I. A demokrácia kialakulása az ókori Athénban A démosz és az arisztokrácia polgárjogi harca. Démosz követelései: 1. írásos törvények 2. adósrabszolgaság eltörlése 3. törvény előtti egyenlőség 4. jogegyenlőség (iszonómia) a, vérségi elv b, vagyoni elv (timokrácia) c, területi elv i.e. 621. Drákón írásos törvénye (minden gyilkosságot ki kell vizsgálni) i.e. 594. Szólón archon - Szólóni alkotmány 1. adósrabszolgaság megszüntetése szeiszaktheia : teher lerázása 2. vagyoni beosztás hatalommal rendelkező: ötszázmérősök (pentakosziomedimnosz) 500-300 mérő: lovag (hippeisz) hopliták: 300-200 mérő: ökörfogatosok (zeugitaisz) napszámosok: 200 mérő alatt (thész) 3. népbíróság létrehozása Héliaia : 6000 fő 4. családjogi törvények pl.: sirató asszonyok számának maximalizálása megeskette az athéni népet, hogy 100 évig betartják a törvényeket Az Asztü (város - démosz) a Mezogaia (arisztokrácia) és a Parália (tengerpart - démosz) rivalizálása polgárháborús helyzetet teremtett. i.e. 560-527. Peiszisztrátosz türanisz rendszere Athénban kedvelt a nép körében intézkedései: 1. mozgóbíráskodás bevezetése 2. Pireusz megalapítása 3. Első drámai előadások (Dionüszosz kultusz) Fiai követik a trónon, akik közül Hipparkoszt (i.e. 527-514.) megölik, a perzsákkal szövetkező Hippiaszt (i.e. 514-510.) pedig elüldözik. i.e. 508. Kleisztenész reformja területi elven működött phülék létrehozása. 1 phüle 3, véletlenszerűen összesorsolt trittüszből, az Asztü, a Mezogaia és a Parália egytized részéből, állt. Minden 18 évnél idősebb, szabad, athéni férfi egyenlő jogokat élvezett Minden phüle delegál: 50 embert a Buléba (törvényelőkészítő és végrehajtó szerep) "500-ak tanácsa" 1 sztratégoszt (összesen tehát 10 hadvezér van) 36 főt a prütaneiaba (kormány) Az évet 10×36 napra és 5 ünnepnapra osztották, 1 prütaneia tagjai 36 napig voltak kormányon úgy, hogy minden nap más vezette a testületet. Az Ecclésia (népgyűlés, törvényhozó hely) létrehozása tagja minden 18 évnél idősebb, szabad, athéni férfi A cserépszavazás (osztrakiszmosz) intézményének bevezetése Az ecclésia minden tagja jogosult a szavazásra. A szavazás 6000 db után érvényes. A legtöbb "szavazatot" kapott embert 10 évig száműzik (i.e. 487. és i.e. 417. között 9 alkalommal) Az athéni demokrácia Periklész korában Periklész sztratégoszsága i.e. 455-450., 444-429. Államszervezet: Ecclészia (népgyűlés) törvényhozó hatalom (20 évnél idősebb, szabad, athéni férfiak) A 30-40 e főből átlagosan 6-6,5 e fő tart havi 3-4 gyűlést a Pnüx-dombon. Mivel a legfelsőbb bírósági tisztet is az Ecclészia töltötte be, volt rá alkalom, hogy gyakrabban hívták össze. Az Ecclésziából véletlenszerű sorsállassal választják: Bulé Prütaneia Archon (hatalmuk folyamatosan csökken) Areioszpagosz tanácsa: Árész-dombján gyülekező, arisztokratákból álló ellenőrző testület. i.e. 462-ben Ephialtész reformja nyomán szerepe megszűnt. Héliaia Az Ecclésziából kézfeltartásos szavazással megválasztják: Sztratégosz: hadvezér (összesen 10 fő) Tamiász: pénzügyi tisztviselő (Athén leggazdagabb 10 polgára) II. Julius Caesar politikai pályája és Augustus principátusa Julius Caesar (i.e. 100-44) patríciusi származású néppárti politikus. Felsége Cinna lány. i.e. 63. Pontifex maximus (főpap) lesz i.e. 60. triumvirátust alakít Crassusszal és Pompeiusszal (Pompeius: tengeri kalózok legyőzése i.e. 66. VI. Mithriadész végleges legyőzése Szíria, Palesztina elfoglalása) A triumvirátus támogatja Caesart, hogy i.e. 59-ben consul legyen. i.e. 59. Caesar consul helybenhagyja Pompeius keleti intézkedéseit Pompeius veteránjainak földet ad kiadja az akta diurnát, az első "újságot" i.e. 58-50. Galliai helytartó. harcol a gallokkal, a germánokkal, a britekkel. 8-10 jól kiképzett, hozzá hű légióra tesz szert. i.e. 53. Felbomlik a triumvirátus. Crassust Carhaenál megölik a parthusok i.e. 49. jan. 7. Caesar megkapja a senatus levelét, mely Rómába rendeli i.e. 49. jan. 10. Caesar légiói élén átlépi a Rubicont és Róma ellen vonul ("Alea iacta est!") i.e. 49. ápr. Caesar megérkezik Rómába, bevonul és átveszi a hatalmat. Pompeius 7 légiójával Görögországba menekül. i.e. 48. jún. Pharsalosnál Caesar legyőzi Pompeiust, aki Egyiptomba menekül, ahol a fáraó megöleti. i.e. 48. leég az Alexandriai Nagykönyvtár Pharnakes parthusi király Rómaellenes felkelést szít, amit Caesar 3 nap alatt lever ("Veni, vidi, vici!") Pompeius követőit Hispániában és Afrikában győzi le. Caesar Rómában életfolytig tartó diktátor, egyedüli consul, censor, tribunus és imperátor lesz. Babérkoszorút és bíborruhát hordhat. Belpolitikai reformok: Senatus létszámának felemelése 600-ról 900 főre A római jog kodifikálása 80000 veteránnak földet ad Cirkuszi mulatságok rendezése Ostia kikötőjének építése Naptárreform (Sosigenes, i.e. 46) Aranydénár kiadása i.e. 44. márc. 15. de. 11. Pompeius csarnokában köztársaságpártiak (Cassius, Marcus Brutus, Decimus Brutus) 23 tőrdöféssel megölik ("Etu mi fili Brute!") Fogadott fia, unokaöccse Octavianus (18) és Marcus Antonius szövetsége Bologna II. triumvirátus megalapítása (Octavianus, Antonius, Lepidus) Caesar gyilkosai a patricidák (apagyilkosok). A triumvirátus poscriptioja (Cicero halála) i.e. 42. Caesart istenné nyilvánítják i.e. 42. Philippi Octáviánus és Antónius legyőz Cassiust és Brutust i.e. 40. A birodalom felosztása Octavianus Nyugat Antonius Kelet Lepidus É-Afrika i.e. 37. Kleopátra házassága Antoniusszal i.e. 36. Antonius megtámadja a parthusokat Felbontják végrendeletét, melyben mindent Egyiptomra hagy. i.e. 31. Actium-hegyfoknál Octavianus és Agrippa legyőzi Antoniust i.e. 30. Antonius és Kleopátra halála. Egyiptom Octavianus magánbirtoka lesz. i.e. 29. Octavianus visszatér Rómába i.e. 27. jan. 13. lemond minden tisztségéről i.e. 27. jan. 16. A Senatus felkéri, hogy fogadja el a princeps (első polgár) címet (innentől neve: imperator caesar Augustus divi filius) principátus: burkolt formájú katonai diktatúra a köztársasági formák megtartásával tisztségek halmozása: "a diktátoron kívül mindent" néptribunus, consul, proconsul, censor, imperator, pater patriae (a haza atyja), pontifex maximus, személyekre vonatkozó ajánlási jog, törvény-előterjesztési jog Hadseregreform: 25 légió megtartása, 25 légió (300000 fő) leszerelése (földet kapnak) praetorianus testőrség létrehozása (9 cohors, germánok) Dualisztikus államszervezet kiépítése: A provinciák felosztása: Senatusi provinciák: 10, korábban elfoglalt, romanizált provincia. Élükön proconsul, propraetor. Jövedelmüket az államkincstár kezeli. Császári provinciák: 12, kevésbé romanizált provincia. A hadsereg itt állomásozik. Élükön prefectus, legatus. Jövedelmét a fiscus (császári magánkincstár) kezeli. Csak ezek jogosultak ezüst- és aranypénz verésére. Külpolitika: pax Romana, pax Augusta "háromszor viselt háborút" harcol a hispánok, az illírek, az ibériaiak, a parthusok és a germánok ellen i.e. 12-9. Pannonia elfoglalása i.sz. 9. Teutoburgnál Varus vezetésével 3 teljes légió pusztul el az Ariminius germán fejedelemmel vívott ütközetben. Külpolitikai alapelvei: 1. ne háborúzzanak 2. maradjanak a mediterraneum-on 3. ne háborúzzanak a germánokkal és a parthusokkal 4. természetes határok kialakítása és megtartása (Rajna, Duna, Eufrátesz) Öröklés: 3 feleségétől nem született fiú utód. két fiú unokája (lányától, Júliától és Agrippától) hamar meghal 3. feleségének első házasságából született fia, Tiberius lesz az örökös. i.sz.14. Nolaban meghal Végrendeletében felsorolja tetteit, megadja birodalma adatait, intézkedik a temetéséről, felosztja vagyonát. III. A feudalizmus kialakulása Nyugat-Európában és a Frank Birodalom A Nyugat-Római Birodalom bukása (i.sz. 476.) után a Kelet-Római Birodalom próbálja újra visszaszerezni az elveszett területeket (Justinianus 528- 565.). A Keleti-Gót Birodalom (főv.: Ravennan) Nagy Theodorik uralkodása (493-526) idején éli fénykorát. 568-ban az avarok kiűzik a longobárdokat a Kárpát-medencéből. A longobárd állam Pávia székhellyel a Keleti-Gót Briodalom helyén jön létre Észak- Itáliában. Egyházi állam a 6-7. sz.-ban alakul ki. (Szent Gergely pápa (590-604)) A Frank Birodalom A száli és a ripuári törzseket Chlodvig (481-511) egyesíti és megalapítja a Meroving-dinasztiát. 496-ban vagy 498-ban Rómától papokat kér, és felveszi a kereszténységet. 507. A Szász törvénykönyv (lex Salica) kiadása hódítás dél felé (Ny-Gót Birodalom, Burgundia) 6-7. sz. A frankok ereje gyengül, a birodalom darabokra esik szét. Az arabok 709-ben átkelnek a Gibraltári szoroson, 711-ben legyőzik a nyugati-gótokat. 732-ben Poitiersnál megállítja az előrenyomulást Martell Károly, aki 714- 741. között volt majordomus (udvarnagy, a hadsereg vezetője, a király utáni 2. ember) 732-1492. az arabok kiszorítása Európából, a Roconquista. Ennek köszönhetően megnő a katonaság szerepe. Hadseregreformot hajtanak végre, mely a költséges páncélos lovas sereget támogatja. A szükséges lovas kiállítására a 8. sz-ban az eddig adományozott, nem örökölhető, kötelezettség nélküli birtok (Beneficium) helyett a kötelezettség fejében (katonák kiállítása) adott, örökölhető birtokokat kezdik el adományozni. Kialakul a hűbéri lánculat a Dominus (hűbérúr, a király), a Senior (a földet kapó, de annak egy részt tovább is a adó) ill. a Vazallus (hűbéres) között. A hűbéreskü vagy felajánlás a commendatio. 741-768 Martell Károlyt fia, Kis Pippin követi, aki 751-ben a pápa beleegyezésével leváltja az utolsó Meroving királyt (aki, mint frank király, egyébként személyében szent és sérthetetlen). Ezért 754-ben Kis Pippin megsegíti a pápát a longobárdok ellen folytatott küzdelmeiben. 756-ban létrehozzák az Egyházi államot. 768-814 Nagy Károly uralkodása, a Karoling dinasztia megalapítása. Célkitűzése a Római Birodalom visszaállítása (Renovatio Imperii Romani) 771-ben meghal testvére Karlmann így ő lesz a Frank Birodalom egyedüli ura 774-ben legyőzi a Widukind vezette szlávokat, beolvasztja a Desiderius vezette longobádokat, legyőzi a bajorokat. 796-ban az avarok legyőzésével elfoglalja Pannóniát. 778. Roncesvaux-nál sikertelen kísérlet Ibéria elfoglalására. Rolandot a baszkok megölik. 800. karácsonyán III. Leo Rómában császárrá koronázza Belpolitika: Főbb tisztségek kialakítása: főpohárnok főmarsal főkamarás főétekfogó Grófságok (közig. egységek) létrehozása. Élükön gróf, helyettese az algróf Őrgrófságok létrehozása a birodalom szélső területein: Spanyol ~ , Dán ~, Pannóniai ~ Kancellária megszervezése. (Király közvetlen környezetében lévő hivatal, élén kancellár, írásbeliség művelése). Megszervezése Alkuin személyéhez fűződik Kultúra, művészetek ápolása (Karoling reneszánsz) Eginhard megírja élettörténetét (Vita Caroli Magni) 814. 72 évesen meghal; Münsterben temetik el. 814-840. egyetlen fia Jámbor Lajos követi a trónon, aki békében próbál élni. 840-843. Lajos legidősebb fia Lothár uralkodik, aki 843-ban a Verdun-i szerződésben felosztja a birodalmat: Nyugati-Frank Birodalom, II. Kopasz Károly vezetésével a 10 sz-ban kihal a dinasztia. 987-ben Capet Hugo Párizs grófja megszerzi a hatalmat és megalapítja a Capeting dinasztiát (-1328-ig) A mai Franciaország "elődje" Keleti-Frank Birodalom, II. Német Lajos vezetésével 10. sz. elején kihal a dinasztia 918-1024. Szász dinasztia 936-973. I. Nagy Ottó uralkodása, akit 962-ben XII. János pápa császárrá koronáz. A Német-Római Császárság (-1806-ig) Közbülső területek: Lotaringia, Lothár vezetésével. A legnagyobb és legerősebb. Aachen és Róma is itt található. Lothár halála után nem sokkal kihal a dinasztia, a terület darabokra esik szét. IV. A feudális magyar állam kialakulása Géza fejedelem és Szent István uralkodása idején 972-997. Géza Taksony fiaként, Árpád ükunokájaként lesz fejedelem. Felismerte, hogy a magyarság az európai népekhez alkalmazkodik, vagy azokba asszimilálódik. Békepolitikájának része a nyugati kereszténység felvétele és dinasztikus házassági kapcsolatok kiépítése. A kereszténység kérdésében a rómait támogatja az ortodoxszal szemben, ezért 972-ben küldöttséget meneszt I. Ottóhoz. Békét kötnek, és Géza jelzi, hogy térítőpapokat kér (Bruno és Pilgrim püspök). Maga Géza is megkeresztelkedik, de ugyanakkor megtartja pogány vallását is. ("Elég gazdag vagyok ahhoz, hogy két istennek áldozzam.") 973. A qeudlinurgi birodalmi gyűlésen 12 tagú magyar küldöttség vett részt. Újabb térítőpapokat hívtak. (Szt. Adalbert, Szt. Wolfgang) A dinasztikus házassági politika: A szomszédos országok uralkodó dinasztiáiból házasítja családtagjait. 996. István elveszi Gizellát II. Civakodó Henrik bajor hc. lányát Géza lányainak férjei: Vitéz Boleszláv (lengyel kir.) Radomir (bolgár hc.) Orseolo Ottó (velencei dózse) Aba Sámuel (kabar vitéz) Belpolitika: új uralkodói centrumok kiépítése: Esztergom (királyi székhely) Veszprém (királynői székhely) Székesfehérvár (István uralkodói központja) Pannonhalma (kulturális központ - alapítva 996) Az öröklés problémája: 997. Géza halála után a primogenitura (elsőszülöttség) keresztény joga szerint István, míg pogány szokás a szenioratus (a nagycsalád legidősebb tagja örökli a trónt) szerint Koppány lehet az örökös. 997. Koppány megjelenik Veszprémben, hogy a levirátus (a család legidősebb tagja nőül veszi az özvegyet, hogy a családi vagyon együtt maradjon) alapján feleségül vegye Saroltot. István Civakodó Henriktől kapott lovagok (Hont, Pázmány, Héder, Vencellin) segítségével legyőzi Veszprémnél Koppányt. Testét felnégyelteti és Esztergom, Győr, Gyulafehérvár és Veszprém váraira tűzeti. 1000. dec. 25. v. 1001. jan. 1. II. Szilveszter pápa és III. Ottó (NRCs) beleegyezésével Esztergomban az Astric által hozott koronával a mainzi orde (szertartásrend) szerint megkoronázzák Istvánt. 997-1000 fejedelem 1000-1038 király István intézkedései a hatalom megszilárdítására: riválisok behódoltatása: 1002-1003. az erdélyi gyula (István nagyapja) behódolása 1008 v. 1018. Ajtony legyőzése Az ország területének ž része királyi magánbirtok. partimonális hatalom: a földbirtok-tulajdon túlsúlyára alapozzák a hatalmat (az uralkodó a legnagyobb földbirtokos. Kiépíti az egyházszervezetet a vármegyerendszert és az udvarszervezetet Egyházszervezet: M.o.-t 10 egyházmegyére osztja (8 püspökség, 2 érsekség [Esztegom, Kalocsa]) Elrendeli, hogy 10 falu köteles egy templomot építeni kötelező templomba járni Egyháznak földet adományoz Bevezeti a dézsmát apátságokat hoz létre Vármegyerendszer Egy vármegye több várból (Civitas Catrum) és a várakhoz tartozó területekből állt. A vár élén áll a várispán. Várjobbágyok a várkatonák, a vitézek és a szolganép. A vármegye élén áll a megyésispán (comes) A királyi udvarszervezet: A vármegyén belüli királyi magánbirtok, ahol nem igazgatott a megyésispán. A magánbirtokon az udvarház (curia) állt, melyet az udvarnagy felügylet. Funkciói a királyi magánbirtok felügylelte és a "vándorló" király elszállásolása. Uralkodásának székhelyéül Székesfehérvárt jelöli ki. Gazdaság: földtulajdon lehet: királyi világi adománybirtok (király adományozza, egyenes ágon örökölhető) nemzetségi (a nagycsalád bármely tagja örökölheti) egyházi (elidegeníthetetlen) Királyi monopóliumok: vám, bányászat, adó, pénzverés első ezüstdénár verése (felirat: Stephanus Rex Civitas Regia) A Szentföldi zarándoklatokra zarándokút kiépítése (Győr-Fehérvár- Nándorfehérvár) Külpolitika: passzív, védekező győzelmei: lengyleken besenyőkön a bizánciakkal szövetségben a bolgárokon 1024 Dinasztiaváltás a NRCs-ban. A szász dinasztiát felváltó száli-frank dinasztia uralkodója II. Konrád 1031-ben hűbéri viszonyba akarja kényszeríteni Istvánt, aki azonban visszaveri II. Konrádot. 1031. szept. 2. Imre hc. halála 1031. Merénylet István ellen. Vazult vádolják, akit megvakítanak, fülébe forró ólmot öntenek. Vazul gyermekei (András, Béla, Levente) Lengyelországba menekülnek. 1038. aug. 15. István halála. Fehérváron a Bazilikában temetik el. Intelmei Imre hc.-nek: 10 pont 1-3. katolikus hitről 4-10. világi dolgok a kir. erényei 6.: A vendégek befogadása és pártolása (toleráns, liberális) 8.: A fiak kövessék az elődöket (konzervatív) Törvényei: 2 törvénykönyv (Astric írta le) legkorábbi megmaradt másolat a 12. sz.-i Admonti kódexben 35 alaptörvény 21 novella Bevezetés alapjai a bajor törvénykönyv és a zsinati határozatok engedélyezi a szabad végrendelkezést A bűnt a tálió elv szerint bünteti. A kisebb vétségek megválthatók. V. Magyarország története II. András és IV. Béla királyunk uralkodása idején 1205-35. II. András Az esztergomi érsek neheztel rá, ezért a kalocsai koronázza. Birtokadományozásokkal szilárdítja meg hatalmát. Ennek következtében a királyi magánbirtok területe folyamatosan csökken, minek következtében a terménybevétel és a kincstár kiürül. A kieső jövedelmet regálékkal pótolja. Bevezeti a Novae Institutiones-t (új rendelkezések, új berendezkedés), melyben a pénzadókra helyezi a hangsúlyt. Új adókat vezet be: rendkívüli (később állandósuló) hadiadó nyolcvanad vám a kereskedőkre királyi monopóliumok a só és nemesfémek bányászata "Kamara haszna" folyamatosan újabb pénzek verése, beváltáskor pénzverési illeték levonása, pénzrontás 1211. Erdély déli részébe, a Barcaságba beengedi a Német Lovagrendet, akik később önállósulni akarnak, ezért 1225-ben kiűzi őket az országból (Lengyelországba) 1213. Pilisszentkeresztesi merénylet II. András feleségét, Gertrudist a király halicsi hadjárata alatt a felbőszült magyar rendek (Bánk nádor, Simon, Petúr ispán) megölik. A király enyhe megtorlást alkalmaz. Csak Petúrt végezteti ki, Bánkot megfosztja nádori tisztségétől. 1214. A polgárháborút elkerülendő megkoronáztatja a 8 éves IV. Bélát. 1217/18. Kereszteshadjárat Egyiptomba, Jeruzsálembe 1222. Az Aranybulla kiadása Az Aranybulla mozgalom, a serviensek (közvetlenül a király szolgálatában álló udvari vitézek felső rétege a 11-13. sz-i. M.o.-on, a későbbi köznemesség) által kezdeményezett mozgalom (amit a várjobbágyok is támogatnak) azt akarja, hogy a kir. foglalja törvénybe a szerviensi kiváltságokat és szabadságjogokat. A földbirtok-adományozások következtében megnőtt az esély arra, hogy a servienseknek fel kell cserélniük a királytól való lazább függést a földesúrtól való szigorúbb, szorosabb függésbe. 