USA kialakulásának folyamata és az UNIO alkotmánya Észak-Amerika Keleti partvidékén 1606-1733-ig 13 angol, a Nagy Tavak vidékétől északra, pedig francia gyarmatok alakultak ki. Ezek a gyarmatok gyorsan fejlődtek. ANGOL GYARMATOK TÁRSADALMA: Agrár jellegű. Államszervezet nem alakult ki. A népességet a kivándorlók alkották. Tőkés árutermelés alakult ki. Két eltérő fejlődés alakult ki: Északon = farmergazdálkodás. Délen = ültetvényes gazdálkodás (rabszolga munkaerőt alkalmazva). ANGLIA ÉS A GYARMATOK KAPCSOLATA: Az angolok nyersanyagforrást és felvevőpiacot láttak gyarmataikban. Akadályozták az iparosodást és a külkereskedelmet. Angol kereskedők felvásárolták a gyarmatok termékeit, így ők élvezték a monopóliumokat. Az anyaország gyámkodása egyre terhesebb lett a gyarmatoknak. Ezért 1754-ben Benjámin Franklin kezdeményezésére közös kongresszust tartottak. Ekkor még nem éleződött ki a helyzet közöttük, mivel a francia gyarmatok terjeszkedtek, és gyarmatoknak szükségük volt Anglia fegyveres erejére. A 7 éves háború (1756-63) fő hadszíntere Észak- Amerika. A franciák elvesztették gyarmataikat, megszűnt az egymásra utaltság. Viszont a háború költségeinek megtérítésére: új adókat, illetékeket vezettek be, ami tiltakozó mozgalmakhoz vezetett a gyarmatokon. A gyarmatok lakossága nem volt egységes: Voltak a - LOYALISTÁK = Angliához hűek / - PATRIÓTÁK = Hazafiak (nem volt képviseletük a parlamentben és készek voltak szembeszállni a koronával.) Az erőszaktól sem visszariadó mozgalmak hatására az angol kormány visszavonta rendeleteit, kivéve a teavámot. Az amerikaiak számára fontos volt az adózási elv. Ezért tiltakozásul 1773-ban egy angol hajó tearakományát a tengerbe szórták.("bostoni teadélután") Erre az angolok erőszakkal válaszoltak. A 13 gyarmat képviselői Philadephiába 1774-ben összeültek (első kontinentális kongresszus). Emberi jognak nyilvánították az önkényuralommal való szembeszegülést. Az uralkodó III.György lázadónak nevezte a tiltakozókat. Kitört a háború (1775-1783) a gyarmatok és az anyaország között. Újból összeült a kongresszus: a kontinentális hadsereg parancsnoka G.Washington lett. Helyi polgárok képviselőiből álló bizottságok vették át az ügyek irányítását az angol hatóságoktól. Független bíróságokat állítottak. Hadsereget toboroztak. 1776 júl. 4-én elfogadták a FÜGGETLENSÉGI NYILATKOZATOT. Franciaország az amerikaiak mellé állt. (fegyveresen és anyagilag is.). így vissza tudtak vágni Angliának. Az amerikaiak győzni tudtak az angolok felett. Az angol parlament a békekötésre kényszerült. (francia közvetítéssel). A szerződést 1783-ban, Versailles-ban írtál alá. Ebben Anglia elismerte a gyarmatok függetlenségét. Az új állam helyzete: állam adóságok, nőtt az infláció, megszakadtak a kereskedelmi kapcsolatok, politikai problémák voltak. A 13 gyarmat alkotmányos államokká alakultak át. 1781-től az államok konföderációt alkottak. A kongresszus a királyi jogköröket vette át. A konföderáció nem volt képes irányítani az államokat, ezért 1787-ben Szövetségi Alkotmányozó gyűlést hoztak össze. Kidolgozták az UNIÓ alkotmányát, ami 1789-ben lépett hatályba. Megalakult az AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK. ELSŐ ELNÖKE GEORGE WASHINGTON ALKOTMÁNYA: a hatalmi ágakat szétválasztotta: törvényhozó, végrehajtó, és a bírói hatalmat. Az államforma: elnöki típusú szövetségi köztársaság. TÖRVÉNYHOZÓ: a kongresszus gyakorolja. Szenátusból és képviselőházból áll. Minden államot 2-2 delegált szenátor képviseli (6 évre szól). A beleegyezésük kell az állami állások betöltéséhez. A képviselőket 2 évre választják. (adók bevezetése.). VÉGREHAJTÓ: elnök gyakorolja. 4 évre választják. Ő a hadsereg parancsnoka. Kinevezi a szövetségi kormányt a bírákat, és a Legfelsőbb Bíróság Elnökét. Ellenőrzi a kongresszust. Határozatait megváltoztathatja. 4 évig elmozdíthatatlan, csak bűnvádi eljárással váltható le. BÍRÓI: a Legfelsőbb Bíróság gyakorolja. Ellenőrzi az elnök, a szenátus és a kongresszus törvényes működését. Precedens jog alapján ítélkeznek.