Az első világháború Előzmények: A második ipari forradalom eredményei megteremtik néhány országnak, többek között az Egyesült Államoknak, Németországnak és Japánnak, a gyors fejlôdés lehetôségét, amivel ezek az államok élnek is. Szédítô mértékben fejlôdik elsôsorban az iparuk, a XX. század elejére kinövik nemzeti piacaikat, gyarmatokat szeretnének szerezni. Mivel azonban a klasszikus gyarmatosítás már lezajlott, nemigen maradt szabad terület az új gyarmatosítók számára, ezért merül fel az ô részükrôl világ területi újrafelosztásának az igénye. Másik lényeges oka a világháborúnak a Balkánon a nemzeti államok kérdésének megoldatlansága. Utoljára, de nem utolsósorban a német-francia ellentét is hozzájárul a világháború kirobbanásához, a franciák égnek a revans vágyát&oacte;l. A két nagyhatalom versengésének eredménye a szövetségi rendszerek kialakulása. Elôször Németország törekvéseit koronázza siker, 1882-ben létrejön a központi hatalmak szövetsége Németország, az Osztrák- Magyar Monarchia és Olaszország részérôl. Franciaország, Oroszország és Anglia 1907-ben köti meg az antant szövetségét. Előnyök,Hátrányok: Mindkét szövetségnek vannak erôs és gyenge pontjai. A központi hatalmak szövetségének kedvez az államok földrajzi helyzete, azaz, hogy összefüggôen helyezkednek el, könnyebb a csapatok mozgatása, részben ezért szárazföldi hadseregük jóval ütôképesebb, valamint hasonló az államberendezkedésük. Az antant elônyére válik, hogy óriási gyarmatbirodalommal rendelkezik, ami szinte kimeríthetetlen tartalékokat jelent. A gyarmataik védelme érdekében ezek az országok igen komoly adiflottával rendelkeznek, ezért a hadseregfejlesztést is ilyen irányban végzik. Itt a politikai rendszerek szilárdabbak, és nagy pénzügyi tartalékokkal rendelkeznek, mert az Egyesült Államok Angliát támogatja hadi hitelekkel és segélyekkel. A hármas szövetség hátrányai, hogy Olaszország 1902-ben titkos szövetséget köt Angliával, így, hogyha a központi hatalmak megtámadják Angliát, Olaszország kinyilvánítja semlegességét. Ezeknek az országoknak nincsenek gyarmataik, ezért nem rendelkeznek számottevô tartalékokkal. Mivel a központi hatalmak Franciaország és Oroszország között helyezkednek el, ezért elôreláthatólag többfrontos háborút kell vívniuk, ami a könnyebb legyôzhetôségüket jelenti. Az antant hátulütôi a szétszórt fekvés és a fejletlen orosz gazdaság. A németek tisztában vannak elônyeikkel és hátrányaikkal, ennek megfelelôen dolgozzák ki 1905-re a Schlieffen-féle haditervüket. Eszerint a németek lerohanják Belgiumot, és rajta keresztül Franciaországba nyomulnak, ahol legyôzik az egyesített angol-francia seregeket. Eközben a Monarchia lerohanja Szerbiát, ezután a két hadsereg egyesül és együttesen vonulnak Oroszország ellen, ami rosszabbul felszerelt és nehezebben mozgatható hadsereggel rendelkezik. Az egész támadás negyven napra van tervezve, tehát egy villámháborúról van szó. A németek tervük sikerében nagyon bíznak, viszont Ferenc József és Tisza István egyenlôre ellenzik a háborút. A német magabiztosságot fokozza, hogy a központi hatalmak ténylegesen felkészültek a háborúra, viszont az antant csak védekezésre rendezkedett be, és fokozza a hadseregeinek a felszerelését. A háború kitörése: Mint minden háborúhoz, ehhez is kell egy ürügy, amit a központi hatalmak Ferenc Ferdinánd meggyilkolásában találnak meg. Az Osztrák-Magyar Monarchia csapatai 1914 nyarán Boszniában gyakorlatoznak. A hadgyakorlat megtekintésére Szarajevóba utazik Ferenc Ferdinánd és a felesége, akiket június 28-án Gavrilo Princip szerb nacionalista anarchista lelô. Ezután Németországban fokozott háborús hangulatkeltés folyik, II. Vilmos gyôzködi Ferenc Józsefet, hogy itt az alkalmas pillanat a háború megkezdéséhez, az osztrák politikusok pedig jegyzékeket küldözgetnek a szerbekhez. II. Vilmosnak végül is sikerül meggyôznie Ferenc Józsefet, ezért a Monarchia 1914. július 23-án ultimátumot küld Szerbiának, amiben a Monarchia követeli, hogy Szerbia segítse egy, az osztrákok által kinevezet vizsgálóbizottság működését, melynek célja a gyilkosság körülményeinek kiderítése és a nacionalista szervezetek leleplezése. Szerbia július 25-én elutasítja az ultimátumot, mire július 28- án a Monarchia hadat üzen Szerbiának, ezzel kitör az elsô világháború. Augusztus