7. Tétel A Hunyadiak kora. Miért nevezték Hunyadi Jánost a "Török veszedelmének"? Magyarországot az egyre dinamikusabban terjeszkedő Oszmán-török Birodalom először az első rigómezei csata után kezdte közvetlenül veszélyeztetni. Az ellene való védekezésben Luxemburgi Zsigmond, Hunyadi János és Hunyadi Mátyás tűnt ki. A török elleni küzdelemben Hunyadi János hozott fordulatot: az aktív védelem taktikáját alkalmazva, számos támadó hadjáratban vette fel a küzdelmet. Az európai viszonyok miatt nem számíthatott külső segítségre. Az itáliai városállamok hatalmuk csúcsán voltak ugyan, de a busás haszonért azt támogatták, aki jobban megfizette őket. Ez idő tájt a török jó gazdasági helyzetben volt, ezenkívül Velence vagy Genova balkáni érdekeltségei azt követelték, hogy Dél-Európában minél gyöngébb államalakulatok jöjjenek létre. A háborúk örök törvényszerűsége, mely szerint nem a hadviselő felek járnak jól, hanem a hadiszállítók, tökéletesen működött. Hunyadi János a havasalföldi származású Vajk vitéz fiaként 1407 körül született, s több nemesi család szolgálatában is katonáskodott már, amikor Zsigmond Csehországi hadjáratában fölfigyeltek rá. Hunyadi itt sajátította el a huszita harcmodort, aminek jelentős része volt későbbi sikereiben. Mivel Hunyadi döntő érdemeket szerzett Ulászló mellett, hamarosan rábízták a déli határvonal védelmét. Hunyadi már 1441- ben sikerrel vette föl a harcot a törökkel: Benyomult az általuk megszállt Szerbia területére, és győzelmet aratott Isza bég seregén. A következő évben Mezid bég vezetésével tört be egy török portyázó csapat Erdélybe. Miután végigdúlták az országrészt legyőzték Hunyadi seregét, és foglyokkal, zsákmánnyal gazdagon hazafelé vették útjukat, Hunyadi a Vaskapunál megsemmisítő vereséget mért a betolakodókra. A törökök rendszerint legalább kétszeres túlerőben voltak. Hunyadi harcmodora viszonylag egyszerű: a szárnyakon lendületes lovasrohammal kell megzavarni az ellenség lovasságát, miközben a gyalogság megkezdi az árkarolást. Ha a lovasság jókor ér vissza az üldözésből, a győzelem akár megsemmisítő is lehet. A túlerőben lévő, ám gyűrűbe szorított török sereg ily módon nem tudja kihasználni számbeli fölényét, mert csak a kör szélén elhelyezkedő katonák tudnak harcolni, a belül összetorlódottak legfeljebb azt várhatják, mikor kerülnek sorra a mészárlásban. Hunyadi első igazán nagy diadala még ugyanabban az évben bekövetkezett. A törökök ezúttal nem kis martalóc-felderítő sereget küldtek az ország ellen, hanem a ruméliai hadtestet janicsárokkal, tehát szultáni elit egységekkel kiegészítve. Hunyadi szeptember 2-án győzött a Törcsvári- szoros bejáratánál, s ez a győzelme már Európa-szerte lelkes visszhangot váltott ki, hiszen először szenvedett vereséget komoly török hadsereg. A lelkesedés azonban csak szavakban nyilvánult meg, így Hunyadi egyedül látott neki nagyra törő terve kivitelezéséhez. A hosszú hadjárat néven ismert vállalkozás során a harmincezer főnyi sereg átvonult Szerbián, s közel ezer kilómétert megtéve, a Balkán-hegységig nyomult. Több csatában mértek vereséget a törökökre, akiknek végül csak annyira szorítkozott az ellenállása, hogy a Balkán-hegység útjaira vizet hordtak. Így az eljegesedett utakon nehezebbé vált a magyarok előrehaladása. Hunyadi még a télen hazavezette siralmas képet mutató seregét, igaz veretlenül. Így 1444. június 12-én a drinápolyi békeszerződésben foglaltak szerint II. Murád 100 000 arany hadisarc megfizetését és az általa birtokolt szermiai várak visszaadását vállalta. Ulászló felrúgta a a békeszerződést, és a pápa által ígért hajóhadban bízva ismét támadást indított. A hajók feladata az lett volna, hogy ne engedjék átkelni a törököket Ázsiából, ezt azonban csekély számuk miatt nem tudták megakadályozni. Az 1444-es várnai csata így nem csak súlyos vereséggel, de Ulászló halálával is végződött. Hunyadi utolsó támadó hadjárata vereséggel végződött, 1448-ban Rigómezőnél győzte le a török. A küzdelem menetét jelentősen megváltoztatta az 1453-as esztendő, amikor a törökök bevették Bizáncot. Jelentősen lerövidült az idő, amit korábban seregeik felvonulásával kellet eltölteniük. Miután végleg elfoglalták Szerbiát, Magyarország kulcsa, Nándorfehérvár ellen indultak 1456-ban. A pápa a déli harangszó könyörgéséként való elrendelésén kívül csak Kapisztrán János szerzetes Magyarországra küldésével "támogatta" a védelmet. A Kapisztrán vezette népfelkelők segítségével Hunyadi eredményesen védte meg az amúgy rommálőtt várat, míg végül II. Mehmed az éj leple alatt elvonult