13./ A POLGÁRI FORRADALMAK SZÜLETÉSE EURÓPÁBAN ÉS ÉSZAK-AMERIKÁBAN A XVII.- XIX. SZÁZAD KÖZEPÉIG - Ismertesse az Angol polgári forradalom történetét, értékelje jelentőségét! Az Angol tőkés gazdaság igényei a XVII. század első felében egyre inkább szembekerültek a Stuart-házból származó királyok abszolutisztikus országlásával. A királyi hatalom gazdasági intézkedései az ipar és a kereskedelem fejlődésének gátjává váltak. Így pl.: számos árúfajta kereskedelmét csak súlyos összegekkel megváltott monopóliumok alapján engedélyezték. A királyi külpolitika nem támogatta kellő erővel az Angol külkereskedelmet. Az abszolút hatalom kiépítésére törekvő Stuártokkal szemben a parlament alsó háza lépett fel. Ide választás útján kerültek a képviselők. A városokban is a vagyon volt a szavazás feltétele. A képviselők tehát a vagyonos dzsentriből és a jómódú polgárságból kerültek ki. Az üléseken egyre világosabbá vált, hogy a Stuart-abszolútizmus és az alsóház törekvései kibékíthetetlenek. I. Jakab és fia I. Károly az arisztokráciára és az elmaradott területek nemességére támaszkodhatott. A parlament a gazdaságilag fejlett déli és keleti országrészt tudhatta maga mögött. Az állandó hadsereg költségei az uralkodó csak az adókból teremtette elő, kivetésükhöz azonban a parlament hozzájárulása kellett. Ezért vált létfontosságúvá az adók ügye. Mindkét fél vallási formában fejezte ki törekvéseit. A király kezében hatalmas eszköz volt az anglikán egyház. Az abszolútizmus ellenfelei a kálvini reformációban találták meg érdekeik vallási igazolását. Az angol kálvinistákat puritánoknak is nevezték, mert meg akarták tisztítani az egyházat a katolikus maradványoktól. I. Károly nem tudta meghátrálásra bírni a parlamentet. At alsóház nem járult hozzá az új adók kivetéséhez. A király megpróbált a parlament nélkül kormányozni, de ellenfelei erősebbnek bizonyultak. 1640- ben a király rákényszerült a parlament összehívására, de három hét múlva feloszlatta, mert az, az önkényuralom megszüntetését követelte tőle (rövid parlament). A növekvő forradalmi elégedetlenség láttán I. Károly még abban az évben újra összehívta a képviselőket, és ezzel kezdetét vette az 1653-ig tartó hosszú parlament. Törvénybe iktatta, hogy csak saját beleegyezésével oszlatható fel. A parlament történelmi sikereit azonban csak a londoni kézművesek és dokkmunkások tömegerejével a háta mögött vívhatta ki. 1640-42- ben London időnként fegyveres táborra emlékeztetett. A király Londonba hívta a hozzá hű nemeseket, s ezek London utcáin véres jeleneteket provokáltak a parlament puritán híveivel. De amikor a király személyesen akarta letartóztatni az ellenzék vezetőit, kudarcot vallot, majd szembetalálta magát a fölfeyverkezett parasztokkal megerősödött london néppel. Ekkor 1642. január 10-én elhagyta Londont és az elmaradott észekra menekült, majd Notthinghamben nyíltan fölvonta lobogóját. Anglia két táborra szakadt. Kitört a polgárháború. A polgárháború (1642-4649) A parlament tábora volt az erősebb és főleg a gazdagabb. Ezt támogatták az iparilag fejlett déli országrészek, a virágzó városok és a hajóhad. A király csak a fejletlenebb nyugati és északi területek nemességére, a meggyöngült anglikán egyházra és - felesége révén - franciák támogatására számíthatott. Az abszolútizmus felszámolása után a parlament egysége megbomlott. Independens szárnya magához ragadta a kezdeményezést és Cromwell Olivér vezetésével megszervezte az új mintájú hadsereget. A katonákat a jómódú parasztokból és a kézművesekből toborozták. A harcok egészen 1648-ig tartottak. A skótok előszőr az angol parlament, majd a király oldalán küzdöttek. A döntő ütközeteket Cromwell katonái sorra megnyerték. A király a hadsereg foglya lett. Cromwell összefogott a Levellerekkel, lezárta a hadműveleteket és a győztes hadsereggel bevonúlt Londonba (1648. dec. 2.). A presbiteriánusokat dragonyosok távolították el a parlamentből, amelyben mindössze száz independens képviselő maradt (csonka parlament). Stuart Károlyt halálra ítélték és kivégezték. Anglia 1649-ben köztársaság lett. Az angol katonai sikerek nyomán létrejött Anglia, Skócia és Írország politikai egysége a későbbi Nagybritannia. Az utolsó éveiben 1658-ban bekövetkezett haláláig Cromwell, mint lordprotektor katonai diktatúrát gyakorolt. Halála után a katonai diktatúra rendszere tömegbázis híján összeomlott. A gazdasági élet nehézségei ara késztették a gazdagokat, hogy megegyezért keressenek II. Károllyal, akit 1660-ban királlyá koronáztak. II. Károly, de különösen utódja II. Jakab semmit sem tanultak elődjük végzetéből. A tulajdonviszonyokat nem merték megbolygatni, de a parlamentet fokozatosan kikapcsolták a kormányzásból. Ezután a parlament Orániai Vilmost, Hollandia kormányzóját, II. Jakab vejét meghívta a trónra. Orániai Vilmos erős hadsereggel érkezett Angliába. Mindenki hódolni sietett, a magára maradt II. Jakab pedig Fo.