A. Magyarország beilleszkedése a Habsburg-birodalomba Mária Terézia és II. József idején B. A forrás alapján mutassa be az utópista szocialisták elképzeléseit a társadalmi ellentétek feloldására (III/78-79) ! A. A jobbágykérdés gazdasági és jogi vonatkozásai a XIX. század első felében B. A születések és halálozások arányának alakulása Angliában 1700 és 1840 között. A grafikon alapján magyarázza meg ennek okait (III/71) ! A. Ismertesse az amerikai függetlenségi háborút és azt a folyamatot, amely az Egyesült Államokat az "ígéret földjévé" tette ! B. Magyarország lakosságának alakulása a honfoglalástól a II. József-féle népszámlálásig. Állapítsa meg a grafikonból, hogy milyen történelmi katasztrófákkal függnek össze a hullámvölgyek (III/90) ! A. Milyen okok vezettek az 1789-es nagy francia forradalom kirobbanásához, melyek a forradalom legjelentősebb eseményei ? B. Részlet az 1848-as "áprilisi" törvényekből. Ki lehetett tagja a népképviseleti országgyűlésnek (III/144) ? A. Mutassa be és értékelje a Széchenyi és Kossuth programját a haza és a haladás kérdésében ! B. A forrásrészlet alapján ismertesse a felvilágosodás korszakának állameszméit (III/21) ! A. A közép- és kelet-európai "kis népek" nemzeti törekvései a XIX. század második felében B. Az ábra alapján jellemezze a dualizmus rendszerét (III/230) ! A. Ismertesse az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc politikai célkitűzéseit és honvédelmi harcait ! B. Igazolja, hogy a Balkán Európa lőporos hordójává vált (33-as térkép) ! A. Mutassa be az ipari forradalom technikai újításait. Milyen változásokat hozott az ipari forradalom Nyugat-Európa gazdasági, társadalmi és politikai életében ? B. Bizonyítsa az ábra alapján, hogy a rendi országgyűlések alkalmatlanok voltak a polgári jogrend érvényesítésére (III/120) ! A. Milyen hasonló és eltérő sajátosságai voltak az olasz és a német egység létrejöttének ? B. Bizonyítsa a 12 pont elemzésével, hogy a1848-ban elválaszthatatlanul összeforrt a polgári átalakulás és a nemzeti függetlenség követelése (III/141) ! A. A kiegyezés és a dualista államrend működése B. Ismertesse, hogy hogyan változtatták meg a napóleoni háborúk Európa hatalmi viszonyait (28-29-es térkép) ! A. Az erőviszonyok alakulása és a katonai törekvések az első világháborúban B. Milyen fontos teendőket fogalmaz meg 1944-ben a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front programja (IV/290) ? A. Az 1917-es februári forradalom Oroszországban B. A statisztika alapján értékelje a földbirtok megoszlás változását 1895 és 1935 között Magyarországon (IV/126) ! A. Polgári demokratikus forradalom Magyarországon 1918-ban B. Pártok eredményei Németországban. Mivel függ össze az NSDAP taglétszámának alakulása 1928 és 1932 között (IV/72) ? A. A Horthy-rendszer kiépülése, a Bethlen-kormány gazdasági, társadalmi és politikai törekvései B. Részlet az 1949. novemberi határozatból. A Kominform hogyan viszonyul a Jugoszláv Kommunista Párthoz (IV/249) ? A. A fasizmus hatalomra jutása Németországban B. A térképvázlat alapján ismertesse a Vix-jegyzéket (IV/111) ! A. A sztálini diktatúra kiépülése a Szovjetunióban B. Horthy proklamációja. Hogyan fogalmazódik meg a fegyverszünet kérésének oka és célja (IV/220) ? A. Magyarország bel- és külpolitikája a harmincas években B. Részletek a jaltai konferencia határozatából. Milyen fontos kérdésekben döntöttek a szövetséges csúcstalálkozón (IV/207-208) ? A. A második világháború főbb hadműveletei 1939 és 1943 között. Magyarország hadba lépése B. A szemelvény alapján ismertesse, hogy mi indokolta a Marshall-segély folyósítását Nyugat-Európa államainak (IV/251) ? A. A hidegháború kibontakozása és tetőpontja B. Jászi Oszkár tanulmánya szerint mi vezetett a Monarchia összeomlásához (IV/34) ? A. Az egypártrendszer létrejötte és működése Magyarországon B. A forrás alapján fogalmazza meg, hogy milyen társadalmi rétegekből és milyen céllal jött létre francia népfront (IV/88) ! 1. Magyarország a XVIII. század második felében. Az utópista szocialisták 5 Magyarország a Habsburg-birodalomban 5 A jobbágy-földesúri viszony és a Habsburg-államhatalom 6 Jozefinizmus és felvilágosodás 7 Az utópista szocialisták elképzelései 8 2. A jobbágykérdés. Születések és halálozások aránya Angliában 10 A feudalizmus bomlásának jelei a gazdasági életben 10 A feudalizmus bomlásának jelei a társadalomban 10 A jobbágykérdés rendezésére tett kísérletek 11 Reformországgyűlések 12 A születések és halálozások alakulása Angliában 12 3. Hogyan lett az Egyesült Államokból az "ígéret földje"? Magyarország lakosságának alakulása 13 Az észak-amerikai függetlenségi háború (1775-1783) 13 Az Egyesült Államok 14 Észak és Dél érdekellentéte 15 Polgárháború az Egyesült Államokban 15 Az Egyesült Államok "a nagykorúság küszöbén" (1870-1900) 16 Magyarország lakosságának alakulása 18 4. A nagy francia forradalom. Az áprilisi törvények 19 A forradalom előzményei 19 Monarchiától köztársaságig 19 A '48-as forradalom programja - az áprilisi törvények 22 5. Széchenyi és Kossuth programja. A felvilágosodás Európában 23 A feudalizmus bomlásának jelei a gazdasági életben 23 Széchenyi programja 23 Kossuth programja 24 Széchenyi és Kossuth programjának összehasonlítása 25 A felvilágosodás Európában 25 A felvilágosodás képviselői 26 6. Közép-Kelet-Európa nemzeti törekvései. A dualizmus rendszere 27 A nemzeti átrendeződés Közép-Kelet-Európában 27 A dualizmus rendszere 28 7. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc. A Balkán 29 A forradalom közvetlen előzményei 29 Március 15-e eseményei 29 A Batthyány - kormány intézkedései 30 Az Országos Honvédelmi Bizottmány és intézkedései 32 Az udvar intézkedései a magyarok ellen 32 A magyar forradalom ellentámadása 33 A Szemere-kormány és intézkedései 34 A szabadságharc hanyatlása és bukása 35 Haynau megtorlása 35 A szabadságharc céljai, szakaszai, programjai 36 A forradalom magyar vonásai 36 A Balkán, Európa lőporos hordója 36 8. Az ipari forradalom. A rendi országgyűlések korszerűtlensége 37 Az ipari forradalom 37 A rendi országgyűlések korszerűtlensége 39 9. Az olasz és a német állam megalakulása. A 12 pont 40 Az olasz állam megalakulása 40 A német egység kialakulása 41 A '48-as forradalom programja - a 12 pont 42 10. A kiegyezés és a dualista államrend. A napóleoni háborúk 43 A kiegyezés előzményei 43 A kiegyezés 45 A dualista rendszer kiépülése 45 A napóleoni háborúk 47 11. Az első világháború. A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front programja 48 Az I. világháború előzményei 48 1914. hadműveletei 49 1915. hadműveletei 50 1916. áttörési kísérletei 51 1917 - fordulat a háború menetében 52 1918. eseményei 53 A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front programja 53 12. Az 1917-es februári forradalom Oroszországban. A földbirtok változása Magyarországon 55 Előzmények 55 Az 1917-es polgári forradalom 55 Az ideiglenes kormány és a szovjetek ellentéte 56 A földbirtok megoszlásának változása Magyarországon 57 13. Az őszirózsás forradalom. Az NSDAP taglétszáma 58 Az őszirózsás forradalom előzményei 58 Polgári demokratikus forradalom 59 Pártok eredményei Németországban, az NSDAP taglétszáma 60 14. A Horthy-rendszer és a Bethlen-kormány. Részlet a Kominform 1949. novemberi határozatából 61 Az ellenforradalmi rendszer hatalomra jutása 61 Bethleni konszolidáció (1921-1932) 62 A bethleni rendszer 62 A Kominform és Jugoszlávia viszonya 63 15. A fasizmus hatalomra jutása Németországban. A Vix-jegyzék 65 A fasiszta hatalomátvétel 65 A Vix-jegyzék 66 16. A sztálini diktatúra kiépülése. Horthy proklamációja 67 A sztálini diktatúra kiépülése a Szovjetunióban 67 Horthy proklamációja 69 17. Magyarország a harmincas években. A jaltai konferencia 70 A gazdasági válság hatása Magyarországon 70 Gömbös Gyula miniszterelnöksége (1932-1936) 71 Bel- és külpolitika a harmincas években 72 A jaltai konferencia (1945. február) 74 18. A második világháború 1939 és 1943 között. A Marshall-segély 75 A villámháború (1939.szeptember 1 - 1941. június 22.) 75 A tengelyhatalmak támadásban (1941. június - 1942. október) 76 A lassú fordulat (1942. november - 1943. július) 77 Magyarország hadba lépése 78 A Marshall-segély 79 19. A hidegháború. Jászi Oszkár tanulmánya 80 A hidegháború kibontakozása 80 A hidegháború tetőpontja 82 Jászi Oszkár tanulmánya a Monarchia összeomlásáról 84 20. Az egypártrendszer Magyarországon. A francia népfront 85 Magyarország a II. világháború után 85 Gazdasági újjáépítés és politikai koalíció 86 A fordulat hosszú éve (1947. január - 1948. október) 87 A francia népfront 89 Magyarország a XVIII. század második felében. Az utópista szocialisták Magyarország a Habsburg-birodalomban A szatmári békével Magyarország beilleszkedett a Habsburg birodalomba. A Habsburg birodalom területi változásai a XVIII. században . III. Károlynak nehéz megtartani a birodalmat . Riválisok hódító szándéka . Helyi rendek függetlenségi törekvései Magyarország a birodalom része . Államigazgatás a kormányszékekkel . Kancellária (közigazgatási szerep, Bécsben van) . Kamara (pénzügyekkel foglalkozik) . Helytartótanács . Új szervezet Budán . Tagjai . Négy pap . Három köznemes . Tíz főnemes . Feladatai . Végrehajtó hatalom gyakorlása . Belügyek irányítása . Vallásügyek . Oktatás szervezése . Kereskedelem felügyelete . Nádor . Székhelye Pozsony . Kezében összpontosul a végrehajtó hatalom és az igazságszolgáltatás . A Hétszemélyes Tábla (legfelsőbb bíróság) elnöke . A rendi országgyűlésen elnököl . A Helytartótanács tagja . A legfontosabb ügyekben Bécs dönt az államtanácsban . A törvényhozás a király és a megyék feladata . Állandó bíróságokat állítanak fel, a legfelsőbb bíróság a Hétszemélyes Tábla . Állandó hadsereg . Erdély külön országgyűléssel és kormányszékekkel rendelkezik, a fejedelem a magyar király . Magyarország és Erdély perszonálunióban van a Habsburg birodalommal A Pragmatica Sanctio (1722-23) . Az öröklési jogot a Habsburg-hát nőágára is kiterjesztik . A magyar korona országai és a Habsburg örökös tartományok között unió jön létre . A magyar rendek is elfogadták a nőági örökösödést Egyházpolitika . A Habsburg birodalomba tartozás ideológiája a katolicizmus . A protestánsok szabad vallásgyakorlását korlátozzák . A protestáns papokra katolikus papok felügyelnek . Vegyesházasságot csak katolikus pap előtt lehet kötni . Az áttérőket megbüntetik . A protestánsok közhivatal-viselését korlátozta az eskü letétele Szűz Máriára és a szentekre Az osztrák örökösödési háborúk . Szilézia ügyében a magyar rendek 1740-1748 és 1756-1761 között támogatták Mária Teréziát az 1741-es alaptörvény miatt . Az alaptörvény lényege . Az uralkodó az ország dolgait a magyarokkal együtt kormányozza . Tanácsosai a prímás, a nádor és a bán . Biztosítva van a nemesek adómentessége Osztrák merkantilista gazdaságpolitika . 1754-ben kettős vámhatárt hoznak létre, ami 1850-ig megmarad . A Magyarország és Ausztria közti áruforgalmat 3 %-os vám terheli . Magyarország és a külföld közti áruforgalmat 30 %-os adóval sújtják Mária Terézia gesztusai . Magyar testőrséget állított fel . Királyi palotát építtetett Budán . Címek osztott . Adómentességet adott a nemeseknek . Szt. István-rend megalapítása . Visszaadja Fiumét és a Zsigmondtól elzálogosított szepességi városokat . Visszaadta a Szent Jobbot . Augusztus 20-át nemzeti ünneppé nyilvánította A jobbágy-földesúri viszony és a Habsburg-államhatalom A magyar lakosság többsége jobbágy, és így adófizető. Jobbágyterhek . Állami adók . Forspont (katonai célú hosszúfuvar) . Porció (katonák ellátása) . Alkalmi katonáskodás . Megyei adó (házadó) . Egyházi adók . Tized . Dézsma . Földesúri adók . Terményben (kilenced), pénzben, három-négynapi robotban teljesített földbér . Ajándék . Mária Terézia háborúi miatt növekednek az állami adók, terjeszkedik a majorság, és így nő a robot . Ezért jobbágyfelkelések törnek ki . 1735 (szerb felkelés) . 1753 . 1755 . 1764 (székelyek) . 1764-65 (Dunántúl) Úrbérrendezés (1767) . Célja az adóalap védelme . A jobbágytelek nagysága megszabott . A robotból heti egy nap igásállattal, heti két nap kézi erővel végzendő . A termény- és pénzjáradékok felső határa egy forint . Eredménye: törvényes helyzetet teremtett a földesúr és a jobbágy között Ratio Educationis (1777) . Oktatási törvény . A nevelés célja az engedelmesség és az életpályához szükséges tudás . Hattól tizenkét éves korig kötelező iskolába járni Mária Terézia további rendeletei . Árvaház létrehozása . A Pestre helyezett egyetemre orvostudományi kart telepít . Minden megyének és városnak diplomás orvossal kell rendelkeznie . Minden járás vizsgázott bábát tartson Jozefinizmus és felvilágosodás II. József (1780-1790) reformjai a Nyugat-Európához tartozást célozzák. Célja . Erős, egységes birodalom biztosítása . Egységes állam . Gazdaságilag . Közigazgatásilag . Nyelvileg Eszköze . Uralkodói jogköre . Nem koronáztatja meg magát . Támogatói az értelmiségiek Kormányzása modernizáció - rendeletek útján kormányoz . Felvilágosult rendeletek . Egyházpolitika . Türelmi rendelet (a protestánsok vallásgyakorlását szabályozza) . Feloszlatja a hasznos tevékenységet nem űző szerzetes- és apácarendeket . Az egyházat állami ellenőrzés alá vonja . Jobbágyrendelet (1785) . A jobbágytelket nem vehetik el . Szabad költözési jog . A jobbágy név eltörlése . Szabadon házasodhatnak . Szabad pályaválasztás . Egységes birodalmat célzó rendeletek . Nyelvrendelet (a német lesz a közigazgatás és az oktatás nyelve) . Közigazgatási rendelet . Eltörli a megyéket . Magyarországot tíz kerületre osztja . A kerületek élén biztosok állnak . Földmérés és népszámlálás . Célja egységes adózás bevezetése . Vámok eltörlése Értékelése . Ésszel akart mindent megoldani . Nem számolt a nemzetek múltjával és érzésvilágával . Türelmetlenül hajszolta az Európához való közeledést jelentő reformjait . Türelmetlenségét a magyar politikai elit sérelmezi . Célját Magyarországon nem éri el . Nemesi ellenállás . Nagy francia forradalom . Török háborúk . Belgium függetlensége . Halálos ágyán rendeleteit visszavonja, kivéve az egyházpolitikára vonatkozókat II. Lipót (1790-1792) . Magyarországon a köznemesség kezébe kerül a vezető szerep . Sikeres külpolitika . Kijátssza a nemzetiségieket, a parasztságot és a polgárságot egymás ellen . Erre a nemesség meghátrál . Az 1791-es törvénnyel kompromisszumra lép a nemesség és az udvar A nagy francia forradalom hatása . A jozefinista értelmiség mellette áll . Klubok, olvasókörök alakulnak . Franciául kezdenek tanulni, befogadják a menekülteket . Magyarország a változásokra még nem volt érett, de volt egy réteg, amely változásokat tervezett, de elbukott Az utópista szocialisták elképzelései Források a. Részlet Robert Owen terveiből "Helyzetükön [a nincstelenekén] radikálisan javítani csak akkor leszünk képesek, ha megszabadítjuk őket környezetük hatásaitól, ha megváltoztatjuk életkörülményeiket; és helyette az emberi természetnek és a társadalomnak sokkal jobban megfelelő viszonyok közé helyezzük őket, amelyek következtében biztosan megjavulnak, márpedig ez kivétel nélkül minden osztály érdeke. A terv megvalósításának többféle lehetősége van. Megvalósíthatják egyes személyek, egyházközségek, járások, több járást magukba foglaló megyék, végső fokon pedig a legszélesebb nemzeti alapon a kormány... A legfontosabb teendő megfelelő alaptőke biztosítása a föld megvásárlására (esetleg csak bérletére) - az épülettömb, üzemek, mezőgazdasági épületek és melléképületek felépítése - a farm ellátása állatállománnyal - majd a megindításhoz szükséges összes kellék beszerzése... A befogadott tagok feladata, hogy miután munkájukkal bőséges ellátást biztosítottak maguk és családjuk számára, szükség esetén a befektetett tőkét törlesszék." b. Részletek Charles Fourier Az általános egység elmélete című művéből "Minden nagy létszámú társulásban a résztvevőket hajlamaik és képességeik szerint egyszerű csoportokra kell fölbontani ... abból a célból, hogy a legteljesebben kifejlődjenek az egyes tagok képességei... Ha valaki tagnak lép be a falangába, fölbecsülik földjeit, gépeit, az anyagokat, bútorait és berendezéseit, amiket ténylegesen magával hoz be... A vezetőség minden tagnak részvényeket vagy részvénykuponokat ad ki a tag által bevitt vagyonnal egyenlő értékben... Az évi haszon három, nem egyenlő részre osztják a következő módon: 5/12 a fizikai munkára; 4/12 a részvénytőke javára; 3/12 az elméleti és gyakorlati ismeretek javára..." c. Részletek Claude-Henri de Saint-Simon Az iparosok kiskátéja című művéből "A társadalmat úgy lehet a tudomány fejlődése és az ipar fölvirágzása szempontjából legkedvezőbb módon megszervezni, ha a lelki hatalmat [a szellemi irányítást] a tudósokra, a világi hatalom igazságát pedig az iparosokra bízzuk... iparos ... az a földművelő is, aki búzát vet, baromfit vagy háziállatokat tenyészt; iparos a bognár, a kovács, a lakatos, az asztalos is. A cipőgyáros, a kalapgyáros, a vászon-, a posztó- és selyemgyáros ugyancsak iparos; iparos a kereskedő, a fuvaros, a kereskedelmi hajón alkalmazott tengerész is... Az iparos osztályt a legmagasabb rang illeti meg... mert az iparos saját erejéből, egyéni munkájával tartja fenn magát... A társadalmi rend ma több megbecsülést és hatalmat biztosít a másodrendű munkáknak, sőt még a semmittevésnek is, mint a legfontosabb és a legközvetlenebb hasznot hajtó munkának is... Az iparosok kizárólag békés eszközöket, tehát a vita, a bizonyítás és a meggyőzés eszközét fogják alkalmazni..." Elemzés . Saint-Simon . Minden ember dolgozzék . Az irányítók a tudósok (nincs gyakorlati érzékük) és a gyárosok legyenek . A társadalmi jólétet és a gazdaság felvirágoztatását az iparosok valósítják meg békés úton . A tulajdont csak a munka igazolja . Fourier . Az emberek közös telepeken, falanszterekben élnek, szövetkezeteket alkotnak . Jövedelmek felosztása . Tervgazdálkodás . Owen . Termelői közösségek . Mindenki birtokos és munkás is . Nem megvalósítható elemek . Nem vették figyelembe a piacai törvényeket A jobbágykérdés. Születések és halálozások aránya Angliában A feudalizmus bomlásának jelei a gazdasági életben Minden változásért kiált! |A napóleoni háborúk |A háborúk után |Változtatni kell | |idején | | | |Mezőgazdaság | | | | Háborús | Értékesítési gondok| | |konjunktúra | | | | Nagybirtokos | | | | Birtokán | | | |kapitalizál | | | | | | | |Vetésforgó | | | | | | | |Gépesítés | | | | | | Az ősiség | |Gazdatiszt | |törvénye | | | | akadályozza az | |Bérmunkások | | | | | | elszegényedett | |Építkezések | | | | Fényűző | | nemeseket | |életmód | | | | Közép-és | Értékesítési gondok| Nincs egységes | |kisbirtokos | |piac | | | Adósság a | Rosszak az utak | |Bekapcsolódik az |devalváció | | | | miatt | | |árutermelésbe | | | | A | | | |majorságot növeli | | | | | | | |Háromnyomásos | | | | | | | |gazdálkodás | | | | Robot | | | | | | | |Elmaradott | | | | | | | |gazdálkodás | | | |Ipar és kereskedelem | | | | Céhes ipar | Az ipar továbbra is| A fejlődés | | |nagyon |akadálya az | | Kevés a | elavult | osztrák és a cseh| |manufaktúra | |ipar | | Nyersanyagokat | A kereskedelem | versenye és a | |szállítunk |egyoldalú |kettős | | az örökös | | vámpolitika | |tartományok | | | | felé | | | A feudalizmus bomlásának jelei a társadalomban A társadalom több rétege is szemben áll a feudalizmussal. Polgárosodásra van szükség. Parasztság . A zselléreknek nincs munkalehetősége . Napszámos . Részesarató . Betyár . Kontár . Fuvaros . A telkes parasztnak sok a szolgáltatása . Telekaprózódás . Igénytelen életmód Nemesség . Arisztokrácia . Születése jogán a Felsőtábla tagja . A középvezetésben is részt vesz . Jótékonykodásuk segíti az egészségügy és az oktatás fejlődését . Középbirtokos . A megyét igazgatja . Az Alsótáblán vezető szerepe van . Kisnemes . Bocskoros nemes . Életmódja hasonlít a parasztéhoz . Deklasszálódik (osztályából kiesik) . A nemesség társadalmilag hanyatlik Polgárság . Német anyanyelvű . Kevesen vannak . Politikai szerepe nincs Munkások . Politikai szerepük nincs . Céhlegények . Inasok . Manufaktúramunkások . Napszámosok . Többnyire idegen származásúak Értelmiség . A kisnemesekből, a polgárokból és a parasztokból válnak egyesek értelmiségivé . Gazdatisztek . Orvosok . Papok . Jogászok . Bányatisztek A jobbágykérdés rendezésére tett kísérletek Az udvar jobbágypárti 1767 Mária Terézia úrbérrendezése II. József jobbágyrendeletei 1784 erdélyi román parasztfelkelés 1790-91 országgyűlés: legyen érvényes az úrbérrendezés Átmeneti időszak 1794-95 Martinovicsék kátéja (a jobbágy váljon bérlővé és legyenek politikai jogai) 1831 parasztfelkelés a Felvidéken A nemesség jobbágypártoló 1832-36 országgyűlés önkéntes örökváltság (az udvar visszautasítja) kisebb terhek eltörlése 1840 országgyűlés önkéntes örökváltság Az indítékok közti különbség 1767-1791 az adóalap védelme 1832-1840 érdekegyesítés A jobbágyfelszabadítás igénye erősödik . Széchenyi (kilenced eltörlése, földtulajdon) . Kölcsey és Wesselényi (önkéntes örökváltság) . Kossuth (kötelező örökváltság állami támogatással) . Táncsics (azé a föld, aki megműveli) Reformországgyűlések |Év |Reformjavaslatok |Eredmények | |1825 |magyar nyelv ügye |Széchenyi fellépése | | | |a király három évenként hívja össze a | | | |rendeket | |1830 |magyar nyelv ügye |senki sem viselhet közhivatalt, aki nem | | | |tud magyarul | |1832-36 |jobbágykérdés |a hosszúfuvar és az ajándék eltörlése | | |önkéntes örökváltság|a bocskoros nemes adót fizet | | |jobbágykérdés |önkéntes örökváltság | |1839-40 |Sérelmi fölirat |ipari üzemek alakítása | | | |politikai foglyok szabadon bocsátása | |1843-44 |magyar nyelv ügye |a hivatalos államnyelv a magyar | |1847-48 |kötelező örökváltság|a házadó és az ősiség eltörlése | | | | | | |közteherviselés | | A születések és halálozások alakulása Angliában A XVIII. század elején mélyponton van a születésszám, és nagyon nagy a halálozások száma is. Az ipari forradalom kibontakozásával párhuzamosan csökken a halálozások aránya, a jobb higiénia, az orvostudomány fejlődése miatt. A születésszám azonban csökken, a megélhetési nehézségek sokasodása miatt. Hogyan lett az Egyesült Államokból az "ígéret földje"? Magyarország lakosságának alakulása Az észak-amerikai függetlenségi háború (1775-1783) Amerikai angol gyarmatok . Az angol telepesek 13 államot hoztak létre . Vallásszabadság . Nincsenek rangok és címek . Önkormányzat . Cél a munka- és vagyonszerzés Életmód . Északon . Farmergazdálkodás . Vasolvasztás . Textilipar . Mezőgazdaság gépesítése . Csempészet a holland, spanyol, francia hajósoktól . Tea . Kávé . Rum . Fűszerek . Délen . Ültetvényes gazdálkodás . Arisztokrácia . Rabszolgatartás . Gyapot . Dohány . Indigó . Rizs . Tőkefelhalmozódás Anglia gyarmatai . Nyersanyagforrást és piacot is jelentenek az anyaország számára . Kereskedelem . Kormányzó, katonák (vöröskabátosok) Az ellenségeskedés oka . Új, magas adók, illetékek, vámok . Bostoni teadélután (1773) . Az első kontinentális kongresszus kimondja a gyarmatok és az anyaország egyenjogúságát Függetlenségi háború . Gyarmati hadsereg . Parasztok és polgárok . Vezetőjük Washington . Szétszórt alakzat taktikája . Irreguláris seregek . Angol hadsereg . Német zsoldosokat is alkalmaznak . Pénz . Flotta . Reguláris seregek . 1776-ban, Philadelphiában a Kongresszus elfogadja a Függetlenségi Nyilatkozatot . Az államok elszakadnak Angliától . Benjamin Franklin francia támogatást szerez . Saratogánál (1777) és Yorktownnál (1781) amerikai győzelem a túlerő és a védekező magatartás miatt Versailles-i béke (1783) . A spanyol területek megnagyobbodása: megkapják Floridát . Kanada brit kézen marad . Az Egyesült Államok független, és halászati jogokat nyer az óceánon . Franciaország néhány szigetet kap (St-Pierre, St-Lucia), megerősítik indiai és szenegáli fennhatóságát . A háború a francia felvilágosodás gyakorlati alkalmazása Az Egyesült Államok Államrendszer . Az új államforma köztársaság . 1787-ben elfogadják a demokratikus alkotmányt . Vallásszabadság . Szólásszabadság . Sajtószabadság . Gyülekezési jog . Jogorvoslat . Szétválasztja az államot és az egyházat . Három alapító atya (Franklin, Washington (kétszeres elnök), Jefferson (a harmadik elnök)) . 1787-ben az USA önálló szövetségi állam lett . Az államok belügyei (kultúra, közlekedés, oktatás, egészségügy) önállóak . Négyévenkénti elnökválasztás . A végrehajtó hatalom az elnök kezében van . A törvényhozó hatalom a Kongresszus (Szenátus (két-két képviselő államonként), Képviselőház) . Szabad verseny a gazdaságban Eredmény . Tőkés gazdaság rohamos fejlődése . A polgári demokrácia kibontakozásának megteremtése Következmény . Anglia India felé fordul . Franciaország eladósodása csődhöz vezet, ez a forradalom egyik kiváltó oka . Latin-amerikai gyarmatok függetlenségi igénye Észak és Dél érdekellentéte | |Észak |Dél | | |nagy mértékű bevándorlás, | | | |bérmunka, | | |Ipar |fejlett textilipar |rabszolgamunka | | |(Pennsylvania), | | | |fegyvergyártás, | | | |szénbányászat, | | | |hajók, utak, vasút | | | | |rabszolgamunka | | |farmergazdálkodás: |ültetvények | | |néhány bérmunkást alkalmaz |dohány (Virginia) | |Mezőgazdaság |egy termékre szakosodik |rizs (Carolina, Virginia) | | |gabona és gyapjú |gyapot (Carolina, Georgia,| | | | | | | |Alabama) | | | |indigó (Carolina) | | |Republikánus Párt | | |Politika |célja vámvédelem |Demokrata Párt | | |John Brown javaslata: |célja vámmentes | | |rabszolgák felszabadítása |kereskedelem | Polgárháború az Egyesült Államokban . Polgárháború tör ki 1861-ben Lincoln elnökké választása miatt, a háború 1865-ig tart. . Huszonhárom északi állam Unióba tömörül, céljuk egy egységes, erős állam és a rabszolgaság eltörlése . Tizenegy déli állam Konföderáció alkot, céljuk különválás és a rabszolgaság megtartása. A háború első szakasza (1861-1862) . A déli Lee tábornok győz Virginiában, célja Washington elfoglalása . Észak vereségeinek oka a széthúzó hadvezetés . Gettysburgnél az északiak Grant tábornok vezetésével megállítják a délieket . Az egész Mississippi vonalán visszaverik a délieket Északon reformokat vezetnek be . Általános hadkötelezettség . Rabszolgák felszabadítása (1863) . Telepítési törvény: öt dollár befizetése fejében bárki annyi területet foglalhat nyugaton, amennyit akar A háború második szakasza (1863-1865) . Érvényesül észak gazdasági és számbeli fölénye . Richmondi és vicksburgi győzelem . Észak győz A háború következményei . A rabszolgákat felszabadítják, bár földet nem kapnak . Farmerek százezrei jutnak földhöz . Megszilárdul a nemzeti egység . Egységes belső piac jön létre . Centralizált, egységes államszervezet Az Egyesült Államok "a nagykorúság küszöbén" (1870-1900) Amerika születése . Lakosság gyarapodása . Bevándorlás . Harminc év alatt hárommillió bevándorló . A bevándorlók száma hússzorosára emelkedett az addigihoz képest . Területfoglalás . Útkeresés - vándorlás - letelepedés . Mezőgazdaságilag fontos új államok csatlakoznak az Unióhoz . Oregon (1842) . Utah (1847) . Aranyláz (1848, Kalifornia) . Bányakincsek miatt új államok csatlakozása (1858-1880) . Colorado . Nevada . Idaho . Montana Megújulás . Ipari termelés növekedése . Acélipar fejlődése . Mezőgazdasági gépek gyártása . Műtrágyagyártás . A farmok száma hússzorosára nő . Specializáció a farmok között . Rizs . Dohány . Tej . Földimogyoró . Export növekedése (az export háromnegyede Európába irányul) . Gabonafélék . Gyapot . Hús . Gépek . Olajszármazékok Átalakulás - a közlekedés forradalma . A vasútvonalak hossza hatszorosára nő . Autógyártás Detroitban . Autóutak . Földalatti New Yorkban (1900) . Repülő Változás a belpolitikában . Az uralkodó eszme progresszivista . Reformáramlatok . Filozófia . Irodalom . Társadalomtudományok . Pszichológia . Pedagógia . Féltik a nagymonopóliumoktól a gazdasági vállalkozások szabadságát (trösztellenes törvények) . Természetvédelmi intézkedések (öntözőrendszerek, tájrekonstrukció) . Embertelen városi viszonyok enyhítése . Szegénység és alkoholizmus felszámolására irányuló intézkedések . Gyermekmunka megszüntetése . Nők helyzetének javítása . Maradnak komoly problémák . Rasszizmus . Etnikai konfliktusok Külpolitikai változások . Nagyhatalmi státusz felépítése . Spanyol-amerikai háború (1898) . Annexió (Hawaii, Fülöp-szigetek) . Területfoglalás (Midway-szigetek, Guam, Wake, Szamoa) . Ellenőrzés, gyarmati hatalom alatt (Kuba, Puerto Rico) . Leverik a kínai boxerlázadást . Elismerik a független Panamát, a két óceánt összekötő csatornát építenek . Szerepet vállalnak a nemzetközi politika irányításában (pl. orosz- japán háborút lezáró béke megkötése) A változásokat megvalósító elnökök . Benjamin Harrison (1889-1897) . William McKinley (1897-1901) . Theodore Roosevelt (1901-1909) Magyarország lakosságának alakulása . A honfoglalás idején körülbelül félmilliós lakosság . Az ezredforduló tájékán a betelepülések és a nagy népszaporulat miatt millióra nő . Keleti betelepülők . Bolgárok . Besenyők . Nyugati betelepülők . Vallonok . Franciák . Olaszok . Németek . Nagy visszaesés a tatárjárás miatt . Utána ismét betelepítés . Kunok . Németek . Morvák . Lengyelek . Tetőzés Mátyás uralmának idején . A török hódoltság alatt hullámvölgy . A török kor után állandó háborúk tizedelik a népességet, de folyamatos a betelepítés-betelepülés . II. József népszámlálása szerint Magyarország és Erdély lakossága 9,3 millió A nagy francia forradalom. Az áprilisi törvények A forradalom előzményei Franciaország a harmincéves háború után lett igazi nagyhatalom. XIV. Lajos abszolutizmusa azonban utódai alatt súlyos válságba került. Gazdasági ellentmondások |Kereskedelem |Szegény parasztság | |Manufaktúrák |Feudális viszonyok a | | |mezőgazdaságban | |Bankügyletek |Súlyok, mértékegységek | | |sokfélesége | |Párizs, nagy építkezések |Sok a szétszórt manufaktúra | |Utak, csatornák |Nincs belső piac | Társadalom . Rendek (papság, nemesség, polgárság) . A polgárság nem vesz részt az állam vezetésében, de ezt akarja megszerezni, ebben segítik a felvilágosodás eszméi . Nagy vagyoni különbségek Politika . Abszolutizmus . XV. és XVI. Lajos alatt korlátlan királyi hatalom . Elavult közigazgatás . Sokféle testület . Privilégiumok . Kiváltságok . Általános zűrzavar . Pazarlás . Nincs költségvetés . Nincs tudomásuk arról, hogy mennyi pénzük van . Az amerikai függetlenségi háború segítése . Államháztartás eladósodása . Az állam többet költ, mint amennyi a bevétele . Az adóbérlők elsikkasztják a pénzt . Közvetlen adók (jövedelem- és vagyonadó) . Közvetett adók (forgalmi adók) . Pénzügyi csőd . Megoldás . Adóreform . A közigazgatás átalakítása Monarchiától köztársaságig Panaszfüzetek . Az emberek követeléseit tartalmazzák . Követelések . Adóreform . Nemzetgyűlés . Az egyház és az állam szétválasztása A rendi gyűlés összehívása Versailles-ba (1789. május 15.) . A harmadik rend szemben áll a királlyal és az arisztokráciával . A megoldás adóreform lehetett volna . Lökés az elégedetlenségre . 1789 tavaszára a rossz termés miatt éhínség tör ki . A kenyér ára magasra szökik . A rendek külön üléseznek . A harmadik rend együttes ülést akar . A rendek gyűléstermeit lezárják . A harmadik rend képviselői a Labdaházba vonulnak . A harmadik rend Alkotmányozó Nemzetgyűléssé nyilvánítja magát (labdaházi eskü) A Bastille bevétele . A párizsiak a kenyérhiány miatt fegyvert akarnak szerezni . A legelérhetőbb fegyvertár a Bastille . Július 14-én a párizsi tömegek beveszik a Bastille-t . Új közhatalom alakul Párizsban (községtanács) . Új polgármester (Bailly) . Felállítják a Nemzetőrséget (vezetője La Fayette) . Vidéken a városok forradalma Nagy félelem - Grande Peur . A forradalom miatti zűrzavarban rémhírek terjednek el . Külföldi támadás . Rablóbandák . Arisztokraták összeesküvése . A rémhírek miatt felkelések törnek ki . Gyilkolás . Feljegyzések elégetése . Kastélyok felgyújtása . Kolostorok tönkretétele . Tanyák kifosztása . Augusztus 4-én eltörlik a nemesi kiváltságokat . A nemesség lemondott a címekről, a rangokról, a robotról és az adómentességről Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata (1789. augusztus 26.) . 17 cikkelyből áll, a felvilágosodás szellemében íródott . A polgári forradalom alapvető programja, az emberek és polgárok alapvető jogait tartalmazza . Jogok . Vallásszabadság . Személyi szabadság . Bíróság előtti egyenlőség . Szólásszabadság . Gyülekezési szabadság . Elnyomással szembeni ellenállás . A maga korában haladó okirat . A nagypolgárság fogalmazta . A polgárság jogilag egyenlő . A jogegyenlőségen úr a vagyoni különbség . Világtörténelmi jelentőségű: a mai demokrácia alapja Az asszonyok menete . Az elégedetlenség miatt a párizsi asszonyok Versailles-ba vonulnak . Támogatta őket a Nemzetőrség . Bejutnak a Nemzetgyűlésbe és a Palotába . Eredményeként a Nemzetgyűlés Párizsba költözik Reformok . Üres a kincstár . Az adók nem folynak be . Az egyházi javak nemzeti tulajdonba vétele . A papok állami fizetést kapnak . Megszűnnek a céhek, a belső vámok és a mértékegységek . Két új mértékegységet vezetnek be: a métert és a litert A polgári liberális alkotmány (1791) . Jogegyenlőség (csak polgárok léteznek) . Hivatalviselés joga . Közteherviselés . Törvény előtti egyenlőség . Cenzushoz kötött választójog . Gondolat-, sajtó-, gyülekezés- és szólásszabadság . A nagypolgárság érdekeit képviseli Az alkotmányos monarchia . Egykamarás országgyűlés - törvényhozó hatalom . A király korlátozott vétójoggal rendelkezik, a végrehajtó hatalmat miniszterei útján gyakorolja . Független bíróságok Újabb nehézségek . A papok egy része megtagadta az esküt az alkotmányra . A király szökése sikertelen . A polgárok összegyűlnek a Mars-mezőn a király lemondását követelve, a katonák nép közé lőnek (Mars-mezei vérengzés) . Az arisztokrácia külföldre szökik, és kiviszi magával a pénzt Németországba és Angliába . A papok a forradalom ellen szítanak . A parasztok szolgálatait nem törölték el . Az éledező ellentétek színhelye a Törvényhozó Nemzetgyűlés . Pillnitzi nyilatkozat (II. Lipót és II. Frigyes Vilmos fenyegetőzése) A Törvényhozó Nemzetgyűlés . 345 képviselő független . 264 képviselő az alkotmányos monarchia pártján áll, 126 képviselő köztársaságpárti . Szélsőbal vagy jakobinusok . Kispolgárság . Robespierre . Danton . Marat . Desmoulins . Girondisták . Középpolgárság . Brissot A külpolitika kérdése: Háború vagy béke? . Háborúpártiak . Király (az abszolutizmus visszaállítást reméli) . Girondisták . Támadással való védekezés . A király sorsa megoldódhat . Üzletet látnak benne . A nép figyelmének elterelése . Békepártiak . Jakobinusok . Félnek a vereségtől . Félnek a katonai diktatúrától . Szerintük a király a vesztébe rohan A király bukása . A háborúpártiak győznek a Törvényhozó Nemzetgyűlésben . Hadüzenet I. Ferencnek és a poroszoknak . A porosz sereg és az emigránsok a határon szervezkednek . A király ennek hatására megvétózza a Nemzetgyűlésben a Párizs védelmére felállítandó katonai tábort . Porosz kiáltvány . Ezek eredményeként 1792. augusztus 10-én a király megbukik A '48-as forradalom programja - az áprilisi törvények Forrás - részletek az áprilisi törvényekből V. tc. Az országgyűlés követeinek népképviselet alapján választásáról 1. §. Politikai jogélvezetet azoktól, kik annak eddigi gyakorlatában voltak, elvenni, a jelen országgyűlés hivatásának nem érezhetvén, mindazok, kik a megyékben és szabad kerületekben az országgyűlési követek választásában eddig szavazattal bírtak, e jog gyakorlatában ezennel meghagyatnak. Ezen kívül 2. §. Az országnak, s kapcsolt részeknek, mind azon bennszületett vagy honosított, legalább 20 éves, és sem atyai sem gyámi, sem gazdai hatalom, sem pedig elkövetett hűségtelenség, csempészkedés, rablás, gyilkolás, és gyújtogatás miatt fenyíték alatt nem lévő lakosai, a nőket kivéve, törvényesen bevett valláskülönbség nélkül, választók: a) Kik szabad királyi városban vagy rendezett tanáccsal ellátott községben 300 ezüst Ft értékű házat vagy földet, egyéb községekben pedig eddigi úrbéri értelemben vett ź telket, vagy ezzel hasonló kiterjedésű birtokot, kizáró tulajdonul vagy hitveseikkel s illetőleg kiskorú gyermekeikkel közösen bírnak. b) Kik mint kézművesek, kereskedők, gyárosok telepedve vannak, ha tulajdon műhellyel vagy kereskedelmi teleppel vagy gyárral telepedve bírnak, s ha kézművesek, folytonosan legalább egy segéddel dolgoznak. d) Jövedelmükre való tekintet nélkül a tudorok, sebészek, ügyvédek, mérnökök, akadémiai művészek, tanárok, a magyar tudós társaság tagjai, gyógyszerészek, lelkészek, segédlelkészek, községi jegyzők és iskolatanítók, azon választókerületben, melyben állandó lakásuk van. 3. §. Választható mindaz, ki választó, ha életének 24. évét betöltötte, s a törvény azon rendeletének, miszerint törvényhozási nyelv egyedül a magyar, megfelelni képes. Elemzés . Népképviseleti országgyűlés Pesten . Cenzushoz kötött választójog, a nők nem kaptak választójogot . Feltétel a büntetlen előélet, az ép elme . Magyarul kell tudnia a választópolgárnak . 