a hadüzenetek hónapja, a szövetségeseit senki sem hagyhatja cserben, gyakorlatilag mindenki mindenkinek hadat üzen. Augusztus 1-jén Németország Oroszországnak, 3-án Németország felszólítja Belgiumot, hogy engedje át területén a német csapatokat, ezzel egyidejűleg hadat üzen Franciaországnak. A belgák az angoloktól kérnek támogatást, ezért Anglia felszólítja Németországot, hogy álljon el tervétôl, és amikor Németország ezt megtagadja, augusztus 4-én Anglia hadat üzen Németországnak. Augusztus 5-én a Monarchia üzen hadat Oroszországnak, majd 12-én Franciaországnak és Angliának. Japán augusztus 23-án lép be a háborúba, hadat üzen a központi hatalmaknak, hogy megszállhassa Németország távol-keleti gyarmatait. Végül Törökország október 29-én hadat üzen az antantnak. 1914-ben egyenlôre semlegességét nyilvánítja ki az Egyesült Államok, Olaszország, Bulgária, Románia és Görögország. Nyugati front (1914): A hadműveletek szintén augusztusban kezdôdnek. Németország lerohanja Belgiumot, és betör Franciaországba. Az antant csak szeptemberre tudja erôit rendezni, szeptember 5. és 10. között a Marne folyónál angol és francia csapatok Joffrie tábornok vezetésével ellentámadásba lendülnek, és megállítják a németeket, kialakul az állóháború. Ezzel a villámháború terve kútba esett. A háború elején Anglia gazdasági blokádot hirdet meg Németország ellen, amibôl a németek sikertelenül próbálnak kitörni november 1-jén Helgolandnál, a blokád továbbra is fennmarad. Keleti front(1914): Még augusztusban az központi hatalmakat kellemetlen meglepetés éri, az általános orosz mozgósítás a vártnál gyorsabban folyt le, az orosz csapatok betörnek Kelet- Poroszországba és Galíciába, a központi hatalmaknak kétfrontos háborút kell vívniuk. A német seregek Hindenburg tábornok vezetésével augusztus 17. és 19. között megsemmisítik a második orosz hadsereget, majd szeptember 6. és 15. között a Mazuri- tavaknál megállítják az oroszokat, itt is állóháború alakul ki. Az orosz elôrenyomulást a Monarchia seregei nem tudják megállítani, de az oroszok a rossz utánpótlás miatt nem jutnak túl a Kárpátok vonalán. Ezzel párhuzamosan Japán elfoglalja Németország távol-keleti gyarmatait. Balkáni front(1914): Október végén, Törökország hadbalépésével újabb frontok nyílnak a Kaukázusban, a Közel-Keleten (Egyiptom, Mezopotámia) és a tengerszorosoknál. Az utóbbi front kialakulása miatt az antant megsérti Görögország semlegességét, és csapatokat helyez el az ország területén. Az 1914-es év megítélése katonai szempontból kiegyenlített, egyik félnek sem sikerül számottevô gyôzelmet aratnia, minden fronton állóháború alakul ki. Nyugati front(1915): Októberben a németek Ypernnél bevetik az elsô vegyi fegyvert, ami késôbb a harci gáz elnevezést kapja. Más egyéb fontos válltozás a frontvonalon nem történik. Keleti front(1915): Tavaszszal az oroszok Galíciában támadnak és elfoglalják Przemysl erôdjét, ezért itt német és osztrák-magyar csapatokat vonnak össze. A központi hatalmak ellentámadása sikerrel jár, május 2-án Gorlicénél áttörik a frontot, és mintegy 360 km-rel szorítják vissza az orosz csapatokat északkelet felé, Galícia nagy része felszabadul. Déli Front(1915): Május 23-án Olaszország belép a háborúba az antant oldalán, és megtámadja az Osztrák-Magyar Monarchiát. A Monarchia seregei az olaszokat az Isonzo folyónál tudják csak megállítani. Október 14-én Bulgária is belép a háborúba, mert elégedetlen a Balkán-háborúk kimenetelével, ezért a Monarchiával közösen lerohanja Szerbiát, ami kapitulál. 1915-ben a háború sorsa még mindig nem dôlt el, a központi hatalmak keleten elért sikereinek dacára, ugyanis minden további fronton megmarad az állóháború, de a központi hatalmak országaiban megjelennek a gazdasági problémák, leginkább az ellátás terén. Nyugati Front(1916): Német támadás indul februárban Verdun erôdje ellen, a cél ezzel a szabad út biztosítása Reims és Párizs felé. A harcok egészen nyárig tartanak, végül júniusban megindul Haig és Petain tábornokok vezetésével az antant ellenoffenzívája a Somme folyónál. Az offenzíva és az ellenoffenzíva nem változtat az arcvonalon, annak ellenére, hogy ezek a támadások jelentik a gépi háború kiteljesedését. Déli front(1916): Májusban a Monarchia seregei egy újabb olasz támadást vernek vissza. Május 31-én