31 tc. Serviensekre vonatkozók: fehérvári törvénynapok augusztusban nemest csak királyi szolgabíró ítélhet el, megyés ispán nem adómentesség a nemesekre szabad végrendelkezés (kötelező a terményben fizetett leánynegyed) nemesek csak honvédő háborúban kötelesek hadba vonulni (véradó) magántulajdon védelme Várjobbágyok: apróbb kiváltságok Egyház: érdekeit sértő (sókereskedelemi jog korlátozása) Általános rendelkezések: Idegenek méltósághoz jutása csak az ország tanácsának beleegyezésével egész megyét nem lehet elajándékozni izmaeliták és zsidók nem kaphatnak nemesi jogot tisztséghalmozás elleni tc. Ellenállási záradék: bevezető: hova vigyék a hét példányt (pápa, érsekek, király, nádor) minden hűtlenség, szégyen vallása nélkül ellenállhatnak és ellentmondhatnak a királynak (Ius resistendi et contradicendi) A pápa (IX. Gergely) közbelép az egyház védelmében, ezért 1231-ben kiadják a II. Aranybullát, amiben II. András visszavonja az egyház érdekeit sértő tc.-ket, egyházat támogatókat hoz: hiteles helyek felállítása (jogügyleteket írásba foglaló egyházi intézmény a káptalanokban. Amennyiben a király megsérti a törvényeket az esztergomi érsek először megfenyíti, majd kiközösíti. 1232. II. Andrást az esztergomi érsek kiközösíti. 1233. A Beregi Egyezményben II. András visszakozik és ígéretet tesz a II. Aranybulla betartására. 1224. Andreanum II. András kiváltságlevele az erdélyi szászoknak 1231. Meghal lánya, Erzsébet, akit Thüringiában oly tisztelet övezett, hogy 1235-ben szenté avatják. 1232. Kehidai oklevél, a zalai serviensek kiváltságlevele. Az igazságszolgáltatás átkerülése a szolgabírák kezébe. A királyi vármegye átalakul nemesi vármegyévé. Külpolitika: Halicsi hadjárat, kudarccal. 1235-1270. IV. Béla Uralkodása három fő szakaszra különíthető el: 1 szakasz: 1235-41. Serviensek, földesurak befolyásának visszaszorítása, birtokvisszaszerzés politikája tekintélyelvű politika 1237. domonkos missziók (Júliánus 1235-36.) útján megérkezik a tatárok híre IV. Béla a pápára, a NRCs-ra, az osztrák babenbergekre és halicsra sem számíthat, ezért behívja a kunokat (1223-ban a Kalka folyónál és 1238- ban már vereséget szenvedtek a tatároktól) 1239-ben érkeznek meg Kötöny vezetésével az Alföldre 2. szakasz: 1241-42. 1241. márc. Batu kán vezetésével három irányból (ÉK: Bajdár; Verecke: Batu; DK: Kadán) betörnek a tatárok M.o.-ra Dénes nádor erődrendszerét elsöprik a vereckei hágóban A magyar sereg Batu "seregtestével" akar megküzdeni Muhi pusztáján 1241. ápr. 11-12. Katasztrofális vereség (tízezernél több halott a 20-25 e-ből) IV. Béla nagynehezen II. Harcias Frigyeshez menekül, aki fogságba veti Hainburg várába. IV. Béla innen megszökik és Dalmáciába menekül. 1242. A tatárok átkelnek a Dunán IV. Béla Dalmáciából Trau szigetére menekül 1242. márc. A tatárok kivonulnak az országból Az ország pusztulását Rogerius a Carmen Miserabile-ben írja le 3. szakasz: 1242-70. II. honalapítás megerősíti az országot birtokadományozás, várépítés politikája urbanizáció betelepítések 1246. Kunok 1247. Johanniták németek északi országrész románok Erdélybe 1251. Zsidó privilégium kiváltságok a kereskedelemre és az iparűzésre 1267. III. Aranybula serviensek első említése nobilisként nemesi kiváltságok megerősítése megyénként 2-3 nemesnek kötelező részvétele a fehérvári törvénynapokon királyi vármegye átalakítása nemesi vármegyévé főispán (király jelöli ki, formális szerep) alispán (nemesek választják, hatalom gyakorlása) szolgabíró Külpolitika: szövetség Halicssal 1246. Kihal a Babenberg din., a trónért folyó csatát elveszti II. Premysl Ottokárral szemben 1261. Kibékülnek, szövetséget kötnek (Árpádházi Kunigunda lesz II. Ottokár felesége) 1270. halála. VI. A Magyar Királyság bel- és külpolitikája Anjou Károly Róbert és Nagy Lajos uralkodása idején 1301-08. Az árpád és anjou házak közti interregnum 1301. Károly Róbert először érkezik M.o.-ra. Támogatói, a pápa, itáliai és horvátországi főurak, ideiglenes koronával megkoronázzák. Ezután elhagyja az országot. 1307. Ismét M.o-ra érkezik. Elfoglalja Budát. 1308. Gentilis pápai követ M.o. törvényes királyának fogadja el 1309. 2. koronázás ideiglenes koronával 1310. 3. koronázás, hivatalos 1308-42. Anjou Károly Róbert uralkodása Hatalom megszilárdítása: 1312. jún. 15. A rozgonyi csatában legyőzi az Abák és a Csákok seregét (a mérleg nyelvét Kassa város polgárai billentették Károly Róbert oldalára) 1321. Csák Máté halála: Károly Róbert az ország egész területének teljhatalmú ura 1322. Székhelyét Visegrádra helyezi Támogatói magas tisztségekbe jutnak. A homo novusok (új emberek): Cillei Garai Köcski Lackfi Bebek Nekcsi családok 1326. Megalapítja az első magyar lovagrendet (Szent György lovagjainak rendje) Hadseregreformot hajt végre: banderiális hadrend bevezetése (adott címerrel, zászlóval hadba vonuló kat. egység) királyi, főúri, egyházi, megyei bandériumok (30-40 - 1-2000 fő) hadsereg részei: bandériumok segédhadak (székelyek, kunok) zsoldosok (100 - 1-2000 fő) nemesi felkelés (insrrectio) Gazdaságpolitika: Novae Institutiones:: a terménybevételekkel szemben a regálé jövedelmekre helyezi a hangsúlyt. Nekcsei Demeter tárnokmester gazdasági intézkedései: A nemesek érdekelté tételével a bányákat társaságoknak adja ki. A bányászok adója az urbura, mely aranynál 0,1-e, míg ezüstnél ?-a a kitermelt nemesfémnek (az urbura harmada a földesurat illeti meg). A pénzverés monopóliuma királyi kiváltság marad, ahol a beszolgáltatott nemesfém 35-40%-át levonják. Az intézkedésekkel 1326. táján lehetővé válik az értékálló forint verése. Kapuadó bevezetése. Minden jobbágyportának, ahol egy megrakott szénásszekér befér évi 13 ezüstdénár adót kellett fizetnie. városok adója: tudatos urbanizációs politika, sz. kir. városok, bányavárosok létrehozása (évi egyösszegű adó) az egyházi tized harmadát a király magának szedi be. vámok növelése (egy harmincad Ny-felé, egy huszad K-felé) Külpolitika: békés, stabilizáló 1335. Visegrádi királytalálkozó III. Kázmér (lengyel) I. János (cseh) szász hc.-ek sziléziai hc.-ek Német lovagrend nagymestere Okok: Bécs árumegállító joga miatt új kereskedelmi utak kiépítése lengyel trón örökösödése 1339. lengyel-magyar örökösödési szerződés (ha III. Kázmér fiú utód nélkül halna meg, a trónt Károly Róbert fiúgyermekei öröklik. 1330. A havasalföldi hadjáratban Basarab vajdától elszenvedett katasztrofális vereség. 1330. Zách Felicián sikertelen merénylete, miután a Zách család kiírtatik. Trónutódlás: Idősebb fiát, Lajost a magyar, míg fiatalabbikat, Endrét a nápolyi trónra szánja. 1342-1382. I. Nagy Lajos Külpolitika: 1345. Öccsét, Endrét meggyilkolják Aversaban 1347-48., 1350-52. büntetőhadjáratok, Nápoly elfoglalása. A sereg kivonulása után azonban elveszti a nápolyi trónt. Nyugat: passzív Lengyelországgal szemben baráti politika. Többszöri segítség III. Kázmérnak a litvánok ellen folytatott háborúban. 1370-82. lengyel-magyar perszonálunió. Erzsébet (Lajos anyja lesz a lengyel helytartó) Lajos új központja Diósgyőr, ezzel a magyar és a lengyelek ellenszenvét is kivívja. Jelentős háborúk a litvánok ellen 1345. Tatár támadás visszaverése, Moldva elfoglalása (ütközőállamnak) 1370-es években két ütközet a törökkel Harc Velencével Dalmácia birtoklásáért. 1358. Zárai béke: Velence elismeri Dalmácia M.o.-hoz való tartozását. (Zára ostrománál dördült el az első magyar ágyú) 1381. Torinói béke: Velence Ismét lemond Dalmáciáról Belpolitika: békés, törvénykező 1351. nov.-dec. Buda törvénykönyv kiadása bevezető: megerősíti II. András aranybulláját a szabad végrendelkezés kivételével. Bevezeti az ősiség az Aviticitas fogalmát (a föld elidegeníthetetlen, csak meghatározott rend szerint örökölhető) kilenced bevezetés (jobbágy terményének kilencedik tizedét a földesúrnak adja) Una aedemque libertas: "egy és ugyanazon nemesség szabadságelvének kimondása", minden nemes ugyanolyan jogokkal rendelkezik (a horvát, szlavón, dalmát és erdélyi nemesek is.) 1367. Pécsi egyetem alapítása 1382. halála Trónutódlási problémák: nem volt fia, három lány közül a legidősebb már meghalt. Hedvig 1384-től Lengyelország királynője. 1386-ban feleségül megy a litván Jagelló Ulászlóhoz, így egyesítve a két államot. a lengyelek szentként tisztelik. Mária 1382-85. magyar király. 1385-ben feleségül megy Luxemburgi Zsigmondhoz, aki kénytelen II. Károly 1385. dec. 31-től 1386. febr. 11-ig tartó 39 napos uralkodás alatt elhagyni az országot. 1387-ben visszatér, 1387-1437. Luxemburgi Zsigmond uralkodása VII. A Hunyadiak szerepe történelmünkben. Hunyadi Mátyás rendi központosított államának bel- és külpolitikája 1409. Serba fia Vajk (Hunyadi János apja) megkapja Hunyad várát. 1407-1456. Hunyadi János származása bizonytalan: a, román b, szerb c, régi római család sarja d, Zsigmond törvénytelen gyermeke "nevei": Oláh János Szibinyányi Jank Ugrin Jankó itáliai, huszita harcokban való részvétel jól képzett, óriás termetű leggazdagabb földesúr (4 m holdas birtok) erdélyi vajda, temesi bán, szörényi bán, Nándorfehérvár főkapitánya 1438-1441. Erdélyi harcok Ali béggel 1442. Gyulafehérvári győzelem Mezid bégen 1443. okt. - 1444. jan. Téli hadjárat, cél: a török kiűzése a Balkánról 35000 fős sereg (magyarok, Hunyadi zsoldosai, lengyelek, horvátok, szerbek, bizánciak, velenceiek, genovaiak) folyamatos győzelmekkel Szófiáig jut 1444. jún. Drinápolyi béke II. Muráddal Hunyadi tovább harcol, szövetségesei már nem támogatják 1444. nov. 10. Várnai csatavesztés, I. Ulászló halála 1445. Orszgy. Pesten. Országtanácsot választanak király helyett. 7 főkapitányságra osztják az országot (Hunyadi a déli főkapitány) 1446. Orszgy. Pesten. Eltörlik a főkapitányok hatalmát. Hunyadi kormányzó (qubernator, megkoronázott király jogkörével bíró személy) lesz, míg V. László fel nem nő. 1448. II. rigómezei ütközet, katasztrofális vereség 1453. V. László nagykorúsítása (gyengekezű, befolyásolható uralkodó) 1456. júl. II. Mohamed (1451-1481) támadása Nándorfehérvár ellen 200 hajóval és 150 e emberrel. A várat 7000 fő védi. Hunyadi felmentő seregével áttöri az ostromzárat és segítséget nyújt. 1456. júl. 21-22. A nagy ostrommal sem tudta a török elfoglalni a várat, a várvédők diadala. 1456. aug. pestisjárvány, Hunyadi halála 1456. okt. Kapisztrán halála Hunyadi halála után két bárói liga rivalizálása: Újlaki Miklós- Garai László liga kontra Hunyadi (Mátyás, László)-Vitéz János- Szilágyi Mihály 1456. nov. Cillei Henrik lesz M.o. főkapitánya. Hunyadi László megöleti. 1456. dec. Temesvári találkozó a király és Hunyadi László között. Hunyadi László lesz a főkapitány, a király ígéretet tesz arra, hogy Cillei halálát nem bosszulja meg. 1457. márc. Budán V. László elfogatja a Hunyadiakat. Lászlót kivégzik, Mátyást Prágában bebörtönzik. 1457. V. László meghal pestisben 1458. Szegedi egyezmény (szilágyi és az Újlaki-Garai liga között): Mindannyian támogatják Mátyás királlyá választását. Nagykorúságáig Szilágyi lesz a kormányzó. 1458. jan. 24. Mátyást a befagyott Duna jegén királlyá választják. 1458-1490. I. Mátyás 15 évesen kerül trónra 1463. Bécsújhelyi béke III. Frigyessel. Békét kötnek, Mátyás visszakapja a koronát (1464. koronázás), fiú utód nélkül a korona a Habsburgokra száll. Belpolitika: abszolút királyi hatalom megteremtése polgárság és köznemesség támogatása Gazdaságpolitika: füstpénz bevezetése (jobbágyadó, 20 dénár / év / kémény (ház)) subsidium: rendkívüli, később állandósuló hadiadó bevezetése eddigi adófajtákkal együtt évi jövedelme 500e - 1m aFt.-ra emelkedett. Bürokrácia: kancellári létrehozása (élén: Vitéz János) kincstartóság létrehozása (élén: Ernuszt János) a király személyes jelenléti bíróságának felállítása (legfelsőbb bíróság) Hadsereg: a korábbi hadrend megmarad Feketesereg létrehozása 15-20 e zsoldos Feketesereg parancsnokai (Hag Ferenc, Hauquwitz János, Kinizsi Pál, Báthori István, Magyar Balázs) 1471. Főurak sikertelen királyellenes összeesküvése (vez.: Vitéz János, Jannus Pannonius) Külpolitika: A törökkel szemben passzív, nyugatra aktív, támadó politika. NRCs akar lenni, hogy ki tudja űzni a törököt a Balkánról. Bosznia területén lezajlott csaták: 1463. Jajca 1464. Szrebernyik 1476. Sabác ill. 1479. Kenyérmező (Erdély) 1483. Béke Mátyás és II. Bajezid között 1471. Podjebrád György halála után konfliktus Mátyás és Jagelló Ulászló között a trónért. 1479. Olmützi béke: Csehország megosztása: Mátyás: Szilézia, Morvaország Ulászló: Csehország választófejedelem Ulászló lesz. 1477-1487. Háború Bécsért 1485. Bécs elfoglalása 1487. Bécsújhely elfoglalása M.o. fővárosát Bécsbe teszi át 1490. ápr. 6. Bécsben, valószínűleg betegségben hal meg. Trónutódlás: Törvénytelen fia Korvin János (anyja Edelpeck Borbála), rajta kívül nincsen gyermeke. 1490. júl. A rákosi orszgy.-en Jagelló Ulászlót választják királlyá Kultúra: hatalmas könyvtár (kb. 1000 kódex) Buda Európa kult. központjává válik történetírás: Antonio Bonfini, Galeotto Marcio, Ransanus és Túróczy János (1488. Túróczy krónika) 1473. Hess András könyvnyomtatás 1467. Pozsonyi egyetem alapítása (pár év után megszűnik) VIII. A nagy földrajzi felfedezések története és gazdasági, társadalmi hatása Európában A nagy földrajzi felfedezések előzményei: gardasági ok: A törökök és az arabok akadályozzák Európa és Ázsia közti kereskedelmet (fűszer, luxuscikkek, nemesfém, drágakő) ideológiai ok: kereszténység terjesztése technikai felfedezések: karavella (20m / 7m) és Noa (27m / 8m) kifejlesztése, iránytű felfedezése, térképek tökéletesedése, pontosabb navigációs eszközök 15. sz. Tengerész Henrik portugál hc. Sarges-ben tengerészkiképző iskolát nyit A felfedezések első hullámát a portugálok képviselik: 1471. Egyenlítő elérése 1487. Bartolomeo Diaz: Jóreménység-fok felfedezése 1498. Vasco de Gama eljut Indiába A második hullámot a spanyolok jelentik: 1479. Kasztíliai Izabella és Aragóniai Ferdinánd házassága 1492. A Reconqiusta befejezése, Granada elfoglalása 1492. aug. 3. Kolumbusz Kristóf (1451-1506) Palos kikötőjéből elindul nyugatra (Pinta Nińa, Santa Maria) 1492. okt. 12. kikötnek San Salvadoron (Bahama szigetcsoport) 1504-ig Kolumbusz összesen 4 utat tesz meg Amerika nevét Amerigo Vespucciról kapja aki 1499-1507 között többször járt az Újvilágban 1519-1522. Magellán körbehajózza a Földet (5 hajóból és 300 emberből 1 hajó és 18 ember marad, Magellán 1521-ben hal meg) 1577-80. Francis Drake is körbehajózza a Földet A felfedezések ellentétet szítottak Spanyolország és Portugália között. Ennek feloldására 1498-ban VI. Sándor pápa a tordesillas-i szerződésben kettéosztja a világot. A demarkációs vonal a Zöldfoki-szigetektől nyugatra 370 mérföldre húzódott. Latin-Amerika erőszakos gyarmatosítását a conquistadorok végzik. A munkát nem bíró indiánok 80-90%-át kiirtják. 1519-21. Herman Cortez leigázza az Azték birodalmat. (1520. II. Montezuma elleni összeesküvés, az uralkodó halála. 1521 Tenotithlán elfoglalása. 1522. Mexikóváros megalapítása.) 1531-33. Francisco Pizzaro El Dorado keresése közben megdönti az inkák birodalmát. (Atahualpa megégettetése, 1533 Cuzco elfoglalása, 1535. Lima alapítása) A földrajzi felfedezések hatása: Új növények megjelenése: kukorica, dohány, burgonya, paprika, paradicsom, napraforgó, ananász, tök, gyapot, kinin, kaucsuk, kakaó, vanília Kitágul a világ, világkereskedelem megjelenése, atlanti partvidék gazdasági fellendülése (Antwerpen, Amsterdam, London, Lisszabon, Sevilla) Európa végleg kettéválik a nyugati fejlett és a keleti lemaradó részre. A nemesfémek beáramlása következtében értékvesztés következik be. Árforradalom tör ki. Felgyorsul az urbanizáció. Amerika - Európa - Afrika kereskedelmi háromszög kialakulása Megjelenik a tőkés és a bérmunkás, beindul az eredeti tőkefelhalmozás (a parasztok és kézművesek megfosztása a létfenntartásukhoz szükséges eszközöktől, majd ezen javak egy kézbe való összpontosítása. A manufaktúrák virágzása IX. A középkori magyar állam bukása, az ország három részre szakadása 1490. júl. A rákosi országgyűlésen Jagelló Ulászlót választják a trónra 1490-1516 II. Jagelló Ulászló uralkodása - a főnemesség által támogatott Báthori István és a köznemesség által támogatott Szapolyai János rivalizálása - a kincstár bevételei megszűnnek - a zsoldoshadsereg megszűntetése 1505. "Rákosi végzés": Ulászló törvényes utód nélküli halálakor csak nemzeti királyt választanak 1506. Jagelló-Habsburg családi szerződés, dinasztikus házasságkötések 1514. Dózsa György féle parasztfelkelés 1514. ápr. 4. X. Leó bullájának megérkezése több tízezer paraszt gyülekezik Rákos mezején 1514. júliusára a Nagylaknál, Apátfalvánál győztes Temesvárt elfoglaló parasztsereget Szapolyai Temesvárnál legyőzi. 1514. július 20. Dózsa György halála 1514. október 18. Rákosi országgyűlésen elfogadják az örökös röghözkötést és a Werbőczy féle Tripartitumot 1516-26. II. Lajos magyar király uralkodása 1520-66. I. Törvényhozó Nagy Szulejmán uralkodása. Célja Európa elfoglalása (M.o. az első cél) 1521-24. I. végvárvonal összeomlása 1521. aug. 29. Nándorfehérvár elfoglalása 1521. Zimony és Sabác elfoglalása 1524. Szörény eleste 1525. A török diplomácia békét köt korábbi ellenségeivel (lengyelek, perzsák). Teljes erejével M.o. ellen fordul. 1526. ápr. Török had elindul Isztambulból 1526. júl. átkel a Száván, elfoglalja Péterváradot 1526. aug. Dráván való átkelés, Eszék elfoglalása (II. végvárvonal összeomlása) 1526. aug. 29. du. 4-6 Mohács Insurrectio (25 e fő, főv.: Tomori Pál kalocsai érsek) - 75-80 e török katasztrofális, 15000 fős veszteség (király, 2 érsek, 5 püspök, 28 főúr) 1526. szept. közepe Buda elfoglalása 1526. okt. Törökök kivonulnak az országból, csak a Szörémséget szállják meg 1526. nov. 10. Székesfehérváron a nyitrai püspök megkoronázza Szapolyai Jánost 1526-40. I János, az utolsó nemzeti király uralkodása 1526. dec. 17. Pozsonyban Báthory István nádor vezetésével I. Ferdinándot koronázzák királlyá 1526-64. I. Ferdinánd uralkodása 1526-40. Kettős királyság kora, a két király egymással küzd, ezért legyengül az ország 1527. I. Ferdinánd legyőzi Szapolyait, elfoglalja Budát, megszerzi a koronát és 1527. nov. 3-án Székesfehérvárott "szabályos" keretek között megkoronázzák I. Ferdinándot. Szapolyai Lengyelországba menekül, folytatja a harcot, hozzá csatlakozik Frater György pálos rendi szerzetes. 