24 év a választhatóság korhatára Széchenyi és Kossuth programja. A felvilágosodás Európában A feudalizmus bomlásának jelei a gazdasági életben Minden változásért kiált! |A napóleoni háborúk |A háborúk után |Változtatni kell | |idején | | | |Mezőgazdaság | | | | Háborús | Értékesítési gondok| | |konjunktúra | | | | Nagybirtokos | | | | Birtokán | | | |kapitalizál | | | | | | Az ősiség | |Építkezések | |törvénye | | Fényűző | | akadályozza az | |életmód | | | | Közép-és | Értékesítési gondok| elszegényedett | |kisbirtokos | | | | | Adósság a | nemeseket | |Bekapcsolódik az |devalváció | | | | miatt | Nincs egységes | |árutermelésbe | |piac | | A | | Rosszak az utak | |majorságot növeli | | | | | | | |Elmaradott | | | | | | | |gazdálkodás | | | |Ipar és kereskedelem | | | | Céhes ipar | Az ipar továbbra is| A fejlődés | | |nagyon |akadálya az | | Kevés a | elavult | osztrák és a cseh| |manufaktúra | |ipar | | Nyersanyagokat | A kereskedelem | versenye és a | |szállítunk |egyoldalú |kettős | | az örökös | | vámpolitika | |tartományok | | | | felé | | | | A társadalmi |vezetnek az | | |ellentétek |érdekegyesítéshez | | | | | | | | | | | | | | Széchenyi programja Széchenyi István fellépése (1825) . Angliában tanulmányozza . Lótenyésztést . Alkotmányt . Gépeket . A főúri magatartás megköveteli tőle a jótékonykodást, de hogy egy évi jövedelmét felajánlja nemes célra, az páratlan . Eleinte dorbézol és adósságokba veri magát, de később egész életét a nemzet jobbítására fordította Programja . Három művében jelenik meg . Hitel (1830) . Világ (1831) . Stádium (1831) . Ősiség eltörlése . Földbirtokot polgár is vásárolhat . Törvény előtti egyenlőség, közteherviselés . A kilenced és a robot eltörlése, helyette bérmunka . Céhek eltörlése . Az általános műveltség emelése Gyakorlati tevékenysége . Mezőgazdaság kapitalizálása . Lótenyésztés . Selyemhernyó-tenyésztés . Bortermelés . A mezőgazdasági ipar fejlesztése (hengermalom) . Közlekedés fejlesztése . Lánchíd . Gőzhajózás . Hajógyár . Duna szabályozása . Pest-Buda központtá tétele . Vigadó . Lóverseny . Kaszinó . Magyar Tudományos Akadémia Művei . Lovakrul (1828) . Pillantás a névtelen visszapillantásra (Blick) . Egyenetlenség és vakság . Kelet népe (1841) Érdeme . Elindította a mezőgazdaság kapitalizálását . Megindította a reformmozgalmat . Törekvései nem álltak szemben a Habsburgokkal Kossuth programja Programja függetlenséget célzó politikai törekvések alkalmazása a gazdasági életre. Fellépésének előzménye . Reformországgyűlések . A reformok társadalmi bázisa növekszik . Új gyárak és iparosok . Gépgyárak (Ganz, Röck) . Goldberger textilüzeme . Valero selyemgyára . Hajógyártás Politikai programja . Szócsöve a Pesti Hírlap (1841) . Jelen politikai helyzet bírálata . Jövő felvázolása . Közlekedés fejlesztése . Szegények gondozása . Börtönügyek . Programja érdekegyesítés (jobbágyfelszabadítás, közteherviselés, népképviselet) Gazdasági programja . Önálló nemzeti ipar megteremtése . Védővám . Önálló vámterület . Iparegyesület (1841) . Iparkiállítás . Védegylet (1844): tagjai vállalják, hogy hat éven keresztül csak magyar árut vásárolnak . Fiume fejlesztés Támasza . Középnemesség . Értelmiség Érdeme . Felismerte a haza szükségleteit és ezek kielégítésére szánta életét Széchenyi és Kossuth programjának összehasonlítása |Fő műve |Hitel (1830) |Pesti Hírlap (1841) | | | |A kapitalizálódás | |Előzmény |- |megindul | | | |A reformok társadalmi | | | |bázisa megnő | | | |Országgyűlési ifjúság | |Támogatják |- |Kölcsey, Wesselényi, | | | |Deák | | | |nemesség | | | |Függetlenséget célzó | |Programja |Gazdasági |politikai törekvések | | | |alkalmazása a gazdasági| | | |életre | |Programját végrehajtják|Arisztokrácia |Középnemesség | | | |Értelmiség | |Hogyan képzeli el a |Habsburgok segítségével|Birodalmon belüli | |jövőt ? | |önállóság | | | |(főleg gazdasági) | A felvilágosodás Európában A feltörekvő polgárság világszemlélete . Kritikus gondolkodás . Az értelemnek mindenek felé helyezése . Példaképek . Anglia . Nincs elnyomás . Alkotmányos monarchia . Anyagi jólét . Amerika (köztársaság) . Kína (hivatalnokok által irányított társadalom) . Enciklopédia . Főszerkesztője Diderot, szerkesztői d'Alembert, Helvetius és Holbach . A társadalom működésének törvényei állandóak és megismerhetőek . Az ésszerű társadalom ebből létrehozható Szellemi előkészítői . Locke: Az ember jogairól . Az ember természeti állapota a szabadság . Államelmélete: a törvényhozó, a bírói és a végrehajtó hatalom szétválasztása . Newton A felvilágosodás képviselői Montesquieu . Parlamentáris monarchia (a parlament törvényhozó és végrehajtó egyszerre) . Lelkiismereti, szólás- és vallásszabadság Rousseau . Köztársaság . A természet felfedezése . Felfedezi a gyereket . Egyenlőség (Társadalmi szerződés) . Minden anya nevelje a saját gyerekét (Emile, avagy a nevelésről) Az új tanok terjedésének lehetősége . Nyilvánosság . Szalonok . Kávéházak . Akadémiák . Szabadkőműves páholyok . Vita . A felvilágosodás a felső rétegek között és a nagyvárosokban terjedt el, vidéken nem . Szabadság, egyenlőség, testvériség! . Rousseau és Herder szembefordul az ész uralmával Közép-Kelet-Európa nemzeti törekvései. A dualizmus rendszere A nemzeti átrendeződés Közép-Kelet-Európában Közép-Kelet-Európa helyzete . A terület etnikailag kevert . A Török Birodalom legyengült . A török fennhatóság alatt álló balkáni területekre igényt tart Oroszország és az Osztrák-Magyar Monarchia is . Oroszország előnyben van, mivel egy vallási közösséget alkot a balkáni szlávokkal (pánszlávizmus) . Anglia érdeke Törökország fenntartása, hogy az Orosz Birodalom ne foglalhassa el a stratégiailag fontos tengerszorosokat Nemzetállamok létrejötte . 1829-től Görögország független . 1859-ben Moldva és Havasalföld megválasztja fejedelemnek Cuza ezredest . A két tartomány egyesülésével jön létre Románia . 1867-ben Szerbiából kivonják a török csapatokat, az ország részleges önkormányzatra tesz szert . A nemzetállamok elmaradott agrártársadalmak, mivel a töröknek nem állt érdekükben fejleszteni Orosz-török háború (1877-1878) . Előzménye az 1875-ös boszniai parasztfelkelés . A bolgárok felkelése vérfürdőbe torkollott . Budapesti egyezmény (1877): Oroszország elfoglalhatja Besszarábiát, a Monarchia bevonulhat Bosznia-Hercegovinába . Az orosz csapatokhoz bolgár, szerb és román önkéntesek csatlakoznak . Plevennél és a Sipka-szorosnál megáll a front . Megnyílik az út Konstantinápoly felé . Angol hajók jelennek meg a Boszporusznál, ezért az oroszok aláírják a san stefanói békét A berlini kongresszus . Macedónia visszakerül a törökökhöz . Bulgáriát kétfelé osztják, csak 1886-ban egyesül . Oroszország megtarthatja Besszarábiát . Románia megkapja Dobrudzsát . A Monarchia megszállja Bosznia-Hercegovinát . Románia és Szerbia független állam . Ciprusron brit csapatok állomásozhatnak Balkán-háborúk . Az I. Balkán-háborúban a nemzetállamok (Bulgária, Szerbia, Montenegró és Görögország) győznek Törökország felett . A II. Balkán-háborúban Bulgáriát győzi le Románia, Szerbia, Montenegró, Görögország és Törökország . A következmény Albánia létrejötte A dualizmus rendszere . Két székváros, két kormány, két országgyűlés . Az uralkodó közös . A király alá három közös minisztérium tartozik: külügy, pénzügy, hadügy . Az osztrák Birodalmi Gyűlés és a magyar Országgyűlés 60-60 tagot delegál, akiknek ellenőrző feladatuk van: beszámoltatják a közös minisztereket, megszavazzák a költségvetést . A felelős magyar kormány szabad területe a belpolitika . A horvát országgyűlés képviselőket küldhet a magyar Országgyűlés mindkét házába . A magyar kormányban külön horvát miniszter felügyeli a horvátországi ügyeket . Ferenc József a közös uralkodó . Kétközpontú, kifelé egységes állam . Két formailag független, saját parlamentjének felelős kormány . Közös a külügy, a hadügy és a pénzügy, a külképviseletek . Delegációk ellenőrzik a közös minisztériumokat . Magyarország önálló minisztériumai . Belügy . Közoktatás . Vallás . Igazságügy . Ausztriával vámunió . Egységes pénz-, áru- és bankjegyforgalom Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc. A Balkán A forradalom közvetlen előzményei Politikai tényezők . Magyar rendi országgyűlés Pozsonyban . Forradalmi demokraták Pesten . A Habsburgok Bécsben |1848. március|Pozsony |Elterjed a polgári forradalom híre | |1. | | | | | |Az Alsótábla elfogadja a Felirati javaslatot:| |március 3. |Pozsony | | | | |Jobbágyfelszabadítás | | | |Közteherviselés | | | |Független, felelős magyar kormány | | | |Bizonytalanság, ez a kivárás időszaka | | |Pozsony |A Felsőtábla nem ül össze, mert időt akar | |március 4-13.| |nyerni az udvar számára | | | | | | |Pest |A márciusi ifjak a változások mellett | | | |lázítanak | | | |A 12 pont és a Nemzeti dal megszületése | |március 13. |Bécs |Kitör a forradalom, Metternich megbukik | |március 14. |Pozsony |A Felsőtábla elfogadja a Felirati javaslatot | |március 15. |Bécs |Átadják a javaslatot a királynak | | |Pest |Kitör a forradalom | Március 15-e eseményei |Színhely |Esemény |A forradalom | | | |hívei | |Petőfi lakása |Sajtószabadság | | | |Proklamáció, Nemzeti Dal | | |Pilvax kávéház |Az ifjak csatlakozása: |20 - 30 fő | | |Cselekedni kell | | |Orvosegyetem |Jókai beszéde, Nemzeti dal | | | |Az ifjúság kész a harcra | | |Landerer nyomda |A 12 pont és a Nemzeti dal |5000 ember | | |kinyomtatása | | | |Nemzeti dal | | |Népgyűlés a Múzeum |Az erőfitogtatás célja a |10 000 ember | |téren |délelőtti vívmányok | | | |biztosítása | | |Városháza |A városatyák csatlakozása | | | |Helytartótanács: | | |Buda |Cenzúra eltörlése |20 000 ember | | |Táncsics kiszabadítása | | |Nemzeti Színház |Bánk bán előadás | | A forradalom vér nélkül győzött A forradalom programja - a 12 pont . Polgári átalakulást célzó pontok . Sajtószabadság . Törvény előtti egyenlőség . Közteherviselés . Jobbágyfelszabadítás . Cenzushoz kötött választójog . Nemzeti Bank . Nemzeti függetlenséget célzó rendeletek . Felelős magyar kormány . Évenkénti országgyűlés Pesten . Nemzeti hadsereg . Nemzeti Bank . Magyarországon levő külföldi katonák eltávolítása, és a külföldön levő magyar katonák hazahozatala . Unió Erdéllyel . Közös az Ellenzéki nyilatkozattal . Közös a Felirati javaslattal A forradalom után |március 17. |Bécs |Elfogadják a Felirat követeléseit | | | |A király engedélyt ad törvénykönyv | | | |megalkotására | | |Pozsony |Törvények megfogalmazása | |március 18 - | |Reakció próbálkozásai | |április 7. | | | | |Bécs |A királyi leirat meg akarja nyirbálni a | | | |minisztérium jogkörét | | |Pozsony |Tiltakozás a király lépése ellen | |március 29 - | | | |31. | | | | |Bécs |Az udvar visszakozik, a törvényalkotás | | | |befejeződik | | |Pest |Tüntetés | |április 11. |Pozsony |A király személyesen szentesíti az áprilisi | | | |törvényeket | A Batthyány - kormány intézkedései A forradalom törvényesítése - az áprilisi törvények . Új, független államszervezetet meghatározó törvények . Független, felelős magyar minisztérium képviseli a végrehajtó hatalmat . Népképviseleti országgyűlés Pesten . Cenzushoz kötött választójog . A társadalmi átalakulás törvényei . Közteherviselés . Jobbágyfelszabadítás . Cenzúra eltörlése . Gondolati - és sajtószabadság . Gyülekezési szabadság . A jobbágyfelszabadítás részletei . Pozitív vonások . Dézsma eltörlése . Tized eltörlése . Robot eltörlése . Kilenced eltörlése . Úriszék eltörlése . Szabad költözés . A jobbágytelek a jobbágy tulajdona . Megmarad (a legsérelmesebbek) . A majorság a földesúr tulajdona . Szőlődézsma . A kocsma-, vásár-, mészárszéktartás a földesúr monopóliuma . A nincstelen jobbágy nem kap földet . A törvényeket a liberális nemesség alkotta . A törvényekben nem szerepel a Habsburgokkal való viszony és a nemzetiségiek ügyének felkarolása A kormány . Feladata . Polgári viszonyok megteremtése . Tárgyalási - és kompromisszumkézség a Habsburgokkal szemben . Problémája . Nem rendelkezik anyagiakkal . Nincs megfelelő hadereje . Nincs megfelelő rendőri apparátus . Helyzete . A parasztság önkéntes földfoglalásokba kezd . A nemzetiségi mozgalmak önkormányzati jogokat és anyanyelvük használatát követelik . Népképviseleti országgyűlés júliusban Pesten . Célja az ország védelmének megszervezése . A forradalom balra tolódott A Habsburgok helyzete . Feladat . Az itáliai forradalmak leverése . A bécsi mozgalmak felszámolása . A magyar helyzet alakulásának megakadályozása . Eszközök a magyar kormány ellen . Nemzetiségek szítása . Katonai-pénzügyi helyzet nehezítése . Az április törvényeket revízió alá venni A politikai helyzet alakulása . Az udvar leveri az itáliai forradalmakat és lekezeli a bécsi mozgalmakat, ezért helyzete megszilárdul . Augusztusban megjelenteti a Királyi leiratot . A Batthyány-kormány nem akarja feladni törvényes alapját, ragaszkodik az áprilisi törvényekhez . A kormánnyal nem tárgyalnak Bécsben, ezért lemond . Kossuth szerint: ha az udvar szembefordul az általa szembesített törvényekkel, akkor alapot ad a magyaroknak az ellenállásra A nemzet készülődése . Szőlődézsma eltörlése . Papírpénz-kibocsátás . Honvédzászlóaljak . Ez az önvédelmi háború kezdete Az Országos Honvédelmi Bizottmány és intézkedései Új végrehajtó hatalom . Az OHB-nek Kossuth lesz az elnöke, tagjai a fő- és köznemesek közül kerülnek ki . Teljhatalmú kormánybiztosokat küldenek a Délvidékre . A szabadságharc balra tolódik A magyar honvédsereg alakulása . Batthyány szervezi és irányítja . Szeptemberben elfogadják az Újoncozási törvényt . A törvény végrehajtása az OHB elnökének, Kossuthnak a feladata . Ebben kormánybiztosok segítik . 1848 őszén a sorkötelesekből ötvenezer újonc lesz . Az újoncozást a megyei önkormányzatok és Mészáros Lázár szervezi . Magyar és császári-királyi katonák is csatlakoznak . Kossuth toborzó körútján 21 ezer embert toboroz össze Az udvar intézkedései a magyarok ellen Bécs leverte az itáliai forradalmakat és rendet teremt a fővárosban, így teljes erejével a magyarok felé fordul. Jellasics támadása . Harmincötezer emberrel célja Pest bevétele . Oldalvédje Roth tízezer emberrel . A terv szerint Roth és Jellasics serege Székesfehérvárnál találkozik . Roth ellen népi akciók . Perczel és Görgey Ozoránál megverik Rothot és fogságba veszik . Móga Pákozdnál megütközik Jellasiccsal (1848. szeptember 29.), magyar győzelem . Jellasics Bécs felé fordul, Móga követi . Miután Jellasics visszatért Ausztriába, a magyar sereg a határnál várakozik Az országgyűlés szétzavarása . Az udvar Lemberg Ferencet küldi Pestre, hogy oszlassa fel az országgyűlést . A nép megtámadja Lemberg kocsiját és felkoncolja őt Október 6-án Bécsben kitör a forradalom . Oka a magyarokkal szimpatizálás . Kéthónapos haladékot jelent Kossuthnak . Az OHB intézkedései . Hadiipar fejlesztése . Honvédzászlóaljak felállítása Windisch-Graetz támadása . Serege 44 ezer főből áll . Október 30-án megveri Mógát Schwehatnál . A magyar sereg parancsnoka Görgey Artúr lesz . Görgey célja egyesülni Perczel seregével . Perczel decemberben Mórnál vereséget szenved . Görgey a Felvidékre megy áttelelni . A magyar kormány Debrecenbe költözik . Perczel feladata a költözés biztosítása a szolnoki vasút védelmével . Windisch-Graetz bevonul Pestre . Schlick elfoglalja Kassát, és bekerítéssel fenyegeti Görgey csapatait . Guyon Richárd megveri Schlicket Branyiszkónál . Windisch-Graetz Kápolnánál megütközik a Dembinszky vezette magyar sereggel, magyar vereség . A Tisza jobb partján megszilárdul a forradalmi erők katonai helyzete Császári csapatok támadása Erdély ellen . Az erdélyi magyar sereg élén Bem József áll . Besztercénél megütközik Urbán császári seregeivel, és azokat Bukovinába kergeti . Ezután dél felé fordul, elfoglalja Marosvásárhelyet, és Gálfalvánál megveri Puchnert . Vízaknánál Bem vereséget szenved Puchnertől . Piskinél magyar erősítéssel Bem győz . Medgyesnél Bem veresége (oka osztrák erősítés) . Puchner be akarja keríteni Bemet, Bem pedig erőltetett menetben Nagyszebenre vonul, és beveszi a várost . Brassót is beveszi, és Puchner elhagyja Erdélyt . Bem győzelmeinek oka . Népfelkelés . Szabad nyelvhasználatot és földet ígér a románoknak . Erőltetett menet . Tüzérség . Szuronyroham A magyar forradalom ellentámadása A kápolnai vereség következménye . Az udvar kiadja az olmützi alkotmányt . Az alkotmány beolvasztja Magyarországot a Habsburg-birodalomba Tavaszi hadjárat . Magyar hadvezérek . Aulich . Klapka . Damjanich . Ötvenezres honvédsereg . Az osztrák csapatokat Windisch-Graetz vezeti . A császáriak erőforrásai . Dunántúl . Buda . Csehország . Ausztria . Ágyúk, fegyverek, lőszerek, kiképzőtisztek . A magyar sereg ellenőrzi Erdélyt és a Tiszántúlt, de ez egy legyöngült országrész . A magyarok elhitetik Windisch-Graetz-cel, hogy a fősereg Gyöngyösnél van . A magyar főerő győz . Hatvannál április 2-án . Tápióbicskénél április 4-én . Isaszegnél április 6-án Windisch-Graetz kimenekül a magyar gyűrűből, de elcsapják a sereg éléről . Windisch-Graetz helyére Welden kerül . Vácnál hasonló taktikával győznek a magyarok Welden fölött . A magyarok beveszik Vácot, Nagysallót és Komáromot A tavaszi hadjárat következménye . 1849. április 14-én kiadják a Függetlenségi Nyilatkozatot . A nyilatkozat kimondja a Habsburg-ház trónfosztását . Az államformáról nem szól, így az király nélküli királyság . A jövendőbeli államformát a nemzetgyűlés határozza meg . A kormányzóelnök Kossuth lesz . Ez a szabadságharc tetőpontja A Szemere-kormány és intézkedései A kormány helyzete . A forradalmat befejezettnek tekintette . Visszahívták a kormánybiztosokat . Megszűntették a vésztörvényszéket . Feloszlatták a rendőrséget . Kossuth elszigetelődik . Külpolitikailag nemcsak a kormány, hanem az egész ország elszigetelődik . Az osztrákok az oroszok segítségét kérik . Az orosz beavatkozás oka, hogy a szabadságharcot az egész világrend ellenségének tekintik A magyar haderő . Százhetvenezer ember áll szemben kétszázezer orosszal és százhetvenezer osztrákkal . Német, bécsi és lengyel légiók . Bácskai védsereg . Erdélyben határvéd-zászlóalj . Speciális alakulatok (vadászcsapatok, gerillacsapatok) . Egy dandár 1-3 gyalogoszászlóaljból, 1-3 lovasszázadból és tüzérségből áll . Egy hadosztályt alkot 2-4 dandár . Három hadosztály egy hadtestet alkot . A legénység . 85 %-a szegényparaszt . 40%-a nemzetiségi . Szlovákok . Románok . Ruszinok . Szászok . Tisztikar . A volt császári-királyi tisztekből áll . Jurátusifjúság . Céljuk az áprilisi törvények végleges elfogadtatása A szabadságharc hanyatlása és bukása A Szemere-kormány politikai lépései . Kiáltvány Európához - visszhangtalan marad . Nemzetiségi törvény . A lakosság harcra való felhívása Katonai és politikai összeroppanás . Az oroszok és az osztrákok nem hangolták össze tevékenységüket . A magyar hadvezetés nem működött együtt a sereggel . Katonailag helyes lett volna a magyar erők összpontosítása Haynauval szemben . Görgey vereséget szenved Perednél és Zsigrádnál . Győrnél Poeltenberg visszavonul . Kmetty Csornánál győz, majd Szegedre vonul, a kormány új székhelyére, de Haynau követi Az oroszok ellen . Június 13-án Bem vereséget szenved Segesvárnál . Augusztus 9-én Bemet megverik Temesvárnál . 11-én Kossuth és a kormány lemond, a hatalom Görgey kezébe kerül . 