XIV.LAJOS URALKODÁSA A XVII.sz.-ban Franciaország: Európa legnagyobb és legnépesebb állama. . Megerősödött a királyi hatalom. . A rendi államot az abszolút monarchia váltja fel. ABSZOLÚTIZMUS = az uralkodó korlátlan hatalmat gyakorol. . XIV.Lajos felszámolja a hatalom megosztást az uralkodó és a rendek között. A rendeket kizárva gyakorolja az uralmat. . Központosítja a hatalmat. . A politika középpontjába az államérdek kerül. Az abszolutizmus feltételei: . Szakképzett, fizetett hivatalnok réteg - az államszolgálatában - . Állami hadsereg . Állam egyház (a pápai irányítást felszámolták) Így megszületik a modern állam és bürokrácia, aminek a fenntartása növeli az állami kiadásokat. Francia társadalom ezek ellenére rendi jellegű maradt. Az abszolutizmus csak a politikai jogait számolta fel, a rendeket nem, tehát a rendi tagozódás megmaradt, de politikai előjogok nélkül. A klérus és a nemesség: adómentesség, földbirtok. A nemesség a "kard nemesség" elítélte a keresk. és ipari vállalkozásokat (a nemesség kötelez) A polgárság: a gazd. Fellendülés haszonélvezője. Felemelkedtek a hivatali nemesség soraiba. ( a ruha nemessége) A parasztság: szabad bérlővé nem válhatott, a földbirtok feudális kötöttsége megmaradt. XIV.Lajos (1643-1715) Belviszályok közepette került trónra 5 éves korában. Államminisztere és nevelője MAZARINI bíboros volt. 1648-53 között felkelés tört ki, a nemesség utolsó kísérlete volt az abszolutizmus megtörésére. Az udvar elmenekült Párizsból. Államigazgatás: Mazarini halála után Lajos nem nevezett ki több államminisztert, a maga kezébe összpontosított minden hatalmat. Szakemberekkel vette körül magát. Bevezette a kabinet rendszert, képzett szakminisztereket nevezett ki. A tartományokban intendánsi hivatalokat hozott létre. Akik tejhatalommal képviselték a központi államhatalmat. Gazdaság, pénzügy: Pénzügyminisztere Colbert, létre hozta az államigazgatás alatt álló nemzetgazdaságot. A merkantilizmus (államkincstár feltöltése) az abszolutizmus pénzügyi előfeltétele. A vámokból és adókból származó hasznot az udvar fenntartására, a hadseregre és közigazgatásra használta fel. A monetáris gazdaságpolitika (a kerek. bankok működését a központi bank irányítja) a nemesfémek felhalmozására törekszik. . Akty kereskedelemre törekszik . Értékes árucikkek exportja: parfüm, porcelán. . Védővámokat hoznak létre, az import megfékezésére. . A belső vámokat korlátozzák - egységes belső piac megteremtése - . Állami monopóliumokat hoz létre. . Manufaktúrákat (üzemeket) hoztak létre. A merkantilizmus támogatta a kereskedelmet és az ipart, a polgárság jóléte növekedett. De a parasztok nem kaptak ösztönzést a termelés növelésére. Egyház politikai: XIV.Lajos a vallási megosztottság felszámolására törekedett. A protestánsok jogait felszámolja. (Hugenották). Ezért ők elmenekülnek, ezzel viszont súlyos kárt okoznak a francia gazdaságnak. (tőkeerős vállalkozó réteg volt.). a katolikus egyház államegyházzá vált, a püspököket a király nevezte ki. Hadügy: Franciaország hadereje a legnagyobb és a legkorszerűbb. Központi irányítású hadsereg. Egyenruhát, rendfokozatot és kiképzést kaptak. Csapattestek voltak, erődrendszert és utánpótlást építettek ki. Az udvari abszolutizmus: Jelképe a Versailles Kastély volt. Pazarul berendezett és reprezentatív volt. (szökőkutak, francia kert ). XIV.Lajos az arisztokratákat ide gyűjtötte magaköré "aranykalitkába zárta őket". Itt szem előtt voltak, és nem lázadoztak az uralkodó ellen. A kastélyban ceremóniák voltak., a pompát az állami részévé avatta. Külpolitika: állandó háborúk jellemezték. Célja