és június 1-jén vívják az angolok a németekkel a jüttlandi csatát, mert a németek ismét ki akarnak törni a blokád szorításából. Keleti front(1916): Verdun tehermentesítésére szolgál az oroszok június 4-én meginduló offenzívája Bruszilov tábornok vezetésével. Az oroszok visszafoglalják Galícia egy részét, ezért a németeknek csapatokat kell elvonniuk a nyugati frontról, de az oroszok megint megakadnak a Kárpátoknál utánpótlás hiánya miatt. Szintén Verdun tehermentesítését szolgálja a román hadba lépés az antant oldalán, de a román vezetôk ezt területi feltételekhez kötik, azaz csak akkor hajlandó Románia hadba lépni, hogyha megkapja Partiumot, a Kelet- Tiszántúlt, Erdélyt, a Bánság egy részét, Bukovinát és Dobrudzsát. Ezeket a feltételeket az antant augusztus 17-én elfogadja, aláírják a bukaresti szerzôdést. Emiatt a késlekedés miatt Románia csak augusztus 27-én tör be Erdélybe, amikor Bruszilov már megállt, így a központi hatalmaknak nem kell annyi csapatot ideszállítaniuk. Szeptember 27-én német és osztrák csapatok visszaverik a román támadást, elfoglalják Havasalföldet, és december 6-án beveszik Bukarestet. Ez a terület fontos a németek számára, mert nyersanyagokban gazdag. Az 1916-os évnek sincs gyôztese, ha csak katonai szempontból nézzük az eseményeket, de az antant gazdasága egyértelműen nagyobb tartalékokkal rendelkezik, nem utolsósorban az Egyesült Államok támogatása miatt. A központi hatalmak vezetôi látják az elkövetkezendô hónapok, évek problémáit, ezért megkezdôdnek a titkos béketárgyalások, minden siker nélkül, mert az antant most már mindenáron gyôzni akar. Nyugati front(1917): 1917. február 1-jén Németország meghirdeti a korlátlan tengeralattjáró- háborút, amivel célja a gazdasági blokád megszüntetése. Ennek eredményeként sorra süllyednek el az antant és az Egyesült Államok hajói. Április 6-án az Egyesült Államok is belép a háborúba a német tengeralattjáró-háború miatt, és mert az antant országai ekkorra már annyira eladósodnak nála, hogy neki sem mindegy a háború kimenetele. Májusban az antant újra támad a nyugati fronton, de ez is elakad. Június 29-én Görögország az antant oldalán hadbaszáll. Keleti front(1917): Az antantnak sikerül rávennie a közben megalakult ideiglenes orosz kormányt, hogy támadja meg a központi hatalmakat, hiszen most kevés csapatot állomásoztatnak a keleti fronton. Júliusban megindul Kerenszkij hadügyminiszter offenzívája, de ezt a németek megállítják, majd mélyen benyomulnak Oroszországba, és csatolják a legfejlettebb területeket. Október 25-én (november 7.) Oroszország békedekrétumot ad ki, amelyben egy annexió és hadisarc nélküli békérôl beszélnek. Déli front(1917): Novemberben a Monarchia csapatai a 12. isonzói csata után áttörik a caporettoi frontot, és a Piave folyóig nyomulnak elôre, ezért az antant kénytelen csapatokat küldeni az olasz hadsereg megerôsítésére. December elejétôl Breszt-Litovszkban német-orosz béketárgyalások folynak, az oroszoknak ugyanis fontosabb a forradalmuk, mint a világháború. Lenin és Sztálin szerint béke kell bármilyen feltételekkel. Ez az év sem hoz lényeges változást katonai szempontból. 1918 Wilsoni pontok: 1918 januárjában Wilson amerikai elnök kihirdeti 14 pontos béketervét, amit még az amerikaiak sem fogadnak el maradéktalanul. Keleti front(1918): Németország megszállja a Baltikumot, Belorussziát, és Ukrajnát. A Vörös Hadseregnek csak február 23-án sikerül megállítania a németeket Narvánál és Pszhovnál. Ezekután Oroszország újra tárgyal Németországgal egy különbékérôl, amit március 3-án Breszt-Litovszkban meg is kötnek. A béke tartalma Oroszország számára igen kedvezôtlen, ugyanis Németország megtartja az eddig megszerzett területeket, de az orosz forradalom ezáltal meg van mentve. Március 5- én Németország Romániával is békét köt, eszerint a német csapatokat kivonják Romániából, cserébe a németek hozzáférnek a román nyersanyagokhoz. Ez a béke lehetôvé teszi Romániának, hogy két nappal a háború vége elôtt újra belépjen a háborúba az antant oldalán, és így sokkal kedvezôbb megítélést kap. Nyugati front(1918): Ugyancsak márciusban, áprilisban és végül májusban megindul az utolsó három nagy német offenzíva a nyugati fronton, amiben minden harcképes egységük részt vesz, ennek eredményeként áttörik a nyugati frontot, és