csapataival. A nándorfehérvári győzelemmel a magyar határvédelem bebizonyította működő képességét. - Mátyás király uralkodása. A humanizmus és reneszánsz Magyarországon. A nándorfehérvári győzelem után Hunyadi János meghalt. V. László, valamint a Hunyadi család párthívei részéről harc indult a hatalom megszerzéséért. Előbb Cillei Ulrikot ölték meg, majd Hunyadi Lászlót végezték ki. Mátyást tömlöcbe vetették. A Hunyadi párt azonban nem hullott szét, hanem megerősödött. V. László kénytelen volt elhagyni az országot, és Mátyást is magával vitte Podgyebrád György udvarába. A király hirtelen halála után Mátyást választották királlyá (1458.). Mátyás 15 éves korában lett uralkodó. Anarchikus belső helyzetben nyerte el a hatalmat. Bárói ellenfelei sok korlátozó feltételt szabtak. A benne rejlő energiák azonban hamarosan világossá tették, nem akar csupán első lenni az egyenlők között. Az ellene irányuló bárói összeesküvést legyőzte és meghiúsította Habsburg III. Frigyes terveit (1463.). A rablóbandává züllött cseh huszitákat felszámolta. Sikeres harcokat vívott a törökökkel. 1464-ben a szent koronát is visszaváltotta. 1465-től tovább fejlesztette központosító törekvéseit. Megnőtt a királyi kancellária szerepe, hatékonyabbá vált az igazságszolgáltatás. Mátyás tapasztalhatta, hogy uralma mindaddig ingatag, amíg saját rendelkezésű fegyveres ereje csekély. Fokozatosan növelte állandó hadseregének, a fekete seregnek létszámát, mely főleg idegen zsoldosokból állt. A központosító politika pénzügyi alapjait az 1467-es kincstári reform teremtette meg. A jobbágyoktól telkenként szedett adó új nevet kapott: a királyi kincstár adója (20 dénár). Harmincadvám helyett koronavám. A rendkívüli hadiadó 1 forint. Átalakult az ország külpolitikája. Mátyás nem vállalkozott török elleni harcra. Apja hadjáratai és saját tapasztalatai megmutatták, hogy az ország erői nem elégségesek erre. A déli határon védelemre rendezkedett be. A végvárak viszonylagos biztonságot nyújtottak, fedezetükben a török betöréseit el lehetett hárítani. Ennek példája az 1479-es kenyérmezei diadal. Mátyás nyugati terjeszkedést tervezett. 1468-ban megtámadta Csehországot. Részleges katonai sikerei ellenére sem tudta azonban fő célját, a cseh koronát megszerezni. A cseh rendek Jagelló Ulászlót választották királlyá. Mátyás Morvaországot és Sziléziát birtokolta. Közép-európai terjeszkedő politikája miatt állandóan szembe kellett néznie hol a Jagellókkal, hol a Habsburgokkal. Hadi sikerei (1485. Bécs elfoglalása) diplomáciai elszigetelődéssel társultak. A nápolyi király lányával, Beatrixszel kötött házassága nem juttatta erős szövetségeshez. A központosított politika, az állandósult nyugati háborúk ellenállást váltottak ki az országon belül. 1471-ben Vitéz János és Janus Pannonius szervezkedett ellene, a király azonban leszerelte őket. A központosító király mögött nem sorakozott fel támogató politikai erők széles köre. A városi polgárság ereje ehhez elenyésző volt. A régi főúri családok szembenálltak Mátyással. A bárók közé fölemelt, adományokkal elhalmozott köznemes származású vezetők sem nyugodtak bele abba, hogy címeikkel együtt nem kaptak tényleges hatalmat. Trónöröklés kérdése: Beatrixtól nem született gyermeke. Egy házasságon kívüli kapcsolatából származott Corvin János a trónörökösjelölt. Mátyás 1490-ben halt meg. A városok egyébként - Budát és Pestet leszámítva - Mátyás korában nem mutattak látványos fejlődést. Mivel Mátyás apja révén már gyermekkorában fejedelemnek kijáró neveltetésben részesült, korán megismerkedett a század új humanista gondolataival. A korabeli írók a század legnagyobb mecénásai között tartották nyilván. Budán virágzott a reneszánsz kultúra, itáliai művészek és tudósok által az udvar alkalmazásában. Ami az ország egészét illeti, az új eszme mégsem tudott teret hódítani. Ezt jelzi az Itáliát megjárt pécsi püspök, a költő Janus Panonnius példája is, aki az olasz városokhoz képest elviselhetetlenül ridegnek érezte a "pannon föld északi, hűs rögeit". A pozsonyi magyar egyetem alapítása sem járt sikerrel, a budai egyetem viszont az egyház kezében volt, így a régi eszméket terjesztette. A budai várpalota és a visegrádi reneszánsz nyári palotán kívül leginkább Mátyás könyvtára tette nevét európai hírűvé. A 2000 kötetet is meghaladó Bibliotheca Corviniana az ókori szerzőktől egészen a korabeli, humanista művekig terjedt. Bár Mátyás a könyvnyomtatást is igyekezett meghonosítani, Hess András műhelyét leszámítva, a magyar könyvek zömmel még kéziratos formában terjedtek.