-ba menekült. Győzött a népfelség elve. A vérnélküli rendszerváltozás "dicsőséges forradalom" néven vonult be a történet írásba. A fordulat után elfogadott jognyilatkozat (1689) elvei alapján a XVIII. században Angliában kifejlődött az alkotmányos monarchia rendszere. - A XVIII. századra Észak-Amerikában 13 angol gyarmet jött létre. Míg a régi gyarmatok királyi vagy magántulajdonban voltak, addig az északiak önkormányzattl rendelkező kolóniák. ide először az Angliában üldözött puritánok települtek, akik magukkal hozták a z önigazgatás és a szabad véleménynyílvánítás igényét. Északon a fermergazdálkodás vert gyökeret. A farmer tulajdonával szabadon rendelekzett és egy személyben egyesítette a földművest és a mesterembert. Délen a néger rabszolgákkaldolgoztató ültetvényes rendszer terjedt el. A föld birtoklásáért földbért kellet fizetni. A XVIII. században a gyarmatoknak szorosabb volt a kapcsolatuk az enyaországgal, mint egymással. Megkezdődött az amerikai belső piac kialakulása. Ez és az északról, Kanadából fenyegető francia veszély szükségessé tette a gyrmato szövetkezését. Első kezdeményezője Benjamin Franklin nagy természettudós volt. amerika a XVIII. század vége felé még mezőgazdasági jellegű, de északon ígéretes ipar is bontakozott. anglia meg akarta akadályozni, hogy az amerikai gazdaság saját lábra álljon. Megtiltották, hogy az amerikaiak az allegkeny hegységtől nyugatra települjenek. Vámokkal sújtották a kereskedelmet és törvénytelennek nyilvánították a papírpénz kibocsátását. Az angol parlament által megszavazott adókat és vámokat az amerikaiak ellenezték, mert a parlamentben nem volt képviseletük. Bojkottálták az angol árukat és megtagadták az adófizetést. A kormány meghátrált és visszavonta a sérelmezett vámokat, de fenntartotta az angol parlament adókivetési jogát. Ezt az elvet hírdette a teavám. Az amerikaiak válaszul a tengerbe szórták három hajó rakományát (a Bostoni teadélután 1773). 1774 szeptemberében Philadelphiában összeült az amerikai gyarmatok első kongreszusa, majd kitört a függetlenségi háború. 1776 julius 4-én a kongresszus elfogadta a Függetlenségi nyilatkozatot. Megszületett az új független állam, az Amerikai Egyesült Államok. Az erőviszonyok az Angoloknak kedveztek. Jól felszerelt, jól képzett hadseregük és hatalmas flottájuk volt. Az amerikaiak mindezekben szűkölködtek. A "patrióták" a hazafiak forradalmi serege az angol hadsereggel szemben az indiánoktól eltanult szétszórt alakzat technikáját alkalmazták és a lakosságra mindenütt számíthattak. Az első jelentős győzelmet a felkelők 1777-ben aratták. A kanadából előrenyomuló Burgoyne csapatait bekerítették és Saratogánál fegyverletételre kényszerítették. A győzelem után Fo., Spo. és Hollandia szövetséget kötött az USA-val. Az amerikai hadsereg diadalmasan nyomult előre. 1781-ben Yorktown mellett francia segítséggel Washington fölszámolta az utolsó angol sereget is. 1783-ban a Versailles-ban megkötött békében Anglia kénytelen volt elismerni az USA függetlenségét. A függetlenség elnyerése után nyitott kérdés maradt: létrejönnek-e közös intézmények, törvények, kialakul-e az egységes amerikai nemzet? 1787-ben összeült a szövetségi gyűlés és megalkotta az USA alkotmányát. A végrehajtó hatalom a négy évre választott elnök kezében összpontosult. Az "alapító atyák" jó munkát végeztek. Kedvező feltételek a tőkés gazdaság és a polgárság kibontakozására. - Ismertese a nagy francia forradalom történetét, értékelje jelentőségét! A farncia abszolutizmus arculata XIV. Lajos uralkodása idején kapta meg végső vonásait. Az abszolutizmus belő vonásainak kiélződése már XIV. Lajos utolsó éveiben megkezdődött. Utóda XV. Lajos (1715-1774) a fennen hirdetett abszolút hatalmat a kifinomult élvezetek eszközének tekintette. XV. Lajost XVI. Lajos követte a trónon (1774-1792) Jó szándékú de erélytelen férfi volt. Gazdaság: A XVIII. században Fo.