bekerítik Reimst. Májusban megindul az antant ellenoffenzíva, az antant csapatok közös fôparancsnokot kapnak, a francia Foch-t, és július-augusztusban a 2. marne-i csatában megverik a németeket. Az antant csapatok megindulnak törökországból Bulgária ellen, Bulgária szeptember 29-én kapitulál. November 9-én a kieli matrózok fellázadnak, a lázadás átterjed többek között Berlinre is, ahol felkeléssé módosul, ezért Németország november 11- én a compigne-i erôdben aláírja a fegyverszünetet, ezzel a háború gyakorlatilag befejezôdik. Az I. világháborút lezáró békerendszer, hosszú távú hatásai 1917-ben már mindenki a világháború lezárását akarta, persze igazságosan. Az Egyesült Államoknak csupán Németország legyőzése volt a célja, így liberálisabb békefeltételeket tudott kialakítani mint a hadviselő európai országok. Wilson elnök 1918 januárjában fogalmazta meg 14 pontját. Ezek a pontok az embereket a tisztességes befejezés reményével tölthette el. A Wilson-i pontok: . a titkos diplomácia megszüntetése, a kormányok közötti nyílt tárgyalás . a tengerhajózás szabadsága . nemzetközi kereskedelmi egyenlőség, a gazdasági korlátozások megszüntetése . a gyarmattartó országok jogainak korlátozása . a fegyverkezés csökkentése . a megszállt területek kiürítése Európában . a török uralom alatt levő népek autonóm fejlődésének biztosítása . független Lengyelország . Népszövetség felállítása a béke biztosítására . a nemzeti elv érvényesítése a határok meghúzásakor . Ausztria-Magyarország népei részére önálló fejlődési lehetőség 1918 január 18-án Párizsban megnyílik a békekonferencia. Az egész konferencia a revans hangulatában telt (pl. a helyszín: a tükörterem, Németország 1871-ben, ugyanezen a napon itt kiáltotta ki a császárságot). A vesztes országok nem vehettek részt a tárgyalásokon, egyetlen lehetőségük a békediktátum aláírása volt. 27 állam vett részt. Az öt nagyhatalom miniszterei és külügyminiszterei alkották a Tízek Tanácsát. Ez a tanács felügyelte a több mint ötven bizottság munkáját. A győztesek ötösfogatát az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország és Japán alkotta. Az európai ügyekben a "Négy Nagy" , Wilson, Lloyd George, Clemenceau és Orlando döntött. Békecélok: . Anglia igényt tartott a német gyarmatokra, a német tengeri hatalom megtörésére, de nem akarták azt sem, hogy Franciaország lépjen Németország helyére a kontinensen. . Franciaország a német uralom teljes körű, és hosszú távú megtörését szerette volna. Ezt az utódállamok támogatásával akarta elérni. . Olaszország területeket akart szerezni, valamint a Földközi-tengeren vezető nagyhatalommá előlépni. . Egyesült Államok: csak a távolkeleti, a szibériai valamint a dél- amerikai területeken volt érdekelt. A német békeszerződés aláírása után ki is vonult a tárgyalóteremből. A szerződések ún. békediktátumok, a veszteseket egyszer meghallgatják, de nem változtathatnak a feltételeken, csak az aláírás marad a számukra. 1919 június 28-án aláírták a német békeszerződést. Ennek értelmében Elzász-Lotharingia visszakerült Franciaországhoz, de kapott területeket Dánia és Belgium is. A Saar-vidék a Nemzetek Szövetsége felügyelete alá került, de 15 év múlva népszavazást kellett kiírni hovatartozásáról. A Rajna-vidéket demilitarizálják. Danzig(Gdansk) szabad város lesz ( tengeri kiutat biztosít Lengyelországnak ), az összeköttetést biztosító folyosó kettévágja Poroszországot. Lengyelország megkapja Nyugat Poroszország, Felső Szilézia valamint Pomeránia egy részét. Németország elveszti összes gyarmatát is. A Rajna bal partja valamint Köln, Koblenz és Mainz 15 évire szövetséges megszállás alatt marad, kiürítésük a német jóvátétel teljesítésétől függ ('23-ban megszállják, a Ruhr-vidéket, mert a németek nem fizetnek). Leszögezték, hogy Németország nem csatlakozhat Ausztriához (Anschluss). Németország max. 100 ezer fős hadsereget tarthat meg a belső rend fenntartására, megtiltják a fegyverkezést, az általános hadkötelezettséget, a modern fegyvernemek (repülők, harckocsik) tartását. A jóvátétel összegéről 1921 májusában döntenek (130 mrd. márka lesz), azonban a békeszerződés 20 mrd. márka azonnali kifizetésére kötelezte Németországot. A békeszerződés természetesen sérti a németeket, megkezdődik a szervezkedés. A katonák félkatonai klubokba, szervezetekbe "mentik át" magukat. Igen fogékonyak lesznek a szélsőséges, revans politika iránt Németország a háború után igen leromlott állapotban van, így nem fogja tudni fizetni a jóvátételt. Emiatt azonban az Antant szövetségesei nem fogják tudni visszafizetni a háborúban az Egyesült Államoktól felvett kölcsönöket. 