1527. Szapolyai követe a törökhöz (Hieronimus Laski). Segítséget kér. 1529. Török hadjárat Bécsért 1529. aug. 17. Szapolyai kézcsókra vonul I. Szulejmán elé Buda visszafoglalása Bécs sikertelen ostroma 1532. aug. újabb támadás, Kőszeg ostroma (formális győzelem, Jurisics Miklós a törökök elvonulása fejében tűzi ki a félholdas zászlót). Az ostrom alatt Bécsújhelyen 90 e fős nemzetközi sereg állomásozik, ami azonban nem vonul a vár felmentésére. 1538. Váradi béke I. Ferdinánd és I. János között a Status Quo fenntartásával. (fegyverszünet, elismerik egymás területeit, török elleni védszövetség, Szapolyai után a trónt a Habsburgok öröklik; a békét titokban akarják tartani) 1539. A Habsburgok elárulják a békét Isztambulban 1539. Szapolyai felségül veszi Zsigmond lengyel király lányát, Izabellát 1540. július. Izabella fia, János Zsigmond megszületik. Rá 10 napra meghal Szapolyai. Fráter Györgyöt és Török Bálintot nevezik ki gyámnak. János Zsigmond lesz "Magyarország választott királya" 1541. Habsburg támadás Buda elfoglalásáért, Fráter György behívja a törököket 1541. aug. 29. A törökök kardcsapás nélkül elfoglalják a várat Az ország három részre szakadása: Dunántúl és Felvidék : Habsburg Kelet-M.o. (Tiszántúl, Erdély, Temesköz): Fráter György (János Zsigmond) Középső rész : török megszállás alatt 1541. dec. Gyalui egyezmény I. Ferdinánd és Fráter György között a szent korona átadásáról 1542. 65 ezer fős Habsburg sereg indul Buda felszabadítására. A támadás sikertelen. 1543-44. újabb török támadás. Buda körüli (Vác, Esztergom) és Dunántúli (Fehérvár) területszerzés. 1552. Több mint 100 e fős török sereg beveszi Drégelyt, Temesvárt, Szolnokot, de Eger nem esik el. 1566. Szigetvár ostroma 1568. Drinápolyi béke I. Miksa és II. Szelim között. Lezárja a török hódítás első szakaszát. Kelet-Magyarország: 1551. Lemondatják János Zsigmondot Castalo hadvezér megpróbálja egyesíteni az északi és a keleti országrészt. Fráter Györggyel bérgyilkos végez alvinci kastélyában. 1556. János Zsigmond török segítséggel visszatér. 1570. aug. 16. Speyeri szerződés János Zsigmond és I. Miksa között. Erdély közjogi helyzetének rendezése. János Zsigmond lemond a királyi címről, felveszi az erdélyi fejedelmi címet. Az Erdélyi Fejedelemség létrejötte. Erdélyi Fejedelemség: 100 e km2 területű, 1 m-os népességű, etnikailag és vallásilag is megosztott terület, mely önálló bel- és a törökötől függő külpolitikával rendelkezik. Török hódoltsági terület: közigazgatási egységek létrehozása (nahie > szandzsák > vilajet) a hódoltság 145 éve alatt 99 budai basa volt tisztségviselők: defendár (pénzügyek), kádi (bíró), mufti (vallási vezető) A meghódított földterület a szultáné, melyből szolgálai adománybirtokokat és magánbirtokokat adományoz. Az adókat a szultánnak (tized, fejadó), és a "földesúrnak" (kapuadó, tized, robot) fizetik. A hódoltsági területeken a vallási tolerancia jellemző. Királyi-Magyarország Korányszékek létrehozás Pozsony központtal. Helytartótanács, kancellária (bürokrácia és írásbeliség) és a magyar kamara (pénzügyek) létrehozása. Udvari haditanács létrehozása M.o. védelmének megszervezésére. Főkapitányságok létrehozása (6). A végvári katonákból kialakul a kb. 20 e főt számláló vitézi rend. A védelem finanszírozására a NRCs.-tól vesznek fel kölcsönt ("Türken Hilfe") A terület lakossága kb. 3 m fő, folyamatosan csökken. Az agrárium konjunktúrája miatt az ipar visszafejlődik, kialakul az újfeudalizmus, a második jobbágyság (röghözkötés, robot növelése, majorság kiszélesítése). X. Erdély aranykora Bethlen Gábor és I. Rákóczi György fejedelem uralkodása idején 1606. dec. Kassán meghal Bocskai István. Végrendeletében az Erdélyi Fejedelemség szükségességére hívja fel figyelmet, addig míg a magyar király nem magyar nemzetiségű. Azonban, amint magyar lesz a király, Erdélynek egyesülnie kell M.o.-gal. 1607-08. Rákóczi Zsigmond lesz a fejedelem. Mivel nélkülözni akarja a hajdúkat, azok megbuktatják. 1608-13. Báthori Gábor fejedelemsége Erdélyt romlásba dönti. Elfoglalja a szászok fővárosát Nagyszebent, konfrontálódik a Habsburgokkal és a havasalföldi románok ellen intézett, engedély nélküli, támadás miatt a törökökkel is. Az ezt követő török támadás ideje alatt Bethlen Gábor, Báthori jobb keze átszökik a törökhöz. 1613. A hajdúk megölik Báthorit. 1613-29. Bethlen Gábor fejedelemsége célja: Erdély pozíciójának megszilárdítása Erdély területének növelése M.o. egyesítése (először ÉNy, majd közép) hatalom megszilárdítása: az erdélyi rendekkel elfogadtatja uralmát nem megválasztott, hanem kinevezett fejedelem (török segítséggel jutott a trónra) béke a szászokkal (Nagyszeben visszaadása) Habsburg viszony rendezése 1615. Nagyszombati egyezmény II. Mátyás (NRCs) és Bethlen között Erdély függetlenségének elismerése Bethlen nem harcol a Habsburgok ellen 1616. Lippa várának átadása árán a török kivonul A fejedelmi abszolutizmus kiépítése: Gazdaságpolitika: Iparfejlesztés: céhek alapítása, mesteremberek behívása bányászat fejlesztése (arany, ezüst, vas, higany, só, réz) külkereskedelem állami monopolizálása (ásványkincsek, szarvasmarha, ló, méz, viasz, bőr) állami földbirtokok: birtokvisszaszerzés politikája (aki nem tudta igazolni tulajdonát, attól visszavette) Erdély éves bevétele 0,5 m arany Centralizáció: függetleníti magát a rendektől (nem hív össze országgyűlést) familiárisaira (rokonaira) épít: általában nem szakképzettek, de megbízhatók állandó hadsereg fenntartása: több 10 e fő (hajdúk, székelyek) vallási tolerancia kancellárja Péchi Simon Külpolitika: A harmincéves háború keretében hadjáratok a Habsburgok ellen (1619-21, 1623, 1626) 1619. szept. indul meg. Sikerek: Kassa, Pozsony bevétele, Bécs fenyegetése 1620. jan. Pozsony: M.o. Fejedelmévé választják Bethlent. 1620. aug. Besztercebánya: M.o. királyává választják (nincs koronázás) 1620. szept. Lakompaknál győznek a Habsburgok 1621. dec. Nikolsburgi béke II. Ferdinánd és Bethlen között Bethlen lemond a királyi címéről, kivonul a felvidékről, birodalmi hc-i címet kap az 1606-os bécsi béke és az 1608-as országgyűlés megerősítése (vallásszabadság, orszgy. összehívása, fiskális perek beszüntetése, Erdély függetlenségének elismerése, hajdúk kollektív nemességének elismerése) 7 vármegyét kap Bethlen élete végéig (Szabolcs, Szatmár, Bereg, Borsod, Abaúj, Zemplén, Ugocsa) Feleségei: Károlyi Zsuzsanna (1622-ig) Brandenburgi Katalin (1626-29) a brandenburgi válsztófejedelem lánya rokonság a svéd királlyal (II. Gusztáv) a trónt a törvény szerint ő örökli Kultúra: mind a nyugati (reneszánsz építészet, balett, operaelőadások), mind a keleti (csizmaviselés, kávézás, szőnyegek) kultúrkörök hatása 1622. Gyulafehérvári akadémia megalapítása (hamar elhal a képzés) 1629. nov. 15. Bethlen halála Gyulafehérváron 1629-30. Brandenburgi Katalin uralkodása. A rendek nem fogadják el, lemondatják 1630-48. I. Rákóczi György fejedelemsége "Bibliás őrálló fejedelem" Külpolitika: egyetlen jelentősebb lépés: 1643. svédekkel szövetségben megtámadja a Habsburgokat 1644. nagy sikerek, de a törökök megfenyegetik, ha nem vonul vissza, megtámadják 1645. Linzi béke I. Rákóczi György és III. Ferdinánd (1637-1657) 7 ÉK-i vármegyét visszakapja Rákóczi György 1606 és 1608 újbóli elismerése 1648. II. Rákóczi György lesz a fejedelem. Romlásba dönti Erdélyt. XI. A II. Rákóczi Ferenc által vezetett szabadságharc kitörésének előzményei, a szabadságharc bel- és külpolitikája ill. hadtörténete Előzmények: 1676-1735. II. Rákóczi Ferenc apja I. Rákóczi Ferenc anyja: Zrínyi Ilona nevelőapja: Thököly Imre a Rákócziak M.o. legnagyobb földbirtokosai 1685. Thökölyt elfogják a törökök 1685. Zrínyi Ilona Munkácsra viszi gyermekeit 1688. Zrínyi Ilona Nicomediába megy Thökölyvel. A gyermekek gyámja Kolonich Lipót jezsuita pap lesz . Csehországban és Bécsben nevelkednek, próbálkoznak elnémetesítésükkel 1694. II. Rákóczi Ferenc házasságot köt Sarolta Amália hesseni hercegnővel (német hc. lesz) Kinevezik Sáros megye főispánjává 1697. Hegyaljai Habsburg-ellenes felkelés vezetői: Esze Tamás, Kis Albert, Szalontai György cél: Habsburgok kiűzése A felkelést Károlyi Sándor Szatmár megye főispánja leveri. Rákóczi elzárkózik a parasztfelkeléstől, de barátja Bercsényi Miklós (Ungvár vm. főispánja) hatására levelet ír XIV. Lajosnak, amiben segítséget kér (nem katonait) A levelet elfogják, és a terhelő bizonyítékok hatására 1700-ban Bécsújhelyen bebörtönzik Rákóczit 1701. Felesége segítségével megszökik. A lengyelországi Brezán várába menekül. 1701-14. Spanyol örökösödési háború a Habsburgok és a Bourbonok között A kedvező külpolitikai helyzet ismét egy felkelés megindításához ad módot. 1703. ápr. Rákóczihoz mennek a volt hegyaljai felkelők 1703. május A Brezáni Kiáltványban Rákóczi az ország lakosságát Habsburg- ellenes küzdelemre szólítja fel. 1703. május kirobban a tiszaháti felkelés 1703. jún. Dolhánál Károlyi Sándor leveri a tiszaháti felkelést 1703. jún. Rákóczi a Vereckei-hágónál átlépi a határt. 1703. júl. Naményi Pátensben az ország nemességét felszólítja, hogy a Habsburg-ellenes felkelésben kövessék példáját. 1703. aug. Vetési Pátensben a harchoz csatlakozó jobbágyok felszabadulnak a földesúr uralma és az állami adók alól 1703. vége Felszabadul a Felvidék, a Duna-Tisza-köze és a Tiszántúl 1704. Károlyi Sándor már Bécsnél jár Rákóczi seregeivel Megalakul a francia, bajor, kuruc Habsburg-ellenes szövetség 1704. a höchstädti ütközetben a Savoyai Jenő vezette osztrákok legyőzik a II. Miksa Emánuel vezette franci-bajor hadakat. A nagy egyesülés meghiúsul. 1704. Nagyszeben vereség 1704. Gyulafehérvári orszgy.-en Rákóczi Erdély fejedelme lesz 1705. Széchényi orszgy. Rákóczi M.o. vezérlő fejedelme lesz az ország államformája rendi konföderáció szenátus (kormány) felállítása 24 főből, Bercsényi Miklós vezetésével, tanácsadó szereppel Gazdasági tanács létrehozása Besztercebányán a Ráday Mihály vezette kancellária felállítása 1705. Hadjárat Erdélyért 1705. Zsibó nagy kuruc vereség 1705. nov-dec. Vak Bottyán dunai hadjárata, a Dunántúl felszabadítása 1706. márc. Huszti orszgy.-en Erdély csatlakozik M.o.-hoz 1706. végére az egész királyi M.o. felszabadul 1707. Ónodi orszgy. 2. tc. Detronizáció (Bercsényi M.: >Eb ura fakó, József császár nem királyunk!<) 2 m Ft. hadiadó (nemekre is; első közadózás) Rakovszky Menyhért (Túróc vm. követe) felszólal Rákóczi önkénye ellen, ott helyben felkoncolják 1707. szept. Varsói szerződésben I. Nagy Péter támogatja Rákóczit, hogy megszerezze a lengyel trónt. 1708. magyar, sziléziai, lengyel, morva államszövetség terve, vez.: porosz hc. 1708. aug. 3. Trencsényi csata Az 5200 fős Habsburg sereg legyőzi a 12000 fős magyar hadat. Katonai mélypont. 1708. nov-dec. Sárospataki orszgy. a földesurak és a jobbágyok viszonyának rendezése a jobbágykatonák leszármazottait is mentesítik mindennemű állami és földesúri szolgálat alól 1709. A spanyol örökösödési háborúban döntő francia vereség. Rákóczi nem számíthat XIV. Lajos támogatására 1710. jan. Romhányi ütközet döntetlen eredménnyel 1711. jan. 31. Vajáni találkozó Rákóczi és Pálffy János (1710-től a császári hadak vezére) között. Kompromisszum köttetik 1711. Rákóczi Lengyelországba megy megszerezni a trónt 1711. ápr. 17. I. József halála pestisben 1711-1740. III. Károly uralkodása nem szereti a magyarokat mihamarabb békét akar 1711. ápr. Szatmári béke (Károlyi S. - Pálffy J.) kompromisszumos béke: aki 3 héten belül leteszi a fegyvert, az közkegyelemben részesül elkobzott földek visszaadása rendi alkotmány visszaállítása az orszgy. összehívásának kilátásba helyezése vallási tolerancia biztosítása 1711. május 1. Majtényi fegyverletétel (12 e katona, 149 zászlót szórnak a földbe) 1711. Jawrowban találkozik Nagy Péter Rákóczival, és arra bíztatja, hogy folytassa a harcot 1711. május 13. Rákóczi nyilatkozata, melyben a harc folytatását szorgalmazza, eredménytelen. A magyar nemesek örülnek a békének. 1711. A Prut folyó menti csatában az oroszok vereséget szenvednek a törököktől, tovább nem tudják támogatni Rákóczit. A szabadságharc elbukott. Rákóczi 1711-ben Lengyelországba, onnan Franciaországba megy. 1718-ban politikai menedékjogot kap Törökországban, Rodostóban hal meg 1735-ben. Hamvait 1906-ban hazahozzák és Kassán temetik el. A bukás okai: túl hosszú háború, nem elég fejlett gazdaság, elértéktelenedő rézpénzt, jobbágy-földesúr ellentét, katonai vereségek a döntő csatában, irreguláris hadszervezet, kedvezőtlen külpolitikai helyzet XII. Magyarország a Habsburg Birodalomban a XVIII. században. Mária Terézia és II. József uralkodása az ún. felvilágosult abszolutizmus jegyében 1711-1740. III. Károly uralkodása 1711. ápr. 30. Megköti a Szatmári békét 1712-1715-es országgyűlésen kimondják: - II. Rákóczi Ferenc halálos ítéletét, birtokai elkobzását - a nemesi adómentességet - jobbágyok röghözkötését - 3 évenkénti országgyűlés 1722/23. Az országgyűlés elfogadja a Pragmatica Sanctiót. kimondják, hogy M.o. oszthatatlanul és elválaszthatatlanul a habsburg monarchia része (Invisibiliter ac Inseparabiliter) 1731. Kiadják a Carolina Resolutiot (A Károly féle vallásügyi rendeletet) - a katolikus hit elsődlegessé tétele - a protestantizmus visszautasítása ("A katolikus hit államérdek!") - közhivatalok viseléséhez kötelező eskütétel 1735. Békésben kitör a Szegedinác Péró vezette parasztfelkelés. 1740. október 20. I. Károly váratlan halála. A Pragmatika sanctio alapján a trónra idősebb lánya Mária Terézia (1740-80) kerül, aki 1711-ben született és 1736-ban ment hozzá Lotaringiai Ferenchez. 1740. decemberében a Habsburg-Lotaringiai ház kezdi meg az uralkodást Károly Albert Mária Terézia húgának, Mária Annának férje benyújtja igényét a trónra. 1740-48 Osztrák örökösödési háború Bajoro. és Auszt. között 1741. szept. 11. A magyar rendek életüket és vérüket (Vitam et sanquinem) ajánlják Mária Teréziának 1742. Sziléziát elfoglalják a poroszok 1748. Az Aacheni béke lezárja a konfliktust. Ausztriának le kell mondania Sziléziáról. Elismerik Mária Teréziát királynőnek. A NRCs-i cím Lotaringiai Ferencre száll. Magyarország gazdasága elavult, erősen elmaradott. Csak a bányászatban és a mezőgazdaságban fejlett. 1754. Kettős vámhatár rendelet. belső vámhatárok felállítása. A kereskedők inkább a monarchián belül maradnak, Mo. éléskamrává válik. 1850-ig érvényben Jobbágypolitikájában azt akarja elérni, hogy a jobbágy a földesúrral szemben inkább az állam felé adózzon. A parlament ezt elutasítja, amiért 1765-ben feloszlatja. 1767-ben kiadja úrbéri rendeletét, amelyben a jobbágytelek nagyságát szabja meg 16-40 hold + erdő + rét + legelő + folyó-ban. Zsellérnek az 1/8-ad jobbágyteleknél kevesebbel rendelkező számít. A jobbágyi szolgáltatásokat megszabja: Az államnak tartozik a jobbágy a forsponttal (katonák szállítása) a porcióval (katonák elszállásolása) és a hadiadóval. A földesúrnak a kilenceddel, a robottal, a földbérrel és az ajándékkal. Az egyháznak a tizeddel és a megyének a háziadóval. Kultúrpolitikájában a felvilágosodás eszméjét követi. 1749-ben megnyíló Theresianumon évi 10 nemesi ifjú tanulhat 1760-ban megszervezi a nemesi testőrséget, ahonnan olyan írók kerülnek ki mint Bessenyei és Kisfaludy. 1777. A Ratio Educationis kiadása. Az Ürményi József által szövegezett rendelet az alsó és középfokú oktatást szabályozza. 6-12 éves korig teszi kötelezővé az oktatást. 1777-ben Nagyszombatról Budára költözteti az egyetemet 1780-ban megjelenik a Magyar Hírmondó, Mo. első folyóirata. (főszerk.: Ráth Mátyás) A kor híres tudósai Pray György, Bél Mátyás, Sajnovics János, Hell Miksa, Kempelen Farkas, Tessedik Sámuel. 1780. nov. 29-én Mária Terézia meghal. 16 gyereknek adott életet. A trónon legidősebb fia, II. József követi, aki 1765-töl tölti be a NRCs-i címet Életcélja az, hogy a monarchiát a kontinens vezető nagyhatalmává akarja tenni. Ehhez felülről irányított gazdasági és társadalmi reformokat akar véghezvinni. Nem hívja össze az orszgy.-t, rendeletekkel kormányoz. Első rendeletében Budáról Bécsbe viteti a koronát, és nem koronáztatja meg magát. Reformjai: 1781-83 Egyházpolitikai reformokat hajt végre 1781-ben a türelmi rendelettel a bevett vallásokra vonatkozó toleranciát hirdet. 1781-ben kiveszi az egyház kezéből a cenzúra jogát. 1782-ben feloszlatja a dologtalan szerzetesrendeket. A rendeletek visszavonásáért VI. Pius pápa sikertelenül jár Bécsben 1782- ben. 1783-ban csökkenti az egyházi ünnepek számát, szabályozza a temetkezéseket. 1784-ben a Nyelvrendelettel a hivatalos államnyelvé a németet teszi. 1785-ben a Jobbágyrendelet a jobbágyokat személyükben szabaddá teszi, megtiltja a jobbágy szó használatát. 1784-87-ben végzett birtokfelmérés és népesség-összeírás során képet akar kapni a birodalmában élők földterületeiről azok megadóztatása végett. Át akarja szervezni a birodalom közigazgatását 13 tartománnyá, azokon belül 10 körzetté. A heves tiltakozás hatására visszavonul. 