-ban számottevő demográfiai fejlődésnek vagyunk tanúi. A lakosság szám kb. 25 millióra emelkedet. Fo. Európa legnépesebb országa. A manufaktúra ipar és a kereskedelem a XVIII. században tovább fejlődött. Az ország azonban még falusias. A lakosság 85%- a valamilyen módon közvetlenüla földből élt. Több lett a jómódú ember, de nőtt a nincstelenek száma is. a feudális viszonyok megakadályozták, hogy a mezőgazdaságban számottevő fejlődés menjen végbe, ez akadályozta a megindult tőkés kereskedelem és ipar kibontakozását. Társadalom: Változatlanul feudális, alapját a születési előjog és a földbirtokvagyon alkotta. Az állam roppant költségeit a polgárság egyre kevésbé volt hajlandó, a parasztság pedig egyre kevésbé volt képes viselni. A polgárság nem törődött bele, hogy kirekesztik a hatalmoból. Rész kért abból, hogy elhárítsa a tőkés fejlődés útjában álló akadályokat. A polgárság gazdasági erősködésével ellentétben a születési arisztokrácia a tönk szélére jutott. A fényűző életvitelt azonban nem adta alább. Helyzetén úgy akart segíteni, hogy kiváltságait kamatoztatta. Államcsőd: Fo.-ban a rosszul kivetett és behajtott adók rendszere a XVII. század végére begbénította a kirélyságot. A kiadások meghaladták a bevételeket és a frncia állam fizetésképtelenné vált. Az általános válság megoldása érdekében XVI. Lajos bejelentette, hogy 1614-óta előszőr összehívják a rendi gyűlést. Politikai izgalom vett erőt az országon. A választási küzdelem a polgárság öntudata ébredésének jegyében zajlott. A harmadik rend szószólói eggyüttes ülést és fejenkénti szavazást követeltek. A király 1789 május 5-én Versailles-ban megnyította a rendi gyűlést. Az udvar és az arisztokrácia a pénzügyek rendbehozatalát várta. A harmadik rendhez csatlakozott néhány papi képviselővel Sieyés abbé javaslatára kinyilvánították, hogy nemzetgyűléssé alakulnak át. A király válaszul otromba lépésre szánta el magát. Javítási munkák ürügyén bezáratta a tanácstermet. A képviselők azonban átvonultak a közeli labdaházba, ahol állva folytatták a tanácskozást. A reakció meghátrált. Július 14-én Párizsszerte zúgtak a harangok. A nép a Bastille erődje ellen vonult. A nyolctornyú vár négyórás véres harc után elesett. Július 14-e nem maga a forradalom, csupán a forradalom első napja. A községtanácsok fegyveres nemzetőrséget szerveztek. A parancsnoka La Fayette márki lett, aki az alkotmányos monarchia híve volt. A társadalom addig nem tapasztalt megbolydulása karöltve a gazdasági válsággal az emberek millióiból váltotta ki a teljes létbizonytalanság érzéseit. A francia parasztok kaszáikat a vidéki udvarházak ellen fordították. Máglyára vetették a szerződéseket, és ahol ellenállásra találtak, öltek. Az égő kastélyok az arisztokraták nagy félelmét váltották ki. 1789 augusztus 4-én a kiváltságosok lemondtak összes előjogaikról. A papság odadobta az egyházi tizedet, a városok megváltak feudális eredetű mentességeiktől. Néhány nappal később (augusztus 26) kihírdették atz emberi és polgári jogok nyilatkozatát. Október 5-én a nők tüntetése, akik kenyeret követelnek és a királyhoz vonulnak és betörnek a királyi palotába. A király kénytelen Párizsba vonulni. A nemzetgyűlés is Párizsba költözött és ettől a pillanattól kezdve a párizsi tömegek mondták ki a döntő szót. A pénzügyi csőd nem szünt meg, sőt a helyzet súlyosbodott, mert a felfegyverkezett parasztság egyáltalán nem volt hajlandó adót fizetni. 1791-es polgári liberális alkotmány: - az abszolutizmust alkotmányos monarchiává alakitja - vallási egyenlőséget biztosít - kimondja, hogy minden ember szabadnak születik - meghatározza az állam feladatát - szólás- és sajtószabadság - kimondja a tulajdon sérthetetlenségét. A király végzetes hibát követ el: junius 20-án éjszaka, álruhában, családjával együtt megszökött Párizsból, hogy az ellenforradalmi csapatok védelme alá helyezze magát. Útközben felismerték és a felfegyverzett parasztok útját állták. 1971 junius 25-én este a király visszakullogott Párizsba. Szökése kiéleszte a belpolitikai helyzetet.