IV/VIII

               Zrínyi politikai programja, törökellenes harcai

A harminc évig tartó nagy európai háború után a Habsburgok hatalma tovább
csökkent a széttagolódott Németországban. Helyette Csehországban és
Magyarországon akarták növelni befolyásukat. S mert fő ellenfelük továbbra
is Franciaország maradt, arra törekedett, hogy a törökkel mindenféleképpen
fenntartsák a békét. A végvárakban a hazai vitézek helyett, egyre nagyobb
számban idegen zsoldos katonákat helyeztek. A XII. sz. magyar írásai az
emberek reménytelenségét mutatják. A politizálás új vezére a költő és
egyben hadvezér és politikus Zrínyi Miklós (1620-1664) lett. Zrínyi a
szigeti veszedelem című eposzában a nemzet erőinek összefogására biztatta
kortársait. Erdély bukásával a magyar függetlenségi törekvések központja
veszett el. Ugyanakkor küszöbön állt a török támadás. Zrínyi-újvár feladata
volt a török megállítása. A feltámadó török ellen a nemzeti hadseregben
találta meg az egyetlen orvosságot. I Lipót (1657-1705) Zrínyi Miklós
grófot nevezte ki az egész magyar sereg főparancsnokának. Zrínyi minden
energiáját és rendelkezésre álló lehetőséget fölhasználva készült az
összecsapásra. Az 1663 végi téli hadjáratának tervével kikényszerítette a
törökellenes nemzetközi összefogást is. 1664 februárjában felégette a török
utánpótlás kulcsát, az óriási fagerendákból készült, a mocsaras áradásos
Drávát átívelő 6 km hosszú hidat. Fő célja az volt hogy megteremtse Kanizsa
ostromának feltételeit.  A tollal és karddal küzdő Zrínyiben Bécs politikai
ellenfelet látott. Fővezéri kinevezését Lipót még januárban visszavonta.
Szentgotthárdnál, 1664. augusztus 1-jén óriási győzelmet arattak a török
főseregen. A császári udvar már a győzelem utáni tizedik napon, a
szövetségesek tudtak nélkül, Vasváron békét kötött a levert ellenséggel.