1790-ben bukott politikusként hal meg, miután febr. 20-án a nevezetes tollvonással a türelmi- és a jobbágyrendelet kivételével összes rendeletét vissza nem vonja. Hatására Mo. lakossága ráébredt magyar öntudatára és azt ápolni kezdte. A magyar kultúra virágzásnak indult. XIII. Az angol polgári forradalom előzményei, története és jelentősége 1603-25 Stuart Jakab uralkodása az 1587-ben lefejezett Stuart Mária fia Gazdaság: kapitalizáció ipar: manufakturális termelés mezőgazdaság: földesúr-jobbágy viszonyrendszer felbomlása tőkés termelés kialakulása kereskedelem: monopóliumok létrejötte 1554. Moszkvai Társ. 1600. Kelet-Indiai Társ. Társadalom: rojalisták: király arisztokrácia anglikán klérus reformisták: gentry (vállalkozó földbirtokos) yeoman (meggazdagodott szabad paraszt) bérmunkás földeken városban (proletár) Vallás: rojalisták: anglikán (1534-től) reformisták: puritánok (lat. purus, tiszta) a katolikus formáktól akarják megtisztítani az egyházat /a presbiteriánus: mérsékeltebb; választott egyházi vezetőkkel; presbiterek irányítása alatt álló zsinat ellenőrizze az egyházközséget /b independensek: radikálisok; függetlenedők; az egyházközség élvezzen autonómiát Főszereplői: rojalisták: I. Jakab 1603-25 I. Károly 1625-49 Buckingham hc, lordkancellár, 1628-ban megölik T. Wenthworth, Strafford grófja, az ország legnagyobb földbirtokosa William Laud, Canterbury érseke reformisták: John Pym John Hampden Oliver Cromwel Parlament: Felső ház: arisztokrácia, egyházfők Alsó ház: polgárság politikai csatározások 1629. Az alsóház nem szavazza meg a király törvényeit. "Makrancos parlament" Feloszlatás 1640-ig 1638. Skót támadás Angliára (W. Laud megpróbálja megtéríteni a skót kálvinistákat) gyors győzelmek > a kincstár kiürül 1640. Londonban összehívják a Parlament > új adókat akar a király megszavaztatni Alsóházban: gavallérok (király pártiak) kerekfejűek (reformisták) 1640. Nem szavazzák meg a törvényeket > 3 hét után feloszlatás (rövid parlament) 1640. Parlament újbóli összehívása, 1653-ig marad (hosszú parlament) 1640-42. I. szakasz politikai csatározások a parlamentben: gavallérok - kerekfejűek 1642. jan. 10. A király elhagyja Londont. Notthinghambe menekül 1642. jan. 10-1649. II. szakasz: A Polgárháború időszaka király, arisztokrácia, egyház, gavallérok: Kö-, É-Ang. + Skócia puritánok, kerekfejűek, vidéki parasztság: Dél-Anglia 1642. Edgehill-i csata, a puritánok veresége Cromwell hadseregreformja: New Model Army + Ironsides "Bízzál Istenben és tartsd szárazon a puskaport!" 1644. Marston Moor, puritánok jelentős győzelme 1645. Naseby, Cromwell győzelme A király É-ra menekül 1647. Skótok átadják a királyt 1647. A nép szerződése a levellerekkel (vez. John Lilburne) A presbiteriánusok kiszorításával, a levellerekkel akar Cromwell kormányozni 1648. Prestonnál Cromwell legyőzi a skótokat 1648. dec. 2. Cromwell diadallal bevonul Londonba Parlamentből kizárja presb.-okat, a felsőházat feloszlatja "csonka parlament" Megszavazzák a király halálát 1649. jan. 30. I. Károly kivégzése, a közt kikiáltása 1649-53. Köztársaság kora leszámolás a levellerekkel 1649. Cromwell leszámol a diggerekkel legradikálisabbak; jog- és vagyonegyenlőség; gazdagellenesek Cromwell felszámolja a szélsőségeseket 1649. Írek feletti győzelem 1650. Skótok 1651. Walesiek 1649-51. A brit szigetek egységének létrehozása Gyarmatbirodalom kiépítése Ellenlábasa Hollandia 1651. Hajózási törvény, angol kereskedők protekcionizmusa kereskedelmi háború > Angol győzelem 1653. Cromwell kinevezi magát Lordprotektorrá A parlament jóváhagyja (Szentek parlamentje) 1653-59. A Protektorátus kora Cromwell zsarnoki rendeleteket léptet hatályba 1658-59.Cromwell utódja fia, Richard lesz gyűlölt, gyengekezű 1659. Stuartok visszahívásáról tárgyalás Monk tábornok vezetésével 1660. II. Károly visszahívása 1660. Bredai nyilatkozat: II. Károly írásban kötelezi magát: Nem áll bosszút A vallás tiszteletben tartása 1660-85. II. Károly Bosszút áll apja gyilkosain "A Stuartok semmit sem tanultak a múltból." 1664. Az ang.-holl. ker. háború Ang. megszerzi Új-Amszterdamot> New York 1665. Bubópestis-járvány 1666. A nagy londoni tűzvész 1673. Test Act elfogadása Minden fontosabb állami tisztséget betöltőnek fel kell esküdnie az anglikán egyházra 1679. Habeas Corpus Act Személyi szabadságról szóló törvény Letartóztatáshoz elfogatóparancs, börtönbe záráshoz törvényes bírói ítélet kell. 1685-88. II. Jakab francia és katolikusbarát erőteljes rekatolizáció II. Jakab lányának férjével, III. Orániai Vilmossal tárgyalások 1688. Dicsőséges forradalom vér nélküli I. Jakab Fro.-ba menekül 1688-1702. III. Orániai Vilmos holland-angol perszonálunió 1689. Jognyilatkozat (mindmáig az angol alaptörvény) államforma: alkotmányos monarchia a parlament és az uralkodó együtt kormányoznak > király formális jogköre Hatalommegosztás elve: Törvényhozás: parlament (hads., pénzügy) Végrehajtó: Kormány: király nevezi ki parlamentnek felelős tory-wigh ellentét Bírói: független 1701. Trónutódlási törvény Stuartok kizárása a trónutódlásból 1714-1901. Hannoveri din. 1702-1714. Stuart Anna 1707. Először és utoljára az alkotmányos monarchia történetében a király nem szentesít egy törvényt 1707. Kikiáltják Nagy-Britanniát Kultúra: Fénykor: Milton, J. Locke, T. Hobbes, I. Newton XIV. Széchenyi István és Kossuth Lajos életútja és reformkori programja Széchenyi István (1791-1860) ősi magyar arisztokrata családból származott. Apja Széchényi Ferenc, anyja Festetics Júlia. Nagycenken született. 1813-ban a lipcsei csatabán, mint futár szolgál, végrehajtja híres lovasbravúrját. 1815/16/22-ben több hónapos angliai utazásokat tesz, ahol az országot tanulmányozza. 1820-ban barátságot köt Wesselényi Miklós báróval, akivel együtt megy németországi és törökországi útjaira. A magyar politikai életbe 1825. nov. 3-án lép be, mikor birtokainak egy évi jövedelmét ajánlja fel a MTA felépítésére. Ekkor döbben rá valódi magyar mivoltára. 1826-ban lemond tiszti rangjáról. 1828-ban kiadja Lovakrúl című művét, melyben az angol minta alapján szervezendő lóversenysportot szorgalmazza. A lóversenyt a magyar arisztokrácia találkozópontjának tekinti. 1828-ban Bécsben kölcsönkérelmét elutasítják, mire 1830-ban megírja a Hitel című munkáját. Ebben kifejti a magyarországi reformok alapeszméit, amelyben nem a politikai, hanem a gazdasági reformokra helyezi a hangsúlyt. Alapgondolata, hogy a kapitalizálódás alapja a tőke, melyet a bank csak fedezet ellen tud folyósítani. Mivel a föld 1351-óta elidegeníthetetlen, a földesurak nem tudják az országot fejleszteni. Így az aviticitas eltörlését, a nemesek adómentességének megszüntetését, a parasztok terheinek csökkentését, a szabad vállalkozás tartja szükségszerűnek. Szellemi reformot sürget, mely az öntanítás által a jövőre helyezi a hangsúlyt. A Hitelre Dessewffy József kiadja Taglalat c. munkáját, amire Széchenyi az 1831-ben kiadott Világgal felel. Eben már konkretizál, a folyószabályozás, a balatoni hajózás, a lótenyésztés, egy kaszinó és a Lánchíd megépítésének szükségességét fejti ki. 1833-ban kiadja Stádium című programját, amiben hitelt, az aviticitas eltörlését, az örökösödés bevezetését, a nemtelenek vagyonszerzését, a törvény előtti egyenlőséget, a közteherviselést, az infrastruktúra fejlődését, a monopóliumok, céhek felszámolását, a magyar államnyelvvé tételét, a Helytartó Tanács általi kormányzást és a nyilvánosságot szorgalmazza. Gyakorlati alkotásai a dunai hajózás, a Lánchíd, a Vaskapu, a folyószabályozás a lóversenyek bevezetése a MTA felépítése és az alagút megépítése. Széchényi a 30-as évek meghatározó programadója. Az 1848. ápr. 7-én megalakult I. Batthyány kormány közmunkaügyi és közlekedésügyi minisztere. A nyílt fegyveres összecsapás küszöbén elméje elborult, a döblingi ideggyógyintézetbe vonult vissza. 1859-ben Ein Blick néven megírja a Bach-rendszer kritikáját. 1860. Önkezével vet véget életének. Kossuth Lajos Széchenyivel szemben az iparosításon kívül jelentős hangsúlyt helyez Mo. politikai változásainak szükségességére. Kossuth Lajos (1802-1894) elszegényedett középnemesi családból származott. 1823-ban tette le ügyvédi vizsgáit. Az 1831-es Koleralázadás idején kolerabiztos. 1832-től részt vesz a Parlament ülésein Zempléni főurak követeként. Itt szerkeszti 1832-36-ig az Orszgy-i Tudósítások című, kézzel írott, levélben terjesztett újságját. 1836-37-ben a Törvényhatósági tudósításokkal folytatja működését. Ezért 1837. május 5-én letartóztatják és egészen az 1840. május 10-én én életbelépett amnesztiatörvényig börtönben van. Szabadulása után 1841. jan. 1-től 1844. jún. 30-ig a Pesti Hírlap szerkesztője. Itt fejti ki reformprogramját, melynek három fő eleme? a nemzeti önrendelkezés, a belső reformok és a nemzetiségi kérdés. A nemzeti önrendelkezésnél Mo. jogi státusával foglalkozik, amit tisztázni kell az osztrákokkal. Felveti az autonómia, az alkotmány, a népképviseleti orszgy. és a felelős magyar kormány szükségességét. Szorgalmazza a gazdaság önállósítását, mivel "ipar nélkül a nemzet félkarú óriás". Hangsúlyozza a vasút fontosságát és a Friedrik List Zollverein-ja alapján létrehozandó egységes, külső vámhatárt, a belső vámok eltörlését. 1844-ben megalakítja a védegyletet, ahol a tagok szavukat adják arra, hogy hat évig, ha van, magyar árut vesznek. Az egylet elnöke Batthyány Kázmér, igazgatója Kossuth. Belső reformok alatt az ősiség eltörlését, a közteherviselést, a földesúr- jobbágy érdekegyesítését és az állami kárpótlással végrehajtott kötelező örökváltságot érti. Az ország vezető rétegeként a kisnemességet képzeli el. Élesen bírálja a magyarországi arisztokráciát. Nemzetiségek problémájának megoldását az érdekegyesítésben, és az Erdéllyel való unióban látja. A nyelvhatár kitolásával erőteljes asszimilációt folytatna, a békés meggyőzés erejével. Nézete szerint a nemzetiségek belátják, hogy csak a magyaroktól várhatnak jogokat és fejlett kultúrát. Nézeteivel felkelti a nemzetiségek ellenszenvét. Kossuth programjában, mellyel a negyvenes évek meghatározó politikusává vált, sokkal radikálisabb, forradalmibb elveke vall, mint az őt megelőző Széchenyi. 1848. márciusában a Felirati javaslatot viszi Bécsbe. 1848. április 7. Az I. Batthyány kormány pénzügyminisztere, ilyen minőségében adja ki a Kossuth-bankókat is. Miniszteri tárcáját a II. Batthyány kormányban is megtartja. 1848. szeptember 16. Az Országos Honvédelmi Bizottmány vezetője. 1849. április 14. Debrecenben a Habsburg-ház detronizálása után kormányzó elnök lesz. 1849. augusztus 11-én a hatalmat Görgei Artúrnak adja át, majd Törökországba megy. 1851. Kiadja a Kütahyai alkotmány című államelméleti munkáját.( magyar- román-délszláv vezetésű konföderáció a Kárpát-medencében) Utazásokat tesz Amerikában és Angliában. 1859-ben megalakítja a Magyar Nemzeti Igazgatóságot (emigráns kormány). 1862-ben kiadtott Duna Könföderáció című államelméleti munkájában a pángermán és pánszláv veszély ellen szorgalmazza a magyar-román-élszláv szövetséget. 1867. május 27-én megírt "Cassandra-levélben" a kiegyezést jogfeladásként, a magyarság pusztulásaként értékeli. 1889-ben az új honossági törvény következtében elvesztette magyar állampolgárságát. 1894-ben Torinóban hal meg. Temetésekor Budapesten hatalmas tömegek kísérik utolsó útjára. XV. Az 1848-as magyarországi polgári forradalom története, politikai célkitűzései és a honvédelmi harcok kezdete Az 1847/48-as orszgy. 1847. nov. 11-én István főhc. nyitotta meg. A felső táblán Batthyány Lajos, míg az alsó táblán Kossuth és Széchenyi a vezéregyéniségek. Az 1848. február 22-24-es Párizsi forradalom hírére felbolydul a Pozsonyban ülésező orszgy. Március 3-án Kossuth megtartja Felirati beszédét. Ebben azt szorgalmazza, hogy egyszerre kell egy teljes törvénycsomagot megszavazni, és annak szentesítését kérni. Felelős magyar kormányt, jobbágyfelszabadítást, népképviseleti orszgy.-t, autonómiát és a Mo. és az osztrák örökös tartományok számára is alkotmányt kér. Az alsó tábla egyhangúlag megszavazza a törvénycsomagot. márc. 6-án Irányi Dánieltől egy szimpátiatüntetés megszervezését kéri március 19-én Pest-Budán. márc. 11-én a Radikális demokraták megfogalmazzák a 12 pontot, melyet végleges formába Irinyi József önt. Eben a sajtószabadságot, a cenzúra eltörlését, felelős magyar minisztériumot Pest-Budán, évenkénti orszgy.-t Pesten, törv. előtti egyenlőséget, nemzeti őrsereget, közteherviselést, az úrbéri viszonyok megszüntetését, a Nemzeti Bank felállítását, a magyar katonák országon belüli állomásoztatását, a politikai sátuszfoglyok szabadon bocsátást és az Erdéllyel való uniót követelik. márc. 13-án kitör az első bécsi forradalom, Metternich megbukik. márc. 14-én a király hajlandóságot mutat a reformok elfogadására. Erre a hírre a felső tábla is megszavazza a felirati javaslatot, amit egy 72 fős küldöttséggel márc. 15-én visznek fel Bécsbe. márc. 15-én reggel Pest-Budán a radikális ifjak a Pilvax kávéházban találkoznak. a kb. 10 főből álló csoportban van Petőfi, Vasvári, Vidats, Jókai és Vajda János. 9-10 óra körül az egyetemen elmondott 12 pont és elszavalt Nemzeti dal hatására a tömeg kb. 1000 főre duzzadt. 11-12 óra tájban a Landerer és Heckenas nyomdában kinyomtatatják a 12 pontot és a Nemzeti dalt. Itt a tömeg már több ezer főre duzzadt. Ezután a forradalom hazament ebédelni, hogy találkát adjanak egymásnak a Nemzeti Múzeum kertjében, ahol már 10-20 e ember volt. Ezután a Városházára mennek, ahol elfogadtatják a 12 pontot és megalakítják a közbátorsági bizottmányt, egy új rendfenntartó önkormányzatot. A helytartótanácsnál elfogadtatják a sajtószabadságot, a 12 pontot és Táncsics szabadon bocsátását, akit a József laktanyából szabadítanak ki. Este 8 órakor a Nemzeti Színházban díszelőadáson játsszák a Bánk bánt. Itt a 12 pontot Egressy Gábor szavalja el. márc. 17-én az orszgy. küldöttségének hatására V. Ferdinánd kinevezi István főch.-et Mo. teljhatalmú megbízottjává. István főhc. kinevezi gr. Batthyány Lajost miniszterelnöknek. márc 18-án Batthyány kiadja a 48. nov. 1-től bevezetendő közteherviselésről és a papi tized eltörléséről, az úrbéri viszonyok megszüntetéséről szóló törvényeit ápr.7-én kihirdeti kormányát, mely az első felelős magyar kormány tagjai: Esterházy Pál hc. a királyi személye körüli miniszter Széchényi István gr. a közlekedésügyi és közmunkaügyi miniszter Klauzál Gábor ipari- és földművelésügyi miniszter Mészáros Lázár ezds. hadügyminiszter Deák Ferenc igazságügy miniszter Eötvös József br. oktatásügyi miniszter Kossuth Lajos pénzügyminiszter Szemere Bertalan belügyminiszter ápr. 11-én V. Ferdinánd szentesíti a 47/48-as orszgy-en hozott 31 tc-t és berekeszti az orszgy-t Az áprilisi törvények alapjául az 1831-es belga alkotmány szolgát. A törvénycsomagot alkotmányként szokták tekinteni. Mo. államformáját alkotmányos monarchia Feudalizmus felszámolása: a közteherviselés bevezetése az úréri viszonyok és a papi tized megszűntetése az ősiség eltörlése Új polgári Mo. felépítése: független felelős magyar minisztérium népképviseleti orszgy. választójog Erdély és a Partium visszacsatolása hitelintézet felállása magyar egyetem nemzeti őrsereg közlekedés nemzeti színház sajtóról szóló törvények A felelős magyar minisztérium a parlamentnek felelős. Az uralkodó csak valamelyik miniszter ellenjegyzésével hozhatott törvényt. A végrehajtó hatalmat a legitim kormány gyakorolja. A törvényhozás: a népszuverenitás elvén szerveződik és teljes nyilvánosságot élvez. évenként üléseket tart Pesten feloszlatásra a királynak joga van (abban az esetben ha a képviselőház már rendelkezik elfogadott költségvetéssel, ellenkező esetben a feloszlatás inlegitimnek tekintendő) Az orszgy. két kamarával, alsó- és felsőházzal működik. Az alsóházba juthatnak be a nép által választott képviselők. Aktív választójoggal bír, vagyis választópolgár minden 20 év feletti férfi. A választásnak támasztottak vallási-, morális- és vagyoni cenzust. Passzív választójoggal bír, vagyis választható, minden 24. évét betöltött, a magyar nyelvet bíró férfi. nov. 1-től bevezetésre kerül a vagyoni arányban történő közteherviselés Az állami kárpótlással végrehajtott jobbágyfelszabadítás után a földesuraknak járó kárpótlás ügyét a nemzeti közbecsület védőpajzsa alá helyezte, és a következő orszgy-re hárította annak megtárgyalását. Ezzel egy időben eltörölte az úriszék intézményét is. A sajtótörvény kimondja a sajtó szabadságát, a cenzúra eltörlését, a gondolatszabadságot. Az ideiglenes jelleggel hozott törvény folyóirat alapításánál komoly cautiot tett kötelezővé (5-10 e Ft.), és a lap alapítását miniszteri engedélyhez kötötte. Szintén a minisztériumok gyakorolták az utólagos cenzúrát a lapokon. Az áprilisi törvényekből kimaradt a kissebségi kérdés, a vallási kérdés, a jobbágyok földhöz jutásának kérdése (földosztás), Ausztria és Magyarország helyzetének tisztázása és a hatalmi ágak szétválasztása. A felszabadított, de földdel nem rendelkező parasztok önkényes földfoglalási, parasztlázadásai miatt a kormány statáriumot hirdet. A földkérdés különösen a nemzetiséget érinti hátrányosan. 1848. májusába nemzetiségi gyűlések szerveződnek. Zágrábban a horvátok, Karlócán a szerbek, Liptószentmártonon a szlovákok és Balázsfalván a románok. A követelések közül a horvátoké a legradikálisabb. Autonómiát szeretnének, követelik, hogy ismerjék el őket egyenrangú nemzetként, ne csak nemzetiségként, képviselőket és kollektív jogokat akarnak. A magyarok az autonómiát elutasítja, a nemzetiségeknek nem adnak kollektív jogokat. Ezzel szemben minden embert a személyes polg. szab. jogok megilletik. A nemzetiségek ebbe nem nyugszanak bele, előbb passzív, majd aktív formában ellenállnak. 1848. márc. 23-án Joszip Jellasicsot nevezik ki horvát bánnak. A hírhedten magyarellenes bán ellen a magyarok tiltakoznak. júni.-júli. a délvidéken kitörő szerb-magyar fegyveres összecsapásokat, melyek centruma Szenttamás, Beöthy Ödön kormánybiztos próbálja rendezni. szept. szlovák szabadcsapatok törnek be Mo.-ra 1848. júniusában megválasztják az első népképviseleti orszgy. tagjait. A 426 képviselő 76%-a nemes míg 24%-a polgár. Politikai hovatartozás tekintetében 9/10 részük a mérsékelt, míg 1/10-ed részük a radikális oldalhoz tartozik. július 5-én nyitja meg Istán főhc. az orszgy.-t július 11-én Kossuth megtartja megajánlási beszédét, melyben 200 e katonát és a felállításukhoz szükséges 42 m Ft-ot kér az orszgy.-től. májusban megkezdődik a nemzetőrség szerveződése augusztusban kinyomtatják az első Kossuth-bankókat. A bécsi udvar nem nézi jó szemmel a magyar törekvéseket, előbb közvetett, majd közvetlen úton próbálja leverni a magyar forradalmat. 