13-án Görgey az oroszok előtt, Világosnál leteszi a fegyvert Haynau megtorlása Október 6-án tizenhárom honvédtiszt kivégzése Aradon . Knézich Károly . Nagysándor József . Damjanich János . Aulich Lajos . Lahner György . Poeltenberg Ernő . Leiningen-Westerburg Károly . Török Ignác . Vécsey Károly . Kiss Ernő . Schweidel József . Dessewffy Arisztid . Lázár Vilmos Pesten kivégzések és várfogságok . Batthyány Lajos . Görgey Klagenfurtba ment . Mások Törökországba emigráltak vagy a magyar hegyekbe menekültek A bukás okai . Külső . Ellenséges túlerő . Elszigeteltség . Kedvezőtlen nemzetközi viszonyok (Anglia az európai hatalmi egyensúly biztosítékát csak a Habsburg-birodalom fennállásban látta) . Belső - a forradalom táborának számos gyengesége . A nemzetségi- és parasztkérdés megoldatlan marad . A seregek vezetése nem egységes A szabadságharc céljai, szakaszai, programjai A szabadságharc célja . Gazdaságilag . Egységes nemzeti piac . Szabad verseny . Társadalmilag . Földtulajdonnal rendelkező szabad parasztság . Bérmunkásság kialakítása . Hazai polgárság kifejlődése . Politikailag . Polgári kormányzati rendszer kialakítása . A törvényhozó hatalom a magyar országgyűlés legyen . Végrehajtó hatalom a kormány (felelős minisztérium) . Gyülekezési szabadság . Szólásszabadság . Sajtószabadság . Vallásszabadság . Kulturálisan . Szimbólumok . Tudós társaságok . Folyóiratok . Nemzeti Színház . Nemzeti irodalmi nyelv A forradalom szakaszai . I. szakasz: 1848. március 15-től augusztusig . II. szakasz: a szeptemberi fordulattól 1849. április 14-ig . III. szakasz: 1849 áprilisától a bukásig A forradalom programjai . Felirati javaslat . 12 pont . Áprilisi törvények . Függetlenségi nyilatkozat A forradalom magyar vonásai . A nemesség vezeti . Nemzeti függetlenség a cél . Nagy a nemzetiségiek száma A Balkán, Európa lőporos hordója . A terület etnikailag kevert . A Török Birodalom legyengült . A török fennhatóság alatt álló balkáni területekre igényt tart Oroszország és az Osztrák-Magyar Monarchia is . Oroszország előnyben van, mivel egy vallási közösséget alkot a balkáni szlávokkal (pánszlávizmus) . Anglia érdeke Törökország fenntartása, hogy az Orosz Birodalom ne foglalhassa el a stratégiailag fontos tengerszorosokat . Nemzetállamok létrejötte, akik folytonosan új területekért háborúznak (Balkán-háborúk) . Orosz-török háború Az ipari forradalom. A rendi országgyűlések korszerűtlensége Az ipari forradalom Angliában a XVIII. század nyolcvanas éveitől kibontakozó ipari fellendülés. Feltételei, körülményei . Gazdasági . Bekerítés . Vetésforgó . Állatnemesítés . Gyarmatosítás . Vasérckészletek . Bányászat . Politikai - a polgári forradalom által megteremtett szabad verseny . Tudati - profitszerzés (haszon) . Történelmi . A hirtelen megnövekedett indiai és latin-amerikai piac növeli a szükségleteket . India nyersanyagot ad . Ezt fel kell dolgozni (pl. gyapot) . Az 1820-as évektől az angol és francia szocialisták elnevezése az ipari forradalom . A kifejezés a francia forradalom mintájára készült . Mindkettő kirobbanó és nagyhatású volt . A kézi szerszámok helyett gépeket alkalmaznak . Több gép alkot egy gyárat . Megkezdődik a tömegtermelés Kibontakozásának folyamata a könnyűiparban . Fejlődésének oka a pamutvászon iránti kereslet . Repülővetélő . Kézzel-lábbal hajtott fonógép (Hargreaves) . Vízzel hajtott fonógép (Ackwright) . Mechanikus szövőszék (Catwright) . Néhány gépből textilgyár lesz . Anglia az egész világra szállít . A textilipar a húzóágazat Kibontakozásának folyamata a nehéziparban . Fejlődésének feltétele tőke . Szüksége van hatékony, állandó hajtóerőre, erőgépre . Fejlődésének oka a szénbányászat és a vasfeldolgozás fejlődése . Kohászat . Gépgyártás . Szénbányászat . Gépeket gépekkel hajtanak meg . Fúrógép . Forgácsológép . Marógép . Gyalugép A gőzgép (1769) . Tervezője James Watt . A közlekedés rohamos fejlődésnek indul . Fulton gőzhajót épít . Előnyei . Gyors . Teherbíróbb . Nincs időjáráshoz kötve . Stephenson gőzmozdonya . McAdam új útburkolási technikája . Morse távírója . Legyőzik a távolságokat . A vasúti sínek ipari központokat kötnek össze . Franciaország (1828), Párizs központtal . Németország, Belgium (1835) . Oroszország (1837) . Magyarország (1846) Az ipari forradalom következményei . Ipari központok kialakulása . Mezőgazdaság gépesítése . Aratógép . Cséplőgép . Vetőgép . Vaseke . Belső vándorlás indul meg a falvakból a városokba . A népesség robbanásszerűen növekszik . Okok . Élelmiszer-ellátás biztosítva van . Csatornarendszer, vezetékes ivóvíz . Higiéniai körülmények javulása . Járványok megfékezése A munkások helyzete elkeserítő . Az ipari forradalom a falusi kézműipar termékei hátrányba kerülnek az olcsó gépekkel előállított tömegcikkekkel szemben . Kézművesekből és földművelőkből felesleg a bekerítés és a gépesítés miatt . Nincs megélhetésük . Az ipari központokba vándorolnak, és bérmunkások lesznek . A bérmunkások kiszolgáltatottak és rosszak a szociális körülmények . Olcsó női és gyermekmunkásokat alkalmaznak . Munkásmegmozdulások (ösztönös géprombolás, lyoni takácsok felkelése) . Konkurenciaharc A rendi országgyűlések korszerűtlensége A rendi gyűlés szerkezete . A király jogában áll összehívni, berekeszteni, feloszlatni . Két tábla . Alsótábla . Elnöke a személynök . A megyék követei . Szabad királyi városok, káptalanok képviselői . A képviselőket, követeket a megyegyűléseken választják . Felsőtábla . Elnöke a nádor . Katolikus főpapok . Főurak . A király által kinevezett főispánok . A király előadásban kezdeményez . Ezt az Alsótábla megvitatja, önálló felvetései is lehetnek . A határozat üzenet, amelyet megvitat a Felsőtábla, ahonnan üzenetben foglalják össze javaslataikat, és ez addig folytatódik, amíg megegyezés nem jön létre . A törvényjavaslatokat a király szentesíti vagy visszautasítja Bürokratikus vonások . A király bármikor feloszlathatja . Nem kötelező szentesíteni a rendi országgyűlés által elfogadott törvényjavaslatokat . A javaslatok kialakítása meglehetősen hosszú Az olasz és a német állam megalakulása. A 12 pont Az olasz állam megalakulása Itália az egyesítés előtt . Gazdaságilag . Északon az ipar és mezőgazdaság fejlődése . Délen feudális mezőgazdaság, ipar szinte nincs is . Politikailag . Szárd Királyság . Piemont . Szardínia . Savoya . Nizza . A Habsburg-birodalomba tartozik . Lombardia . Velence . Osztrák befolyás . Parma . Modena . Toscana . Francia befolyás az Egyházi Államban . Bourbon-vezetés alatt áll a Nápoly-Szicíliai Királyság . Az egyesítést a fejlődés követeli . Az egységes állam egységes nemzeti piacot is jelent . Egyesítési tervek . "Alulról jövő" . Népi forradalom . Garibaldi vezeti . Az államforma polgári köztársaság lenne . "Felülről jövő" . Dinasztikus úton . Cavour, a Szárd Királyság miniszterelnöke vezeti . Az államforma királyság lenne Cavour diplomáciai lépései . Anglia semlegességét úgy biztosítja, hogy csapatokat küld a krími háborúba az angolok megsegítésére . Franciaországnak segítség fejében odaígéri Savoyát és Nizzát Az egyesítés lépései . Piemont és Ausztria háborúja (1859) . Osztrák vereség Magentánál és Solferinónál . Eredmény: Lombardiát Piemonthoz csatolják . Népi megmozdulás Közép-Itáliában . Népszavazással csatlakozik Piemonthoz Parma, Modena és Toscana . Garibaldi partraszállása a szicíliai Marsalában, Szicília és Nápoly elfoglalása . Eredmény . 1861-ben kikiáltják az Olasz Királyságot Az Olasz Királyság . Az államforma alkotmányos monarchia . Az uralkodó I. Viktor Emánuel . Az egyesítés miatt lehetőség nyílik a kapitalista fejlődésre . 1866-ban csatlakozik a Királysághoz Velence (a porosz-osztrák háborúban bekövetkezett osztrák vereség miatt) . 1870-ben csatlakozik a Pápai Állam (a francia-porosz háborúban bekövetkezett francia vereség miatt) A német egység kialakulása Az egyesítés előtt . Harmincöt állam laza szövetsége . Gazdasági fejlődés . Gépipar . Nagybankok . Közlekedés . Nagybirtok modernizálása . Szükség van az egyesítésre . Nagyhatalmi törekvések . Egységes belső piac Az egyesítés lehetőségei . Forradalmi úton (1848) - sikertelen marad . Dinasztikus úton . "nagynémet egység" . Ausztria érdeke . Egységes német állam Ausztria és a Habsburgok vezetésével . Tulajdonképpen a német államok laza föderációja . "kisnémet egység" . Poroszország érdeke . Egységes német állam a poroszok vezetésével, Ausztria kizárásával . Nemzetállam . Poroszország kancellárja, Bismarck szerint az egyesítést "vérrel és vassal" véghez kell vinni . Diplomáciai lépések . Ausztria elszigetelése . Olasz-porosz szövetség létrehozása . Franciaország semlegességét Luxemburg és a Rajna menti területek odaígérésével nyeri meg . Belpolitikai lépések . Parlamentáris, alkotmányos monarchia . Vasúthálózat fejlesztése . Hadsereg fejlesztése (hátultöltő, vontcsövű fegyverek) A schleswig-holsteini háború . Dánia, Schleswig és Holstein perszonálunióban áll . A dán király 1863-ban a két német hercegséget Dániához csatolta . Bismarck kimondja, hogy nem lehet német területeket elidegeníteni . Ausztria és Poroszország háborút indít Dánia ellen . A dánok veresége után Holstein Ausztria, Schleswig Poroszország felségterülete lesz . Bismarck a háború végén már nyíltan vallja, hogy a német egység feltétele Ausztria katonai veresége A porosz-osztrák háború (1866) . A német államok többsége az osztrákok mellett áll, de a poroszok szövetségre lépnek az olaszokkal . Königgrätznél a porosz seregek megverik az osztrákokat (a győzelem oka a fejlettebb porosz hadiipar) . Ausztria részvétele nélkül létrejön az Északnémet Szövetség . Velence csatlakozik az Olasz Királysághoz A francia-porosz háború (1870) . Bismarcknak szüksége van a déli német államokra (Bajorország, Baden, Württemberg) . Franciaország nem kapta meg az ígért területeket, ezért háborút indított Poroszország ellen . III. Napóleon csapatai Sedannál vereséget szenvednek, maga a császár is fogságba esik . Párizsban kikiáltják a köztársaságot . A poroszok tovább harcolnak a franciák ellen, hogy megkaphassák Elzászt és Lotharingiát . Eredmények . 1871-ben Versailles-ban kikiáltják a Német Császárságot, a császár I. Vilmos porosz király . A francia helyőrség kivonul Rómából, és az Olaszország része lesz . Németország megkapja Elzászt és Lotharingiát A '48-as forradalom programja - a 12 pont Forrás Mit kíván a magyar nemzet. Legyen béke, szabadság és egyetértés. 1. Kívánjuk a sajtó szabadságát, a cenzúra eltörlését. 2. Felelős minisztériumot Buda-Pesten. 3. Évenkinti országgyűlést Pesten. 4. Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben. 5. Nemzeti őrsereg. 6. Közös teherviselés. 7. Úrbéri viszonyok megszüntetése. 8. Esküdtszék, képviselet egyenlőség alapján. 9. Nemzeti Bank. 10. A katonaság esküdjék meg az alkotmányra, magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a külföldieket vigyék el tőlünk. 11. A politikai státusfoglyok szabadon bocsátassanak. 12. Unió Erdéllyel. Egyenlőség, szabadság, testvériség ! Elemzés . Polgári átalakulást célzó pontok . Sajtószabadság . Törvény előtti egyenlőség, cenzushoz kötött választójog . Közteherviselés, jobbágyfelszabadítás . Nemzeti Bank . Nemzeti függetlenséget célzó rendeletek . Felelős magyar kormány . Évenkénti országgyűlés Pesten . Nemzeti hadsereg . Nemzeti Bank . Magyarországon levő külföldi katonák eltávolítása, és a külföldön levő magyar katonák hazahozatala . Unió Erdéllyel . Közös az Ellenzéki nyilatkozattal . Közös a Felirati javaslattal A kiegyezés és a dualista államrend. A napóleoni háborúk A kiegyezés előzményei Kísérletek Magyarország beolvasztására . Föderalisztikus tervek . Sokközpontú . Arisztokrácia, Windisch-Graetz támogatja . Részleges önkormányzat . Centralisztikus elképzelések . Egyközpontú . Nagypolgárság, Bach támogatja . Az egységes piac gazdasági felvirágzást indíthat meg . Magyarországot beillesztené az örökös tartományok közé . Bécs vezető szerepe Itáliában és a német államokban . Győznek Haynau rémuralma (1849-1850) . Katonai diktatúra . Állandósuló tisztogatások . Kivégzések . Bebörtönzések . Kényszersorozás az osztrák hadseregbe . Célja a magyarok katonai és lelki megtörése és megfélemlítése Bach-rendszer - polgári-centralista kormányzás . Polgári reformok és az egységes császárság erősítése . Gazdaság . Adóemelés ("egyenes" és "fogyasztási" adó bizonyos termékek után) . A kettős vámhatár eltörlése . Vasútépítés . Politika . Német nyelvű közigazgatás . A megyék helyett öt kerület . I. kerület Pest-Buda . II. kerület Sopron . III. kerület Kassa . IV: kerület Pozsony . V. kerület Nagyvárad . Kerületeken kívül . Horvát-szlavón területek . Szerb vajdaság . Temesi bánság . Erdély . A kerületek élén "Bach-huszárok" (idege főispánok, hivatalnokok) . Katonai megszállás (zsandárság, csendőrség) . Osztrák jogrend bevezetése . Az osztrák büntetőkönyv és perrendtartás átvétele . A bírósági tárgyalások nem nyilvánosak . Országgyűlés nincs, a megyei önkormányzat megszűnt . Osztrák iskolarendszer . Az oktatás a jezsuita rend kezében van . Hat osztály elvégzése ingyenes . A középiskolában német nyelvű az oktatás . Tanárok között tisztogatás . Besúgóhálózat kiépítése . A kormányzat társadalmi bázisa a papság és a hivatalnokok . A Bach-rendszer következményei . Nemzeti ellenállás . Passzív rezisztencia . Fegyveres szervezkedés . Kossuth-emigráció . Háborúk . Elszigetelt, katonailag gyenge állam jön létre . Bachot 1860-ban menesztik Az önkényuralom csődje . A solferinói osztrák vereség miatt Bécs engedményre kényszerül . Októberi Diploma (1860. október 20) . Alkotmányos jogok . Megyerendszer visszaállítása . A Februári Pátens (1861 februárja) autonómiát biztosít Magyarországnak Az 1861-es országgyűlés . '48-as alapra helyezkedés . Hogy hogyan közöljék a döntéseket Ferenc Józseffel, nem tudják . Két párt alakul . Határozati Párt (Teleki László, határozatban való közlés) . Felirati Párt (Deák Ferenc, feliratként való közlés) . A Felirati Párt győz . Az országgyűlés elutasítja az Októberi Diplomát és a Februári Pátenst . Bécs feloszlatja az országgyűlést, és visszaállítja az abszolutizmust Kossuth terve . Duna-konföderáció létrehozása . A Duna mellett élő népek összefoghatnának a Habsburg-uralom ellen . Megvalósíthatatlan, irreális elképzelés Schmerling-provizórium (1861-1865) . Ideiglenes állapot . Nemesség passzív ellenállása . Cenzúra bevezetése . Mindkét fél hajlik a megegyezésre . Magyarország a gazdasági nehézségek és a hivatalviselés lehetősége miatt . Ausztria a porosz-osztrák háború veszteségei miatt A kiegyezés A megállapodáshoz vezető lépések . Deák 1865 áprilisában Húsvéti cikkében fejti ki álláspontját, hajlik a megállapodásra . Az udvar válaszul elbocsátja Schmerlinget, és összehívja az országgyűlést . A könnigrätzi vereség miatt a Habsburgok nagyhatalmi pozíciójukat csak a magyarokkal való megegyezéssel tarthatják meg . Andrássy Gyula gróf lesz a magyar miniszterelnök . Andrássy 1867-ben elfogadtatja az országgyűléssel a kiegyezési törvényt Új államszervezet - az Osztrák-Magyar Monarchia . Ferenc József a közös uralkodó . Kétközpontú, kifelé egységes állam . Két formailag független, saját parlamentjének felelős kormány . Közös a külügy, a hadügy és a pénzügy, a külképviseletek . Delegációk ellenőrzik a közös minisztériumokat . Magyarország önálló minisztériumai . Belügy . Közoktatás . Vallás . Igazságügy . Ausztriával vámunió . Egységes pénz-, áru- és bankjegyforgalom Értékelése . Reális kompromisszum . Veszélye . Nem fejleszthető tovább . A nemzetségi kérdést nem rendezik . Jelentősége . Magyar nemzeti állam létrejötte . Gazdasági fejlődés indul meg (robbanásszerű modernizáció) . Magyarország lemondott a teljes függetlenségről . Ausztria lemondott a centralizált birodalomról és az abszolutizmusról A dualista rendszer kiépülése Az államforma alkotmányos monarchia. Andrássy Gyula kormánya (1867-1875) . Liberális kormányzás . A kormánypárt a Deák-párt, tömegbázisa a nagypolgárság . Fő feladata a nemzetiségi kérdés megoldása . Magyar-horvát kiegyezés (1868) . A horvátok nehezen fogadják el . A horvát belpolitikát horvát parlament . Nemzetiségi törvény . Szabad nyelvhasználat megyei szinten . Oktatás- és vallásszabadság . A 20 % feletti kisebbség nyelve hivatalos a városban . Reformjai . Új ipartörvény . Rendezi a munkavállalók és a munkáltatók helyzetét . Kötelező népoktatás bevezetése - Eötvös József kultuszminiszter . Tizenkét éves korig kötelező iskolába járni . Iskolát bárki építhet, alapíthat, de azt az államnak el kell ismernie . A tananyagot . Az oktatási tervet . Az iskola átjárhatóságát Ellenzéki pártok . Balközép (1867) . Önálló hadsereget szeretnének . Gazdasági önállóságot követelnek . Támasza a középbirtokos réteg . Vezetőjük Tisza Kálmán . Szélsőbal . '48-as törvények életbe léptetése . Függetlenség . Ingyenes közoktatás . Általános titkos választójog . Bázisa a kispolgárság és a parasztság Nyugalmi időszak - Tisza Kálmán kormánya (1875-1890) . Liberális kormány . Támasza a dzsentri réteg (birtokaikat lassan elvesztő középnemesség) . A Deák-párt és a balközép az 1873-as gazdasági válság hatására 1875- ben egyesül Szabadelvű Párttá . A Szabadelvű Párt a kormánypárt, ellenzéke a Függetlenségi Párt . Iparfejlődés támogatása (kedvezmények, állami megrendelések) . Közigazgatás kiépítése . Cselédtörvény . Az uradalmi cselédeknél engedélyezett a testi fenyítés . A szökött cselédet karhatalommal vissza lehet hozatni . Népiskolai törvény kiszélesítése . Egységes rendőrség és csendőrség . Külpolitikai háttér . Orosz-török háború (1877-1878) . Bosznia-Hercegovina annexiója (1878) . Kettős szövetség (1879) . Hármas szövetség (1882) . Tisza Kálmán a konzervatív birtokosok és Ferenc József nyomására mondott le . Utána Szapáry Gyula kerül kormányra (1890-1892) Wekerle Sándor kormánya (1892-1895) . Az utolsó liberális kormányfő . Kötelezővé teszik a polgári házasságkötést . Kötelező anyakönyvvezetés (gyermekszületéskor, házasságkötéskor, halálozáskor) A századforduló fontosabb eseményei . Kossuth emigrációban hal meg . Temetését a főváros ünnepélyes keretek közt rendezi meg . Millennium . Budapesten építészeti átalakulás . Magyarország modern európai állammá vált és a nyugati országokhoz való felzárkózás küszöbére lépett Kormányválság (1895-1905) . Bánffy Dezső kormánya (1895-1899) . Széll Kálmán kormánya (1899-1903) . Tisza István kormánya (1903-1905) A napóleoni háborúk Napóleon Európája . Franciaországhoz csatolja . Hollandiát . Dalmáciát . Itáliai és német területeket . Napóleon, illetve hívei uralma alatt áll . Spanyolország . Svájc . Rajnai Szövetség (a Német-Római Birodalom kis államai) . Nápolyi Királyság . Szövetségese . Norvégia . Poroszország . A Habsburg-birodalom . Nagy-Britanniát Napóleon blokád alá vette, de nem sikerült szövetségessé tennie . Oroszország sem hódolt be neki Európa a napóleoni háborúk után - a Bécsi Kongresszus . A reakció újjáéledése . Bécsi Kongresszus (1814-15) . A vezető hatalmak Oroszország, Poroszország, Ausztria . Nagy táncmulatságok: "Ez a kongresszus nem ülésezik, hanem táncol" . Európa térképét megváltoztatják . Elvek . A forradalomra válasz a feudális rend visszaállítása (segítője az egyház) . A forradalmi eredetű dinasztiák (Bonaparték) elkergetése - restauráció . Válasz az európai francia hegemóniára nagyhatalmi egyensúly . Oroszország, Poroszország, Ausztria és Franciaország megalapítják a Szent Szövetséget . Egymás segítése a kongresszusokon . A forradalmak jövőbeni elfojtása . A kongresszus hibája az volt, hogy nem vette észre a kibontakozó kapitalizálódást . A Szent Szövetség védelme . Egyház . Cenzúra . Rendőrség, besúgók Az első világháború. A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front programja Az I. világháború előzményei A háború okai . Egyenlőtlen fejlődés Európában . Háborús válságok . Katonai szövetségek létrejötte . Hármas szövetség . Németország (európai hegemóniára törekszik, gyarmatokat akar szerezni) . Osztrák-Magyar Monarchia (célja befolyásának erősítése a Balkánon) . Olaszország (hatalomszerzés a Balkánon) . Antant . Franciaország (célja gyarmatok és az európai vezető szerep megszerzése, valamint a revans Németország ellen) . Oroszország (tengeri kijáratok megszerzése, balkáni befolyás) . Nagy-Britannia (gyarmatait akarja megtartani) Erőviszonyok . Központi hatalmak (volt hármas szövetség, de már Olaszország nélkül) . Gazdaságilag kevésbé jobb a helyzet, mert Németország behozatalra szorul nyersanyagban és élelmiszerben . Egy tömbben helyezkednek el, ami a bekerítés veszélyét fokozza . Szárazföldi hadseregük jobban felszerelt . Antant . A népessége kétszerese a központi hatalmakénak . Gazdasági feltételei jobbak . Haditechnikája fejlettebb Haditervek a háborúra . A központi hatalmak villámháborút várnak, ez a Schlieffen-terv . Az antant hatalmak tervei kiváró jellegűek és csak részben támadóak A háború kirobbanása . Az alkalmat a háborúra 1914. június 28-án az jelenti, hogy Gavrilo Princip boszniai szerb diák megöli Ferenc Ferdinánd főherceget, a Monarchia trónjának örökösét . Kontinentális háború bontakozik ki, hadüzenetekkel . A Monarchia Szerbiának . Németország Oroszországnak . Németország Franciaországnak . Anglia Németországnak . A Monarchia Oroszországnak . Világméretű háborút jelent, hogy Japán megtámadja Kínát . Semlegességi nyilatkozatot tettek, mert alkalmasabb időpontra várnak . Olaszország . Az Egyesült Államok . Románia 1914. hadműveletei |Nyugati front |Déli front |Keleti front | | | | | |A németek a Marne |A Monarchia csapatai |Oroszország vereséget | |folyóig jutnak |háromszor szenvednek |szenved a németektől a | |Franciaországban, ahol |vereséget a szerbektől |Mazuri-tavaknál | |állóháború alakul ki, | | | |mert a tűzfegyverek a | | | |védelemre jobban | | | |használhatóak | | | | | | | | | | | | |Állóháború |Állóháború | | | | | |Állóháború alakul ki | | | | | |Galíciában az oroszok | | | |áttörik a Monarchia | | | |csapatainak arcvonalát,| | | |de a győzelemnek nem | | | |jelentősek a | | | |következményei | | | | | | | | | | | | | | | | | | | |Állóháború | | | | | | | | | | | | | |Japán hadat üzen Németországnak és elfoglalja annak távol-keleti | |gyarmatait | |Törökország a központi hatalmak oldalán belép a háborúba | | | | | | | | | |Angol blokád | |Új frontok keletkeznek | |Németország ellen | |Kaukázus | | | |Dardanellák | |A blokád ellen a | |Palesztina | |németek búvárhajókkal | | | |védekeznek | |Gallipolinál sikertelen| | | |angol támadás | A szemben álló felek célja . Új szövetségesek szerzése . Új emberek . Több anyagi erő bevonása a háborúba 1915. hadműveletei Olaszország . 1915-ben lép be a háborúba, Dél-Tirol, Isztria és Trieszt fejében . Az olaszok ellen osztrák-magyar csapatok harcolnak tizenegy csata során . Az olaszok a háború során összesen 30 km-rel tolták a Monarchia területe felé a frontot . Összesen egymillió ember esett el . A harcterek az Isonzó folyó mentén és a doberdói fennsíkon voltak . Csatahelyek és katonai temetők . Nova Goricában szalkán temető . Oslavia . Százezer magyar halott, sok a ma is azonosítatlan . Csonttemető . San Michele . A VI. doberdói csata színhelye . A doberdói fennsík központja . Száztízezer magyar halott . Foglianóban kétezer-négyszázhat osztrák-magyar sír . Redipuliánál százezer olasz halott . Caporetto Bulgária . 1915-ben lép be a háborúba . Trákiára tart igényt . Macedónia területét is neki ígérik |Nyugati front |Déli front |Keleti front | | | | | |Csupán kisebb | |Orosz támadás | |csatározások | | | | | |Przemysl és Lemberg | | | |városát | |Német gáztámadás a | |elfoglalják az oroszok | |belgiumi Ypres-nél[1] | | | |(ágyúval kilőtt | |Májusban német | |gázpalackok, | |segítséggel a | |gázgránátok) | | | | | |Monarchia csapatai | |Ötezer francia halott |A Monarchia győz a |Gorlicénél áttörik az | | |szerb csapatok felett, |orosz frontot, a | | |Bulgária belépése miatt|frontvonal 306 km-rel | | | |keletre tolódik | | | | | | | |Oroszország lengyel | | | |területeit elfoglalja a| | | |Monarchia, a háború itt| | | |felgyorsul | Az évet a központi hatalmak katonai fölénye jellemzi. 1916. áttörési kísérletei |Nyugati front |Keleti front | | | | |Német támadás Verdun erődje ellen | | |(1916. február - április) | | |A csatáknak nincs győztese | | |Morális sikert érnek el a franciák |Bruszilov-offenzíva a Monarchia | |450 000 német halott |ellen Galíciában és Bukovinában | |550 000 francia katona esett el |júniusban | |Jütlandi tengeri csata (május vége)| | | | | |Az angol tengeri flottát most sem |Az oroszok elérik a kárpátokat, de | |tudják |ott kimerülnek | |megverni | | |10 500 halott | | | | | |Az antant támad a Somme folyónál | | |Gépi háború kezdődik | | |Tankok | | |Lángszórók | | |Repülők | | | | | | | | |Románia belép az antant oldalán (Erdély, a Partium, Bukovina, az Alföld| |és | |Bulgária egyes területeinek fejében), | |de a Monarchia, Bulgária és Törökország visszaveri | | | A háború új vonásai . Háborús propaganda szerepe megnő . Kis népek jogainak védelme . Orosz despotizmus elleni harc . Küzdelem a "barbár" németek ellen . Demokrácia védelme . A háborút az egyházak és a szociáldemokrata pártok támogatják . Gépesített fegyverek megjelenése . A hátország szerepe megnövekszik . Nők dolgoznak a hadiüzemekben . A közellátási gondok miatt bevezetik a jegyrendszert . Az ipari és mezőgazdasági termelés visszaesik . A gyárak katonai felügyelet alatt dolgoznak . Mindez elhúzódó háborút szül . A háborúellenes erők is megjelennek . Európában az írók tiltakoznak a háború ellen (Jean Jaurčs) . Békevágy 1917 - fordulat a háború menetében Egybehangolt támadást kezdeményez az antant . A franciák Reims környékén akarják áttörni a német frontot . Az oroszok Lemberg irányában támadnának a Monarchia ellen . Az olaszok az Isonzónál kezdeményeznének, Triesztet akarják elfoglalni . Eközben Oroszországban kitör a februári forradalom . Elmarad az orosz támadás, a franciák is késlekednek A front eseményei | |Nyugati front |Keleti front | | | | | |február |a németek az angol blokád |Oroszországban kitör a | | |elleni korlátlan |forradalom | | |tengeralattjáró-háborút | | | |vezetnek be | | | | | | | |francia támadás Arras-nál a | | | |németek ellen (4500 ágyú, | | | |1000 repülő), pihent német | | | |csapatok verik vissza | | |április | | | | |Ypres-nél angol támadás a | | | |német búvárhajó-támaszpont | | | |ellen | | | | | | | | | | | |a német vonalat sikerült | | | |áttörni | | | |(640 000 halott) | | | | |1917. áprilisában az Egyesült Államok belép a háborúba. Okok | |A németek Mexikót az Államok megtámadására biztatják | |(Zimmermann - távirat) | |Az Egyesült Államok eddig fegyverrel, lőszerrel, élelmiszerrel | |segítette az antantot, ennek megtérülését pedig az antant győzelmétől | |várja | |Az oroszországi forradalom gyengítette az antantot | |A Lusitania hajó elsüllyesztése szolgál ürügyül | |Az Egyesült Államok elvei, ideológiája | |A tengerek szabadsága | |A kereskedelem szabadsága | | | | | | | |Kerenszkij-offenzíva a Monarchia| |július | |ellen | | | |orosz vereség | | | |felkelés Oroszországban, az | | | |ideiglenes kormány betiltja a | | | |bolsevik tevékenységet | | | | |augusztus |olasz támadás Caporettónál | | |a Monarchia a Piave folyóig elfoglalja az olasz területeket | |Az Egyesült Államok közben gyarmatosít Mexikóban, Kubában és Dominikán | A szövetségesekért való versengést az antant nyeri, az Egyesült Államok belépésével, ami magával viszi Nicaraguát és Kubát is. 1918. eseményei A Breszt-litovszki különbéke . Oroszország különbékét köt Németországgal és kilép a háborúból . A németek a békekötésért cserébe területeket kapnak Belorussziában és Nyugat-Ukrajnában A központi hatalmak fölénye . Keleten elérték, amit akartak . Romániát megverték . Olaszországot legyőzték . Nyugaton a német hadsereg francia területen van . Az antant támadásai sikertelenek . Probléma: a megszállt orosz területeken német és osztrák csapatokat kell hagyni rendfenntartás céljából . 1918 márciusában a németek az amerikai csapatok partraszállása előtt megnyerik a II. marne-i csatát, és 70 km-re megközelítik Párizst Az Egyesült Államok csapatainak megérkezésével a kezdeményezés az antant kezébe megy át . Amiens-nél német vereség augusztusban . A német front összeomlik . Az antant Szalonikiből megtámadta a bolgár frontot . A bolgár vereség miatt Bulgária szeptemberben kilép a háborúból . Törökország fegyverszünetet köt az antanttal Isztambul és a tengerszorosok veszélyeztetése miatt . Az antant támad az olasz fronton a Monarchia csapatai ellen . A Monarchia védelme összeomlik, és októberben fegyverszünetet köt Padovában . Megalakul a cseh ideiglenes kormány . Magyarországon az ellenzék vezére, Károlyi Mihály Nemzeti Tanácsot alakít, és október 30-án kitör a forradalom . Október 28-án kikiáltják a független cseh államot . Október 29-én a horvátok elszakadnak a Monarchiától és a szerbekhez- szlovénekhez csatlakoznak . Németországban a kieli matrózlázadás hatására kitör a forradalom, II. Vilmos lemond, új kormány alakul . November 11-én, Compičgne-ben Németország fegyverszünetet köt a franciákkal A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front programja Forrás - részlet a programból I. 1. A magyar nép létérdeke, Magyarország újjáépítésének elengedhetetlen feltétele a nemzet cselekvő részvétele az ország felszabadításában a német iga alól. Azonnal szakítani Németországgal és ellene fordulni! Minden késlekedés halálos. A magyar népnek minden erejét meg kell feszítenie, az ország minden erőforrását mozgósítania kell, hogy hozzájáruljon a szabadságszerető népek győzelméhez, a barbár német fasizmus megsemmisítéséhez. A legmesszebbmenő támogatást kell nyújtani a Vörös Hadseregnek, mely kiűzi magyar földről a német elnyomókat. 2. A hazaárulókat, a felelős háborús bűnösöket le kell tartóztatni és az erre a célra létesítendő népbíróságnak átadni. Vagyonukat el kell kobozni. 3. Fel kell osztani az összes fasiszta népellenes, német zsoldban álló szervezeteket. Vagyonukat el kell kobozni, sajtójukat be kell tiltani. Szigorú rendszabályokat kell foganatosítani a feloszlatott és betiltott népellenes és hazaáruló szervezetek bármilyen formában való feltámasztása ellen. 4. A közigazgatási szerveket, a bíróságot, a honvédséget, karhatalmat meg kell tisztítani a nyilas, hazaáruló s egyéb népellenes elemektől. 5. Hatályon kívül kell helyezni mindazokat a törvényeket és rendeleteket, melyeknek célja a reakciós rendszer védelme a néppel szemben, s melyeknek szelleme és rendelkezései ellentétesek a demokráciával. (...) 11. A sajtóból, az oktatásból, a kultúrából, a közéletből ki kell küszöbölni a fasiszta mételyt, a népellenes szellemet, a faji és nemzeti gyűlöletet. II. 1. A mezőgazdasági munkások és cselédek, a törpe- és kisbirtokosok, a magyar nép e legszámosabb és legszegényebb rétegének felemelésére a magyar demokrácia alapjainak megszilárdítására a legrövidebb határidőn belül, a földigénylők közreműködésével széles körű földreformot kell végrehajtani, mely sokszázezer földnélkülit és szegény parasztot tesz életképes kisgazdaság tulajdonosává." Elemzés . A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front 1944 decemberében alakult meg Szegeden . Tagjai . Magyar Kommunista Párt . Szociáldemokrata Párt . Független Kisgazdapárt . Nemzeti Parasztpárt . Polgári Demokrata Párt . Néhány szakszervezet . Programja . Antifasiszta vonások . Fasiszta szervezetek és pártok feloszlatása . Háborús bűnösök felelősségre vonása . Fasiszta jellegű intézkedések felfüggesztése, befejezése . Szakítás Németországgal . Demokratikus vonások . Szabadságjogok biztosítása . Földreform . Államosítások . Alapvető szociális követelmények Az 1917-es februári forradalom Oroszországban. A földbirtok változása Magyarországon Előzmények Általános válság Oroszországban . Ipari vállalkozások létrejötte külföldi (belga, francia, német) tőkéből . A bérek és élelmiszerárak közti különbségek folyamatosan nőnek A világháború hatása . Háborús vereségek sora . Pénzügyi válság . A bomlás jelei jelentkeznek a hadseregben . Súlyos gazdasági- és emberveszteségek . Társadalmi feszültségek növekedése Politikai élet - pártalakulások . A bolsevikok 1912-ben kiválnak az OSZDMP-ből . Oktobristák . Kadetok (Alkotmányos Demokrata Párt) . Eszerek (Szociálforradalmár Párt) . Programjuk közös vonásai . Alkotmányos monarchia . Demokratikus szabadságjogok . Nyolc órás munkaidő . Sztrájkjog . A bolsevikok köztársaságot akarnak Az 1917-es polgári forradalom A forradalom kitörése . Sztrájkok és tüntetések Moszkvában és Szentpéterváron . A tüntetők célja az életviszonyok javítása, csak később ölt politikai jelleget . Február 23-án Szentpéterváron a munkásnők felvonulása . A hatalom megpróbál lövetni a tüntetőkre, de a helyőrség átáll . A kozák alakulatok is megtagadják az engedelmességet . II. Miklós cár lemond a trónról . Kettős hatalom jön létre: szovjetek és Lvov herceg ideiglenes kormánya Kettős hatalom . Szovjetek . Munkahelyeken, falvakban, városokban . Alulról választott harci- és hatalomgyakorló szervek . A Petrográdi Védelmi Bizottság élén Trockij áll . Ideiglenes kormány . Korabeli polgári pártok képviselőiből alakul . Az antant elismeri . Liberális, miniszterei oktobristák és kadetok, igazságügyi minisztere Kerenszkij A forradalom eredménye . Polgári demokratikus köztársaság . Többpártrendszer . Nyolc órás munkanap . Termelés ellenőrzése . Cári rendőrség feloszlatása . Gyülekezési-, szólás- és sajtószabadság Az ideiglenes kormány és a szovjetek ellentéte A két hatalom egymás mellett tartósan nem létezhet, mindkettő a másik megdöntésére törekszik. |Szovjetek |Ideiglenes kormány | | |földet nem oszt, a nemzetiségek | | |problémáját nem oldja meg | |Lenin hazatér Svájcból, és |Kerenszkij-offenzíva (1917 | |kidolgozza a hatalomátvétel |júniusa): az orosz csapatok | |stratégiáját és taktikáját |vereséget szenvednek | |("áprilisi tézisek") |emiatt júliusban tüntetés az | | |ideiglenes kormány ellen | |növekszik a bolsevik befolyás |(Petrográd) | | |az ideiglenes kormány emigrációba | | |kényszeríti a vezetőket, Kerenszkij| | |vezetésével új kormány alakul | |mindkettő szervezkedik | |szovjetek I. kongresszusa: |a monarchisták és az anarchisták a | |be kell fejezni a háborút, |polgári rendszer megdöntésére | |meg kell oldani a gazdaság |szervezkednek | |problémáit |Kornyilov tábornok kaukázusi | | |hegylakókból "vadhadosztályt" | | |alakít, és megtámadja Petrográdot | |a polgári pártok összefognak, Kerenszkij a bolsevikok segítségét kéri, | |akik megszervezik a Vörös Gárdát és leverik a Kornyilov-puccsot | |a bolsevikok tovább szervezkednek: | | |a gyárakban szélesítik a Vörös | | |Gárdát, vidéken | | |parasztmegmozdulásokat és |ellenintézkedésül katonai | |földfoglalásokat szerveznek |járőrözést vezet be, és | |létrehozzák a Forradalmi Katonai |parancsnokságokat hoz létre | |Központot és a Forradalmi Katonai | | |Bizottságot, megkezdik a | | |hatalomátvétel megszervezését | | |október 24: felkelés Szmolnij | | |központtal |az ideiglenes kormány tagjait | |a forradalmi katonaalakulatok előre|letartóztatják | |kidolgozott terv szerint foglalják | | |a középületeket, hidakat vér nélkül| | A földbirtok megoszlásának változása Magyarországon Források |A gazdaságok |A gazdaságok száma az összes gazdaság | |nagysága kataszteri|%-ában | |holdban | | | |1895 |1935 | |0-5 |53,7 |72,5 | |5-20 |35,3 |21,3 | |20-100 |10 |5,4 | |100-1000 |0,8 |0,6 | |1000- |0,2 |0,2 | |A gazdaságok |A gazdaságok területe az összterület | |nagysága kataszteri|%-ában | |holdban | | | |1895 |1935 | |0-5 |6,0 |10,1 | |5-20 |24,2 |21,8 | |20-100 |23,4 |20 | |100-1000 |13,4 |18,2 | |1000- |33 |29,9 | Elemzés . Az ezerholdasok aránya változatlan, a földosztás ezeket nem érinti . 5-100 holdas birtokok közül osztanak földet . Ezért megnő az 5 hold alattiak száma, de ez nem életképes, csak a paraszt önellátását fedezi, a telken házat lehet építeni . Az életképes birtokok nagysága 20-100 hold Az őszirózsás forradalom. Az NSDAP taglétszáma Az őszirózsás forradalom előzményei Külpolitikailag . Római Kongresszus (a Monarchia emigráns nemzeti vezetői igényt nyilvánítanak az önállóságra) . Nemzetiségi kormányok alakulnak (csehek, délszlávok) Belpolitikailag - pártalakulások . Károly Mihály-féle párt (Egyesült Függetlenségi és '48-as Párt) . Országos Polgári Radikális Párt (vezetője Jászi Oszkár) . '48-as Gazdapárt (kistulajdonosi elképzelések) . Keresztényszocialista Néppárt (általános titkos választójog) . Magyarországi Szociáldemokrata Párt (vezetője Kunffy Zsigmond) . Programjaik közös vonásai . Földkérdés megoldása . Választójogi kérdés rendezése . Demokratikus szabadságjogok Magyar Nemzeti Tanács . Azután alakul, hogy Tisza bejelenti a Parlamentben, hogy a háborút elvesztettük . Vezetője Károlyi Mihály . Programját Jászi Oszkár fogalmazta . Tagjai . Károlyi-féle Párt . Országos Polgári Radikális Párt . Magyarországi Szociáldemokrata Párt . Céljai . Politikai szabadságjogok kiterjesztése (általános titkos választójog) . Földreform . Függetlenség . Hamarosan ellenkormányként kezd működni A forradalom kitöréséhez vezető lépések . 1918. október 25-én megalakul a Forradalmi Katonatanács . IV. Károly nem nevezi ki Károlyit miniszterelnökké . Október 28-án tömeg indul a Várhoz Károlyi kinevezését követelve, a rendőrség a tömegbe lő ("lánchídi csata") . 29-én általános sztrájk kezdődik Budapesten . A Nemzeti Tanács, a Katonatanács és a munkástanácsok a felkelés mellett döntenek . Október 30-án kitör a forradalom Polgári demokratikus forradalom A forradalom lezajlása . 1918. október 30-án vér nélküli forradalom . Az őszirózsás nevet onnan kapta, hogy a katonák sapkájukon a címer helyébe őszirózsát tűztek . Elfoglalják a középületeket . Tisza Istvánt meggyilkolják . 