1919 szeptember, Saint-Germain-en-Laye-ben aláírják a békeszerződést Ausztriával. Ausztria a korábbi Német-Ausztria nagyságára zsugorodott. A Szerb-Horvát- Szlovén királyság megkapta Krajna és Karintia egy részét, valamint Dalmáciát és Dél-Stájerországot. Lengyelország Galíciát, Románia pedig Bukovinát. Ausztria elismerte az önálló Csehszlovákia létrejöttét, ezzel mintegy 3 millió német került idegen országba. Klagenfurt népszavazással Ausztriánál maradt, míg Sopron Magyarországhoz (leghűségesebb város). Burgenlandot Ausztriához csatolták. 1919 november, Neuilly-ben aláírták a békeszerződést Bulgáriával. Északon és délen kisebb határmódosítások voltak Románia és a Szerb-Horvát- Szlovén királyság javára. Görögország javára le kellett mondania Macedonia déli részéről, ezzel elvágták az Égei- tengertől. A szövetségesek már 1917 március 30-án elismerték a független, önálló Lengyelországot, és ezt az 1919 június 28-án aláírt szerződéssel meg is erősítették. A békekonferencián ún. kisebbségvédelmi törvények is születtek. Az aláíró országok kötelezték magukat arra, hogy a lakosságnak biztosítják a teljes jogi egyenlőséget. Ezeket azonban nemigen tartják be. 1920 június 4, Versailles (Trianon)-ban aláírják a magyar békeszerződést. Az Antant már a háború alatt jelentős területeket ígért Olaszországnak, Szerbiának és Romániának a támogatásért cserébe. Ennek tudatában a szomszédos országok a háború befejeztével el is kezdték a területeket magukhoz csatolni. A történelmi Magyarország 282 ezer km2-ről 93 ezerre csökkent, a lakosság 20,8 millióról 7,6 millióra. A magyarok 30%-a idegen határok mögé került. A hadsereg maximálisan 35 ezer fő lehetett, megtiltották az általános hadkötelezettséget, jóvátételt kellett fizetni. Megkötések voltak az utak, vasutak és határátkelőhelyek építésében is. A nyersanyagforrások nagy része elveszett, a mezőgazdaság visszaesett, az ipar torzult. Elveszett a só és nemesfémbányák nagy része is. Csökken a vasérctermelés, ugyanakkor nálunk marad az ország közepén elhelyezkedő kohászat. A legnagyobb veszteség az erdőgazdaságot érte (16% maradt meg). A közlekedési csomópontok a másik oldalra kerültek, jelentős gondokat okozva. 100 évvel esett vissza a közlekedés színvonala. A mezőgazdaság 1/3-ra, az ipar 1/5-re esett vissza. Németországhoz hasonlóan nálunk is igen nagy lélektani hatása volt Trianonnak. Az emberek fogékonyak lettek a revízióra, az ezt hirdető szervezetek nagy támogatást élveztek. Propaganda versek születtek, a reggeleket Magyarország "feltámadásáért" könyörgő imákkal kezdték. Trianon hatásai: A békerendszer egy jól működő piacot darabolt szét. Pl. Magyarország fedezte a nyugat élelmiszerellátásának 90-95%-át, míg cserébe iparcikkeket kaptunk. Kialakulhatott volna egy laza nemzetszövetség a háború után, azonban a felszított nemzeti gyűlölködés határozta meg a politikát, nem pedig a józan gazdasági racionalitás. Jelentősen lecsökken az egymással való kereskedelem (1/4-1/5-re). Az országok inkább nyugatról szerzik be szükségleteiket. Csehszlovákia és Ausztria például az Egyesült Államokból. Magyarországon nem volt textilipar, ezért elkezdi fejleszteni elavult nyugati gépekkel, miközben az aktuális húzóágazat már a gép illetve az autógyártás, az elektromos ipar. Az országok féltek a függésbe kerüléstől. Visszatérő pénzügyi válságok, kicsi beruházókedv jellemezte a térséget. A betétállomány mindössze 10-15%-a a háború előttinek, nagy a szegénység. Ausztria és Magyarország nagyösszegű népszövetségi kölcsönöket kap. Ezek igen drágák, azonban bizalmat ébresztenek a magántőkében is, mérsékelt gazdasági fellendülés indulhat meg. NEVEK II. Vilmos(1859-1941): Német császár Ferenc József(1830-1916):Osztrák császár és Magyar király Karadjorgye:Szerbia Miniszterelnöke. Oroszországgal szimpatizál. II. Miklós(1868-1918):Orosz cár. Bruszilov:Orosz tábornok.1914-ben a 8. Orosz hads. parancsonoka, 1916-ban a D-Nyugati front parancsnoka. Hindenburg:Német tábornok,elnök. VI. Mohamed:Török