1848. májusában Bécsben és É-Itáliában forradalmak törnek ki. Az udvar Innsbruk-ba menekül. Miután az É-Itáliai helyzetet Radetzky normalizálta a monarchia teljes figyelmét Mo. felé fordíthatja. Joszip Jellasics, akit az uralkodó júniusban magyar kérésre leváltott, augusztus 31-én elfoglalja Fiumét. Ezután szept. 4-én visszahelyezik báni méltóságába, ami ellen 100 tagú küldöttséget indít az orszgy. Innsbruckba. V. Ferdinánd nem fogadja a küldöttséget. szeptember 9-1-én megbukik az első Batthyány kormány. Esterházy Pál, Széchenyi István, Eötvös József kilép a kormányból szeptember közepén Batthyány összeállítja új kormányát, miben csak Mészáros Lázár, Kossuth és Szemere található az első kormányból. szeptember 11-én Jellasics átlépi a Drávát 30-35 e fős seregével szeptember 21-én 9 e fővel őt követi Karl Roth seregteste is. A D-túli hadsereg Teleki Ádám vezetésével kitér az ütközet elől, hátrál. szeptember 15-én a kormány eltörli a szőlődézsmát szeptember 15-án megalakul az OHB Kossuth és Batthyány toborzókörutakra indul István főhc.-et kérik fel katonai főparancsnoknak, ő azonban az ütközet előtt hazaszökik, ezzel felfedve, hogy a támadást az udvar szervezte. szeptember 25-én Magyarország katonai főparancsnokának Lamberg Ferencet nevezik ki, akit a pesti nép szeptember 28-án felkoncol. szeptember 29-én a Pákozd-Sukorói ütközetben Móga János 17 e fős seregével megállítja Jellasicsot, A horvátok az ideiglenes béke feltételeit megszegve kihátrálnak az országból. október 6/7-én az Ozarai ütközetben Perczel és Görgei seregei győzelmet aratnak Roth seregein. október 3-4 V. Ferdinánd kiadja az uralkodói nyílt parancsot, melyben Jellasicsot nevezi ki M.o.-t katonai és polgári parancsnokává, valamint feloszlatja a parlamentet. Mivel még nem volt érvényes költségvetés a parlament az áprilisi törvények szerint inlegitimnek minősíti a nyílt parancsot, és egyben marad. október 6-án kitör a III. bécsi forradalom, Latour hadügyminisztert a nép felkoncolja. Az udvar Olmützbe menekül. október 8-án a parlament az OHB-t végrehajtó hatalommal ruházza fel. A magyar sereg a Lajtánál állomásozik, Móga nem akar osztrák földre támadni. október 28-án Kossuth utasítására megindul a sereg Bécsnek. Az uralkodó Windisgrätzet bízza meg a forradalom leverésével és a magyar hadak visszaverésével. október 30-án Schwechátnál a magyar csapatok vereséget szenvednek. Rohamos ütemben kezdődik meg a hadseregszervezés, a tömeghadsereg létrehozása, a fegyvergyártás. Újoncozással, valamint a császári hadsereg katonáinak átállításával sok embert szereznek. Sok nem magyar nemzetiségű tiszt vállal rangot a magyar hadseregben. Decemberre a sereg kb. 100 e főt számlál 250 ágyúval. Létrehozzák a katonai körzeteket. A Délvidéki körzet parancsnoka Damjanich, a Dunántúlié Perczel, a Feldunaié Görgei, a Felvidékié Klapka, az Erdélyié Bem. december 2-án V. Ferdinándot lemondatják, helyére I. Ferenc József (18148- 1916) kerül. A magyarok inlegitemnek tartják ezt a lépést. december 2. Megindul az udvar általános támadása. Windisgrätz 43-44 e fővel nyugatról, Schlick, Götz és Simunich 20 e fővel keletről, Puchner és Szkarjatyin 25 e fővel (7-11 e orosz) délkeletről és további 35-40 e fő délről támad. A téli hadjárat jelentősebb katonai összecsapás nélkül (kivéve dec. 30. Mór, ahol Perczel csatát veszít) lesz sikeres. XVI. Bonaparte Napóleon katonai és politikai pályája. Franciaország és Európa 1799 és 1815 között 1769-1821. Bonaparte Napóleon nagy munkabírású hatalmas memóriájú kis termetű agresszív hajlamú Korzikai Ajaccio-ban született hirtelen természetű, szangvinikus alkat nyolc testvére közül ő a 2. legidősebb katonai pálya > tüzértiszt lesz 1792-ben bizonyíthat 1793. dec. Toulon bevételében jelentős szerep 1794. 24 évesen kinevezik tábornokká 1795. a belföldi haderő főparancsnoka 1796-97. Itáliai hadjárat "Az ellenséget lábbal kell megverni!" "A háború eltartja önmagát!" hivatásos tisztikar tüzérség szerepe mindenhová felszabadítóként próbál érkezni 1797. Campoformioi béke Fro.> Rajna bal partja Belgium Lombardia H.> Velence 1798-99. Egyiptomi hadjárat Anglia ellen gazdasági háború >200 hajó, 30 e ember, sok tudós szárazföldön legyőzi az angol-török-egyiptomi haderőt 1798. Nelson Abukir-i tengeri csatában legyőzi 1801. békét köt az angolokkal, akik megtartják Egyiptomot 1799. Napóleon hazajut 1799. nov. 9. (Brumaire 18.) N. Államcsíny, átveszi a hatalmat 1799. nov. 9.-1804. dec. 2. Konzulátus időszaka köztársaság felszámolása burkolt katonai diktatúra (a római principátushoz hasonlóan) 1799. 4. alkotmány hatalom 3 konzul kezében az 1. konzul teljhatalommal bír (Napóleon) 1804. dec. 2. Császárrá koronázza magát VII. Pius keni fel önmagát koronázza Nagy Károly-i hatalom felélesztése > EMPIRE kiépítése 1804. dec. 2. - 1814.ápr. Franciaország Császárság Belpolitika: racionálisan szervezett, modern polgári, kapitalista állam létrehozása Departemant-ok élére prefektusok (máig ezek) 1804. Code Civil polgári törvénykönyv liberalista törvény előtti egyenlőség magántulajdon polgári házasságkötés válás ipar és kereskedelem liberalizálása Code Napoleon: Büntetőtörvénykönyv Code Civil kereskedelmi jog miniszterek: Fouchč rendőrminiszter: agresszoid alkat kemény kéz politikája "ostor" szerepét töltötte be cenzúra bevezetése kiterjedt besúgóhálózat Talleyrand külügyminiszter: arisztokrata püspök közrendűeket támogatta (emiatt a pápa kitagadta) 1807-ig posztján 1801. Konkordátum a pápával a katolikus egyház alárendelt szerepbe kerül 1802. Becsületrend alapítása Külpolitika: hódítás 1792-1815. Fro. hadban áll, 7 koalíció szerveződik ellene Hadvezérei: Kellermann (Valmy) Jourdan (Fleurus) Murat (sógora) ált. hadkötelezettség > >1 m fő 1809-ig legyőzhetetlen 1800. Marengo, győzelem a Habsburgokon 1801. Lueneville-i béke a Habsburgokkal 1802. Amiens-i béke az angolokkal 1806. I. Ferencet lemondatja a NRCs-i címről, előbb az felveszi az örökös osztrák császári címet (1804.) 1805. porosz-orosz-osztrák-angol koalíció 1805. Ulm-i győzelem 1805. okt. 21. Trafalgar tengeri csatavesztés, Villeneuve-t legyőzi Nelson 1805. dec. 2. Austerlitz-i győzelem "A három császár csatája" I. Napóleon I. Ferenc I. Sándor 1805-ös szárazföldi sikerek után 1806. háború Poroszország ellen Jéna-Auerstädt-i ütközetben döntő győzelem Berlin elfoglalása Kontinentális zárlat bevezetése Anglia gazdaságát akarja térdre kényszeríteni A kontinenst hajóblokáddal próbálja elzárni 1807. Orosz háborúk Eylau, Friedland Tilsiti béke, érdekszférák elhatárolása 1807-08. Spo. és Port. elfoglalása 1809. Háború a Habsburgok ellen máj. Aspern: első vereség jún. Wagram: döntő győzelem Bécs és Ausztria megszállása 1809. jún. 14. Győri csata a magyar seregek katasztrofális veresége 1809. Elválik feleségétől, Josephine-től 1810. Házasság Mária Lujzával, I. Ferenc lányával Napóleon fénykora: Birodalmához, Grand Empirehez tartozó országok: Belgium, Hollandia, Rajna- vidék, Piemont, Pápai-állam, Illiria, Katalónia Szövetségesei: Svájc, Rajnai Szövetség (1806-ban alapította), Itáliai Kir., Nápolyi Kir., Spanyol Kir., Varsói Nagyhercegség Kényszerszövetségesei: Habsburg monarchia, Poroszország, Dánia Ellenfelei: Oroszország (1807-től formálisan szövetséges) Nagy-Britannia (1801-től Egyesült Kir.) 1812 Oroszországi hadjárat okok: személyes sértés, amiért nem vehette el I. Sándor egyik lányát kontinentális zárlat megszegése Oroszország által hatalmi mámor ideológia: keleti barbárság ellen "missziós hadjárat" ukránok felszabadítása Grand Armée: 600 e fő 1146 Ágyú Nyemen folyótól jún. 24-én indulnak Oroszok állandóan visszavonulnak "Felperzselt föld taktikája" A hadsereg éhezni kezd orosz partizánakciók 1812. szept. 7. Borgyinoi csata (Moszkvától 140 km-re) Kutuzov a cár parancsára vállal ütközetett N. pürrhoszi győzelme szept. 14. Bevonulás az égő Moszkvába 33 napig várja a békeküldöttséget nem jön! okt. vége N. D-i irányban akar visszavonulni, de Kutuzov arra az útra kényszeríti, ahol jött innentől a hazavezető út menekülés nagy a hideg + nincs élelem > erősen csökken a létszám dec. elején 10-15 e emberrel kel át ismét a Nyemenen dec. végén már Párizsban van, a vereséget a téllel magyarázza Orosz ellentámadás, a 6. koalíció létrejötte 1813. okt. 16-19. Lipcse A népek csatája N. 200 e ember Blücher 330 e katonájával szemben nagy vereség >120 e halott 1814. márc. 31. A szövetségesek Párizsban vannak. ápr. 6. Napóleon lemond Elba szigetére száműzik 1000 hű gránátosa kíséretében XVIII. Lajos uralkodik Fro.-ban Bourbon restauráció Talleyrand kormányt alakít 1814. máj. francia-koalíció béke, Fro. visszakényszerül az 1792-es határok mögé 1814. szept.-1815. júl. Bécsi kongresszus Európa vezető államférfiaival (I. Ferenc, I. Sándor, Metternich, Talleyrand, Wellington ...) 1815. márc. 1. Napóleon partra száll Cannes-ban 7. koalíció megszerveződése Napóleon ellen. 1815. jún. 18. Waterloo Wellington és Blücher legyőzi Napóleont döntő vereség 1815. júl. Bécsben rendezik az európai területi, politikai problémákat. Franciaországot visszakényszerítik az 1792-es határok mögé. Területszerzések: Oroszország > Varsói nhcség. Ausztria> Dalmácia É-Itália Galícia ? Belgium elvesztése Poroszország> Szászország Westfalia Németalföldi Királyság létrehozása Svájc> 3 új kantont kap örökös semlegesség biztosítása az Egyházi állam visszaállítása Anglia > Málta Ceylon Fokföld Mauritánia I. Sándor orosz cár, I. Ferenc Habsburg császár és III. Frigyes Vilmos porosz király létrehozza a Szent Szövetséget. Később Anglia, Törökország és a Pápai Állam kivételével minden európai ország csatlakozik. Cél a konzervatív berendezkedés fenntartása. Ellene vannak mindannak, ami modern, liberális, forradalmi, demokratikus, parlamentáris, nacionalista. Alapelvei: paternalizmus > a szövetség tagja testvérként szeretik és támogatják egymást beavatkozási elv > forradalom esetén kölcsönös segítségnyújtás Napóleont Szent Ilona szigetére száműzik Itt hal meg 1821-ben (valószínűleg ciánnal mérgezték meg) 1840 Hamvait hazaviszik és a párizsi Invalidusok templomában temetik el. XVII. Az olasz és a német egység kialakulásának folyamata a XIX. században Az olasz egység kivívása (1859-71): Itáliában a Nyugat-Római Birodalom felbomlása óta nincs egységes állam (Metternich: "Itália nem több, mint földrajzi fogalom") A XIX. század első felében Észak-Itáliában volt a független Szárd Piemonti Kir. és a Habsburg fennhatóság alá tartozó Lombardia és Velence. Közép-Itáliában a Pápai állam és a pápai és Habsburg befolyás alatt lévő Toscana, Romagna, Modena és Párma tartományok feküdtek. Dél-Itáliát a Nápoly-Szicíliai Kir. (1735-óta Bourbon) foglalta magába. Az olaszok célja a politikai egység létrehozása. Ennek módjai lehetnek: önerőből, forradalmak árán kivívott köztársaság. Az 1848/49-es kudarcos forradalmak alapeszméje. A köztársaságpártiak vezetői Garibaldi, Mazzini, Manin. Lapjuk a Risorgimento pápai vezetéssel létrehozott laza konföderáció. Az ötletet Gioberti atya adta IX: Piusnak (1846-78) külföldi segítségével kivívott monarchia. A Szárd-Piemonti király (II. Viktor Emánuel, 1848-1878) támogatásával. A Szárd-Piemonti Királyság miniszterelnöke Camillo Cavour (1852-60). 1855. 15 e katonával beavatkozik a krími háborúba támogatja a magyar emigrációt 1858. a plombieri egyezményben 200 e katonáért átadja Franciaországnak Savoyát és Nizzát 1859. II. Viktor Emánuel és III. Napóleon háborút indít I. Ferenc József ellen 1859. jún. 4. Magenta, MacMahon (fr.) legyőzi Gyulai Ferencet (osztrák) 1859. jún. 24. Solferino, MacMahon döntő győzelmet arat Gyulai Ferencen (több mint 40 e halott) A hatalmas győzelmek után III. Napóleon visszakozik, kiegyenlíti a helyzetet 1859. júl. 8. Villafranca, III. Napóleon és I. Ferenc József békét köt Lombardia Piemonthoz kerül Velence Habsburg kézen marad 1859-60. Közép-Itáliai kis fejedelemségek csatlakoznak Piemonthoz 1860. Cavour halála. Felerősödnek a radikális irányzatok 1860. május 11. Garibaldi Marsalánál (Szicília) 1067 emberével partra száll ("ezrek hadjárata"). Háború a Nápoly-Szicíliai királysággal. Szicília megszerzése. 1860. okt. 1. Volturno, Garibaldi győzelme 22 e fővel a 44 e fős ellenségen. Nápoly kapitulációja, a Nápoly-Szicíliai királyság megdöntése. 1861. márc. 18. Torino, az Olasz királyság kikiáltása Firenze fővárossal Garibaldi Róma ellen vonul ("Roma o more") II. Viktor Emánuelnek nem sikerül Garibaldit szándékától eltéríteni ezért seregeit 1862-ben Aspermonténál Garibaldi ellen indítja, ahol győz és elfogja Garibaldit, akit házőrizetbe zár. Garibaldi pár éven belül kiszabadul és ismét a franci csapatok által védett Róma ellen vonul. 1866. Bismark által létrehozott porosz-olasz Habsburg-ellenes támadó szövetség. (porosz győzelem, olasz vereség) 1866. Velence visszaszerzése 1867. Róma harmadszor veri vissza Garibaldit 1870. Franciaország veresége a poroszoktól, a francia helyőrség szeptemberben elhagyja Rómát 1870. szept. 20. Garibaldi bevonul Rómába Létrejön az olasz egység 1871-től Róma a főváros A német egység létrejötte: Az összes német területet összefogó, erős, egységes államra a történelemben a XIX. századig nem volt példa. A Német-Római Császárságot (962-1806) Napóleon Osztrák Császárságra (1804- 1918) és a Rajnai Szövetségre (1806-1815) osztotta. A Rajnai Szövetség vált később Német Szövetséggé (1815-1866). A szövetség két pólusa az egységes és erős, protestáns vallású Porosz királyság (1701. jan. 18-tól királyság; részei: Poroszország, Brandenburg, Szilézia, Pomeránia, Rajnavidék) és a laza közösségben élő, katolikus vallású Délnémet- államszövetség (Bajorország, Würtenberg, Baden, Hessen, Pfaltz) Az 1848/49-es lentről szerveződő, forradalmi, demokratikus forradalmak kudarca után egyértelművé vált, hogy 0 35-40 m fős németséget csak egy vezető hatalma alatt lehet egyesíteni. Az egység létrehozását két hatalom szerette volna véghezvinni.: A Porosz Királyság egy protestáns vallású, homogén, erősen centralizált államot, míg a Habsburg Birodalom egy katolikus vallású, föderatív alapon szerveződő, heterogén hatalmat képzelt el. 1861-88. I Vilmos porosz király uralkodása. Az egységes német állam létrejöttét segítő erők ebben az időben a nacionalizmus (Kulturkampf) és az egységes gazdasági fejlődés (1834: Friedrik List: Zollverein). A birodalom létrehozása ellen a vallási kérdés, a geopolitikai helyzet (támadhatóság több irányból) és a történelmi példa hiánya (még nem volt egységes német állam) szólt. 1862. I. Vilmos miniszterelnökké nevezi ki Otto von Bismarck-ot (1815-1898) 1862. szept. 20. Bismarck programbeszéde ("A kor nagy kérdéseit nem beszédekkel vagy többségi határozatokkal döntik el, ez volt 1848/49 nagy hibája is, hanem vérrel és vassal!") 1862. Hadseregreform a porosz militarizmusra alapozva általános hadkötelezettség bevezetése (3 év) hátultöltős Dreyser puska rendszeresítése 1863. Alvenslebeni egyezmény az oroszokkal Bismarck engedélyezi orosz csapatok átvonulását Poroszországon a lengyel szabadságharc minél gyorsabb vérbefojtásáért. 1864. Dán-porosz-osztrák háború Schleswigért és Holsteinért, a dánok veresége. 1865. Franciaország semlegességét garantálja egy esetleges porosz-osztrák háború esetén. 1866. I. Vilmos megtámadja Ausztriát 1866. júl. 3. Königgrätz, döntő győzelmet arat Helmuth von Moltke 200 e fős serege Ludwig von Benedek 220 e fős seregén (nagy vérveszteségek: 20 ill. 45 e fő; Alfred von Schlieffen: "a céltábla harcolt a lövéssel") 1866. aug. 23. A prágai békében Ausztria lemond a német egység létrehozásáról, átadja Olaszországnak Velencét 1867. Az Északnémet Szövetség létrejötte Bismarck a délnémet államokat egy Franciaországgal vívott háború kapcsán próbálja a szövetségbe kötni. 1867. Luxemburgi válság, a londoni kongresszuson kimondják semlegességét 1869. A spanyol trón megüresedése, a spanyolok Hohenzollern Lipótot hívják a trónra, aki a franciák diplomáciai nyomására lemond. 1870. júl. A spanyol trón kérdésébe Ems városában megbeszélést folytat I. Vilmos és Benedetti francia külügyminiszter. A sikeres megegyezésről küldött táviratot (emsi távirat) Bismarck megrövidíti, átírja, majd így adja tovább a sajtónak. Óriási felháborodás Franciaországban, a táviratot casus bellinek (háborús ürügynek) tekintik. 1870. júl. Francia hadüzenet. Ennek hatására a délnémet államok az Északnémet Szövetséghez csatlakoznak. 1870. szept. 2. Helmuth von Moltke Sedannál legyőzi MacMahon seregeit. III. Napóleon is fogságba esik, lemond trónjáról (II. császárság vége). 1870. szept. 4. III. Köztársaság kikiáltása 1870. szept. végén megkezdődik Párizs ostroma 1871. jan. Párizs bevétele, Franciaország kapitulációja 1871. jan. 18. A versaillesi tükörteremben kikiáltják a II. Német Császárságot. I. Vilmos császár, míg Bismarck kancellár lesz. 1871. máj. 10. Thiers francia külügyminiszter és Bismarck között megköttetik a béke, mely kimondja Elzász és Lotaringia átadását, 5 Mrd Franc jóvátétel fizetését, valamint azt, hogy míg a jóvátételt ki nem fizetik, addig német csapatok állomásoznak Franciaországban. A győzelmek és az egyesülés hatására Németország a kontinens gazdasági vezető hatalmává válik. XVIII. A kiegyezés Magyarországon. A dualista állam létrejöttének folyamata ill. működése 1849. ápr. - 50. júl. Haynau rémuralma katonai diktatúra ostromállapot (-54-ig) fizikai terror > 120 kivégzés 1500 fő bebörtönzése 50 e fő kényszersorozása 1850-59. Bach-korszak adminisztratív terror Mo. területi szétdarabolása vármegyerendszer felszámolása besúgóhálózat kiépítése germanizálás ? kettős vámhatárrendszer felszámolása osztrák polgári adórendszer bevezetése Ellenállás: emigráció (Kossuth, Teleki, Klapka) aktív (Makk, János, Noszlopy Gáspár...) passzív (Deák Ferenc) együttműködés megtagadása osztrák áruk bojkottja néma méltóságteljes tűntetések Az osztrák államkincstár kiürülése, a krími háború valamint Ferenc József és Wittelsbach Erzsébet házasságának köszönhetően enyhülés következik. 1859-61. a neoabszolutizmus visszaállítására tett kísérlet 1860. okt. Októberi diploma > alkotmány jellegű, a Habsburg bir. közjogi viszonyainak rendezése. 