az Európa feletti hegemónia. A legnagyobb háború a spanyol örökösödési háború ( 1701-14). Egyesíteni akarta a francia és spanyol trónt. Az európai államok Anglia vezetésével összefogtak. Franciaország tartalékai kimerültek, a teljes vereségtől a diplomáciai kompromisszum mentette meg. A spanyol örökséget az 1713-as UTRECHTI békében felosztották. Az anyaországot és a gyarmatokat Lajos unokája Anjou Fülöp kapta meg, egy feltétellel, hogy a két királyság nem egyesülhet. XIV.Lajos halála után a francia monarchia meggyengült. Az első keresztes háború története Az ezredik évvel kapcsolatos apokaliptikus várakozások nem teljesültek. A következő évszázad hozott fellendülést: . Megszüntek az éhezések . Az éghajlat melegebbé vált . Megindult a népességnövekedés . Népszerűvé vált a szerzetesi életmód A zarándoklatok indultak: Jeruzsálembe, Konstantinápolyba. A Szentföld és Jeruzsélem 638 óta iszlám fennhatóság alatt volt. A muszlimok nem ellenezték a zarándoklatokat, de a szenthelyek megtekintéséért fizetni kellet. A század elején Hispániába megindult a reconquista. Kezdik elhinni, hogy az arabokat is le lehet győzni. 1075. Bizánci császár, háborút kezdett a muszlimok ellen, a szentföld felszabadítására. A hadjárat nehézkesen de haladt. Bizánc ereje kevés volt a győzelem elérésére. A népességnövekedéssel új társadalmi réteg jelent meg: örökség nélküli lovagok. Közbiztonság nem létezett. A lovagok fosztogattak, hadakoztak. 1088. új pápát választottak II.Orbánt. Ő nem követelt feltétlen tiszteletet, ezért szinte szentként tisztelik. Jól bánt az emberekkel, nem volt agresszív. Viszont nagyon célratörő volt. Az egyházon belüli vitákat is rendbe rakta. (pápaság - császárság között.) 1095 összehívta a piacenzai zsinatot: Alexiosz küldöttei és támogatást kértek a szentföld felszabadításához. Orbán felismerte a nagy lehetőséget: . Európában a felgyülemlett agressziót egy nemes cél érdekében vezethetik le. . Béke lehet Európában, a keleti és Nyugati keresztények közelebb kerülhetnek egymáshoz, Róma tekintélye nőhet, a lovagok vagyonhoz juthatnak, és Jeruzsálem újból a keresztényeké, lehetne. A pápa 1095 őszén újabb zsinatot tartott, itt felszólította a híveket, kelljenek útra a Szent Sírhoz. 1096 augusztusára tervezte az indulást. Megjelent egy Péter nevű egyén, aki szerzetesnek adta ki magát. ő azt hirdette, hogy azonnal el kell indulniuk. Mire Magyarországra értek máre 20 ezren voltak, élelem és fegyver nélkül. Gyilkoltak, fosztogattak, még Nádorfehérvárat is kifosztották. Alexiosz egy sereget küldött ellenük. A keresztese negyedét el is pusztították, a többit fegyverrel kényszeríttették a tovább haladásra. Végül Péter seregét rabszolgának adták el. A Pápa úgy döntött, hogy az egyes seregtestek csak Konstantinápolynál találkozzanak. 1097. tavaszán már mindenki oda ért, 4300 lovag és 30 ezer gyalogos. A nyugatiak és a Bizánciak között nem volt felhőtlen a viszony. A lovagoknak feltűnt a bizánci kultúra és a gazdaság. A bizánciak viszont megvetették a primitív nyugatiakat. Alexiosz azt akarta, hogy a lovagok hűségesküt tegyenek. Többen meg is tették ezt, de nem vették komolyan A sereg Antiochia felé ment tovább: az anatólia sivatagon áthaladva a lovak nagy része elpusztúlt. A sivatag után a hegyvidék következett, itt a megmaradt lovak is elpusztultak. 1097. okt. elértek az antiochiai síkságra. Antiochia fontos város volt. Péter apostol itt alapított először püspökséget. A keresztesek kevesen voltak a város bekerítéséhez. Árulás révén tudták bevenni az egész várost.Jeruzsálemig az út még 1 évig tartott. 