen verseny következtében létrejöttek a monopóliumok ( tőke kivitel a monopóliumok részéről (finánctőke: ipari + banktőke). Megtérül, mert olcsó a munkaerő. A század végére a világot hatalmába kerítette a fegyverkezési hajsza. Egy- egy új találmány azonnal feleztette katonai alkalmazásának távlatát is. A mechanika vívmányait a lőfegyverek tökéletesítésében hasznosították. A kémia fejlődött ( robbanóanyagok ereje nőtt. (tank, repülőgép) A búvárhajót egyenesen katonai célokra fejlesztették ki. Gazdasági újrafelosztásra lenne szükség ( első világháború. Társadalom A népesség gyors növekedését tapasztalhatjuk. Az ipari forradalom kiterjesztése egész Európára nem a születések számát növelte, hanem a halandóságot csökkentette. A tömegtermelés következtében a reálbérek növekedtek. Demográfiai következmény ( a városok rohamos növekedése és a falvak viszonylagos elnéptelenedése. A társadalmi osztályok elkülönülése fokozódott. Az ipar, a város élelem- és nyersanyag éhsége és az új piacok feleslegessé tették az önellátást. ( Az egyes vidékek arra a terményre szakosodtak, amelyhez legjobb adottságaik voltak.