1861. Anton Schmerling lesz a miniszterelnök 1861. Februári Pátens > magyarok számára kedvezőtlen 1861. ápr.-aug. Orszgy. mérsékeltek: Felirati Párt (Deák, Andrássy, Lónyay), kompromisszumkészség radikálisok: Határozati Párt (Teleki, Tisza K., Podmanitzky), 49-hez ragaszkodnak 1861. június > szavazáson a feliratiak győzelme (155-152) ? F.J. feloszlatja az orszgy.-t 1861-65. Schmerling provisodium > noabszolitizmus visszaállítása 1862. Apponyi György memorandumában először említi az egyenjogú dualizmust 1863. Nagyszebenben, az erdélyi orszgy.-en leszavazzák a magyar rendeket 1864. telén titkos találkozó Deák és Belcredi gróf (F.J. megbízottja) között 1865. ápr. 16-án Deák kiadja a "Húsvéti cikket" melyben a kiegyezés szükségességét egyértelműsíti, az osztrák magyar közjogi viszony rendezését sürgeti, melynek alapja az áprilisi törvények és a Pragmatica Sanctio. A jogfolytonosságot tarja lényegesnek. Szerinte Mo- nak érdeke a H. mon. egysége. 1865. novemberében országgyűlési választásokat tartanak, majd decemberben összeül az Orszgy. A legerősebb párt a Deák Párt (Deák, Andrássy, Lónyay, Eötvös) 180 képviselővel. A Tisza Kálmán vezette balközép 94, a kompromisszumokat elutasító, Mocsáry Lajos és Böszörményi László vezette Szélbal 20, míg az Apponyi vezette ókonzervatívok 21 képviselővel vannak jelen. 1866. júliusában az osztrákok súlyos vereséget szenvednek Königgrätz-nél. Ezzel a magyar tárgyalási pozíciók jelentősen javulnak. 1867. febr. 17-én Andrássyt kinevezik miniszterelnöknek. Már 20-án kinevezi kormányát. Május 27-én 209-89 arányban az orszgy. elfogadja a Közös ügyi javaslatot. Június 8-án F.J.-et Pest-Budán hivatalosan is magyar királlyá koronázzák. Július 28-án FJ szentesíti a kiegyezési törvényt. A H. bir. ezentúl, mint Osztrák-Magyar Monarchia létezik. A két államalkotó nép a paritás eleve alapján dualista berendezkedést hoz létre. A két állam belügyi autonómiát élvez. Mindkét állam azonos súllyal (60-60 fős delegációval) vesz részt a közös ügyek, a külügy, a hadügy és az ezeket finanszírozó pénzügy irányításában. Az uralkodó különleges felségjogokat élvez. Ezek a legfőbb hadúri jog, az előszentesítési jog, a miniszter-kinevezés joga és a parlament feloszlatásának joga. Gazdaságilag a két állam összefonódik, az adópolitikát a külkereskedelmet a vámpolitikát közösen határozzák meg. Az államkölcsönöket együtt veszik fel. 10 évente megújítható szerződésben rögzítik a költségek megoszlását a két állam között (Kvóta). A kiegyezést ellenző Kossuth 1867. május 27-én megírja a Cassandra levelet, melyben a kiegyezést, mint a 48-as jogok feladását említi. A H. bir. fenntartását rossznak tekinti, előrevetíti annak pusztulását. A dualizmust a magyarság alárendelt szerepbe kényszerítésének tekinti. 1868-ban rengeteg fontos törvényt fogadott el az orszgy.: 68/30. tc. a horvát-magyar kiegyezésről: Horvátország Mo. része, de spec. jogai vannak. Önálló törvényhozással (szábor) és önálló irányítással (bán) rendelkezik. 40 képviselőt delegálhat az alsóházba, 3-at a felsőházba és 5-őt a magyar delegációba. Bevételeinek 55%-át a magyar kincstárba köteles befizetni. Fiume Mo. része lesz. 68/38. tc. A báró Eötvös József kidolgozta népiskolai törvény a tankötelezettséget 6-12 éves korig szabja meg. Mindenkinek megadja az anyanyelvi képzés lehetőségét. Az analfabetizmust a század végére 50% alá szorítja. 68/40. tc. Erdély Mo. szerves része lesz. 68/44. tc. Nemzetiségi törvény. Mo-on minden ember jogi értelemben egyenlő lesz. A nemzetiségek kollektív jogokat nem kapnak. Egyedül a magyar az államalkotó, politikai nemzet. XIX. Az I. világháború kitörésének előzményei és a háború menete 1914 és 1916 között 1914. június 28-án a feszült politikai légkörű Bosznia-Hercegovinába látogató Ferenc Ferdinánd trónörököst Gavrilo Princip meggyilkolja. A monarchia Szerbiát vádolja a merényletért. II. Vilmos megerősíti Ferenc Józsefet, hogy támadás esetén mindenben támogatja az OMM-t. Tisza István az orosz és román támadástól tartva ellenzi a háborút Szerbiával. Július 20-án a koronstadti találkozón Poincare és II. Miklós megállapodik abban, hogy Szerbia megtámadása estén Oroszország megtámadja az OMM-t, ha Németország is belép a háborúba, Franciaország megtámadja Németországot. Július 23-án az OMM ultimátumot ad át 48 órás haladékkal a szerbeknek, akik a feltételeket nem teljesíthetik. Július. 25-én megszűnik a diplomáciai kapcsolat a két ország között. Július 28-án Az OMM hadat üzen, és megtámadja Szerbiát. Augusztus hó folyamán kölcsönösen hadat üzennek egymásnak az antant és a központi hatalmak országai. Japán az antant oldalán, Németország óceániai gyarmataiért száll be a háborúba. Októberben Törökország is belép a háborúba. Az antant katonaság és összlakosság tekintetében is kétszeres túlerővel rendelkezik. Németország francia, belga és lengyel területekért az OMM a fennmaradásért, Nagy-Britannia az Európai status quo-ért és Közel-Keleti területekért, Franciaország Elzász-Lotharingiáért, Oroszország lengyel, balkáni, kaukázusi területekért, a tengerszorosok birtoklásáért, Szerbia a Nagy Szerb Állam létrejöttéért száll síkra. 1914. aug. 3-4. Németország 80 hadosztállyal a semleges Belgiumon és Luxemburgon keresztül, Párizs és a La Manche stratégiai céllal megtámadja Franciaországot. Aug. 25-én a vártnál hamarabb Oroszország is támad, a németek 6 ho.-t átdobnak a keleti frontra. Szept. 5-10. az I. marnei csatában Joffre feltartóztatja a német előrenyomulást, a villámháború megbukik. A keleti fronton a Szamszonov és Rennenkampf vezette orosz támadást Hindenburg és Ludendorff az aug. 26-29-i tanenbergi és a szept. 6-15-i Mazuri tavaknál vívott csatákban feltartóztatja. Az oroszok Gallíciában előretöréseket érnek el. 1914. december 2-án egy napra sikerül Belgrádot elfoglalni. 1914. aug. 28-án Helgolandnál a német flotta vereséget szenved. 1915-ban a nyugati fronton mindkét fél a felőrlés stratégiáját folytatja. 1915. ápr. 22-én először vetik e a harci gázt Ypernnél. Keleten az OMM márciusban elveszti Prsemysl várát, de májusban német segítséggel Gorlicénél jelentős áttörést hajt végre. '15. áprilisában az olaszok dél-tiroli és isztriai területek megszerzéséről folytatnak tárgyalásokat az antanttal. május 4-én felmondják a hármas szövetséget és május 23-24-én hadat üzennek az OMM-nek. A frontvonal az Isnozó folyó és a Doberdó fennsík mellett húzódik. ('18-ig 11-12 nagy offenzíva a két oldalon) '15. szeptemberében Bulgária a központi hatalmak oldalán lép be a háborúba. '15. októberében, Szerbia elfoglalása után antant csapatok szállnak partra Szalonikiben. '15. febr.-márc. az angolok sikertelen partraszállást kísérelnek meg Gallipolinál, amit a török sereg Musztafa Kemal vezetésével visszaver. Palesztínában és Mezopotámiában diplomáciai sikereket érnek el. '15. januárjában Dogger Bank-nál a német haditengerészet vereséget szenved. '15. május 7-én elsüllyesztik a Lousitaniát, 128 amerikai veszti életét. 1916. febr.-júl. között Falkenhayn megtámadja Verdun erődjét. Cél a franciák (p.: Petain) kivéreztetése. A felek mintegy 1 millió főt vesztenek. a front marad ott, ahol a kezdetekkor volt. '16. jún.-nov. Verdun teherménesítésére a brit-belga erők támadást indítnak a Somme folyónál. 12 km-es előretörést érnek el szintén egymilliós összveszteség árán. '16. júniusában az oroszok megindítják az eredmény nélküli Bruszilov offenzívát. '16. aug. 27-én Románia hadba lép, erdélyi partiumi és bánáti területekért. '16. decemberig a központi hatalmak legyőzik, beveszik Bukarestet. '16. május 31-én a német nyílttengeri flotta pürrhoszi győzelmet arat Jütlandnál. A német flotta ezután már nem vállal több csatát. '16. nov. 21-én meghal Ferenc József (87 évesen, 68 évig uralkodott [Eu. 2.], 49 évig magyar király [Luxemburgi Zsigmond (50) után 2.]) '16. december 30-án magyar királlyá koronázott IV. Károly keresi az utat a békéhez. Felesége, Zita, unokatestvérei lévén próbál, sikertelenül, egyezkedni az antanttal '17. márc.-máj. Sixtus levelek > kilépési szándék, ha a mon. integritása megmarad. XX. Magyarország története gróf Teleki Pál és gróf Bethlen István miniszterelnöksége idején 1921 és 1931 között 20. márc. 1. Horthyt kormányzóvá választják. 20. márc. - jún. végéig Simonyi-Semadam Sándor a miniszterelnök. 20. jún. 4. aláírják a Trianoni békediktátumot. 20. júl. - 21. ápr. gróf Teleki Pál miniszterelnöksége, a konszolidáció kezdete. 20. júl. a különítményesek feloszlatása. 20. szept. 1920/25. tc., a Numerus Clausus (zárt szám) bevezetése. A törvény az etnikai arányok alapján megállapított arányszámokkal szabályozza a felsőoktatásba felvehetők számát. A törvénycikk csak azt minősíti zsidónak, aki annak vallja magát. A törvényt a legtöbb egyetem nem tartja be, 28-ban eltörlik. 20. szept. A Vitézi Rend megalapítása. középkori hagyományok alapján lovagrend tagjai főleg I. vh.-s veteránok a rend tagjai vitézi előnevet ill. a legénységi tagok 12, míg a tisztek 50 hold földet kaptak. 20. nov. Földtörvény földművelésügyi miniszter: Nagyatádi-Szabó István csak mérsékelt arányú földosztás az ország területének mindössze 8,5%-át osztják szét a lakosság egyharmada, mintegy 425 e család kap 1-5 hold közti (átlag 1,5 hold) területet. 21. márc. 1921/3. tc. "A társadalmi rend védelméről szóló törvény" büntetendő: államellenes tevékenység államellenes izgatás katonai puccs cél: szélsőségek (mind bal, mind jobb) visszaszorítása 21. márc. 26. - ápr. 5. Első királypuccs IV. Károly Szombathelyre érkezik, célja: a monarchia visszaállítása Teleki Szombathelyen tárgyal IV. Károllyal. Horthy a nemzetközi nyomásra és a kisantantra hivatkozva felkéri a királyt, hogy térjen haza. Mivel Teleki kompromittálódik, lemondásra kényszerül. 21. ápr. - 31. aug. gróf Bethlen István miniszterelnöksége > konzervatív, mérsékelten jobboldali politikus, erdélyi arisztokrata 21. aug. Baranyai válság szerb csapatok elfoglalják Pécset és környékét, kikiáltják a Baranyai Köztársaságot és deklarálják csatlakozásukat az SZHSZ-hez. A britek közbenjárására a szerbek békés úton kivonulnak. 21. okt. Második királypuccs IV. Károly akár erőszak útja is magához akarja ragadni a hatalmat. Sopronban Rakovszki István vezetésével ellenkormányt alakít. Megindul Budapest felé. 21. okt. 23. a budaörsi csatában Gömbös Gyula megállítja a menetoszlopot. A britek segítségével IV. Károlyt Madeira szigetére száműzik. 22. ápr. meghal IV. Károly 21. nov. az 1921/47. tc.-vel kimondják a Habsburg ház trónfosztását 21. dec. Sopronban népszavazást tartanak a város hovatartozásáért. Mo.: 65% Ausztria: 34% érvénytelen: 2% > Civitas Fidelissima (a leghűségesebb város) 21. dec. Bethlen-Peyer paktum a szoc. demek rehabilitációja a szoc. demek lemondanak a vidékről és a közalkalmazottakról 22. febr.-ban Bethlen egyesíti a KNEP-et és a Kisgazdapártot, létrehozza az Egységes Pártot 22. márc. módosítják a választójogi törvényt 40% helyett 28% vidéken visszaállítják a nyílt szavazást 22. máj. választások EP > 58% (143 képviselő) 22. szept. Mo.-t felveszik a Népszövetségbe Belpolitika: Gazdaságpolitika: infláció megállítása francia kölcsönökkel 24. Magyar Nemzeti Bank létrehozása 27. jan. 1. pengő bevezetése Az átlagkereset kb. 150 pengő havonta. A nemzeti össztermelés eléri a 14-es szintet. Szociálpolitika: 28. Országos Társadalombiztosítási Intézet megalakítása öregség-, özvegységi-, árvasági-, rokkantsági-, betegség-, balesetbiztosítás Kultúrpolitika: kultuszminiszter: Klebelsberg Kunó pozitív nacionalizmus, supremácia tudat iskolaépítési program analfabetizmus <10% tudományos kutatások támogatása ösztöndíjrendszer Pártélet: 1923. Pártszakadás > Gömbös, Eckhart Ferenc és Bajcsy- Zsilinszky Endre elhagyja az EP-t. Létrehozzák a Fajvédő Pártot 1926. Visszaállítják a kétkamarás Parlamentet. Külpolitika: hivatalos külpolitika: nacionalista, revizionista (soviniszta és irredenta felhangokkal) külügymin.: Bánffy Miklós 25. A német frankhamisítási-botrány ötletének átvétele. (Hamis frankok terjesztésével kísérlet a francia gazdaság összeomlasztására.) A magas szinteken támogatott kísérlet hamar elbukik. 26. Mohácsi beszéd. Horthy az aktív külpolitika szükségességét fogalmazza meg. 26-27. Megszűnik Mo. katonai és pénzügyi ellenőrzése 27. Visszaáll az ország teljes szuverenitása 27. Római szerződés Olaszországgal örökbarátsági és együttműködési 28. Szerződés Lengyelországgal Lord Rothermere angol sajtómágnás pozitív Mo. kép kialakításán dolgozik. Felmerült az ötlet, hogy a lord fiát válasszák magyar királlyá Bethlen bukása: ok: gazd. világválság infláció munkanélküliség (30/31 > 35%) > társ, pol. válság > szélsőségek megerősödése 30. szept. 1. szoc. dem. + kommunisták > sztrájk és felvonulás 100-150 e fő sortűz, több tucat sebesült, több száz letartóztatás, kijárási tilalom, statárium 30. Kisgazdapárt újjászervezése (Eckhart Ferenc, Tildy Zoltán, Nagy Ferenc) 30. Nemzeti Radikális Párt létrehozása (Bajcsy-Zsilinszky Endre) 31. Kaszás-keresztes Párt létrehozása (Böszörményi Zoltán) Bethlen hagyományos válságkezelése hatástalan alkotmánysértő rendeleteket hoz: bankzárlat 33 fős bizottság > hatalom gyakorlása a parlament kizárásával Horthy kérésére 31. aug.-ban lemond. 31-32. g. Károlyi Gyula miniszterelnöksége 19. Szegedi ellenkormány miniszterelnöke nem tudja kezelni a válságot francia kölcsönt vesz fel kedvező gazdasági szerződések Olaszországgal 31. szept. 13. Biatorbágyi merénylet viadukt felrobbantása > 22 halott 22 halott 21/3 alapján a kommunisták üldözése > Sallai István és Fürst Sándor kivégzése Merénylő: Matuska Szilveszter 32. nyara Jóvátétel-fizetési kötelezettség eltörlése Bukás: időközi vidéki választáson a Kisgazdapárt győz > Horthy kérésére lemond XXI. Adolf Hitler hatalomra jutása, a totális állam kiépítése és a német agresszió kibontakozása 1939 szeptemberéig Az 1919. februárba létrejött Weimari Köztársaságban a zavart társ. helyzet kedvez a szélsőségek megerősödésének. Kommunisták: vez.: Ernst Thalmann 19. ápr. - máj. Bajor Tanácsközt. Münchenben. parlamenti párt (8-10%) Szélsőjobb: 19. Anton Drexler megalapítja a Német Munkáspártot 20. Adolf Hitler pelép a pártba 21. átkereszteli NSDAP-re. A párt lapja a Völkischer Beobachter (népi figyelő) Adolf Hitler (1889-1945) 1889. ápr. 20. Braunau (Inn folyó partján) középiskola Linzben Bécsben többször sikertelen felvételi a Képzőművészeti Akadémiára 1909-től Münchenben él I. vh. Ny-i front kétszer sebesült 19-től laktanyákban agitál > "elhatároztam, hogy politikus leszek" 23. nov. 9. Müncheni sörpuccs hazaárulás vádjával perbe fogják > 5 év börtön (Landsberg) ? 8 hónapot ül megírja a Mein Kampf-ot a börtönből kikerülve stratégiát vált > hatalommegragadás parlamentáris körülmények között Németország bel és külpolitikája 24-29 konszolidáció gazd. konjunktúra sikerek 24. Dawes-terv jóvátétel enyhítése USA kölcsönök a gazdaság beindítására 25. Locarno-i konferencia Ny-i határok elismerése lemondás a revízióról 26. No.-t felveszik a Népszövetségbe 29. Young-terv USA > jóvátétel újraszabályozása (gyakorlatilag lemondás a jóvátételről) min. elnök és külügymin.: Gustav Stresemann Németország 29-33. A nagy gazd. világválság tönkreteszi a gazdaságot (-50-66%) munkanélküliség 44% hatalmas infláció > társ. krízis > szélsőségek megerősödése NSDAP választási eredményei: 28 > 2,4% 30 > 18,5% 32 > 37,4% 33. > 44% 31. Vasfront > baloldali mérs. polg. erők összefogása a szélsőjobbal szemben > Hartzburgi front (Hitler) 32-es választásokon első az NSDAP, de Hindenburg nem akarja Hitlert kinevezni > új választások kiírása > hasonló eredmény 33. jan. 30. Hindenburg kinevezi Hitlert kancellárrá 33. febr. 27. a Reichstag égése tettes: a, nácik (Göring) > ürügy az ellenzék betiltására b, kommunisták (propaganda ezt terjeszti) koncepciós perek: Lubbe kivégzése Dimitrov bebörtönzése 33. márc. eleje > választásokon 44% az NSDAP-re 33. márc. vége: Felhatalmazási törv. Hitler 4 év teljhatalmat kap 33. nyara ellenzék megszűntetése szakszervezetek feloszlatása kilépés a népszövetségből konkordátum a pápával (a pápa nem szól bele a német külpolitikába) 33. dec. Párt és állam egységének kimondása 34. jún. 29-30. Hosszú kések éjszakája Hitler leszámol a belső ellenzékkel (Ernst Rőhm, Strasser + kb. 1000 ember) 34. aug. 2. Hindenburg halála Hitler egyesíti a kancellári és a közt elnöki tisztet > Führer Hitler > kancellár államfő legfőbb bíró legfőbb hadúr teljhatalommal bíró diktátor A Harmadik Birodalom ideológiája: Harmadik Bir. > elnevezés: Möller van den Bruck ideológia forrásai: Mein Kampf Völkischer Beobachter tételei: fajelmélet rasszok hierarchiája rasszok harca Herrenvolk (uralkodó nép) antiszemitizmus > bűnbak szerepe > "végső megoldás" élettér elmélet Lebensraum "Volk ohne Raum" határok kitolása K-felé Pángermanizmus Führer-elv: totalitarista államberendezkedés antimarxista Propaganda: szociális ígérgetések tömegdemonstrációk könyvégetések sportrendezvények gigantomán építkezések rádió kihasználása Hitlerjugend A Harmadik Birodalom főbb szereplői: Hitler: Führer és Birodalmi kancellár pártvezér OKW főp. Rudolf Hess: kancellár-helyettes 33-41 Heinrich Himmler: Reichsführer-SS Birodalom rendőrfőnöke Meghódított területek feletti fennhatóság 45-ben öngyilkos Herman Göring: 22-től tag 23. sörpuccs OKL főp. 46. öngyilkos Joachim von Ribbentrop: külügymin. 38-45 Josef Paul Göbbels: propagandaügyi miniszter 45-ben öngyilkos Wilhelm Keitel: OKW vezetője 46. kivégzik Albert Speer főépítész 20 év börtön Alfred Rosenberg: ideológus "A XX. század mítosza" Ernst Kaltenbrunner: Gestapo vezetője Martin Borman: 41-től Hitler helyettese Adolf Eichman: a "zsidókérdés végső megoldásának" fő vezetője Argentínából a Mosad Izraelbe csempészi, kivégzik Otto Skorzeny: SS-Standartenführer (ezds.) Nürnbergben börtönbüntetést kap Karl Haushoffer: okkultista tudós, szeánszait Hitler és Hess látogatja Németország 33-39 34. Velencei találkozó H-Mussolini > a Vitás pont Ausztria 35. Saar-vidék visszacsatolása (91%-os népszavazással) 35. általános hadkötelezettség bevezetése 36. Bevonulás a demilitarizált Rajna-vidékre 36. Locarno-i békerend felmondása 36. okt. Berlin - Róma tengely Olaszország lemond Ausztriáról 36. nov. Antikomintern paktum kommunistaellenes szövetség Japánnal 36-39. Spanyol polgárháború Franco oldalán 37. ápr. Gurnica lerombolása (Condor légió) 38. márc. 12-13. Anschluß 38. szept. 