Világválság; hatása (1929-33) I. Ált. 1. Okok 1. szabadverseny --> termelés nincs korlátozva 2. termelés üteme meghaladja fogyasztás ütemét --> túltermelés; eladhatatlan árukészletek 3. 1929. okt. 24.: New-York-i tőzsdén a részvények 40-60%-os árzuhanása ("fekete csütörtök") --> tőzsde összeomlik 4. világgazdaság és a pénzügyi világ összefonódása és ellenőrizhetetlensége hamarosan az egész tőkés világot válságba sodorja (USA Eu-ba hitelez) --> szétzilálja a békülési folyamatot, ami a világ megbékélésének reményéhez vezetett 2. A válság kibontakozása 5. bankok fizetésképtelenné válnak 6. tőkét kivonják a beruházásokból 7. fogyasztási cikkeket gyártó ipar nagy része leáll 8. nyersanyag-kitermelés nagy része is leáll 9. ipari válság mezőgazdasági válságot is eredményez --> "agrárolló": mezőgazdasági termékek ára minimumra zuhan; ipari termékeké nem annyira - később ipari árak meredekebben emelkednek --> mezőgazdaság hátrányba kerül 10. pénzügyi és kereskedelmi világ összeomlik 3. Társadalmi következmények 11. kis-, középüzemek tönkremennek 12. további tőkekoncentráció zajlik le 13. óriási munkanélküliség --> fizetőképes kereslet, piac tovább szűkül --> válság tovább mélyül 14. általános elégedetlenség --> szélsőséges politikai megnyilvánulások felerősödése 4. Védekezés 15. védekezésre próba: védővám (hazai ipar védelmében) 16. megoldás: állam beavatkozása a gazdaságba 17. szükségessé vált új gazdaságpolitika megalapozója: Keynes brit közgazdász --> munkanélküliség csak átmeneti zavar; néhány intézkedéssel fel lehet számolni. 18. Államnak be kell avatkoznia a gazdasági életbe II. Válság hatása országokra 1. USA 19. válság súlyosan érinti 20. 1933.: válság mélypontja --> Roosevelt USA-elnök --> New Deal: új gazdaságpolitika, melynek lényege a közvetlen állami beavatkozás a gazdaságba 21. cél: kereslet-kínálat egyensúlyának megteremtése 22. ország aranykivitelének megtiltása 23. új banktörvények: elnök közvetlenül beavatkozhat a pénzügyi és bankpolitikába --> hitelek kifizetését gátolja (bank nem köteles azonnal minden hitelt visszaadni) 24. ipari vállalkozások szabályozása 25. munkanélküliség --> nincs belső kereslet --> megpróbálja lekötni 26. közmunkák szervezése a munkanélküliség fölszámolására a Közmunkaügyi Hivatal irányításával, melynek célja az infrastruktúra fejlesztése --> munkanélküliség lekötése; nem fokozza túltermelést (Polgári Tartalék Hadtest) 27. szociális intézkedések (TB-rendszer) 28. mezőgazdasági termelés és fogyasztás egyensúlyának megteremtése (rögzített árak, termelési mennyiségek meghatározása; állami felvásárlás) 29. kárpótlás ellenében vetésterület és állatállomány csökkentése 30. ipar: állami iparvállalatok --> új munkahelyek; gyártulajdonosként szól bele a termelésbe 31. tisztességes verseny szabályainak létrehozása propaganda segítségével -- > termelés mennyiségének meghatározása; technikai folyamatok szabályozása; kötelező munkavédelem; javasolt kollektív szerződés; szakszervezetek támogatása; minimálbér és maximális munkaidő meghatározása 32. Kék Sas-mozgalom: amelyik vállalat betartja a tisztességes verseny feltételeit; kitűzheti emblémát 2. Anglia 33. válság erősen érinti, mert szoros gazdasági kapcsolatban áll USA-val 34. 1929-31.: munkáspárti MacDonald a min. eln. --> szigorú takarékosság; állami beavatkozás a gazdaságba 35. 1931.: munkáspárt visszahívja MacDonaldot --> szakadás a pártban: többség nem hajlandó vállalni a népszerűtlen intézkedések meghozatalát 36. 1931-35.: nemzeti koalíciós kormány --> MacDonald a konzervatívok és liberálisok élén véghezviszi a válságkezelő programot 37. 1931.: birodalom átszervezése Westminster Statutum alapján 38. - domíniumok függetlenek, de az egység gazdasági-politikai előnyei megmaradnak (preferációs vámrendszer) 39. - Brit Nemzetközösség megalakul (Anglia, Kanada, Falkland-szk; ekkor még India, D-Afrika - ők később elszakadnak) 40. - lazább államalakulat: korábban gyarmatként kezelt államoknak önkormányzat --> belső függetlenség 41. 1935-40.: konzervatív Baldwin, Chamberlain --> fenyegető német, olasz külpolitikával szemben a megbékélést, kompromisszumot keresik; hiszik, hogy szerződéseken keresztül kordában lehet tartani őket 3. Franciaország 42. gazdasági válság --> erőskezű diktatúrát kívánók tábora megerősödik 43. 1932. válság mélypontja --> polgári radikálisok győznek a választásokon; min. eln. Herriot 44. baloldali koalíció: megnemtámadási szerződés Szu-val 45. válságon nem tudnak úrrá lenni --> kormány lemond 46. egymást váltó kormányok képtelenek úrrá lenni a válságon 47. 