USA fejlődése 1920-tól a gazdasági válság leküzdéséig.
A világháború után USA fejlődött a  leggyorsabban.  Ezzel  vezető  gazdasági
hatalommá  vált.  Wilson  és  a  demokrata   párt   bukása   után   az   USA
külpolitikája: elzárkózó,  befelé  forduló  politika.  Az  amerikai  vezetés
elégedetlen  volt  az  Európai  rendezéssel:  a   szenátus   megtagadta    a
versailles-i  békeszerződést,   külön   békét   kötött   Németországgal.   A
Washingtoni  konferencia  (1921-22)  célja:  a  leszerelés,  a  nagyhatalmak
együttműködése.
Az 1920-as években Amerikát már az  "üzletemberek"  országaként  emlegették.
Az ipari termelés fejlődése (futószalag) megduplázódott.  Húzóágazattá  vált
a a tartós fogyasztási cikkek és az autóipar.  Mégis  társadalmi  feszültség
alakult  ki:  sztrájkok,   bombamerényletek,   letartoztatások.   Igyekeztek
fékezni a bevándorlást. Bevezették az alkoholtilalmat, ami  kettéosztotta  a
társadalmat - a "nyirkosok" a tilalom ellenzői. -  a  "szárazak"  a  tilalom
támogatói   szembeálltak   egymással.    Megerősödött    az    alvilág,    a
szeszcsempészet és a spekulációk. A bűnözés és a  feketegazdaság  sok  pénzt
vett ki az államkasszából. Megerősödött a város  és  a  vidék  ellentéte,  a
vidéki  angolszász  és  protestáns  népesség   között,   és   a   nagyvárosi
értelmiségek  között.  A   kormányzat   magára   hagyta   a   farmereket   a
problémáival.  A  farmergazdaságok  tönkrementek,   nem   tudták   megőrizni
hagyományos   életmódjukat,   mely   szembe   állt   a    nagyvárosi    élet
életformájával. 1920 a nők választójogot kaptak, amelyet a  farmertársadalom
ellenzett. A konfliktus következménye: Déle és Dél-nyugaton  a  Ku-Klux-Klan
aktivizálódott, harcot indított a feketék a katolikusok és a  zsidók  ellen.
A farmertársadalom válsága a gazdaság összeomlásához vezetett. A csőd  1929.
okt. 25.  a spekulációk miatt  részvényárfolyamok zuhanása, ez lett a  20-as
évek fellendülésének bukása.,  és  kiváltotta  a  gazdasági  válságot,  mely
minden tőkésállamot magával húzott.
Világválság 1929-1933.  az USA ipari termelése  50  %  visszaesett.  Nőtt  a
munkanélküliség.
Kiút:  John Keynes (- a válság, válságkezelő eszközökkel  leküzdhetetlen.  A
tőkések bezárják gyáraikat, nő  a  munkanélküliség,  csökken  a  fizetőképes
fogyasztók száma.)
A válság kezeléséhez állami szerepvállalásra van  szükség,  munkahelyteremtő
állami beruházásokra, melyek nem fokozzák a piaci túlkínálatot.  Fizetőképes
keresletet teremteni munkahelyek teremtésével.
1932. Roosevelt győzött  az  elnökválasztáson.  Szükségállapotot  hirdetett,
átfogó reformokat  vezetett  be.  Keynes  dolgozta  ki  Roosevelt  gazdaság-
politikai programját.
- állami ellenőrzés alá vonta a bank-hitel és beruházási tevékenységeket,  a
termelést. Bevezették  a  munkanélküli-segélyt,  csökkentette  a  munkaidőt,
megállapította a minimálbért.
- bővült a szakszervezetek jogköre. - új szövetségi hatóságok jöttek  létre,
melyek az elnök hatalmát terjesztették ki.
Roosevelt intézkedései hozzájárultak a válságból, való kilábalásból.  De  az
igazi konjunktúra a  haditermelésre  való  áttérés,  és  a  II.  világháború
kitörése hozta meg.