29. Müncheni konferencia Hitler - Mussolini - Daladier - Chamberlain Ny meghátrál > béke minden áron (appeasement) Szudéta-vidék visszacsatolása Angol-német megnemtámadási szerződés Németország elismeri Ny-i határait 39. márc. 15-16. Csehszlovákia feldarabolása Cseh-Morva Protektorátus létrehozása Szlovákia megalakulása > Josef Tiso 39. márc. Memmel-vidék megszállása 39. máj. Acélpaktum Olaszo. - Németo. háború esetén katonai együttműködés 39. aug. 23. Moszkvai szerződés Molotov-Ribbentrop paktum megnemtámadási szerződés (10 év) háború esetén semlegesség titkos záradék: Kelet-Európa felosztása orosz: Finnország Bali-államok Besszarábia Lengyelo. > Narev-Visztula-Son folyóktól K- re 39. szept. 1. Lengyelország lerohanása Belpolitika: gazdaságpolitika: neuer plan tervutasításos rendszer infrastrukturális fejlesztések munkanélküliség megszüntetése (44%-ról) ált. konjunktúra kölcsönökből beindul a hadiipar > átlagember jól él (6-7 fős családmodell) 35. Nürnberg > első faji törvények diszkrimináció faji alapon zsidónak minősül, ha 4 nagyszülőből 3 zsidó zsidóság > nem szavazhat nem viselhet hivatalt egyetemen nem tanulhat árja - zsidó házasságok megtiltása koncentrációs táborok létrehozása 38. nov. 8-9. Kristályéjszaka első zsidó-pogrom zsinagógák felgyújtása zsidó üzletek ablakainak betörése több 10 e ember koncentrációs táborba zárása kivándorlások: A. Eistein, B. Brecht, T. Mann XXII. A II. világháború jellege, szakaszai és az európai hadszíntér főbb frontjainak katonai és diplomáciai eseményei 1939 és 1943 között A harcokban 61 ország vett részt > Föld lakosságának >80% Hadszínterek: Európa Észak-Afrika Délkelet-Ázsia Atlanti-óceán Veszteségek: halottak: 52-55 m fő katona bombatámadások, éhínségek, betegségek áldozatai holocaust >6 m fő sebesültek: 32-35 m fő több millió eltűnt több millió hadifogoly Hatásai: Európa megszűnik a világ vezető pol. gazd. hatalom lenni. Szerepét az USA és a SZU veszi át Szakaszai: I. 1939-40. Villámháborúk kora 39. Lengyelország lerohanása > No. + SZU 40. Nyugati hadjárat II. 1941. Háború globalizálódása No. megtámadja a SZU-t Japán megtámadja USA-t Balkáni és észak-afrikai küzdelmek III. 1942. "A lassú fordulat éve" jún. Midway-i csata nov. El-Alamein nov.-dec. Sztálingrád IV. 1943 "A fordulat éve" máj. Tunisz > német-olasz fegyverletétel jún. Salamon-szg. júl. Mussolini lemondatása Kurszki tankcsata nov.-dec. Teheráni konf. V. 1944. jún. 6. Normandia okt. Leyte-öböl VI. 1945. fegyverletételek: máj. 7. No. nyugatnak máj. 8. No. teljes kapitulációja máj. 9. Európában befejeződnek a küzdelmek szept. 2. Japán leteszi a fegyvert (békék aláírása 1947.) 39. szept. 1. A gleiwitzi "provokációt" követően Hitler megindítja a Fall Weiß hadm. alapján Lengyelország elfoglalását. (1. sz. hadm. utasítás) 1,6 m fő 3200 p. 2900 rep. gép. A Bltizkrieg, villámháborús stratégia gyors sikereket eredményez. szept. 3. NBr. és Fro. ultimátum után hadat üzen No.-nak. A hadüzentet nem követik katonai események > Sitzkireg szept. 17-én a SZU is hadba lép > aug. 23-i Moszkvai szerződés értelmében benyomul Lengyelországba szept. 27. Varsó eleste szept. 28. II. Moszkvai szerződés Ribbentrop - Molotov Lo. 4. felosztása (1772, 1793, 1795) SZU> 200 e km2 (1920-21-ben a lengyelek foglalták el) No. > beépül a Bir.-ba Lengyel főkormányzóság > bábállam Hans Franc gauleiter 40. márc. 4143 szovjet fogságban lévő lengyel vezérkari tiszt és értelmiségi kivégzése Katyn-nál A SZU 39. nov. 50 e km2 átadását követeli Finnországtól. Az ultimátum visszautasítását követő támadásoknak a finnek 40. márc.-ig ellenállnak. (200 e orosz halott) 40. jún. a SZU elfoglalja Besszarábiát és É-Bukovinát 40. aug. Balti államok elfoglalása 40. ápr. 9. Hitler kiadja a parancsot a Weserübung-ra, Dánia megtámadására. Az országot pár nap alatt elfoglalták. 40. máj.-jún. Skandinávia biztosításáért a németek elfoglalják Norvégiát. brit ellentámadás > első fegyveres összecsapás jún. Norvégia kapitulál > Vidkun Quisling lesz a miniszterelnök 40. máj. 10. Megkezdődik a franciaországi hadjárat németek: 2,7 m fő (130 ho.) 2500 p. 3100 rep. gép Sarlóvágás hadm. (kidolgozója Erich von Manstein tb.) a hadsereg zöme (A hdscs. - Gerd von Rundstedt) az Ardenneken keresztül támad, Belgiumban bekeríti a szövetségeseket máj. 14. Rotterdam bombázása > Hollandia kapitulációja máj. 26. - jún. 4. 340 e fő kimentése Dunkerque-ből (Dynamo hadm.) jún. 10. Olaszország hadat üzen, visszaszerzi Nizzát és Savoyát jún. 14. Párizs elfoglalása Reynaud lemond és Petain alakít kormányt jún. 22. Compiegne-i béke Fro. 3 részre osztása Elzász-Lotaringia > visszacsatolják a Birodalomba Észak-Fro. (ter. 60%) > német megszállás Dél-Fro. (ter. 40%) > Petain vezetésével bábállam Vichy-Fro. Charles De Gaulle Londonban megalakítja a Szabad Franciaországért Mozgalmat (emigráns kormány) 40. máj. > A konzervatív párt győzelme Angliában > Churchill lesz a min. elnök. máj. 13. parlamenti beszéde: > "Nem ígérhetek mást, mint vért és gyötrelmet, könnyeket és verejtéket!" 40. aug. 8. - szept. 15. Angliai csata - Seelöwe hadm. német tengeralattjáró-blokád > háború végéig, váltakozó sikerrel, állandó Luftwaffe támadásai invázió D-Angliában (nem valósul meg) Luftwaffe ? RAF cél > légtér feletti uralom aug. 23. London bombázása aug. 24. Berlin bombázása szept. 15. a hadműveleteket meghatározatlan időre elhalasztják 40. szept. 27. Háromhatalmi egyezmény aláírása Japán - Olaszország - Németország háború idején kötött szerződés Románia, Bulgária, Szlovákia, Horvátország és Magyarország később csatlakozik Hitler a nyugati szárazföldi sikerek után 40. dec. 18-án elfogadja a Barbarossa tervet. (21. sz. hadm. utasítás) A hátországát biztosítania kell: megsegíti az É-Afrikában támadó olasz erőket (Rommel > Africa- corps) 41. márc. náciellenes puccs Jugoszláviában > 41. ápr. 6. Vergeltung hadm. 41. ápr. 17. Szerbia kapitulál 41. ápr. 26. Görögország is kapitulál 41. máj. Kréta elfoglalása (Merkur-hadm.) 41. jún. 22. Fall Barbarossa megindulása 3,5 m fő (német, magyar, román, bulgár, spanyol, finn) 3500 p. 4000 rep. gép Fő támadási irányok: Észak: cél Leningrád 41. nov. alig van ellenállás Leningrád bekerítése (900 napos ostrom) Centrum: Minszk - Szmolenszk - Moszkva okt. eleje 100-120 km-re Moszkvától > okt. 2. Tájfun hadm. Moszkva elfoglalásáért dec. G. Zsukov sikeres ellentámadást indít Dél: kezdetben mellékhadszíntér 41. dec. után főhadszíntér 42. jún. 28. támadás Sztálingrád irányában 42. aug. Paulus megkezdi Sztálingrád ostromát szept. a város 80%-át elfoglalták nov. 11. utolsó roham (5 gy. és 2 p. ho.) nov. SZU ellentámadás, Sztálingrád bekerítése dec. német kísérlet a 6. hds. felmentésére jan. 25. német csapatok kettévágása jan. 31. - febr. 2. kapitulációk 70 nap alatt 1,3 m fő áldozat 43. jan. Voronyezs-i áttörés > a 2. m. hds. pusztulása 43. júl.-aug. Kurszki tankcsata 1500-1500 tank a stratégiai kezdeményezés végleg kicsúszik a németek kezei közül 43. nov. Kiev felszabadítása 44. jan. Leningrád felmentése 44. nyarára a németeket kiszorították a SZU területéről 43. jan. A casablancai konferencián Roosevelt, Churchill és De Gaulle megegyeznek a 2. front megnyitásáról. 43. júl. 10. Angol-amerikai partraszállás Szicílián (Husky hadm.) főp.: Eisenhower parancsnokok: Patton, Montgomery pár nap alatt elfoglalják a szigetet 43. júl. végén Mussolinit leváltják, helyére Badolgia tb. kerül. 43. szeptemberében a szövetségesek É-felé nyomulnak. Az amerikaiak partra szállnak Salernonál. 43. szept. 3./8. Olaszország fegyverszünetet köt. > Hitler megindítja a Tengely hadműveletet > megszállja az országot 43. okt. 13. Olaszország hadat üzen Németországnak 43. szeptemberében Skorzeny kiszabadítja Mussolinit házőrizetéből. > megalakítják a Saloi Közt.-ot (német bábállam) 44. jan. amerikai partraszállás Anzio-nál 44. máj. a szövetségesek áttörik a Gusztáv-vonalat 45. ápr. a Gót-vonal áttörése. A menekülő Mussolinit a partizánok megölik 44. jún. 6. Hosszú előkészületek után a angol-amerikai-kanadai erők szállnak partra Normandiában (Overlord hadm.) szövetségesek: >2,7 m fő, 10 e rep. gép. főp.: Eisenhower szárazföldi egységek: Montgomery (Bradley, Demsey) németek: >1,3 m fő (gyengén felszerelt, kiképzetlen) föp.: Rundstedt B hdscs.: Rommel a védelem alapja a bevehetetlennek hitt Atlanti fal. partraszállás 80 km-es tengerparton (öt partszakasz) jún.-júl. folyamán lassú előrenyomulás, kemény küzdelmek aug. Hitler támadást indít ? szövetséges ellentámadás bekeríti a németeket > kitörés a hídfőből 44. júl. 20. Rastenburgban merényletet kísérelnek meg Hitler ellen. A sikertelen kísérlet után a von Stauffenberg vezette akció résztvevőit kivégzi (pl.: W. Canaris adm.) 44. aug. 15. dél-franciaországi partraszállás (Dragoon hadm.) 44. aug. 25. francia csapatok bevonulnak a kiürített Párizsba Az antifasiszta koalíció kialakulása: 41. márc. az USA kongresszusa elfogadja a Land-Lease act-et (kölcsönbérleti törvény) > minden államot támogatnak, amely az USA biztonságát szolgálja Anglia, Fro., SZU, Kína 41. júl. Szovjet-brit együttműködés kölcsönös segítségnyújtás 41. aug. 14. az Atlanti-charta aláírása USA-NBr. szövetségkötése a harcot a fegyverletételig folytatják emberi jogi alapelvek lefektetése 41. szept. a SZU csatlakozik 42. jan. 1. a Washingtoni-nyilatkozatban deklarálják az Egyesült Nemzetek Szervezetének gondolatát még 23 ország csatlakozik az Atlanti-chartához 43. jan. Casablancai konferencia Roosevelt - Churchill - De Gaulle katonai akciók összehangolása 2. front megnyitása Szicíliában 43. aug. Quebecki konferencia USA - NBr - Kína (Csand Kaj-sek) katonai akciók összehangolása 43. okt. Moszkvai Külügyminiszterek Találkozója Molotov - Eden - Cardell Hull együtt harcolnak kompromisszum nélkül, a teljes fegyverletételig ENSZ létrehozásának gondolata háborús bűnök elítélése a SZU ígéretet tesz, hogy 3 hónappal az eu.-i béke után keleten támad három "nagy" összehozása 43. nov. 28. - dec. 1. Teheráni konferencia Roosevelt - Churchill - Sztálin a semleges Iránban titkos fedőnév: Heuréka > újabb front megnyitása Fro.-ban Európa felosztása Lengyelország > a SZU megtarthatja a 39-ben elfoglalt területeket Lo.-t német területekkel kárpótolják Németország területének felosztása XXIII. Magyarország helyzete és részvétele a II. világháborúban Darányi Kálmán miniszterelnök (36. okt. - 38. máj.) 38. márc. Győri beszéd > 1 Mrd pengő hadseregfejlesztésre > hadikonjunktúra 38. ápr. I. zsidótörvény beterjesztése titkos tárgyalásokat kezd a szélsőjobbal > Horthy kérésére lemondásra kényszerül 38. máj. - 39. febr. Imrédy Béla miniszterelnöksége 38. máj. 29. > 38/15. tc. I. zsidótörvény megszavazása > bizonyos ért. pályákon (orvos, jogász, mérnök ...) a zsidóság lélekszáma nem haladhatja meg a 20 %-ot > törv. értelmében zsidó > izraelita vallású 19 után kikeresztelkedett kivételek: I. vh.-s kitűntetett sportsikereket elérő fontos közig tisztségben lévő 38. máj. > 3 év börtönre ítélik Szálasit 38. aug. Bledi találkozón Hitler a revízió támogatásáért Csehszlovákia megtámadását követeli.> Horthy a kisantantra hivatkozva visszautasítja 38. szept. 29-30. Müncheni konferencián a Felvidék kérdésének rendezését Mo.-ra és Csehszlovákiára bízzák. 38. okt. Komáromi találkozón nem születik megállapodás Magyarország cs Csehszlovákia között 38. nov. 2. I. Bécsi döntéssel a felvidék egy részét kapjuk vissza (12 e km2, 87 e fő > 87% magyar) Bukás: felhatalmazási törvény előterjesztése házszabály-módosítás előterjesztése > parlament leszavazza baloldali ellenzéki sajtó cikkei bizonyítják, hogy dédanyja zsidó származású > beadja lemondását 39. febr. - 41. ápr. g. Teleki Pál 2. miniszterelnöksége egyensúlyt próbál a teremteni külp.: fegyveres semlegesség 39. márc. 15-16. Kárpátalja megszállása 12000 km2, 600 e fő (60 e magyar) 39. ápr. kilép a népszövetségből 39. máj. 5. 39/4. tc. II. zsidótörvény "A zsidók gazdasági és közéleti térfoglalásának korlátozásáról!" faji > zsidó > egyik szülő; két nagyszülő zsidó 6 %-os korlátozás értelmiségi és művészpályákon 1867. után bevándorolt zsidók elvesztik választójogukat nem lehetnek köztisztviselők nem kaphat állampolgárságot, aki ezután kérelmezi 39. jún. Teleki levele Hitlerhez és Mussolinihez > Mo. nem hajlandó Lo.-t megtámadni 39. szept.-okt. 100 e lengyel menekült befogadása 40. aug. 30. II. bécsi döntés Ribbentrop - Ciano külügyminiszterek Észak-Erdély és a Székelyföld visszacsatolása 43 e km2; 2,4 m fő (1 m román) 40. nov. csatlakozás a Háromhatalmi szerződéshez 40. dec. 12. Jugoszláv-magyar örökbarátsági szerződés 41. márc. Jugoszláv náciellenes puccs német nyomásgyakorlás > német csapatok Mo.-on való átengedéséhez Mo. katonai támogatásáért 41. ápr. 3. Teleki öngyilkos lesz 41. ápr. 6. Német csapatok támadnak Mo. területéről ápr. 10. Jugoszlávia felbomlik > az örökbarátsági szerződés már nem kötelez ápr. 11. Mo. hadba lép D-Baranya, Bácska, Muravidék megszállása 11,5 e km2; 1 m fő (37% magyar) Mo. területnövekedései: 38. nov. 2. Felvidék 39. márc. 15. Kárpátalja 40. aug. 30 É-Erdély, Székelyföld 41. ápr. 11. D-Baranya, Bácska, Muravidék 93 > 172 e km2 9 > 14 m fő 41. ápr. - 42. febr. Bárdossy László miniszterelnöksége nácibarát politika 41. jún. 22. Mo. nem támadja meg a SZU-t > ürügy kell! 41. jún. 26. Munkács - Kassa - Rahó bombázása bizonytalan kik követték el 26 fő polg. áldozat 41. jún. 27. Hadüzenet a SZU-nak 41. júl. 1. > 1. (Kárpát) hds. megindulása p.: Szombathelyi Ferenc utánpótlás ellenőrzése megszálló feladatok angolszász hatalmak reagálása: dec. 7. > NBr. hadüzenete dec. 12. > Mo. hadat üzen az USA-nak 41. aug. 41/15. tc. > 3. zsidótörvény faji alapon diszkriminál megtiltja a zsidó és "nemzsidó" közötti házasságot bünteti a fajgyalázást (zsidó és "nemzsidó" közti házasságon kívüli nemi kapcsolat) 42. jan. Újvidéki vérengzés szerb partizánok magyarellenes akciói > Újvidéken csendőri tisztogatás > pogrom > 3340 fő halott (szerb és zsidó) főbűnösök: Feketehalmy-Czeldner Ferenc Grassi József > vizsgálat után elítélik őket szerbek válasza > 44/45 Vérbosszú Bácskában (40 e fő halott) 42. febr. Horthy István kormányzó-helyettessé választása angolbarát politikus 42. aug. 20. keleti fronton repülőhalált hal 42. márc. Horthy leváltja Bárdossy-t 42. márc. - 44. márc. Kállay Miklós miniszterelnöksége hintapolitika németek kiszolgálása 42. ápr. 2. m. hds. átlépi a határt p.: Jány Gusztáv 200 e fő katona + 50 e fő munkaszolgálatos > D-i hdscs. É-i szárnybiztosítása 43. jan. Voronyezs 100 e fő halott kapcsolatfelvétel az angolszász hatalmakkal 43 febr. Isztambul orvos-találkozón Szent-Györgyi Albert békepuhatolózgatása 43. szept. Rómában kapcsolatfelvétel az angolszász hatalmakkal > feltétel : kiugrás németek tudomást szereznek a kísérletekről 43. vége Mo.-ra érkezik Edmund Veesenmayer, Hitler teljhatalmú megbízottja feladata: "politikai megfigyelés" jelentés > szükséges, hogy Kállay-t leváltsák helyette megbízhatóbb Sztójay Döme 44. márc. 18-án Horthy Klessheimeben találkozik Hitlerrel Hitler > Sztójay v. Imrédy kinevezése Horthy visszautasítja > márc. 19. 0400 Margaréta I. hadm. > Mo. megszállása (11 n. ho.) zökkenőmentes ellenzéki politikusok letartóztatása vár megrohamozása (Skorzeny) Winkelmann lesz a Mo. ter. állomásozó német kat. egységek főparancsnoka 44. márc. 22. - aug. Stójay Döme miniszterelnöksége németek kiszolgálása Mo. gazd. kirablása havi 200 Mrd pengő katonaadó zsidóság gettósítása (800 e fő) megkezdődik Bp. bombázása (15-20 e fő polg. áldozat) 44. máj. vidéki zsidóság deportálása 44. jún. a bp.-i zsidók (250 e fő) deportálását Horthy leállíttatja Ellenállás: a háború kezdetén nincs 41-től kezd kibontakozni 41. okt. 6. néma tűntetés a Batthyány-örökmécsesnél 41. nov. 1. több 10 e fős tűntetés Kossuth és Táncsics sírjánál 41. dec. 25. Népszava karácsonyi száma ellenzéki politikusok cikkei 42. febr. Magyar történelmi Emlékbizottság háború ellenes erők gyűjtőbázisa 43. aug. Szárszói találkozó 600 művész, politikus, értelmiségi békebarát irányzat Mit tesz Mo. a háborút követően? Németh László > "zsidóbosszú", SZU bosszúja 44. máj. Magyar Front megalakulása náciellenes erők gyűjtőpártja Kisgazdapárt Szoc. dem. Békepárt (kommunisták) Kettőskereszt-szöv > szerény ellenállás 44. aug. Sztójay leváltása 44. aug. 29. - okt. 15. Lakatos Géza vezds. miniszterelnöksége > kiugrás előkészítése 44. szept. 5. támadás Románia ellen > D-Erdély elfoglalása 44. szept. 6. Vörös-hads. Battonyánál átlépi a magyar határt 44. szept. vége Faragho Gábor vezette küldöttség Moszkvában 44. okt. 11. Titkos megállapodás > amennyiben Mo. nyíltan felvállalja a kiugrást, a szerződés életbe lép 44 okt. 15. Mo. kiugrási kísérlete 1310 Horthy proklamációja a rádióban bejelenti: ideiglenes fegyverszünet kiugrás a tisztek többsége nem áll át > sikertelen a kiugrás Skorzeny elrabolja ifj. Horthy Miklóst > megzsarolják Horthyt 44. okt. 16. 1800 Horthy a rádióban: visszavonja a kiugrási parancsát bejelenti Szálasi kinevezését > nyilas rémuralom kezdete ellenállás a végsőkig teljes mozgósítás deportálások folytatása Budapesti gettó felszámolása néhány ezer- néhány tízezer halott > Szálasi nemzetvezető lesz 44. nov. 4. összeül Nemzeti Összefogás Kormánya nyilas-kormány 44. dec. 4. Szálasi - Hitler találkozó 44. dec. - 45. febr. 13. Budapest ostroma erődváros utolsó emberig - utolsó töltényig > R. J. Malinovszkíj (2. ukrán f.) és F. I. Tolbuhin (3. ukrán f.) marsallok > 80 e védő (50 e német, 30 e magyar) 45. jan. 18. Pest felszabadítása 45. febr. 10-13. kitörési kísérlet 40 e főből csak 800 jut át a vonalakon 45. febr. 13. Buda felszabadulása 45. tavasz Balaton-felvidéki páncéloscsata 45. ápr. 13. Nemesmedvesnél elérik a nyugati határt Mo.