szultán. Kerenszkij:Orosz politikus, miniszterelnök. ÉVSZÁMOK 1914 június 28: Gavrilo Princip szerb diák Szarajevóban meggyilkolja Ferenc Ferdinánd főherceget, a Magyar-Osztrák Monarchia trónörökösét. Ennek ürügyén a Monarchia kormánya július 28- án hadat üzent Szerbiának, és ezzel megkezdődött az I. világháború. A nyugati hadszintér- 1914 Augusztus 2. A német hadsereg megszállja Luxemburgot, és betör Belgiumba Augusztus 5. A németek ostromolni kezdik Liége erődjét, a belgák azonban keményen védekeznek, az ostrom 12 napig tart. Augusztus 26-28. A németek átkelnek a Somme folyón Szeptember 4. A németek a franciákat üldözve elérik a Marne folyót Szeptember 5. A francia hadvezetés váratlanul ellentámadást indít a Marne- nál, és vereséget mér a német jobbszárny hadseregeire. A marne -i csata legfontosabb következménye, hogy a németeknek le kell mondaniuk Párizs elfoglalásáról, és ezzel együtt a villámháborús győzelemről is. A keleti hadszíntér 1914- 1915 Augusztus 17. Az 1. és a 2. orosz hadsereg betör Kelet - Poroszországba A Kelet- Poroszországot védelmező német hadsereg parancsnokát leváltják, és Hindenburgot nevezik ki a helyére. Augusztus 18. Súlyos harcok az orosz és az osztrák-magyar csapatok között, Galíciában Augusztus 23- 31. Hindenburg Tannenbergnél megveri a 2. orosz hadsereget. Szeptember 7- 13. Hindenburg a Mazuri- tavaknál megveri az 1. orosz hadsereget. Az orosz vereség fő oka a az orosz hírközlési rendszer tökéletlensége és a hadseregparancsnokok határozatlansága. Szeptember 26. A 3., 4., 5., valamint a 8., és a 9. orosz hadsereg véres és kegyetlen ütközetek sorában megveri az osztrák- magyar erőket. Különösen kemény ütközetek folytak Tomaszów és Krasnik körzetében. Az oroszok körbezárják Przemysl- t, és alérik a Kárpátok vonalát. A keleti hadszíntér 1915 1914 október- 1915 január: Váltakozó szerencsével folyó, súlyos harcok a Kárpátokban; az orosz hadvezetés célja a magyarok visszaszorítása a Kárpátok gerince mögé, a magyaroké pedig Przemysl felmentése. Mindkét fél kísérletei sikertelenek. Március 22. Przemysl helyőrsége megadja magát. Március vége: Kibontakozik az orosz offenzíva. Az osztrák- magyar csapatok visszavonulnak a Kárpátok mögé. Április 12- 28. Az orosz előrenyomulás fokozatosan lassul. Május 2. A központi hatalmak gorlicei ellenoffenzívájának kezdete. Június 2. A Monarchia csapatai visszafoglalják Przemysl- t. Június 22. Lemberg visszafoglalása. A központi hatalmak támadása hatalmas sikereket hoz: az oroszok úgyszólván teljesen kiszorulnak Galíciából. Július: A németek új offenzívát indítanak Lengyelországban és Litvániában, itt is visszavonulásra kényszerítve az oroszokat. December: Véget ér az orosz visszavonulás; az oroszoknak a Riga- Dvinszk- Baranovicsi- Tarnopol- Csernovic vonalon sikerül újra stabilizálni a frontot. A nyugati hadszintér- 1915 1915 január- december: Kisebb, csak helyi jelentőségű harcok. Április 22. A németek harci gázt használnak a francia csapatok ellen, Ypern- nél. Ez a nemzetközi szerződések súlyos megszegése. Szeptember: Angol- francia tehermentesítő támadás Artois- ban, a visszavonuló orosz hadsereg mesegítésére. Az ofenzíva sikertelen. A Balkáni hadszíntér 1914 Augusztus 12: A Monarchia csapatai megtámadják Szerbiát. A támadásban két hadsereg vesz részt, a csapatok parancsnoka Potiorek táborszernagy. A szerbek visszaszorítják az osztrák- magyar haderőt. A szerbek december 4- én ellentámadást indítottak, és az osztrák- magyar csapatokat a kiinduló állásaikba szoritották vissza. Ezután egészen 1915 októberéig váltakozó szerencsével folyt a harc, egyik félnek sem sikerült nagyobb hadászati sikert elérni. A szerb csapatok azonban lassan felőrlődtek a harcokban, és amikor Bulgária 1915 októberében hadba lépett a központi hatalmak oldalán, és keletről megtámadta Szerbiát, a szerbek nem tudtak ellenállni a fölényben levő osztrák- magyar és bolgár csapatoknak, és kénytelenek voltak visszavonulni. A Monarchia hadseregei megszállták Szerbiát. Olaszország - 1915 május 23. Olaszország mindkét háborús tömbbel tárgyalt a hadba lépésről, Franciaország ajánlatát fogadta el, és 1915 májusában az antanthatalmak oldalán belépett háborúba. Az olaszok 1915 nyarán és őszén több támadást indítottak az Alpok körzetében és az Isonzó folyónál, a monarchia csapatai azonban, habár jóval gyengébbek voltak, mint az olasz erők, minden támadást visszavertek. 