Az 1689-es angol Jognyilatkozat


Az alkotmányos monarchia alapelveit (= az uralkodó az országgyűlés
hozzájárulása nélkül nem végezhet fontosabb államügyeket) az 1689-es
Jognyilatkozatban foglalják össze, melyet Orániai Vilmos és felesége
fogadott el.
1. pont: A törvények felfüggesztése a parlament hozzájárulása nélkül
       érvénytelen. Alkotmányos jogként kijelenti, hogy az alattvalóknak
       joguk van kérvényt benyújtani, s ezért nem üldözhetőek.
4. és 6. pont: a királyi hatalom és a parlament viszonyát szabályozza. A
           törvény szerint a parlament hozzájárulása nélkül a király nem
           szedhet semmiféle jövedelmet és nem tarthat béke idején állandó
           hadsereget.
13. pont: kimondja, hogy a parlamentet össze kell hívni a "törvények
       javítására", de nem szabályozza a parlament működésének módját.

3 hatalmi ág: törvényhozó hatalom: parlament
            végrehajtó hatalom: kormány
            igazságszolgáltató: bíróság

A parlament két kamarás (lordok háza, képviselőház) Lordok háza: születési
előjogok alapján lehet bekerülni, képv. ház: cenzusos választójog alapján
(azok szavazhatnak, akik egy bizonyos vagyonnal rendelkeznek). A
parlamentnek joga van törvényt hozni, valamint a pénzügy és a hadsereg az ő
kezében van. 2 párt: tory (konzervatív), whig (liberális).

A kormányt a többségbe jutott párt tagjaiból a király nevezi ki, de a
kormány a parlamentnek felelős (= a király ugyan uralkodik, de nem
kormányoz).

Az igazságszolgáltatást a bíróság végzi ( esküdtbíróság. Hogy bűnös-e a
vádlott, azt az esküdtek (12 polgár) döntik el.
Megfogalmazza  az  alapvető  polgári  jogokat:   szólásszabadság   (9.pont),
véleménynyilvánítás, gyülekezés, sajtó- és vallásszabadság.

A Jognyilatkozat hatással van a felvilágosodás gondolkodóira is. John Lock
elméletileg is igazolja az alkotmányos monarchia alapelveit.

Ettől kezdve Anglia alkotmányos monarchia, pontosabban alkotmányos
királyság.