1099 júniusban értek oda. Orbán pápa rá két hétre meghalt. 1100-ban a frankok vezérét Jeruzsálem királyává koronázták. Az új államot jól szervezi. Egész Európa anyagi támogatásét élvezik. A lovagi rendek egész életüket a pogány elleni harcnak szentelték. A II. világháború Német - Szovjet összecsapásai a Kurszki csatáig Szovjetúnió a háború előtt: 1939 - 170 millió lakos, 8 millió börtönbe és koncentrációs táborokban. A mezőgazdaság tönkre ment az erőltetett iparosítás tette tönkre. A termelékeny parasztságot likvidálták. A kolhoz parasztság éhezett. Meg tízszereződött a katonai költségvetés. A nehézipar = hadiiparral, de a minőség rossz, ennek oka , a jó mérnökök hiánya. (kivégezték őket). A munka körülmények is rosszak. ( 7 napos munkahét). Moszkva - Berlin : katonai és gazdasági együttműködés volt köztük. Sztálin támogatta Hitlert. Sztálin szövetségre törekedett köztük. 1936-ban egy megállapodás született: német hitelek és technológia fejébe szovjetunió nyersanyagot szállít Németországnak. Hitler ellenezte a politikai kapcsolatokat szovjetunióba. Szovjetuniót hátrányosan érintette Hitler diplomáciai sikerei. Sztálin tárgyalásokat kezdett Angliával és Franciaországgal. Elfogadták a Baltikum szovjetunióhoz való kapcsolását, de egy esetleges háború során a Vörös Hadsereg Lengyelországon és Románián keresztül támadjon azt nem. 1939. május: Mongoliában kitört a szovjet - japán haború. Sztálin is félt a kétfrontos háborútól. A szovjetek megtudták, hogy a német vezetés augusztus végére tűzte ki Lengyelország megtámadását. A megegyezés sürgős lett. 1939-ben született meg a MOLOTOV-RIBBENTROP paktum : a szovjet német meg nem támadási szerződés. A Háború 1939 szeptember 1. Németország lerohanta Lengyelországot. A megállapodás értelmébe: Szovjetunió hátba támadta a lengyel hadsereget (szept.17.) az oroszpk 10 ezer fogságba esett lengyel tisztet mészároltak le. (Katynnál). Parádéval ünnepelték meg a lengyelország feletti győzelmüket. 1940 nyarán a Vörös Hadsereg megszállta a Baltikumot. Finn - Szovjet haború: a szovjetek követelték a finnektől, hogy adják át Leningrádtól északra fekvő területeket, amit a finn kormány megtagadott. 1939. november a Vörös Hadsereg támadást indított Finnország ellen. A szovjet katonák ezrei fagytak meg és haltak éhen, fő ok a kiképzetlenségük volt. Finnország csak 1940 márciusában kapitulált. Emiatt az agresszió miatt Szovjetuniót kizárták a Népszövetségből. Az együttmüködés vége: a német számára egyértelmű lett a Vörös Hadsereg gyengesége. Sztálin arra számított, hogy a háború Európában lesz. Ezalatt át állnak a haditermelésre és 1942-ben megtámadhatják Németországot. A német hadsereg sikerei megdöbentették Sztálint. Igyekezett tovább fenntartani a jóviszonyt Hitlerrel. Továbbra is ellátta nyersanyaggal és élelmiszerrel, hogy időt nyerjen. 1940. Hitler kiadta a parancsot a Szovjetunió elleni haditerv kidolgozására. A német hadvezetés elfogadta a BARBAROSSA tervet. 1941. április: Sztálin semlegességi szerződést kötött Japánnal. Hitler támogatta, mivel így a japán erők lekötötték USA-t. Moszkvát 1941-ben a hírszerzés, az angolok és az amerikaiak is figyelmeztették a német tervekről. Egy átszökött német örmester még a pontos dátumot is közölte (június 22. 04 órakor.) a támadásról. Sztálin szerint ez csak pánikkeltés. A BARBAROSSA hadművelet. Megindult a német offenzíva 1941 június 22. 