1916 májusában már a Monarchia támadott, és visszavetette az olaszokat, de a támadás sikereit nem tudták teljesen kiaknázni, mert időközben csapatokat kellet átdobniuk az orosz frontra. Románia - 1916 augusztus 1916 nyarának végén Romániában már valószínűnek tartották az antant győzelmét, és így Erdély elfoglalásának szándékával megtámadták a Monarchiát. A központi hatalmak átcsoportosították erőiket, és a német, osztrák- magyar, bolgár és török hadseregek néhány hét alatt súlyos vereséget mértek a román csapatokra. December elején a németek bevonultak Bukarestbe, és a központi hatalmak katonasága megszállták Románia jelentős részét. Bár a román hadsereg folytatta a harcot, a központi hatalmak jelentős nyersanyagkészletet ( kőolaj, stb. ) zsákmányoltak. A keleti front - 1916 Június 4. Bruszilov orosz hadvezér támadást indít az osztrák- magyar vonalak ellen, Luck körzetében. A honvédek állásaira galíciai hadszintér viszonylatában példátlan erejű tüzérségi tűz zúdul, amit a páncélautókkal megerősített orosz gyalogság rohama követ. Az orosz roham elsöpörte a Monarchia csapatait, és a katasztrófa szélére sodorta a már amúgy is nagy nehézségekkel küzdő osztrák- magyar haderőt. Az arcvonalat végül is a Kárpátoknál sikerült stabilizálni, de csak német segítséggel, és annak köszönhetően, hogy az orosz hadsereg szállitási és utánpótlási nehézségekkel küszködöve nem tudta kihasználni a hatalmas győzelmet. A Monarchia csapatai ezekben a harcokban másfél millió embert vesztettek. A nyugati front - 1916 Az 1916- os évben a nyugati fronton zajlott le a világháború két legnagyobb és legtöbb áldozatot követelő ütközete, a Verdun- i és a Somme- i csata. Február 2. Falkenhayn német tábornok tervei szerint a németek támadást indítottak a nyugati hadszíntéren. Ostrom alá vették Verdun várát, ami egy acéllal és vasbetonnal megerősitett hatalmas erődrendszer volt. A németek egészen 1916 nyaráig próbálkoztak, de a hatalmas veszteségek miatt leállították a támadást. A francia és az angol hadvezetés Verdun tehermentesitésére támadást indított a Somme folyónál. A védekező német gyalogság azonban megállította az angolok és a franciák rohamait. a harcoló felek. A nyugati front - 1917 Az 1916- os év hatalmas csatái után mindkét félnek pihenésre volt szüksége. A francia hadvezetés 1917- ben már véglegesen el akarta dönteni a háborút, és az orosz és olasz parancsnokokkal egyeztetve nagy, összehangolt támadássorozatot tervezett. A francia hadsereg élére Nivelle tábornok került, aki Verdunnél hívta fel magára a figyelmet. Az áttörésre az Aisne folyó melleti, Reims és Soissons közötti terepszakaszt szemelte ki. A támadás csak április16- án indulhatott meg, de ekkorra a német vezetés már tudomást szerzett a francia tervekről, és visszavonta a német csapatokat a a mintegy 2O km- rel hátrébb eső, jól megerősített Siegfried- vonalba. Ezzel védekezve a támadások ellen. Az olasz hadszíntér, 1917 Az olasz hadsereg 1916 őszén megkezdett támadássorozata 1917- ben is folytatódott. Az olaszok Triesztet akarták elfoglalni. Az Osztrák-Magyar hadvezetés a támadást október 24- én kezdte el, Caporetto közelében. Az olasz hadseregben kitört a káosz, és az olasz csapatok rendezetlenül özönlöttek visszafelé, a frontot csak a Piave folyónál tudták megszilárdítani, angol és francia segítséggel. Oroszország, 1917 Oroszországban a polgári demokratikus forradalom ( 1917 február ) lemondatta II. Miklós cárt. Az ország miniszterelnöke Kerenszkij lett, aki 1917 nyarán támadásra küldte teljesen kimerült és éhező orosz csapatokat. A támadás véresen összeomlott, és a hadsereget teljesen megbénította a felbomló fegyelem és az állandósuló dezertálások. Az 1917 november 7- i Lenin- féle forradalom megdöntötte a kormányt, és a bolsevik vezetés november 2O- án béketárgyalásokat kezdeményezett Németországgal. A szovjet békefeltételeket azonban szinte semmilyen katonai erő nem támasztotta alá, és ez alkalmat adott a németeknek arra, hogy kiterjesszék igényüket Belorusszia, Ukrajna, Lengyelország, Észtország és Lettország hatalmas területeire. Az szovjet küldöttség erre bejelentette, hogy nem írja alá a békeszerződést, de leszereli a hadseregét és beszünteti a hadműveleteket a központi hatalmak ellen. A németek reakciója az volt, hogy katonai erővel foglalták el a követelt területeket, és így rákényszerítették a szovjet felet a békeszerződés aláírására. A szerződést 1918 március 3- án aláírták, és ezzel a németek amellet, hogy megverték az orosz hadsereget, hatalmas földterületekhez jutottak. 