Napóleon és a Code Civil 1799. nov. 9-én (brumaire 18-án) Napóleon államcsínnyel megszerzi a hatalmat: szétkergeti a direktóriumot és az 500-ak tanácsát a hadsereg segítségével. Franciaország első konzuljaként összpontosítja a hatalmat a kezében. Napóleon széles társadalmú bázist biztosít uralmához. Ezt bizonyítja, hogy többszöri népszavazást kezdeményez (pl.: államforma megváltoztatásáról). A népszavazáson elnyeri a lakosság támogatását, ill. a legkülönfélébb társadalmi rétegekből szerez támogatókat. Hatalmát nagypolgári diktatúraként emlegetik, mert sikerül elérnie, hogy a monarchista nagypolgárság (pénzarisztokrácia, adóbérlők) és az ún. thermidori burzsoázia összeolvadjon. Mindkét réteg támogatni fogja. 2. fontos támasza: egyház. Hozzájárul a katolikus egyház újjászervezéséhez, de függésbe is vonja. VII. Piusz pápát arra kényszeríti, hogy 1804-ben részt vegyen a császárrá koronázásában, de koronát nem Piusz teszi Nap. fejére, mert így a pápa felsőbbrendű lenne. Így csak szentesíti Nap. uralmát. A koronázás a Notre-Dame-ban történik. Nap. azért császárrá koronáztatja magát, mert Nagy Károly örököse és nem a Bourbonok utóda. Másik oka, hogy kiemelkedjen az európai uralkodók közül. Emiatt szembe kerül a német-római császárral, de Nap. erősebb; eléri, hogy 1806-ban a Német-római Császárság megszűnjön és ezt követően a Habsburgok csak az "Ausztria császára" címet viselhetik. 3. fontos támasza: saját vezetőrétege ( bonapartista. Családtagjaiból, tábornokaiból, az őket támogató polgárságból, akik címeket, rangokat kapnak és a hódítások után elsősorban a családtagjai trónt is ( spanyol, holland, itáliai fejedelmek mind a családtagjaiból kerülnek ki. 4. fontos támasza: visszacsalogatja az emigránsokat, mert sokan közülük teljes vagyonnal távoztak és ez gazdasági értelemben nagy károkat okozott. Napóleon ezért amnesztiát (állami kitűntetés) hirdet azoknak, akik hajlandóak hazatérni. Számukra a becsületrendet megalapítja. 5. támasza: parasztság. Az általa megfogalmazott Code Civilben (polgári törvénykönyv) elismeri a fennálló tulajdonviszonyokat, összefoglalja az alapvető szabadságjogokat, választ ad a polgári átalakulás legtöbb kérdésére, elismeri a tulajdon szentségét, de csak a jövőre vonatkoztatja. A Code Napoleon az egész világon a polgári jogalkotás mintaképe lett. 6. támasza: hadsereg. Továbbfejleszti a szakszerűséget és az előmenetel a tehetségtől függ. A legfontosabb cél a nemzeti dicsőség. A hadsereg a természetes határok elérésének koncepcióját támogatja. Külpolitika: 1800: Marengonál megveri az osztrákokat 1801: Lunéville-ben rákényszeríti a békét az osztrákokra 1802: Amiens-ben az angolokkal is békét köt, mert szüksége van időre, hogy megerősítse hatalmát 1802-1805: békék időtartama. Kihasználja, kiépíti belső bázisát, modernizálja a hadsereget és a közigazgatást ( megőrzi a 83 közigazgatási egységet