31-én Károlyi kormányt alakít . Károlyi-féle Párt: külügy, pénzügy, hadügy . Polgári radikálisok: nemzetiségi, tárca nélküli . Szociáldemokraták: kereskedelem, népjóléti tárca nélküli . A kormányprogram lényegében megegyezik a Nemzeti Tanács programjával . Karhatalom kiépítése (Népőrség, Nemzetőrség) . Vidéken szervezetlenség . A Nemzeti tanács élére Hock János kerül . IV. Károly felfüggeszti magyarországi jogainak gyakorlását, de nem mond le a trónról . November 13-án fegyverszünetet kötnek a csehekkel, románokkal és szerbekkel . November 16-án a Néptörvény kimondja, Magyarország önálló, független Népköztársaság Belpolitika . Gazdasági nehézségek . Az antant blokádja miatt szén- és élelmiszerhiány . Jegyrendszer . Áruhiány . Infláció . Államadósság . Munkanélküliség . Menekültek és leszerelt katonák tömege . Kommunisták Magyarországi Pártjának megalakulása . Élén Kun Béla áll . Vörös Újság . Céljuk földosztás és kolhozosítás (termelőszövetkezeti gazdálkodás) . A kormány szándéka a kommunisták bebörtönzése . Szélsőjobboldali szervezetek alakulnak . ÉME (Ébredő Magyarok Egyesülete) . MOVE (Magyar Országos Véderő Egylet), élén Gömbös Gyula . A kormány feloszlatja őket . Kormányválság . Oka a végrehajthatatlan földtörvény . Károlyit ideiglenes köztársasági elnökké nevezi ki a Nemzeti Tanács . Az új miniszterelnök Berinkey Dénes Külpolitika . Belgrádi konvenció . Franchet d'Esperey tábornok képviseli az antantot . A magyar kormánynak ki kell ürítenie . Erdély déli részét . Bánátot . Bácskát . Dél-Baranyát . A magyar hadsereget le kell szerelni . Az antantcsapatok szabadon átkelhetnek az ország területén . Vix-jegyzék . A román csapatok az Arad-Nagyvárad-Nagykároly vonalig nyomulhatnak előre, innen ki kell üríteni a magyar lakosságot . Semleges zóna jön létre a Nagykároly-Debrecen-Szeged vonalon . A jegyzéket a kormány nem fogadja el, és lemond Pártok eredményei Németországban, az NSDAP taglétszáma Források | |1928 |1930 |1932. júl. |1932. nov. | |Jobboldali pártok |39,6 % |44,15 % |47,1 % |46,7 % | |összesen | | | | | | ezen belül az |2,6 % |18,3 % |37,4 % |33,1 % | |NSDAP |810 000 |6 400 000 |13 170 000 |11 700 000 | | |voks |voks |voks |voks | |Középpártok összesen |20 % |18,3 % |16,7 % |16 % | |Baloldali pártok |40,4 % |37,6 % |36,2 % |37,3 % | |összesen | | | | | | ezen belül a |10,6 % |13,1 % |14,6 % |16,9 % | |Kommunista Párt |3 280 000 |4 590 000 |5 370 000 |5 940 000 | | |voks |voks |voks |voks | |Az NSDAP taglétszámának növekedése | |1925 |27 117 fő | |1926 |49 523 fő | |1927 |72 590 fő | |1928 |108 717 fő | |1929 |176 426 fő | |1930 |389 000 fő | |1931 |806 294 fő | |1932 |1 414 975 fő | Elemzés . Főleg a baloldali szociáldemokraták rivalizálnak Hitlerrel . 1928-ban a világválság hatására lépnek be sokan a pártba . 1931-es növekedés a harzburgi front hatása . 1932-re a párt elér a politikai csúcsra A Horthy-rendszer és a Bethlen-kormány. Részlet a Kominform 1949. novemberi határozatából Az ellenforradalmi rendszer hatalomra jutása Peidl Gyula szakszervezeti kormánya (1919. augusztus 1-6.) . A Tanácsköztársaság államhatalmi szerveinek megszüntetése . Az államosítások leállítása . Román csapatok bevonulása Budapestre (augusztus 4-5.) . Rablások és fosztogatások Friedrich István kormánya (1919. augusztus 6 - november 16.) . Termelőszövetkezetek megszüntetése . A földek visszaadása a volt tulajdonosoknak . Román megszállók támogatása . Az antant Budapestre küldi Clerkot, hogy segítsen a háború utáni rendezésben . Polgári viszonyok megteremtése . Választójogi törvény megváltoztatása . Békeszerződés aláírása . Nemzeti Hadsereg alakul . Horthy Miklós 1919. november 16-án bevonul Budapestre . Román csapatok kivonulása . Fehérterror kezdete . Héjas István különítménye . Prónay Pál különítménye . A különítmények célja a régi rend helyreállítása . Tagjaik fiatal férfiak, őgyelgő tisztek A hatalom törvényesítése - Huszár Károly kormánya (1919. november 24-1920. június) . 1920-ban új választásokat írnak ki az általános titkos választójog alapján . Parlamentáris rendszer . A Nemzetgyűlésben a Kisgazdapárt és a Keresztény-Nemzeti Egyesülés Pártja koalíciós kormányt alakít . A kormány delegációját meghívják a világháborút lezáró békekonferenciára . Március 1-jén Horthy kormányzóvá választják . A román csapatok kivonulnak a Tiszántúlról A trianoni békeszerződés . A franciák magyarellenessége a németellenességből fakad . Az angolok a franciák mellett állnak, az olaszok és az amerikaiak bizonyos kérdésekben engednének (pl. Csallóköz) . 30 évig 200 millió aranykorona jóvátétel . Hadsereg-korlátozás (legfeljebb 35 000 fő, az általános hadkötelezettség tiltott) . Határok rendezése . Magyarország elvesztette területének kétharmadát, lakosságának 58 %- át . A magyar anyanyelvű lakosság egyharmada az új határokon kívül rekedt Értékelése . A közép-európai etnikumokat egyesíti a magyarság kivételével, a kisebbségvédelmi elveket is megsértik . Ellentétek forrása a Duna-medencében . A Monarchia utódállamai a nagyhatalmak játékszereivé váltak Bethleni konszolidáció (1921-1932) A stabilitás megteremtése már Teleki Pál kormánya alatt elkezdődött. A politikai stabilitás megteremtése . 1921-ben kimondják a Habsburg-ház trónfosztását . Az államforma Magyar Királyság, de nincs király . Parlamentáris, konzervatív kormányzás . A törvényhozás joga a parlamenté, a végrehajtó hatalom a parlamentnek felelős kormány . Független igazságszolgáltatás . Bethlen-Peyer paktum (1921) . A Szociáldemokrata Párt legálisan működhet . Gyűléseit előre be kell jelentenie a hatóságoknak . Nem szervezkedhetnek a vasutasok és a postások körében . 1922-ben létrejön az Egységes Párt, az új kormánypárt . Választójog korlátozása (cenzushoz kötött, a nagyvárosokban titkos a szavazás, de vidéken nem) Pénzügyi stabilizáció . 1924-től népszövetségi kölcsönök Angliától és Franciaországtól (csak pénz) . 250 millió aranykorona hitel az Egyesült Államoktól (áru és pénz is), 7,5 % az évi kamat . 1927-től új fizetőeszköz a pengő . Jóvátétel fizetése . Termelői beruházások . Költségvetési hiány fedezése . Kulturális kiadások Külpolitika . Célja a kisantant gyengítése . Magyar-olasz örök barátsági szerződés (1927) . Magyar-lengyel szerződés (1928) . Kereskedelmi szerződés Németországgal (1931) A bethleni rendszer Sajátos vegyes politikai rendszer . A hatalom a társadalmi koalíció kezében van (nagypolgárság- nagybirtokosság-középosztály) . Kétkamarás országgyűlés 1927-től . Felsőház . Arisztokrácia . Klérus . Földbirtokosok . Állami főtisztviselők . Képviselőház . Megyék . Kisnemesek . Értelmiség . Magán- és büntetőjog . Adózás . Költségvetés . Pénzügyi helyzet . Külpolitika . Nincs politikai váltógazdaság . Az államfő a legfőbb hadúr, ő nevezi ki a miniszterelnököt Kultúrfölény-koncepció . Klebelsberg Kunó kultuszminiszter alatt . Oktatási reform . 4 elemi és 4 polgári . 4 elemi és 8 (elitképző) gimnázium . 6 elemi . Egyetemek . Szeged . Pécs . Debrecen . Svábhegyi csillagvizsgáló . Biológiai Kutatóintézet Tihanyban . Szegedi Dóm tér kialakítása . Collegium Hungaricum Bécsben és Berlinben Ideológia - a "szegedi gondolat" és a szent istváni állameszme . Keresztény Magyarország . Antiszemitizmus . "Őrségváltás" (a zsidóság gazdasági szerepének korlátozása) . Nemzeti Magyarország . Nacionalizmus . Sovinizmus . Irredentizmus (területi revízió igénye) . Oka a világháborús vereség, a levert forradalmak, a középosztály létbizonytalansága . Szent István régi országának határait kell létrehozni a Kárpát- medencében, egy új, föderalisztikus államot, amelyben a magyaroké a vezető szerep A Kominform és Jugoszlávia viszonya Forrás - részlet a Tájékoztató Iroda 1949. novemberi határozatából "Az utóbbi idők eseményei megmutatták, hogy a jugoszláv kormány teljesen függő viszonyban van a külföldi imperialista köröktől és azok támadó politikájának eszközévé vált, ami a Jugoszláv Köztársaság önállóságának és függetlenségének felszámolásához vezetett. A Jugoszláv Kommunista Párt Központi Bizottsága és Jugoszlávia kormánya teljesen az imperialista körök oldalára állt az egész szocialista és demokratikus tábor ellen, a világ valamennyi kommunista pártja ellen, a népi demokrácia országai és a Szovjetunió ellen. A belgrádi felbérelt kémek és gyilkosok klikkje nyílt megegyezésre lépett az imperialista reakcióval és szolgálatába állt, amit teljes valósággal feltárt a budapesti Rajk-Brankov-per is. Ez a per megmutatta, hogy azok, akik ma Jugoszláviában a hatalmat bitorolják, a demokrácia és a szocializmus táborából átszöktek a kapitalizmus és a reakció táborába, az új háború gyújtogatóinak közvetlen segítőtársai lettek, s áruló cselekedeteikkel igyekeznek elnyerni az imperialisták dicséretét és kiérdemelni kegyeiket. Titóék átállása a fasizmushoz nem véletlen, gazdáik - az angol-amerikai imperialisták - utasítására történt, akiknek - mint ahogyan most kiderült - már régen felbérelt ügynökei voltak. Az imperialisták akaratát teljesítve, a jugoszláv árulók azt a feladatot tűzték ki maguk elé, hogy a népi demokráciákban reakciós, nacionalista, klerikális és fasiszta elemekből politikai bandákat alakítsanak, hogy rájuk támaszkodva ellenforradalmi fordulatot hajtsanak végre ezekben az országokban, elszakítsák őket a Szovjetuniótól és az egész szocialista tábortól, s alárendeljék őket az imperializmus erőinek. A Tito-klikk Belgrádot amerikai kémközponttá és kommunistaellenes propagandaközponttá változtatta." Elemzés . Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodája (Kominform) . 1947-ben alakult . A szovjet érdekszférába tartozó kelet-európai pártok, kivéve Jugoszlávia . Olasz és francia pártok . A Szovjetunió politikai igényét közvetíti a tagországokba . A jugoszlávok felveszik a Marshall-segélyt, nemzeti érdekeiket helyezik előtérbe . A nagyobb politikai önállóság vágyát a Kominform árulásnak tekinti a világ összes népe ellen . Sztálin kizárólagos kelet-európai befolyásra törekszik . Kommunista befolyás Nyugaton (Olaszország, Franciaország) . Koncepciós perek . Sztálin: "az osztályharc élesedik, az ellenség a párton belül van" . Ilyen a Rajk-per is . Megerősödik a Jugoszlávia-ellenes propaganda . Két részre szakadt világ . Sztálini "béketábor" . Amerikai és angol irányítású "háborús gyújtogatók tábora" . Az imperializmust és a kapitalizmust a propaganda összekapcsolja a fasizmussal . Ennek oka, hogy a világháborúban sokat szenvedett országok gyűlölik a fasizmust . Arra számítanak, hogy a baráti országokat így szembe tudják állítani Jugoszláviával . Következmény . A Jugoszláviával szomszédos országok növelik haderejüket . Felvásárolják a világháborúból megmaradt szovjet fegyvereket (szovjet gazdasági haszon) . Jugoszlávia ellen blokád . Magyarország abbahagyja a jóvátétel fizetését A fasizmus hatalomra jutása Németországban. A Vix-jegyzék A fasiszta hatalomátvétel Dawes-terv hatása . Stabilizálódó gazdaság . Siemens-művek fejlődése . A Ruhr- és Rajna-vidéken acéltröszt alakul . Vegyipari tröszt . Bankok és tőkekoncentráció Világválság . Munkanélküliség . Ipari termelés csökkenése . Munkásmozgalmak erősödése . A Német Nemzetiszocialista Munkáspárt (NSDAP) térnyerése . 1919-ben alakult . 1921 óta Hitler a vezetője . 1923-ban sikertelen puccs (müncheni sörpuccs) . Mein Kampf . Ez okozza a weimari demokrácia halálát Hitler programja . Fajelmélet . Felsőbbrendű, árja faj a német . Zsidók, cigányok, fogyatékosok üldözése . Antiszemitizmus . Belpolitika . Államosítás . Földosztás . Új hadsereg . Munkalehetőségek . Marxizmus gyökeres kiirtása . Fegyverkezés . Külpolitika: élettér-elmélet (háború) . Mindenkinek ígér valamit, ez viszont ellentmondásokhoz vezet . Saját céljai szolgálatába állítja a korszerű tömegszervezés technikáját . Felvonulások . Fáklyás menetek . Rádióbeszédek . Egyéni hatása . Gesztusok . Hangerő . Mimika A nácipárt útja a hatalomba (1931) . Támogatja a nagytőke és a harzburgi front (vezérkar) . SA rohamosztag . Az 1932-es választásokon a legtöbb szavazatot kapják . 1933-tól Hitler a kancellár Totális diktatúra . Reichstag felgyújtása . Leszámolás a pártokkal (börtön, munkaszolgálat) . Lipcsében Dimitrov pere (1933) . "Hosszú kések éjszakája" (1934) . Az SA szembe akar szállni Hitler elképzeléseivel . A nácipárt vezetése úgy dönt, hogy likvidálják az SA vezetőit . Hitler 1934-től egyszemélyben pártvezér, hadseregparancsnok, kancellár és államfő: a diktatúra teljessé vált . Tömegbázis . Kispolgárság . Középrétegek . Hatalmi elit A Vix-jegyzék Helyzet a jegyzék idején . Gazdasági nehézségek . Munkanélküliség . Menekültek és leszerelt katonák tömege . Pártalakulások jobb (ÉME, MOVE)- és baloldalon (kommunisták) . Kormányválság . Oka a végrehajthatatlan földtörvény . Károlyit ideiglenes köztársasági elnökké nevezi ki a Nemzeti Tanács . Az új miniszterelnök Berinkey Dénes Vix-jegyzék . A román csapatok az Arad-Nagyvárad-Nagykároly vonalig nyomulhatnak előre, innen ki kell üríteni a magyar lakosságot . Semleges zóna jön létre a Nagykároly-Debrecen-Szeged vonalon . A magyarok végleges országhatárként fogták fel a vonalat . A jegyzéket a Berinkey-kormány nem fogadja el, és lemond A sztálini diktatúra kiépülése. Horthy proklamációja A sztálini diktatúra kiépülése a Szovjetunióban A polgárháborúk után bevezetett hadikommunizmus nem vált be, ezért belső gazdasági megújulásra van szükség. Új gazdaságpolitika - NEP (1921-1928) . Célja a gazdaság helyreállítása és az egyéni gazdasági érdekeltség felkeltése . Állami tulajdonban marad . Közlekedés . Nehézipar . Hadiipar . Bányászat . 1926-tól a nagyipari termelés 40 %-kal nő, megépül az első villamosított vasútvonal . Következmény - társadalmi különbség megnőnek, társadalmi polarizáció . A kereskedők, az újburzsoázia, kulákok (nagyparasztok) meggazdagodnak . A parasztok elszegényednek . Szétszórt kisparaszti gazdaságok . Magas felvásárlási árak a mezőgazdaságban . Gabonaválság (1927) . Viták az SzKp-ban (a hangadó Sztálin) . A sztálini diktatúra kiépülésének kezdetei "Nagy fordulat" a mezőgazdaságban . A "nagy fordulat" a mezőgazdaság kollektivizálása . Célja a mezőgazdaság állami ellenőrzése és a szocializmus intézményeinek kiépítése vidéken . 1933-ra a mezőgazdaság 90 %-a termelőszövetkezetekbe tömörült . Kuláktalanítás adóemeléssel . A nem engedelmeskedőket kitelepítik Szibériába . Eredménye . Parasztfelkelések . Állatállomány csökkenése . Vetésterület kisebbedése . Az éhínségek és a felkelések miatt csak Ukrajnában hatmillióan haltak meg . Kialakul a sztálini röghözkötés (a termelőszövetkezetek (kolhozok) tagjai csak engedéllyel hagyhatják el lakóhelyüket) "Nagy ugrás" az iparban . Cél: ipari nagyhatalommá válás . Eszköze a tervgazdálkodás (ötéves tervek) . A vállaltok önállóságának korlátozása . A gazdasági döntések központi hatáskörben születnek . Felülről való tervezés . Központi tervek szerint történik . Anyagbeszerzés . Munkaerőpiac irányítása . Gazdálkodás . Elosztás . A piac a politikai vezetés akaratától függ . Állami szintre emelkedik a kizsákmányolás Ötéves tervek . I. ötéves terv (1929-1932) . A feleslegessé vált nyugat-európai gépeket olcsón megvásárolják . A Dnyeperen vízi erőmű segíti az energiatermelést . Kohászat és acélgyártás fejlődése (uráli acélvárosok, Magnyitogorszk) . Közlekedési eszközök gyártása (vasút, autó, traktor, repülő) . Szerszámgépgyártás . Vegyipar . II. ötéves terv (1933-1937) . Nagyüzemek . Közlekedés fejlesztése (metró épül Moszkvában) . Moszkva-Volga csatorna kiépítése . Befejeződik a mezőgazdaság kollektivizálása . A kolhozok létrejöttével a Szovjetunió ipari-agrár ország lett . Az életszínvonal alacsony . III. ötéves terv (1937-től) . Célja az életszínvonal emelése . A világháború kitörése miatt félbeszakad Politikai élet - a hatalmi elit harca . Többen elégedetlenek az eredményekkel, bírálják a vezetést . Az elégedetlenkedőket eltávolítják a pártból (Kirov, Kamenyev, Zinovjev) . Letartóztatás . Börtönbüntetés . Kivégzés (680 000 ember) . Kényszermunkatáborokba (GULAG) toloncolás (15-17 000 ember) . Koncepciós perek . Nem szükséges tárgyi bizonyíték . Az ítélethez elég a vádlott beismerő vallomása . Tisztogatás a hadseregben (a II. világháború előtt Sztálin gyakorlatilag lefejezte hadseregét) . A XVII. Kongresszus - a Győztesek kongresszusa . A résztvevők nagy része Sztálin ellen szavaz . A küldöttek 80 %-át kivégezték Értékelés . Negatívumok . Sztálin dicsőítése, személyi kultusz kiépítése . A diktatúra átformálja az emberek tudatát és gondolkodásmódját . Az orosz sovinizmusnak nem szabnak határt . A terror és az állandó gyanakvás megmérgezi az emberi kapcsolatokat . Három tudományág teljesen hiányzik . Genetika . Szociológia . Közgazdaságtan . Pozitívumok . Az analfabetizmust szinte teljesen felszámolták . A munkás- és parasztgyerekek részt vehetnek a felsőfokú szakképzésben . Tudományos Akadémia alakul . Feltárják a volgamenti és az uráli olajmezőket Horthy proklamációja Forrás - részlet Horthy Miklós 1944. október 15-i kiáltványából "Ma már minden józanul gondolkodó előtt kétségtelen, hogy a Német Birodalom ezt a háborút elveszítette. A hazájuk sorsáért felelős kormányzatok le kell, hogy vonják ennek következményeit, mert amint ezt a nagy államférfi, Bismarck mondotta: egy nép sem áldozhatja fel magát a szövetséghűség oltárán. Történelmi felelősségem tudatában meg kell, hogy tegyek minden lépést abban az irányban, hogy a további felesleges vérontását elkerüljük. Olyan nép, amely egy már elveszett háborúban szolgalelkűséggel idegen érdekek védelmében utóvédharcok színterévé engedné tenni apáitól örökölt földjét, elvesztené a világ közvéleménye előtt megbecsülését. (...) Elhatároztam, hogy a magyar nemzet becsületét megőrzőm a volt szövetségessel szemben is, amidőn az kilátásba helyezett megfelelő katonai segítség helyett a magyar nemzetet a legnagyobb kincsétől, szabadságától, függetlenségétől akarja végleg megfosztani. Ezért közlöm a Német Birodalom itteni képviselőjével, hogy ellenfeleinkkel előzetes fegyverszünetet kötünk, s velük szemben minden ellenségeskedést beszüntettünk. Bízva igazságérzetükben, velük egyetértésben kívánom a nemzet jövő életének folytonosságát és békés céljai megvalósítását biztosítani." Elemzés . Előzmények . A világháború alakulása magyar szempontból egyre reménytelenebb . Románia átáll a szövetségesekhez, a románok átlépik a magyar határt . Magyar területen van az ukrán front is . A proklamációt Horthy és Lakatos Géza fogalmazta . Fegyverszüneti tárgyalásokat készítenek elő a Szovjetunióval . A fegyverszünet kérésének okai . Már világosan látszik, hogy a németek elvesztették a világháborút . Nem mehetünk tönkre egy szövetség kedvéért sem . A fegyverszünet célja, hogy megakadályozza Magyarország német megszállását . A kiugrási kísérlet előkészítetlen, a tisztikar ellene van . Horthyt a németek lemondatják . Következménye Magyarország német megszállása Magyarország a harmincas években. A jaltai konferencia A bethleni konszolidáció megteremtette egy jól működő gazdaság alapjait, azonban a fejlődést félbeszakította a gazdasági válság. A gazdasági válság hatása Magyarországon Agrárválság (1928-1933) . A gabona világpiaci ára esik . Szűk a belső piac . Agrárolló (az ipari és mezőgazdasági árak mozgását mutató grafikonok közti ollószerű rés) . 