1918- a döntés A keleti fronton aratott győzelem után a németek döntő vereséget akartak mérni az antanthatalmakra a nyugati hadszíntéren is. Összeszedték minden erejüket, és március 21- én hatalmas offenzívát indítottak. A támadásra éppen a francia és angol erők érintkezési pontját szemelték ki, ami szerencsés stratégiai fogásnak bizonyult, és majdnem katasztrófába sodorta az antant erőit. Május 27- én elérték a Marne folyót, egy újabb rohamuk pedig 7O km- re megközelítette Párizst. A német rohamok lendülete azonban ezek után kimerült. A franciáknak és az angoloknak sikerült meghiúsítaniuk a németek flandriai próbálkozását is, ami az utólsó német kísérlet volt az antant erőinek összeroppantására. Júlis 18: A antanterők ellentámadásának kezdete. A támadásban már amerikai csapatok is részt vesznek, és a kimerült és hadfelszerelésben szűkölködő német hadsereg súlyos vereséget szenvedett. Augusztus 8. A német hadsereg " fekete napja ". Csak ezen a napon 16 német hadosztály semmisül meg. Szeptember 27. Újabb német vereségek. A német hadsereg már teljesen kimerült, csak a katonák bajtársiassága tartja egyben. November 11. Feltétel nélküli német kapituláció. A világháború vége. A déli hadszíntér, 1918 Szeptember 15. Antanttámadás Bulgária ellen. Szeptember 29. Bulgária fegyverszünetet kér. Október 28. Prágában kikiáltják a független csehszlovák köztársaságot. Október 29. Hovátország elszakad a Monarchiától, és csatlakozik a megalakuló Jugoszláviához. Október 3O. Megalakul az osztrák állam, Törökország fegyverszünetet kér. November 3. Az antanthatalmak elfogadják a Monarchia fegyverszüneti kérelmét. A békeszerződések aláírása 1919 június 28, Versailles: Az antant békét köt Németországgal. 1919 szeptember 1O, Saint Germain kastély, Párizs: Ausztria aláírja a békeszerződést. 1919 november 27, Neuilly: Bulgária is békét köt. 192O június 4, Nagy- Trianon palota, Párizs: A Magyarországgal való békekötés időpontja. 192O augusztus 1O, Sévres: Törökország békeszerződése. Forradalmak Oroszországban Oroszországban 1916 végén az Ország kimerültségének jelei mutatkoztak. Éhínségek, katonai kudarcok sora erre a példa. Különösen feszültté vállt a helyzet a fővárosban Pretrogradban ahol a legnagyobb számú és legszervezettebb munkásság élt. 1917 januárjában sztrájkok kezdődtek, melyek politikai jelleget öltöttek. 1917 február 23-án felkelésbe torkollott ami elsöbpörte a cárizmus rendszerét, oroszország polgári demokratikus köztársasággá vált. A hatalmat az ideiglenes kormány vette át Lvov herceg vezetésével. A politikai élet másik képviselői a szovjetek voltak. A jobb oldalon a monarchisták és a nagyburzsoázia képviselői, a bal oldalon az eszerek a szociáldemokraták és az anarchisták álltak. Az Oroszországi Szociáldemokrata Párt a Bolsevikokra(Lenin) és a Mensevikekre(Martov) oszlott. Lenin az áprilisi tézisekben kifejtette hogy a forradalomnak átt kell lépnie a polgári demokratikus szakaszon. A szovjetekben egyenlőre (1917 tavaszán) a Mensevikek irányítottak. A februári forradalom után a gyár-üzemi bizottságok segítségével a bolsevikek kijelentették a munkaellenőrzés jelszavát. Az ideiglenes kormány sorozatos katonai kudarcai hatására erősödtek a háború ellenes hangok. Augusztusban Kornyilov a monarchisták vezetője puccsot akart végrehajtani, de a bolsevikok az ideiglenes kormány kérésére létrehozták a Vörör Gárdádt. Október 25-én az egész hatalmi rendszer a bolsevikok kezébe került. A szovjetek II.-dik Összoroszországi Kongresszusa november 7-én új kormányt választott, a Népbiztosok Tanácsát melynek elnöke Lenin lett. Az új hatalom első lépése volt a háborút befejezni (Breszt-Litovszk 1918). Szovjet- Oroszország területén forradalmak zajlottak egészen 1919 decemberééig amikor az utolsó bástyája is összeomlott a monarchiának. 1922 decemberében megalakult a Szovejtúnió (Ukrán,Belorusz,Azerbajdzsán,Örményország,Grúzia,Kaukázuson túli Szovjet Föderatív szocialista Köztársaság).