Hunfalvy János (1820-1888)

Hunfalvy János nem csak sokoldalú tudós, pedagógus volt, de nagy szerepet
vállalt a főváros közéletében is (különböző szakbizottságokban elnök,
felügyelő, bizottmányi tag, társaságok elnöke, a közmunkatanács vezető
tagja, a Budai kör elnöke, stb.) Az első magyar földrajzprofesszor sokat
tett iskolánknak, Buda első kereskedelmi középiskolájának létrejöttéért.
Nevét az 1926-27-es tanévben adományozta az intézménynek a fővárosi tanács.


10 nyelven beszélt, írt, olvasott, ill. fordított. A berlini egyetem
hallgatója lett. 1846-ban meghívták Késmárkra, a líceum jogi tanszékére.
Innen szólították el az 1848. évi események. Nemzetőrként szolgált. A
szabadságharc bukása után tanári állásából felfüggesztették. Hét hónapig
volt börtönben, felségsértésért és lázító elvek terjesztéséért ítélték el.

Kisebb irodalmi dolgozatokat 1840. óta írt a Pesti Hírlapba. 1848-ban több
lapban is megjelentek írásai, pl. a Kassai Képes Újságban és a Pressburger
Zeitungban.
A fogságban kezdte el írni Egyetemes történet c. művét, ami az első
tudományos alapú magyar nyelvű világtörténet. Három kötetben jelent meg.

Az Akadémián 1860-ban megalakult statisztikai bizottságnak tagja és
előadója lett. 1863-ban a budai politechnikumban (Műegyetem elődje) a
földrajz, statisztika és kereskedelmi történelem helyettes tanára volt,
majd 1866-ban rendes tanári állást kapott. Meghívták a Magyar
Tudományegyetemre (ma ELTE) az egyetemes és összehasonlító földrajz
tanárául. A MTA levelező, később rendes tagjává választotta. Kétszer kapott
Marczibányi-jutalmat.

1869-ben Keleti Károllyal képviselte hazánkat a Hágában tartott nemzetközi
statisztikai kongresszuson. A nemzetközi földrajzi kongresszusokon pedig a
tudományos tanácskozás alelnökévé választották.

Hunfalvy valósította meg a magyar közgazdasági kongresszus eszméjét.
1873-ban a bölcsészeti kar tiszteletbeli doktorrá avatta, és a királyi
tanácsosi címmel is kitűntették. Bölcsészetkari dékán, majd rektor lett.

További művei:

 . A Magyarország és Erdély eredeti képekben c. történelmi és helyrajzi
   anyagot tartalmazó füzetsorozat
 . A magyar birodalom természeti viszonyainak leírása
 . Az osztrák birodalom rövid statisztikája
 . Európa államainak rövid statisztikája
 . Legnagyobb műve: Egyetemes földrajz ( 5 kötetesre tervezte, de csak 3
   készült el

Hunfalvy Jánosnak a népnevelés ügye is sokat köszönhet. Élénken részt vett
az ország és a főváros tanügyének irányításában. Mint szakbiztos részt vett
a polgári iskolai tanítók képesítő vizsgálatain. A polgári iskoláknak ipari
szaktanfolyammal való kibővítése az ő eszméje volt. Több tucat tankönyve
jelent meg a legkülönbözőbb alsó- és középfokú iskolák számára.

1867-ben választási elnök volt és a királykoronázáson is részt vett, a
korona mellé rendelt hatfős kíséretben.

Az egyesített főváros első közös, történelmi nevezetességű közgyűlésén is
jelen volt.
Munkaereje teljében ragadta el a halál 1888-ban. Kortársai szemében ő volt
a magyar földrajztudomány versenytárs nélküli vezéralakja.