1934.: jobboldali fasiszta jellegű puccskísérlet (Tűzkeresztesek Szövetsége) --> megbukik 48. 1935.: antifasiszta szövetség: francia népfront (Kommunista Párt, Szociáldemokrata Párt, Radikális Párt, szakszervezetek) 49. Program: - fasiszta szervezetek felszámolása - monopoltőke korlátozása - válságkezelő programok - szociális intézkedések 50. 1936.: népfront győz választásokon --> Leon Blum kormánya 51. 1936-38.: népfrontkormány szociális intézkedéseket hoz, de az állami beavatkozást a monopoltőkés gazdasági rendszerbe nem tudja megvalósítani 52. 1938.: népfronton belüli harcok miatt Leon Blum lemond --> új kormányfő: Daladier 53. 1938-40.: Daladier-kormány engedményei Hitlernek --> 1940.: Fro. gyors bukása 4. Németország 54. nehézipari ország; erősen függ USA-tól --> mélyen érinti válság 55. gazd. válság --> USA-kölcsönök elapadnak; weimari köztársaság rendszere súlyos gazdasági-politikai válságba kerül 56. - kis-, középtulajdonosok tömegesen tönkremennek 57. - parasztbirtokok elárverezése 58. - munkanélküliség 59. - általános elégedetlenség 60. - politikai káosz 61. 1931.: Népszövetség felfüggeszti jóvátétel fizetését 62. válságból csak radikális változtatások jelenthetnek kiutat --> szélsőséges pártok népszerűsége megnő; kormány meggyengül 63. folyamatosan változó kormányok nem tudják megfékezni az egyre erősödő szélsőséges erőket 64. 1919. München: NSDAP (Német Nemzetiszocialista Munkáspárt) megalakul -- > Hitler, Röhm, Göring, Goebbels, Hess 65. 1923.: müncheni sörpuccs --> 1. puccskísérlet --> sikertelen; Hitler börtönbe (Mein Kampf) 66. náci párt népszerűsége egyre nő (szociális és nemzeti demagógia) --> 1933.: Hindenburg közt. elnök a törvényeknek megfelelően Hitlert nevezi ki kancellárrá --> diktatúra kiépítése III. Magyarország 1. A válság jelentkezése 67. 1928.: agrárválság (gabonaárak zuhanása --> olcsó gabona elárasztja piacot --> belső piac nem tudja felvenni a termékmennyiséget; magyar gabona nem versenyképes) 68. 1929.: ipari válság (főleg termelőeszközöket gyártók mennek tönkre; ipari középrétegek tömeges eladósodása; termelés 52%-ra visszaesik 69. 1931.: pénzügyi és hitelválság (infláció) 2. Válság súlyos, mert: 70. mezőgazdaságban legnagyobb válság --> minden országban védővámok --> Mo. nem talál piacot --> súlyosan érinti a válság 71. bankválság --> tőkehiányos ország nem kap hitelt 72. Mo. iparcikk-importra szorul --> azok ára kevésbé csökkent 73. Mo. fizetésképtelenné válik; eladósodik --> tőke és piac kell 3. Következmények Mezőgazdaság 74. válság elhúzódik agrárolló, tőkehiány miatt (porosz utas helyett farmergazdálkodásra való áttéréshez hatalmas tőke kell) 75. nagybirtokosoknak nem érdeke a fejlesztés (munkanélküliség --> olcsó munkaerő) 76. kisbirtokosok eladósodnak --> porosz utas nagybirtokok, bankok erősödnek 77. mezőgazdaság ára 450-70%-ra zuhannak Ipar 78. teljesítőképesség 52%-kal csökken 79. leginkább termelőeszköz-gyártó ágakat érinti a válság --> hazánkban nem annyira jelentős 80. könnyűipart (textil-, bőr-, papír-) érinti legkevésbé --> nálunk ez jellemző Társadalom 81. kistulajdonosok jövedelme a minimumra csökken 82. értelmiségiek tömegesen állásukat vesztik 83. dolgozó lakosság kb. egyharmada munkanélküli 84. általános elégedetlenség Politika 85. Bethlenék eleinte: gazdasági válság kívülről jön --> később jönnek rá, hogy belső feszültség is felszínre került 86. 1931-től erőteljesebb politika kéne 87. 1931. választások: Bethlenék nyerik, de gyengülnek 88. ellenzék erősödik, de nem fog össze 89. 1931. ősze: hitelválság közvetlenül választások után Bethlen nem tudja megoldani; nem hajlandó további megszorításokra --> lemond 90. új min. eln. Károly Gyula --> feladata: népszerűtlen rendcsinálás 91. tömegmozgalmak, sztrájkok, tüntetések 92. 1931. szept.: biatorbágyi merénylet tovább fokozza feszültséget 4. Károlyi-kormány válságkezelő politikája 93. 1931.: statárium bevezetése; gyülekezési jog korlátozása 94. 1932.: KMP tagjai közül néhányat bíróság elé állítanak mint gyanúsított felbujtókat 95. Salla, Fürst kivégzése; sokan börtönbe kerülnek 96. szigorú takarékossági intézkedések a nemzetközi pénzvilág bizalmának megtartása érdekében: közalkalmazottak fizetésének csökkentése stb. 97. újabb kölcsönök 1932.: Gömbös Gyula min. eln. --> támogatói elvárják, hogy kemény kézzel vessen véget a gazdasági válságnak