-on véget értek a katonai cselekmények. XXIV. A II. világháborút követő ún. kétpólusú világrend kialakulása és a hidegháború főbb eseményei hidegháború: 1945-91. elnevezés Walter Lippmann publicistától származik (1947.) két szuperhatalom között nincs direkt háborús konfliktus sem háború - sem béke rémület egyensúlya kétpólusú, bipoláris világ: Szovjetunió "Kelet" + csatlósai, + szövetségese (49-től Kína) szocialista tábor kommunisták 13 m halott árán a II. vh. győztese Vörös Hadsereg > legnagyobb szárazföldi haderő (12 m fő) USA "Nyugat" + szövetségesei kapitalista tábor demokraták gazdasági vezető hatalomként, győztesen fejezi be a ii. vh.-t atomhatalom természetes védelem ? "óceán-pajzs" Európa > elveszti gazdasági, politikai jelentőségét megszűnik a szupremácia tudat Korszakolás: I. 45-47. bizalomvesztés ideje elszigetelődés kora II. 47-49. integráció kora katonai, politikai, gazdasági szövetségek létrejötte III. 49-53. végső szembenállás kora potenciális esély a háborúra IV. 53-91. erőegyensúly ideje nem tudják egymást katonai téren legyőzni hullámzás időszaka (javuló-romló viszony) 1945-47. 45. jún. San Francisco > ENSZ megalakulása előzménye: Atlanti-charta 50 tagállam alapítja (mára minden ország a tagja) nemzetek felett álló politikai szervezet cél: világbéke megőrzése közösen finanszírozzák (? > USA) közp.: New York élén a főtitkár (45. > Trygve Lie [norv.]) szerv: Biztonsági Tanács 5 állandó tagállam (SZU, USA, Kína, NBr., Fro.) 10 kétévente változó tag határozatai kötelező érvényűek max. "fegyver" > gazdasági blokád 5 nagyhatalom vétójoga Közgyűlés minden tagállam teljes jogú tag ?-os többséggel ajánlásokat fogad el > nem képes hatékony képviseletre 46. márc. Churchill fulton-i (Miss., USA) beszéde profetikus kimondja: "sötét idők következnek reánk megint" "vasfüggöny" 46. ápr. - 47. febr. Párizsi békekonferencia > De Jure vet véget a II. vh.-nak > békediktátumok Magyarország: 1947. febr. '37 után szerzett területek elvesztése + "pozsonyi hídfő" Oroszvár, Dunacsúny, Horvátjárfalu Románia: nem kapja vissza Besszarábiát Bulgária: nincs területi rendezés Olaszország: elveszíti gyarmatait (Albánia, Lívia, Etiópia) Isztria Jugoszláviához kerül minden állam > jóvátétel fizetése kollektív felelősségre vonás > kitelepítések SZU háborús agresszor ? győztes minden területi foglalását legitimizálják Karélia, balti államok, lengyel foglalások, Kárpátalja, Besszarábia, Dél- Szahalin, Kuril-szigetek, Kelet-Poroszorzság 49. > béke Németországgal 51. > béke Japánnal 55. > béke Ausztriával 47. már. Truman doktrína bejelentése külpolitikai alapelv szakít az izolációs politikával, "felelősséget vállal a világ sorsáért" > katonai, anyagi segítség Európának > kommunista pártok visszaszorításához, "dominó-elv" ellen 47. jún. G. Marshall, USA külügyminiszter gazdasági reformprogramot hirdet Marshall-terv ("Európai újjáépítési program") hatalmas összegek (90% > segély; 10% > kölcsön) > Ny-Európának > európai gazdasági csoda 73-ig (I. olajválság) ? K-i országok visszautasítják Keleti blokk országai: Lengyelország, NDK, Csehszlovákia, Magyarország, Románia, Bulgária, Jugoszlávia, Albánia 45-48. Szovjetizálás > szovjet modell adaptálása 1. Vörös Hds. nyomásgyakorlása 2. Vörös Hads. árnyékában megjelenek a kommunista pártok (10-20%-os támogatottság) moszkoviták megjelenése > kulcspozícióba kerülnek 3. demokratikus közjáték polgári, keresztény pártok választások koalíciós kormányok földosztás újjáépítés a semmiből 4. "Nemzetközi helyzet fokozódik" "fordulat éve" beáll az egypártrendszer kommunista hatalomátvétel > totalitarista állam kialakulása erőszakos iparosítás kollektivizálás Jugoszlávia Tito (45) kikerül a keleti blokkból > nem állomásozik ott a V.Hds. (48-ra > Imperializmus láncos kutyája) Albánia Enver Hodzsa Románia Gherorghiu Dej Bulgária Dimitrov Csehszlovákia K. Gottwald Lengyelország Golmulka Magyarország Rákosi Mátyás (48) 1947-49. Integrációk: gazdasági, katonai, politikai szövetségek Kelet: 47. Kominform (Kommunista Információs Iroda) megalakulása ideológiával látják el a csatlós országok kommunista pártjait főideológus: Zsdanov 49. KGST (Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa) önellátásra próbál berendezkedni 55. máj. VSZ (Varsói Szerződés) katonai szövetség SZU vezetésével cél: "béke megőrzése" V. Hds. ideiglenes állomásoztatása a csatlós országokban Nyugat: 47. Marshall-terv 49. NATO / OTAN (Észak-atlanti Szerződés Szervezete) 57. Róma > Közös-piac megalakulása 7. gazdaságilag vezető állam későbbi EU alapja 49- Végső szembenállás időszaka Ki tud több atomfegyvert előállítani? fegyverkezési verseny: 45. USA atomhatalom 49. SZU is atomhatalom lesz (még nem tudja az USA- ba juttatni) 52. USA > hidrogénbomba 53. SZU-nak is lesz hidrogénbombája 60-as években atomhatalom lesz: Kína és Fro. később: NBr., India, Pakisztán 68. Atomsorompó egyezmény maximalizálják az atomtöltetek számát 72. SALT I. egyezmény > fegyverzetkorlátozás 79. SALT II. egyezmény > fegyverzetkorlátozás tudományos és technikai rivalizálás: űrkutatásban 57. Szputnyik I. 61. Juríj Gagarin a világűrben 69. Neil Armstrong (Apollo-11) holdraszállása vasfüggöny: K-Ny-i határzár eszközei: aknazár, szögesdrótakadályok, határőrség nehézkes határátlépés Berlini fal: 61. Ny. Sz. Hruscsov rendeletére építik fel dezinformáció: ellenségkép kialakítása titkosszolgálatok (CIA, KGB) vetélkedése ügynökháború Katonai konfliktusok: 45-46. Görögország, Törökország, Irán USA támogatásával a helyi kommunista pártokat legyőzik 48-49. berlini válság > Sztálin lezáratja a Berlinbe vezető szárazföldi utakat > "Berlini légihíd" 49. szept. > NSZK megalakulása 49. okt. > NDK megalakulása (90-ig kettészakadt Németország) 45-49. Kínai polgárháború Kommunista Párt (Mao Ce-tung) ? Kuoming-tang (Csang Kaj- sek) 49. kommunisták győzelmes > Kínai Népköztársaság kikiáltása ? Kuoming-tang > amerikai segítséggel Tajvanon hoz létre államot 50-53. Koreai háború japán gyarmatosítók távozása után hatalmi rivalizálás észak (SZU és Kína) ? dél (ENSZ > főleg USA) 53. Panmindzson-i béke (38. szélességi foknál van a határ) 45-47. Indokínai háború 45-54. függetlenségi harc franciák ? Vietnám (Ho Si Mihn) 54. Dien Biean Phu > Vo Mguyen Giap tb. 25 e fő saját veszteség árán győzelmet arat a franciákon 54. béke a status quo alapján > határ a 17. szélességi foknál É és D között 57-75. É-Vietnám (SZU, Kína) ? D-Vietnám (USA) > casus belli : tonkini-i incidens 75. Vietkong győzelme 56. Szuezi válság ok: Nasser államosítja a Szuezi-csatornát > brit, francia, izraeli csapatok támadása > SZU és USA politikai nyomásgyakorlása > visszavonulnak a csapatok 60. U-2 kémrepülőgép lelövése a SZU felett 59-62. Kubai válság 59. Batista diktatúráját megdönti Fidal Castro és Che Guevara > USA gazdasági bojkott, tengeri blokád 61. CIA sikertelen kísérlete emigráns kubaiakkal a rendszer megdöntésére (partraszállás a Disznó-öbölben) 62. SZU közép-hatótávolságú ballisztikus atomtöltet hordozására alkalmas rakétákat telepít Kubába (Hruscsov) > USA tengeri blokád 13 napig nagy az esélye a 3. világháborúban mindkét nagyhatalom enged > SZU leszereli a rakétákat Kubában USA enyhít a blokádon USA kivonja Jupiter rakétái Törökországból 62. kiépül a forródrót a Fehér Ház és a Kreml között 80-89. SZU agresszió Afganisztánban az afgánok amerikai segítséggel ellenállnak SZU visszakozik (nagy áldozatok) legkomolyabb katonai felkelések a "keleti blokkon" belül: 53. Berlin 56. Budapest 68. Prága 81. Lengyelország SZU elfojtja a forradalmakat nyugat nem avatkozik be XXV. Magyarország története a Rákosi-diktatúra és Nagy Imre első miniszterelnöksége idején 1949 és 1955 között I. 1948-49. 48. július 12-14. > Magyar Dolgozók Pártjának megalakulása MSZDP és MKP munkáspártok egyesülése elnök: Szakasits Árpád, főtitkár: Rákosi Mátyás > vezető szerep 48. július Tildy Zoltán lemondatása > megzsarolják Szakasits lesz a közt. elnök (48-50) 48. szept. ÁVH felállítása Kádár János belügymin. rendeletére politikai rendőrség lehallgató-, levélbontó oszt. > Tamáska Mária (Kádár felesége) hírszerző főoszt. > Farkas Vladimír 48. dec. Dinnyés Lajos helyett Dobi István lesz a min. eln. (48-52) 49. febr. 1. Magyar Függetlenségi Népfront megalakulása a pártok belépnek vagy megszűnnek egypártrendszer 49. május orszgy. választások > népfrontlistára 96,2% 49. aug. 18. Alkotmány életbe lépése: aug. 20. > szoc. államalapítás 36-os sztálini alkotmány átvétele népköztársaság, eszköz: proletárdiktatúra hatalmi ágak szétválasztása megszűnik Elnöki Tanács létrejötte > törvényerejű rendeletek kibocsátása elnöke átveszi a közt. elnöki funkciót Rákosi-címer bevezetése > jogilag is kommunista diktatúra II. Rákosi-diktatúra (1949-53.) Rákosi Mátyás 1892-1971. moszkovita 48-56 > MDP főtitkára 52-53 > min. elnök. Gerő Ernő > gazdaság Farkas Mihály > hads. Révai József > ideológia Péter Gábor > ÁVH terror: Faludy > "pokolbéli víg napok ideológia > mindenki gyanús, aki él aki nincs velünk, az ellenünk van nemzetközi helyzet fokozódik B-listázás > pol. ellenfelek már 46-tól kuláklista > 25 holdtól kitelepítések recski büntetőtábor vasfüggöny koncepciós perek: 48. dec. Mindszenti József bíboros esztergomi érsek pere 49. febr. > elítélik per hatására az egyházak az állam alá rendelődnek 48. református és evangélikus 50. katolikus egyház 51. Állami Egyházügyi Hivatal létrejötte 49. máj. Rajk László (1908-49) letartóztatása Rákosi lehetséges utódja túl népszerű "nemzeti kommunista (nem zsidó származású) vádak: háborús és népellenes bűntett hűtlenség, kémkedés, titoista demokratikus államrend megdöntésére irányuló kísérlet koronatanú: Szász Béla > kínzások ellenére nem vall rá 49. okt. 15. két társával együtt kivégzik (55. rehabilitálják, 56. okt. 6. újratemetik) 50. volt szociáldemokraták pere (Szakasits, Marosán) 50. "tábornokok pere" (Sólyom László, Pálfy György) 51. hazai kommunisták letartóztatása Kádár, Losonczy G., Péter G. 53-ig > 650 e ember ellen per, 390 e ítélet kizsákmányolás: gazd. irányítás > KGST tervgazdálkodás: 47-50. első hároméves terv 50-55. első ötéves terv ipar: erőszakos iparosítás > Mo. a vas és acél országa nehézipar és hadiipar fejlesztése GDP-ből a hadseregre: 50. > 13% 52. > 25,5% 53. > 24,3% (38.> 19% 42. > 28% 98. > 2%) Sztálinváros > szoc. mintaváros sztahanovista mozgalom mg.: szoc. átalakítás téeszesítés önellátásra való törekvés > narancs, gyapot, gumipitypang... 50-52. beszolgáltatás 52. padlássöprés éve jegyrendszer, éhínség parasztság teljes kirablása hazugság: személyi kultusz: Rákosi Mátyás ... tetőpont: 52. márc. 9. Rákosi 60. születésnapja 50. DISZ > Dolgozók Ifjúsági Szövetsége, későbbi KISZ) iskolákban kötelező marxizmus-leninizmus szocialista realizmus sport szerepe > 52. Helsinki > 16 aranyérem; 53. nov. 25. > 6:3 III. Rákosi-diktatúra válsága (1953) 53. márc. 5. Sztálin halála > Moszkvában hatalmi harc 53-62. Hruscsov pártfőtitkár > desztalinizáció, enyhülés 53. június Gerő, Rákosi, Nagy Moszkvában Nagy I. kijelölése 53. június 27-28. MDP vezetőségi gyűlés > új vonal ismertetése, személyi kultusz kritikája 53. július 2. Rákosi lemond a miniszterelnökségről (pártfőtitkár marad) 53. július 4. Nagy Imre miniszterelnöksége IV. Nagy Imre kormánya (1953. július - 1955. április) 53. július 4. beszéd a parlamentben > reformprogram ismertetése Nagy I. > reformkommunista o marxista, de nem a sztálini modell alapján új gazdaságpolitika: kuláklista eltörlése ki lehet lépni a téeszekből magánvállalkozás támogatása iparosítás ütemét csökkentik életszínvonal emelése ÁVH hatalmának korlátozása, amnesztia, önkritika internálótáborok megszüntetése 55. jan. Moszkvában megkritizálják Nagy Imrét (támogatója Malenkov háttérbe szorul) 55. ápr. Nagy Imre leváltása (decemberben kizárják a pártból, önkritikára nem hajlandó) 55. ápr. - 56. okt. Hegedűs András min. elnöksége (Mo. legfiatalabb > 33 éves) visszarendeződés > maximális iparfejlesztés második ötéves terv rehabilitálások leállítása XXVI. Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc története I. Előzmények (1953. március 5. - 1956. október 22.) 53. márc. 5. Sztálin halála Hruscsov lesz a főtitkár: enyhülés: 54. jan-febr. nagyhatalmak külügymin. találkozója 55. május osztrák államszerződés 55. szept. Konrád Adenauer Moszkvában 56. febr. SZKP XX. kongresszusa 56. okt. dipl. kapcsolatfelvétel Japánnal ? 53. jún. Berlini felkelés leverése gyalogsággal támogatott páncélosok 55. május VSZ 56. jún. poznáni felkelés (Wladislaw Gomulka) 53-56. cikk-cakk politika Mo.-on: 1. Nagy Imre 53. júl. - 55. ápr. reformkommunizmus "új szakasz" 2. Hegedűs András 55 ápr. - 56. okt. visszarendeződés ébredő ellenzék: DISZ Petőfi köre (Tánczos Gábor, közérdekű viták, kritikai felhang) Írószövetség találkozói (Gimes Miklós, Háy Gyula) 56. Nagy Imre 60. születésnapja ? Rákosi terve az ellenzék erőszakos felszámolására (400-as lista) 56. júl. Anasztáz Mikojna, KGB tiszt Mo.-on > Gerő lesz az új pártfőtitkár 56. okt. 6. Rajk László újratemetése: "nem állunk meg félúton, sztálinizmus pusztuljon!" kb. 100 e fő 56. okt. 13. Nagy Imrét önkritika gyakorlása nélkül veszik vissza a pártba > a párt enged 56. okt. 16. MEFESZ (Magyarországi Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetsége) megalakulása első párttól független diákszervezet II. Forradalom és szabadságharc (1956. október 23. - november 4.) október 22. MEFESZ rokonszenvtüntetést hirdet a Bem szoborhoz, 23-ra > szolidaritás a lengyelekkel október 23. 13.00 Piros László belügymin. betiltja a felvonulás kommunista pártvezérek 18-23. között Titonál, Belgrádban 14.30 engedélyezik a felvonulást o visszakozik a hatalom 15.00 tüntetők menete: Műegyetem > Petőfi szobor; kb. 10 e fő 16.00 Bem szobor > címer nélküli zászló 17.00 Kossuth téren 200 e fő 21.00 Nagy Imre beszéde mintha pártgyűlésen lenne nem szerencsés, lekezelő hang csalódás tömeg három részre szakad 21.37 ledöntik a Sztálin szobrot 21.00 Rádió épülete előtt tűzharc (ÁVH ? felkelők) > fegyveres felkelés éjfél Malinyin vezetésével szovjet tankok érkeznek Budapestre a pesti nép visszaveri a támadást > szabadságharc október 24. reggel közli a rádió, hogy Nagy Imrét megválasztották miniszterelnöknek 8.45 Statárium bevezetése > nép ellen vannak Bp.-re érkezik az SZKP Elnökségének két tagja: Mikoján és Szuszlov Bp.-en leáll a termelés, munkástanácsok alakulnak október 25. délelőtt > Parlament előtti vérengzés > véres csütörtök, 200 halott Gerő helyett Kádár lesz a párt elő titkára megjelenik az Igazság > első független lap október 26. országszerte sztrájkok, tűntetések, megmozdulások mosonmagyaróvári sortűz > Dudás István ÁVH-s százados 103 fő halott, 300 fő sebesült miskolci sortűz október 27. Kovács Bélát és Tildy Zoltánt beválasztják a kormányba > nyitás október 28. A forradalom győzelme > pártvezetőség a forradalom mellé áll 17.25 Nagy I. rádióbeszéde: nemzeti demokratikus népmozgalomnak nevezi a történteket szovjet csapatok kivonása márc. 15. nemzeti ünnepnap Rákos címer helyett a Kossuth címer feloszlatják az ÁVH-t megkezdődik a nemzetőrség megszervezése az ENSZ BT összeül a magyar kérdés megvitatására október 29. Szuezi válság > Egyiptom elleni katonai intervenciója Bohlen am. nagykövet Moszkvában "leveszi a kezét Mo.-ról" > Mo. a SZU belügye október 30. köztársaságtéri pártház ostroma > 24 halálos áldozat feloszlatják az MDP-t, bejelentik a többpártrendszert 22.00 szabadon engedik Mindszenty Józsefet október 31. a Forradalmi Karhatalmi Bizottság Király Bélát választja a nemzetőrség parancsnokának koalíciós kormány: FKGP (Kovács B., Tildy Zoltán) Nemzeti Paraszt Párt > Petőfi Párt (Veres P. Bibó I.) MSZDP (Kéthly Anna) MSZMP (Nagy, Kádár, Lukács) éjszaka Záhony irányából megindul a szovjet támadás 2 hds., 18-20 ho. november 1. Nagy I. beszéde > kinyilvánítja az ország függetlenségét Mo. kilép a VSZ-ből Andropov Moszkvábba viszi Kádárt és Münichet november 2. Nagy I. az ENSZ-nél tiltakozik a SZU beavatkozása ellen éjjel brioni-találkozó > Hruscsov és Tito Jugoszlávia beleegyezik az intervencióba javasolják, hogy az ellenkormány feje Kádár legyen november 3. új koalíciós kormány alakul 20.00 Mindszenty rádióbeszédében kétségbe vonja az új kormány legitimitását > több változást akar éjfél Tökölön elfogják Maléter Pált (honv. min.) és Kovács Istvánt (vkf.) november 4. 4.00 Leljucsenko vezetésével általános támadás Bp. ellen 5.05 Kádár szolnoki beszéde > bejelenti a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megalakulását 5.20 Nagy Imre utolsó rádióbeszéde > bejelenti a támadás tényét társaival a Jugoszláv követségre menekül Bibó István államminiszter, nyilatkozatban tiltakozik a szovjet bevonulás és az ellenkormány ellen III. Ellenállás és megtorlás (1956. november 4. - 1958. június 16.) november 4-11. szab. harc katonai leverés (Csepel esik le utoljára) felkelőcsoportok és vezetőik: Széna tér - Szabó János Corvin köz - Pongrátz Gergely Mester utca - Bárány János Tűzoltó utca - Angyal István Pesterzsébet - Mecséri János alezds. november 7. Kádár kormány Bp.-re érkezik kormánytagok: Kádár, Biszku B., Münich F., Marosán Gy. november 10. Kádár-féle karhatalom felállítása ("pufajkások") nov-dec. civil társadalom erős ellenállása és szerveződései Budapesti Központi Munkástanács - Rácz Sándor Magyar Értelmiségiek Forradalmi Tanácsa - Kodály Zoltán Összfegyvernemi Forradalmi Bizottság salgótarjáni tűntetés - 80 halott tűntetések, sztrájkok, sortüzek november 22. Nagy Imrét és társait családtagjaikkal együtt letartóztatják és Romániába viszik december 2-5. MSZMP ülése > cselekményeket ellenforradalomnak nevezik december közepe megkezdődnek a kivégzések Áldozatok: 2500 fő halott, 20 e fő sebesült, 25 fő meglincselt (ÁVH> népítélet) 229 forradalmáron végrehajtott halálos ítélet (Mansfeld Pétert 16 éves ...) 22 e fő börtönbüntetés (Bibó I., Déry T., Tánczos G., Zelk Z., Tildy z.) 13 e fő internálása (800 fő a SZU-ba) legalább 200 e fő emigráns 1958. június Nagy Imre és társai pere 1958. június 16. Nagy Imre, Maléter Pál és Gimes Miklós kötél általi kivégzése (1989. június 16. ünnepélyes újratemetésük)