04 órakor. Németország szövetségesei: Románia, Szlovákia, Magyarország. A világtörténelem legnagyobb hadművelete: 4,5 milló német, 5 milliós szovjet haderővel szembe. De a németek technikailag is jól felvoltak készülve és a tisztikar is jól képzett volt. Sztálin letargiába esett, parancsot adott a német területek megtámadására, majd visszavonult. Ekkor már a németek áttörték a védelmet, és 300 ezer szovjet hadifoglyot ejtettek. Július közepére már Kijevet is bekerítették. Sztálin megtiltotta a visszavonulást. A hátország-ban : általános mozgosítást rendeltek el. Őszre már elérték a 2 millióüs létszámot, de nincs fegyver, lőszer és kiképzés. Megkezdődött az evakuálás Keletre - sátrakba élelem nélkül - . szibériába internálta a csecseneket, görögöket és a tatárokat. Német megszállók: Ukrajnába és a Baltikumba felszabadítóként fogadták. De a támadók megszállóként viselkedtek: . "Ost ter" = 30 év alatt 30 millió embert akartak depotálni , és helyükre németeket telepíteni. . "Komisszár parancs" = lakosság üldözése . zsidóság megsemmisítése - 1,5 millió zsidót öltek meg. . 4,5 millió szovjet állampolgárt - németországba kényszer munkára küldtek. . Bolsevizmus megsemmisítése, az államrendszer lerombolása és szovjetunió gyarmatosítása a hármas cél. Megkezdődött a partizán mozgalom, ami a hátországban félmillió német katonát kötött le. Harc Moszkváért: 1941 ősz - német hadi cél Moszkva. Moszkvába pánik tört ki és megkezdődött evakuálás. November - megérkezett az amerikai segítség - repülőgépek, tankok. November végére a német felderítők elérték Moszkva külvárosát, de megkezdődtek a kemény fagyok, kimerültek a német tartalékok. A németek védekezésre kényszerültek, komoly veszteségeik voltak. Hitlernek két frontos háborúra kellett felkészülnie. Lekellett mondania végleg az Angliai offenzíváról. Hadifoglyok: Sztálin győzni akart, de a németek jól megszervezték a védelmet. 4 millió szovjet katona esett fogságba, 80 %-a megfagyott vagy éhenhalt. Sztálin elutasította a Vöröskereszt segítségét, mondván aki fogságba esett az hazaáruló. A hadifogságot túlélők mind gyanusak voltak, ezért azonnal gulágra internálták. (bűntetőtábor). Sztálingrád: a németek új támadást szerveztek a nyárra. Sztálin Moszkva elleni támadásra számított, de Hitler a déli irányt választotta. 1942 június: az offenzíva Vorozseny felé - cél: kijutni a Volga és a Kaukázusi térségbe. 1 hónap alatt elérték a Don folyót. A szovjet csapatoknál pánik hangulat volt. Sztálin parancsa: a visszavonulókra tüzetnyitni. 1942 augusztus: a németek Sztálingrád előtt állomásoztak. A csecsenek csatlakoztak a támadókhoz. Ujabb menekülési hullám a szovjeteknél. Augusztusba megkezdődött a harc Sztálingrádért. Zsukov a védelem megszervezője. Ősz végére a város 90 %-a a németek kezére került. A Vörös Hadsereg haditermelése felfutott és fölénybe került. November: megindult a szovjet ellentámadás. Paulus tábornok katonáit sikerült bekeríteni és február 2-án megadta magát. A Vörös Hadsereg ujabb támadást indított és egész a Don folyóig visszaszorította a németeket. A katonák kezdtek hinni a győzelembe. Leningrád blokádja: Március - német ellentámadás - Hitler parancsa: Leningrád elpusztítása. 900 napig lőtték a várost. Sztálin megtiltja a menekülést. 800 ezer lakos halt meg, többségük éhhalált szenvedett és gyakori volt a kannibalizmus is. Kurszki tankcsata: a II. világháború legnagyobb tankcsatája, fordulópont a háború menetében. A Vörös Hadsereg átvette az irányítást és ellentámadásba lendült. USA ellátta a szovjet hadsereget ruházattal, fegyverrel, élelmiszerrel. Július - 1500 német harckocsi és 122 repülőgép harcolt, 4000 orosz tank és 3000 repülőgép ellen. A szovjetek visszafoglalták Kijevet. A Dnyepernél sikerült a németeknek megszilárdítani a védelmet, azonban a végső győzelem hite szertefoszlott.