50 %-os árcsökkenés Ipari válság (1930) . 672 vállalat jut csődbe . Vas-, fém- és építőanyag-ipar csődje . Az ipari termelés 24 %-kal csökken . 25-30 %-os árcsökkenés Pénzügyi válság (1931) . A külföldi hiteleket felmondják . Az állam bankzárlatot rendel el . A betétkifizetéseket korlátozzák . Devizazárlat . A pengő valutára váltását az MNB engedélyéhez kötik Következmények . Társadalmi . Életkörülmények rosszabbodnak . A parasztok elvesztik földjüket, házukat (árverezések) . Az ipari munkások munkanélkülivé válnak . Politikai . Tüntetések (legnagyobb 1931. szeptember 1-jén) . Sztrájkok . Független Kisgazdapárt létrejötte (1930) . Az ország vezetésén belüli ellentétek miatt kormányválság Kormányválság . Horthy statárium bevezetését és pénzügyi változtatásokat javasol . Bethlen elutasítja ezeket, és új törvénytervezeteket javasol . Iparfejlesztés - támogatás . Földterhek rendezése . Horthy Bethlen javaslatait elutasítja, és feloszlatja a parlamentet . Az 1931-es választásokon a Bethlen-csoport győz . Megkezdődik a gazdasági és pénzügyi élet rendeleti úton való szabályozásának előkészítése . Bethlen és kormánya 1931 augusztusában az elégedetlenség miatt lemond A társadalmi és politikai válság elmélyülése - Károlyi Gyula kormánya (1931- 1932) . Adóemelés . Fizetéscsökkentés . Statárium a szociáldemokraták és a kommunisták ellen . Jobboldal előretörése . Fasiszta pártocskák alakulnak (pl. Böszörményi-féle párt) Gömbös Gyula miniszterelnöksége (1932-1936) Külpolitikai háttér . Németországban Hitler totális diktatúra kiépítésére törekszik . Olaszországban betiltják az ellenzéki pártokat, elfoglalják Etiópiát . Ausztriában fasizálódás és náci puccskísérlet . Spanyolországban a jobboldal előtörése, majd népfrontkormány . Franciaországban a fasiszta puccskísérlet után népfrontkormány Gömbös céljai . Nyílt tekintélyuralmi rendszer kiépítése . Parlament kiiktatásával rendeleti úton való kormányzás . Ellenzék felszámolása . Vezérkultusz, egypártrendszer . Szabadságjogok megszüntetése . Gazdasági "őrségváltás" Munkaterv . A társadalmi támogatás érdekében hirdette meg 1932-ben . 95 pontból áll . Belpolitika . Földosztás, kartellek megszüntetése . Vámrendszer javítása . Kölcsönök szerzése az országnak . Közigazgatási reform . Munkalehetőségek teremtése . Gyülekezési- és sajtószabadság . Külpolitika . Revízió . Magyar vezető szerep a Duna-medencében . Hadsereg fejlesztése . Új kormánypárt a Nemzeti Egység Pártja Lépések a válság felszámolására . I. (gazdasági) szakasz (1932-1935) . Magyarország gazdaságának javítása . Kereskedelmi szerződéseket köt 1934-ben . Olaszországgal . Ausztriával . Németországgal . Romániával . Áruforgalmi megállapodás Csehszlovákiával . 1933-35 között a gazdák adósságainak egy részét átvállalta az állam . II. (politikai) szakasz (1935-1936) . Olasz mintájú korporációs rendszer kialakítása (kamarák) . Hadsereg fejlesztése (tisztek nyugdíjaztatása, tábornoki kar felfrissítése) . Kapcsolat a német vezérkarral . Levente-intézmény . Az 1935-ös választásokon a kormánypárt győz . Belső hatalmi vetélkedés . Bethlen-csoport . Szemben áll a fasizmussal . Angol-orientált . Célja az alkotmány védelme . Gömbös olasz-német-orientált . Külpolitika . Magyar-osztrák-olasz háromhatalmi egyezmény (1934) . Diplomáciai kapcsolatok felvétele a Szovjetunióval Értékelés . Célját nem tudta elérni a Bethlen-csoport és Horthy ellenállása miatt . Hatására személyi változások a hadseregben és a közigazgatási apparátusban (fasizmussal és németekkel szimpatizáló emberek) Bel- és külpolitika a harmincas években Külpolitikai háttér . Berlin-Róma tengely kialakulása . Anti-Komintern paktum (1937) . Anschluss (1938) . Spanyol polgárháború . Franciaországban megszűnik a népfront . Anglia és Franciaország megbékélési politikája Darányi Kálmán kormányának intézkedései (1936-1938) . "Haladó konzervatív kormány" . Kezdetben visszafogja a német kapcsolatokat . A Gömbös-féle pártszervezeteket feloszlatja . Tárgyalások a kisantanttal (megnemtámadási egyezmény a cél) . A külpolitikai helyzet változása miatt jobbratolódás . Egymilliárd pengő fegyverkezésre ("győri program") . Szálasi Ferenc nyilasmozgalma (1939) . Soviniszta és antiszemita . Hatása komolyan érezhető, mert . Nem értettünk egyet a békeszerződéssel . Magyar öncélúság . Elégedetlenség az ellenforradalmi rendszerrel . A trianoni békét csak a németekkel együtt lehet megváltoztatni . Antiszemitizmus . Támogatói . Kispolgárság . Proletár- és félproletárrétegek . I. zsidótörvény (1938) . Vallási alapon történő megkülönböztetés . 20 %-ra kellett leszorítani a sajtó, a színház, az ügyvédek és orvosok világában a zsidó származásúak arányát . Értelmiség-ellenes . Szociális reformok . Nyolc órás munkaidő . Fizetett szabadság . Családi pótlék . Értékelése . Nem fékezte meg a belpolitika jobbratolódását . Nem lazította az egyoldalú külpolitikai elkötelezettséget Imrédy Béla kormánya (1938-1939) . Pénzügyi szakember a miniszterelnök (korábban az MNB elnöke volt) . Németbarát . Jobbratolódás . Kísérletek egy olasz típusú állampárt kiépítésére (Magyar Élet Pártja) . I. bécsi döntés (1938) . Dél-Szlovákiát Magyarországhoz csatolja egy olasz-német bizottság . Az új területek lakosságának 86 %-a magyar . Cserében Magyarország belép az Anti-Komintern Paktumba Németellenes és demokratikus irányzatok . Márciusi Front . Népi írók (pl. Veres Péter) . Egyetemisták . Értelmiségiek . Földkérdés megoldása . Demokratikus reformok továbbvitele . Harc a német befolyás ellen . A Független Kisgazdapárt elnöke, Eckhardt Tibor a Bethlen- csoporttal keresi a kapcsolatot Teleki Pál kormánya (1939-1941) . Lavírozó politikát folytat . II. zsidótörvény (1939) . Faji alapon történő szabályozás . Az iparban maximum 12 %, máshol 6 % lehetett a zsidók aránya . Zsidó az, akinek legalább egyik szülője, vagy két nagyszülője zsidó vallású . Nyilasok elleni intézkedések . Kárpátalja megszállása (1939): itt a lakosság csak 12,7 %-a magyar . Magyarország kilép a népszövetségből . II. bécsi döntés (1940) . Észak-Erdély elfoglalása . Magyarország válaszul csatlakozik a háromhatalmi egyezményhez . Bácska-Bánát és a Muravidék visszacsatolása (1941), 36 % magyar lakosság A jaltai konferencia (1945. február) Forrás - részlet a jaltai konferencia határozatából "Megegyeztünk a közös politikában és tervekben, amelyek a feltétel nélküli kapituláció rendelkezéseinek végrehajtására irányulnak, és ezeket a rendelkezéseket közösen fogjuk rákényszeríteni, miután a német fegyveres ellenállást végképp megtörtük. (...) Az összehangolt terv értelmében a három hatalom fegyveres erői külön-külön övezetet szállnak meg Németországban. A terv egybehangolt igazgatást és ellenőrzést irányoz elő Központi Ellenőrző Bizottság útján, amely a hatalom főparancsnokaiból áll, Berlin székhellyel. Elhatároztuk, hogy a három hatalom felhívja Franciaországot, hogy - amennyiben óhajtja - vállalja egy övezet megszállását, és vegyen részt negyedik tagként az Ellenőrző Bizottságban. Megmásíthatatlan célunk a német militarizmus és nácizmus megsemmisítése, és olyanbiztosítékok megteremtése, hogy Németország soha többé ne zavarhassa meg a világ békéjét." Elemzés . Résztvevők . Sztálin a Szovjetunió részéről mint házigazda . Roosevelt az Egyesült Államokból . Churchill Nagy-Britannia képviseletében . Érdekek . Anglia . A kelet-európai rendezést szorgalmazza, pl. Lengyelország esetében . Tengerszorosok védelme . Egyesült Államok . Biztos akar lenni Sztálin segítségében Japán ellen . A háború utáni általános berendezkedés elveiről akar megállapodni . Szovjetunió . Biztonsági szempontból érdekelt a lengyel kérdésben . Meg akarja őrizni a baltikumi területeket . Kelet-Európában "baráti" országok létrehozása . Távol-keleti érdekek . Nyilatkozatot fogadnak el . Az Atlanti Charta elveire épül . Németország övezetei . Lengyelország sorsa (új határokat jelölnek ki északon és nyugaton) . Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB) létrehozása . Anglia . Egyesült Államok . Szovjetunió . Franciaország, ha már felszabadult . Céljuk a fasizmus megsemmisítése és a nemzetek közti béke helyreállítása . A Szovjetunió hadba lép Japán ellen . A Szovjetunió elérte céljait, Anglia nem . Értékelése . Nem ezek a döntések szolgáltatták ki Kelet-Európát a szovjeteknek . Sztálin csak a lengyel kérdésben tett állásfoglalást valósította meg . Nem voltak kényszerítő eszközök az angolok és az amerikaiak kezében, hogy megállítsák a szovjeteket a döntések végrehajtásának megakadályozásában . Szelleme hatott a világháború után is A második világháború 1939 és 1943 között. A Marshall-segély A villámháború (1939.szeptember 1 - 1941. június 22.) Alkalom a háborúra . Nagyhatalmak közti ellentétek . Demokrácia és fasizmus ellentéte . Danzigi kérdés (a danzigi korridor tüske a németek szemében) A háború kezdete . Szeptember elsején a németek megtámadják Lengyelországot . Érvényesül a német fölény . Páncélos hadosztályok . Harckocsik . Repülőgépek . Szeptember 3-án Franciaország és Anglia ultimátumot intéz a németekhez . A francia és brit csapatok a Maginot-vonal erődrendszeréig vonulnak . A Szovjetunió szeptember 17-én támadja meg Lengyelországot . Az ország nyugati és középső részén Hitler Lengyel Főkormányzóságot hoz létre . Keletet a Szovjetunióhoz csatolják, a többit Németországhoz A "furcsa háború" . Totális háború, mindenkire és mindenre kiterjed . Nők . Öregek . Betegek . Egyszerű polgárok . A Szovjetunióhoz csatolják a Baltikum államait (1940) . Észtország . Lettország . Litvánia . Szovjet-finn háború (1939. november - 1940. március) . Az angol és a francia hadvezetés passzívan viselkedik A háború kiszélesedése - német támadások . Líbia (1940. február) . Dániát 24 óra leforgása alatt elfoglalják (1940. április 9.) . Norvégiában Quisling alakít bábkormányt (1940. április 9.) . Belgiumot elfoglalják az Ardenneken át (1940. május 10.) . Hollandia Rotterdam bombázása után megadja magát (1940. május 10.) . Franciaországot észak felől támadják meg . Június 14-én bevonulnak Párizsba . Június 22-én Compičgne-ben aláírják a fegyverszünetet . Vichyben működhet önálló francia kormány, de Észak- Franciaország német terület marad . Görögország (1941. április) . Jugoszlávia (1941. április) . Kréta (1941. május) . Szovjetunió (1941. június 22.) Az "angliai csata" (1940. augusztus 13 - szeptember 17.) . Winston Churchill kerül a brit kormány élére . A németek célja a La Manche feletti légi győzelem . Brit városok bombázása Kölcsönbérleti (lend-lease) törvény . Roosevelt javaslatára az Egyesült Államok szenátusa 1940-ben fogadta el . Bármilyen hadianyag kölcsönözhető Európának, ha a győzelmük fontos az Egyesült Államoknak . Az Egyesült Államok 99 évre bérbe vesz bizonyos tengerészeti és légi támaszpontokat Olaszország belép a háborúba . 1940-ben megtámadják Franciaországot . Támadás Észak-Afrikában és Görögországban . Kelet-afrikai angol gyarmatok megtámadása . A görögök angol segítséggel Albániáig szorítják vissza őket . Háromhatalmi egyezmény (1940 szeptembere) . Németország . Olaszország . Japán . Érdekszférák elhatárolása (nyugat - német, dél - olasz, kelet - japán) . Később csatlakozik Bulgária, Magyarország, Szlovákia és Románia . Az észak-afrikai olasz hadtestek szinte megsemmisülnek, ezért német segítség érkezik . Rommel partra száll Tripolinál, az angolokat Egyiptomba veri vissza (1941) Háború a Balkánon . Jugoszlávia ellen német támadás magyar és olasz segítséggel (1940. május 6.) . Görögországot is elfoglalják . Megalakul az önálló Horvátország, Jugoszlávia területét felosztják A német taktika légierő légierő páncélos ék gépesített gyalogság A tengelyhatalmak támadásban (1941. június - 1942. október) Német támadás a Szovjetunió ellen . Paulus vezeti a német csapatokat . A támadás irányai . Leningrád . Moszkva . Donyec-medence . A Vörös Hadsereget partizánmozgalmak támogatják . 1941 decemberében sikerül csak megállítani a németeket a Távol- Keletről érkezett hadtestek és a Gulagon verbuvált katonák segítségével . Leningrád blokádja (1941. szeptember - 1943 nyara) . Kevés a fűtőanyag és a villany, de a gyárak továbbra is dolgoztak . Naponta három - négyezer ember halt éhen . A Ladoga-tó jegén keresztült éjszakánként menekítik ki a gyerekeket, és nyersanyagokat juttatnak a városba Az Atlanti Charta (1941. augusztus 11.) . Az Atlanti-óceánon írták alá . Churchill és Roosevelt megállapodása . Anglia és az Egyesült Államok segítséget nyújtanak a Szovjetuniónak Japán diadalmas száz napja . 1941. december hetedikén a japánok megtámadják az amerikai flottát Pearl Harbor kikötőjében . Az Egyesült Államok hadba lép . Japán elfoglalja Anglia, Hollandia és Franciaország csendes-óceáni gyarmatait . Hongkong . Holland-India . Karolina-, Marshall-, és Salamon szigetek . Szingapúr . Új-Guinea . Fülöp-szigetek . A győzelmek oka a meglepetésszerű támadás és az eltökélt harcmodor . December 11-én Németország és Olaszország hadat üzen az Egyesült Államoknak . A háború globális méreteket ölt . A japán előretörést 1942-ben a Midway-szigeteknél sikerült megállítani Az antifasiszta koalíció létrejötte - az Egyesült Nemzetek Deklarációja . Az Atlanti Chartán alapul . Nagy-Britannián, az Egyesült Államokon, a Szovjetunión és Kínán kívül huszonkét ország írja alá A lassú fordulat (1942. november - 1943. július) Észak-afrikai előretörés . 1942 novemberében angol és amerikai csapatok szállnak partra Marokkóban és Algériában . Eisenhower Fáklya-hadművelete . A győzelem után megkezdődik az átkelés Szicíliába és Olaszországba (Csiga-offenzíva) A Casablancai Konferencia (1943. január) . Churchill, Roosevelt és de Gaulle vesznek rajta részt . A tengelyhatalmaktól csak a feltétel nélküli megadást fogadják el . Később a Szovjetunió is csatlakozott az egyezményhez A sztálingrádi csata . Német, olasz, magyar és román hadosztályok . Házról-házra folyt a harc . 1942 novemberében a kezdeményezés a Vörös Hadsereg kezébe megy át . Paulus hatalmas veszteségei . 1943 nyarán Kurszk és Orjol vidékén kezdődik újabb csata . "Anyagcsata" . A szovjet hadiipar termelékenysége megnő, az Egyesült Államok segítsége miatt . A német erőket megtizedeli az időjárás . Szovjet győzelem Magyarország hadba lépése Német segítségkérés a lengyelek elleni támadásban . 1939. szeptember 18-án Ribbentrop azt kéri a magyar vezetéstől, hogy a kassai vasúton biztosítsa német csapatok áthaladását Lengyelországba . Teleki kijelenti, hogy Magyarország semleges Lengyelország felé . Horthy sem engedélyezi a kérés teljesítését . A katonai vezetés tudomásul veszi a döntést . Románia átadja Besszarábiát és Bukovinát a Szovjetuniónak, ezért Magyarország bejelenti igényét Erdélyre, amit a II. bécsi döntésben meg is kap . "Köszönetképp" csatlakozunk a háromhatalmi egyezményhez, mert reménykedünk a területi revízióban, és adriai kijáratot szeretnénk . Eden angol külügyminiszter figyelmezteti Magyarországot . Magyar segítség Németországnak . Élelmiszer . Olaj . Bauxit A jugoszláv kérdés (1941) . A németek azt kérik, hogy támadjuk meg Jugoszláviát . Teleki Pál öngyilkos lesz, mert a jugoszláv-magyar örökbarátsági egyezménynek ellentmond a támadás . A katonai vezetés és Horthy igent mond a bevonulásra . Az új miniszterelnök, Bárdossy László tudomásul veszi a döntést . Magyarország olasz, bolgár és német csapatok oldalán 1941. április 11-én megtámadja Jugoszláviát . Nem félünk az angoloktól, hiszünk a németek fegyveres győzelmében Magyarország hadba lép a Szovjetunió ellen . A németek nem kértek magyar támadást, de mivel a háromhatalmi egyezmény összes többi tagja ott van, a magyarok is belépnek, mert féltik a revízió lehetőségének elvesztését . Az ürügy Kassa bombázás június 26-án . A katonai vezetés és Horthy is a támadást szorgalmazza . Bárdossy német felkérést szeretne kieszközölni, de ez nem sikerül . 1941. június 27-én Kárpát-csoport indul az ukrajnai frontra . Öt hónap alatt a csapatok 10 %-a elesett . 30 %-a megsebesült . A lóállomány 70 %-a odaveszett . Decemberben visszahívják őket a frontról . A magyar támadás okai . Elköteleztük magunkat a tengelyhatalmak mellett . A szomszédos országok már mind hadba léptek . Ettől vártunk további területgyarapodást A Marshall-segély Forrás - részlet Dulles amerikai külügyminiszter egyik beszédéből "A >függetlenség< fényűzése egyre költségesebbé válik, mivelhogy Nyugat-Európa önálló nemzetei kevésbé önellátóak, mint valaha, elvesztették külföldi tőkebefektetéseiket, keleti gyarmataikat és Kelet-Európával folytatott kereskedelmüket is. Az Egyesült Államok számára itt a lehetőség, hogy békésen megteremtse az összefogást, amit minden nyugati vezető, tekintet nélkül nemzetiségére vagy pártjára szükségszerűnek ismert el, de amit addig nem valósítanak meg, amíg nem gyakorolnak rájuk barátságos, de határozott külső nyomást. Az Egyesült Államoknak élni lehet és kell is a lehetőségekkel és ki kell fejlesztenie ezt a nyomást." A Marshall-terv a gyakorlatban (1948. április) . Az amerikai elvek alkalmazásának eszköze . Európai újjáépítési program . Okai . Az Egyesült Államok fél a politikai és gazdasági válságtól . Az amerikai befolyás növelése politikai és gazdasági téren . Az európai piac működőképességének fenntartása . A vásárlóerő hiányának leküzdése . A demokratikus rendszer megerősítése Európában . Tizenhat európai országnak négy évre 13,6 milliárd dollár segély és hitel . A Szovjetunió és a szovjet övezet államai visszautasítják . Biztosítani akarják a teljes zártságot . Az országok életének szovjet mintájú átszervezése . Nem tűrik el, hogy amerikai szakértők elemezzék a gazdaságukat, és hogy egy amerikai ellenőrző bizottság állomásozzon a területükön . "Gazdasági vasfüggöny" alakul ki . Ez a hidegháború tetőpontja A hidegháború. Jászi Oszkár tanulmánya A hidegháború kibontakozása A nagyhatalmak helyzete . A háborúban Franciaország és Nagy-Britannia is meggyengült . Németország romokban hevert . Két nagyhatalom maradt csupán, az Egyesült Államok és a Szovjetunió, amelyeket már szuperhatalomnak nevezhetünk . Gyarmatbirodalmak bomlása megindul . A két szuperhatalom között uralmi vákuum keletkezett . Közép-Kelet-Európa . Kína . Perzsa-öböl . Sztálin úgy értelmezte a helyzetet, hogy Jaltában szabad kezet kapott Közép-Európát illetően Az Egyesült Államok és a Szovjetunió ellentéte . 1945-re a hagyományos európai egyensúly felborult . Megszűnt a közös érdekből való, fasiszta fenyegetettség elleni szövetség . A korábbi együttműködés helyett egyre inkább a szembenállás a jellemző . Egyesült Államok . Hajóhadára és légierejére támaszkodik . Nyitott kapuk elve . Osztatlan világ elképzelése . Feléled a félelem a "vörös veszélytől" . Szovjetunió . 1970-ig szárazföldi hatalom . Biztonsági zóna kialakítására törekszik . Zárt társadalom . 1945-től feléled az imperialista-ellenes propaganda . Kölcsönös félelem és bizalmatlanság A hidegháború mibenléte (Walter Lippmann szerint) . Oka a két szuperhatalom közötti különbség . Társadalmi . Világnézeti . Ideológiai . Politikai . Gazdasági . Célja . Befolyási övezetek biztosítása . Befolyási övezetek kiterjesztése . Tömegpusztító fegyverek árnyékában Churchill fultoni beszéde (1946) . Már nem miniszterelnök, amikor elmondja . Az Egyesült Államoknak saját védelmi rendszert kell létrehoznia . Ez meg is történik . Új nemzetbiztonsági törvényt fogadnak el . Egységes Védelmi Minisztériumot hoznak létre (Pentagon) . Létrejön a Nemzetbiztonsági Tanács és a CIA . Nyugat-Európában integrációs szervezetet kell létrehozni . A Szovjetunió az oszd meg és uralkodj! elvét alkalmazza (kétoldalú kapcsolatokat épít ki a baráti országokkal) A hidegháború kezdete . 1947-ben a szuperhatalmak távolodása felgyorsul . Az Egyesült Államok be kell, hogy avatkozzon az európai hatalmi harcba . 1944-ben Görögországban polgárháború tör ki . Az emigrációból hazatért polgári-monarchista kormányt segítik a britek és az amerikaiak . A kommunista Nemzeti Felszabadítási Frontot a szovjetek és a jugoszlávok támogatják . A szovjetek a Dardanellák ellenőrzésének átengedését követelik Törökországtól . Az Egyesült Államok meghirdeti a Truman-elvet (1947) . A kommunista rendszer és a Szovjetunió a szabadságot veszélyeztető hatalom . Ezért az Egyesült Államok a tőkés világrend és demokrácia érdekében támogat minden kommunizmus ellen fellépő államot . Okai változások a szovjet zónában . Államosítások . Tervgazdálkodás . Alapvető emberi jogok hiánya . Egypártrendszer . Az Egyesült Államok külpolitikai alaptétele . A feltartóztatás elve . Meg kell akadályozni, hogy a szovjet befolyás alatti területek tovább növekedjenek . Az Egyesült Államok rögzíti azokat a területeket, amelyeket nem hajlandó átengedni a Szovjetuniónak . Az ezek ellen intézett támadás háborús ok . A dominó-elv . Ha egy térség valamelyik országában kommunista kormány kerül hatalomra, akkor a környező országokban láncszerűen baloldali hatalomátvétel lesz . Ez ellen fel kell lépni . Oka a Szovjetunió déli és kelet-európai térhódítása . Első megnyilvánulása a Görögországnak és Törökországnak nyújtott gazdasági segítség . 1947 márciusában Truman megfogalmazza a két nagyhatalom szembenállásának az okát (a frazeológia elve) . A demokrácia a világosság, a kommunizmus a sötétség . Főleg Európában élesen elhatárolódik a szovjet és az amerikai érdekszféra, amit tiszteletben is tartottak a kölcsönös félelem miatt Az elvek gyakorlati alkalmazása . Németországban Bizónia, majd Trizónia kialakítása, később az NSZK létrejötte . A görög kormányzat segítése . A NATO létrehozása . A kommunista pártok visszaszorítása Franciaországban és Olaszországban . Koreai háború A Marshall-terv . Az amerikai elvek alkalmazásának eszköze . Európai újjáépítési program . Okai . Az Egyesült Államok fél a politikai és gazdasági válságtól . Az amerikai befolyás növelése politikai és gazdasági téren . Az európai piac működőképességének fenntartása . A vásárlóerő hiányának leküzdése . A demokratikus rendszer megerősítése Európában . Tizenhárom európai országnak négy évre 13,6 milliárd dollár kölcsön . A Szovjetunió és a szovjet övezet államai visszautasítják . Biztosítani akarják a teljes zártságot . Az országok életének szovjet mintájú átszervezése . Nem tűrik el, hogy amerikai szakértők elemezzék a gazdaságukat, és hogy egy amerikai ellenőrző bizottság állomásozzon a területükön . "Gazdasági vasfüggöny" alakul ki . Ez a hidegháború tetőpontja A hidegháború tetőpontja Politikai és gazdasági vasfüggöny húzódik Európa közepén. A német kérdés . Megszűnik a SZEB . A nyugati övezetben pénzreformot vezetnek be . Németországban nincs egységes fizetőeszköz . A Szovjetunió blokád alá vonja Nyugat-Berlint . A nyugati részről légihíddal segítik a berlinieket . 1949-ben megalakul az NSZK és az NDK A NATO (Észak-atlanti Szerződés Szervezete) megalakulása . 1949. április 4-én jön létre Brüsszelben . Célja a tagállamok közötti kölcsönös védelem és segítségnyújtás, de politikai és gazdasági vonatkozásai is vannak . Feladata a rend, a béke megóvása és a Szovjetunió megakadályozása diktatórikus uralmának kiterjesztésében . Kimondják, hogy bármelyikük ellen indított támadást az egész NATO elleninek fogják fel . Tizenkét alapító állam . Belgium . Dánia . Az Egyesült Államok . Finnország . Hollandia . Izland . Kanada . Luxemburg . Nagy-Britannia . Norvégia . Olaszország . Portugália . 1950-től Görögország és Törökország is tagja . 1955-ben csatlakozik az NSZK . Hatására hasonló szövetségek alakulnak . CENTO (Közel-Kelet) . SEATO (Délkelet-Ázsia) . ANZUS (Csendes-óceán) A koreai háború (1950-1953) . 1945 után kettéosztották Koreát . A 38. szélességi foktól északra lévő részen (KNDK) szovjet befolyás . Délen (Koreai Köztársaság) amerikai befolyás . A két rész külön fejlődik . 1950 nyarán az állandó határkonfliktusok miatt észak-koreai támadás . Sztálin és Mao tudtával történik . A Szovjetunió terjeszteni akarja a kommunizmust Ázsiában . Megjelenik a térségben az ENSZ a déliek oldalán . Az ellentámadás jóval a korábbi határok mögé szorítja vissza az északiakat . Kína belép a háborúba az északiak oldalán . Visszaszerzik a kezdeti koreai területeket és állóháború alakul ki . 1953-ban, Eisenhower elnöksége alatt fegyverszünet . A határok a régiek maradnak . A két ország közé egy demilitarizált sávot létesítenek . Északon merev, diktatórikus, személyi kultuszra épülő rendszer épül ki (szocialista fordulat) . Dél-Korea a jelentős amerikai és japán befektetések hatására erősen fejlődő ipari állam lett A hidegháborús korszak legfontosabb jellemzői . Kétközpontú világrendszer . Minden konfliktust a két nagyhatalom határoz meg . Fegyverkezési verseny . Erőteljes, demagóg propaganda, kampány egymás ellen . A másképpen vélekedők üldözése . A személyi érintkezés minimálisra szűkül, csak diplomáciai tárgyalások vannak . Úgy érzik, hogy a III. világháború elkerülhetetlen, de kölcsönösen félnek egymástól . Szuezi válság (1956) . Nasszer egyiptomi elnök államosítja a Szuezi-csatornát . Ez sérti a britek, a franciák és az izraeliek érdekeit . A franciák meg akarják buktatni az elnököt, mert támogatja az algériai függetlenségi felkelést . A Szovjetunió támogatja Nasszert, mert Egyiptomon keresztül akar befolyást szerezni a Földközi-tengeren . Francia-angol-izraeli titkos tárgyalások Egyiptom megtámadásáról . Izrael lerohanja a Sínai-félszigetet . Angol ultimátum a szembenálló izraeli és egyiptomi seregeknek . Nasszer visszautasítja, és ezért angol-francia csapatok bombázni kezdik az egyiptomi repülőtereket, majd a csatorna felé indulnak . Mögöttük ismeretlen hadihajók figyelmeztető lövéseket adnak le, ezért visszafordulnak . Valójában szovjet rombolók, de a szovjetek elterjesztik, hogy az amerikaiak küldték őket . Az izraeliek a hír hatására magukra maradnak, és Szuez Egyiptom kezében marad . Kubai válság (1963) . A szovjetek atomtöltetű rakéták telepítenek Kubába . Egyre több laktanya és repülőtér épül Kubában szovjet segítséggel . A rakétákat az Egyesült Államok nyugati partjának nagyvárosaira irányítják . Kennedy katonai intézkedéseket foganatosít a térségben, és rakétákat irányít szovjet célpontokra . Ezért a szovjetek kivonják Kubából rakétáikat Jászi Oszkár tanulmánya a Monarchia összeomlásáról Forrás - részlet Jászi Oszkár A Habsburg Monarchia felbomlása című könyvéből "A Habsburg-birodalom fokozódó bomlását és végső összeomlását elsősorban három tényező eredményezte: 1. Az egyes nemzetek folytonos erősödése, amelyek így egyre világosabban felismerték, hogy a Habsburg-birodalom átalakítása s legalább viszonylagos nemzeti függetlenségük elnyerésének hiú remény. Egyre erősödött a szétválás vagy kiválás gondolata. 2. Azoknak a környező országoknak az irredenta propagandája, melyek a Habsburg- alatt élő rokonaik csatlakozását követelték, részben szentimentális okok, részben pedig a háborús hatalmak imperialista terveinek ösztönzésére. 3. A világháború bomlasztó hatása, mely lángra lobbantotta a nemzetek közötti lappangó gyűlöletet, és lehetőséget nyújtott az elégedetlen értelmiségnek harcos diplomáciai és katonai szervezetek létrehozására a birodalom ellen. A belső ellentétek fokozatosan megbénították a Monarchia erkölcsi és gazdasági erőit." Elemzés . A Monarchia soknemzetiségű állam . A nemzetiségek mind önállóságot akarnak, de autonómiát nem kapnak, így erősödik a függetlenedés gondolata . A katonai vereségek miatt egyre kevésbé bíznak a Monarchiában (felbomlás) . A világháború során az antant kedvezményeket ígér egyes nemzetiségeknek (felbontás) Az egypártrendszer Magyarországon. A francia népfront Magyarország a II. világháború után Magyarországon mozgásteret kaptak a demokratikus erők, de a szovjet hadsereg politikai korlátozó tevékenysége miatt nem nagyot. A szovjet katonák atrocitásokkal zaklatták a civil lakosságot. Kettészakadt ország (1944 ősze) . Keleten új hatalmi szervek alakulása alulról (Nemzeti Bizottságok) . Nyugaton még dúl a Szálasi-rendszer . Földigénylő bizottságok alakulnak . Igazoló bizottságok (a háború alatt folytatott tevékenység igazolása) A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front . 1944 decemberében alakult meg Szegeden . Tagjai . Magyar Kommunista Párt . Szociáldemokrata Párt . Független Kisgazdapárt . Nemzeti Parasztpárt . Polgári Demokrata Párt . Néhány szakszervezet . Programja . Antifasiszta vonások . Fasiszta szervezetek és pártok feloszlatása . Háborús bűnösök felelősségre vonása . Fasiszta jellegű intézkedések felfüggesztése, befejezése . Szakítás Németországgal . Demokratikus vonások . Szabadságjogok biztosítása . Földreform . Államosítások . Alapvető szociális követelmények Ideiglenes Nemzetgyűlés és Kormány . 1944-ben Debrecenben alakul meg az Ideiglenes Nemzetgyűlés . Elfogadják a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front programját . Megválasztják az Ideiglenes Kormányt . Rendeletek útján kormányoz . Elnöke Dálnoki Miklós Béla vezérezredes . Három kommunista tag . Két-két szociáldemokrata és kisgazda . Egy parasztpárti . Négy pártonkívüli Népbíróság . 58 ezer ember kerül bíróság elé . Sokan börtönbe kerültek . Egyeseket kényszermunkára ítéltek, és internálótáborokba vittek . Halálra ítélnek 189 embert, köztük Bárdossyt, Imrédyt, Sztójayt és Jány Gusztávot (a II. magyar hadsereg parancsnokát) Gazdasági újjáépítés és politikai koalíció Földreform-rendelet (1945. III. 15.) . 1000 holdnál nagyobb birtokok kártalanítás nélküli felosztása . 20-30 holdas parasztgazdaságok . Lehettek 100-200 holdas paraszti birtokok, ha azt a család meg tudta művelni . Országos Földrendező Tanács alakul, élén Veres Péter . Különbséget tesznek úri birtok és parasztbirtok között . Nagy Imre a földművelésügyi miniszter . A földosztó bizottságok 5,6 millió hold földet osztottak szét 663 000 földigénylő között . Gazdasági jelentősége . Egyéni munkán alapuló kisbirtokok jönnek létre . A társadalom szerkezete átalakult . Politikai jelentősége az, hogy megteremti a demokratikus társadalom ki-alakításához szükséges feltételeket Belpolitika - pártküzdelmek . Többpártrendszer van . A pártok szervezetüket építik ki, megfogalmazzák programjukat . 1945 novemberében választások az általános titkos választójog alapján (a 20 éven felüliek szavazhattak) . Győz a Független Kisgazdapárt, koalíciós kormány alakul . A kormányfő Tildy Zoltán . 9 kisgazda miniszter . 8 kommunista (Nagy Imre belügyminiszter) . 4 szociáldemokrata . 1 parasztpárti . A kommunisták, a szociáldemokraták és a parasztpártiak megalakítják a Baloldali Blokkot . 1946. február 1-jén kikiáltják a köztársaságot . A köztársasági elnök Tildy Zoltán . A miniszterelnök Nagy Ferenc Belső nehézségek . Élelmiszerhiány (a városiak "batyuzni" járnak vidékre) . Beszolgáltatási rendszer . Virágzó feketepiac . A gazdasági irányítás a SZEB kezében van . A politikai rendőrségben túlsúlyban vannak a kommunisták (Farkas Mihály, Péter Gábor) Koalíciós válság (1946. február - március) . A szociáldemokraták és a kommunisták tevékenykedni kezdenek az FKGP ellen . Kihasználják az ellátási nehézségeket . Céljuk . Tisztogatások a Kisgazdapártban és a közigazgatásban . Perek a földreform végrehajtása során történt jogsértések orvoslására . Tüntetések Budapesten a földreform revíziója ellen . A katolikus klérus tüntetéseket szervez a köztársaság ellen . Tiltakoznak a közigazgatás megtisztítása ellen . A nehézipar államosítása ellen . A nagybankok állami felügyelete ellen . Baloldali Blokk létrejötte (1946 márciusa) . Magyar Kommunista Párt . Szociáldemokrata Párt . Nemzeti Parasztpárt . A Baloldali Blokk pártjai felveszik a harcot az FKGP jobboldali szárnya ellen . Az FKGP enged . Húsz képviselőt kizárnak a pártból . Hozzájárulnak az állami és a közigazgatási apparátus "leépítéséhez" . Megkezdődik a közalkalmazottak kategóriákba sorolása . A-lista: megmaradhat munkahelyén . B-lista: a tisztviselőt egy évre elbocsátják . C-lista: végleges elbocsátás . A Baloldali Blokkhoz tartózók immunitást élveznek . Összesen hatvanezer embert bocsátottak el . Megindul a közalkalmazottak tömeges beáramlása a Baloldali Blokk pártjaiba Infláció . 1938 óta tart . Pénzreform - a forint bevezetése (1946. augusztus 1.) . A forint létrejöttének lehetőségei . Az Egyesült Államok visszaszolgáltatta a Nemzeti Bank aranykészletét . Már megindult a termelés . Állami kiadások korlátozása . Szigorú ár- és bérszabályozás . Szovjet vezetés engedményei (egyes gépeket visszahoznak a Szovjetunióból) A fordulat hosszú éve (1947. január - 1948. október) Előzmények . Tájékoztató Iroda "átszervezése" (többi párt felszámolása) . Magyar Kommunista Párt kongresszusa . Polgári erők kiszorítása a hatalomból ("szalámi-politika") . Államosítások folytatása, felgyorsítása Politikai válság . 1946 decemberében leleplezik a Magyar Közösség-összeesküvést . Ez a leleplezés az FKGP tagjai ellen irányul, két év börtön . 1947 januárjában megfélemlítésbe kezdenek: kompromittálják az FKGP vezetőit . Nagy Ferenc (Svájcban maradt) . Eltávolítják a Parlament elnökét, Varga Bélát . Letartóztatják Kovács Bélát, a párt főtitkárát . A vezetőséget emigrációba kényszerítették Dinnyés Lajos I. kormánya (1947. május - szeptember) . Az FKGP baloldali szárnyát képviseli . Hároméves újjáépítési terv (1947-1949) . Választójogi törvény módosítása . Békeszerződés ratifikálása "Kékcédulás" választások (1947) . Kék cédulát adtak azoknak, akik nem a lakóhelyükön laknak, így egyesek többször is szavaztak a kommunistákra . Tíz párt indul . Koalíciós kormány alakul . 5 kommunista miniszter . 4-4 szociáldemokrata és kisgazda . 2 parasztpárti Dinnyés Lajos II. kormánya . A szovjet csapatok egy része elhagyta Magyarországot . Folytatódnak az államosítások . Nagybankok (1947) . Iskolák (1948) . Nyolcosztályos általános iskola . Levelező, illetve esti oktatás is . Cél az analfabetizmus teljes felszámolása . Népi Kollégiumok alakulnak . A száz főnél több munkást foglalkoztató üzemek élére munkásigazgatókat állítanak . Könyvtárak, filmgyárak, áruházak . Megszűnik a tőzsde és a Gyáriparosok Országos Szövetsége . A szociáldemokraták fúzióra lépnek az MKP-vel (1948) . Az új párt a Magyar Dolgozók Pártja . Főtitkára Rákosi Mátyás . Elnöke Szakasits Árpád . A főtitkár helyettesei Farkas Mihály, Kádár János és Marosán György Hatalomváltás (1948) . Tildy lemond, utódja Szakasits lesz . Az új miniszterelnök Dobi István . 9 MDP-s miniszter . 3 kisgazda . 2 parasztpárti . Az ellenzék a katolikus klérus . Mindszenty hercegprímás vezetésével tiltakoznak a földreform és a köztársaság ellen Az MDP mint állampárt . Utasításokat ad alárendeltjeinek . Országgyűlés . Tanácsok . Felépítése . Főtitkára Rákosi Mátyás . Titkárság (4-5 fő) . Politikai Bizottság (13-20 fő) . Központi Vezetőség (100 tag) . Szervezetei a "párt kinyújtott karjai" . Dolgozó Ifjúsági Szövetségi (DISZ, 1957-től KISZ) . Népfront (a választásokon játszott szerepet) . Nőszövetség . Szakszervezetek . A hatalom fő képviselői Gerő Ernő, Farkas Mihály és Révai József . Céljuk az ország Szovjetunióhoz hasonlóvá alakítása . Kötelező az iskolákban az orosz nyelv tanítása . A mozikban túlsúlyba kerülnek a szovjet filmek, egyre több szovjet szerzőnek jelenik meg könyve magyarul . Sajtó korlátozása . Határok hermetikus lezárása . Eszközük az ÁVH (1950-től) . Péter Gábor vezeti . "Állam az államban" . Ügynöki hálózat . Megfélemlítés A francia népfront Forrás - egy népgyűlésen elmondott eskü "Mi, az 1935. július 14-i népgyűlés képviselői és megbízottai, akiket egy és ugyanaz az akarat hajt - hogy kenyeret adjunk a dolgozóknak, munkát a fiataloknak és békét a világnak-, a szabadságot védelmező valamennyi párt és csoport nevében, a munkás- és parasztszervezetek nevében, Franciaország népe nevében ünnepélyesen esküszünk, hogy továbbra is tömör sorokban harcolunk a fasiszta egyesületek lefegyverzéséért és feloszlatásáért, a demokratikus szabadságjogok megvédésének, az általános béke megtartásának érdekében." Elemzés . Államforma: demokratikus köztársaság . Erősen érinti a gazdasági válság . Két tendencia a belpolitikában . A jobboldal felerősödése . Erőskezű kormányt akarnak alakítani . Alkotmány-módosítás . A fasizmus előtérbe kerülése . 1934, Párizsban, a Tűzkeresztesek puccskísérlete . A Daladier-kormány a munkásság segítségével leveri . 1935-ben létrejön a Népfront . Antifasiszta szövetség . Célja a fasiszta egyesületek feloszlatása, a munka mindenkori biztosítása . Több politikai erőt fog össze . Szociáldemokraták . Liberálisok . Kommunisták . Polgári radikálisok . Szakszervezetiek . 1936-ban népfrontkormány alakul Léon Blum vezetésével . A népfrontkormány intézkedései . Munkabéremelés, 5 x 8 órás munkahét . Fizetett szabadság . Hitel a parasztságnak . A német agresszió miatti külpolitikai változások miatt 1938-ban újra Daladier alakít kormányt . Daladier a fasisztaveszély elmúlta miatt Léon Blum intézkedéseit visszavonja . A népfrontkormány intézkedéseinek visszavonása miatti munkástiltakozásokat leverik . A fasizmus Franciaországban nem tud teret hódítani ----------------------- [1] Ypres a város francia neve, flamandul Ieper, németül Ypern. ----------------------- [pic] [pic]