13. TÚtel A polgßri forradalmak sz³letÚse Eur¾pßban Ús +szak-Amerikßban a XVII.-XIX. szßzad k÷zepÚig - Ismertesse az Angol polgßri forradalom t÷rtÚnetÚt, ÚrtÚkelje jelent§sÚgÚt! Az Angol t§kÚs gazdasßg igÚnyei a XVII. szßzad els§ felÚben egyre inkßbb szembeker³ltek a Stuart-hßzb¾l szßrmaz¾ kirßlyok abszolutisztikus orszßglßsßval. A kirßlyi hatalom gazdasßgi intÚzkedÚsei az ipar Ús a kereskedelem fejl§dÚsÚnek gßtjßvß vßltak. -gy pl.: szßmos ßr·fajta kereskedelmÚt csak s·lyos ÷sszegekkel megvßltott monop¾liumok alapjßn engedÚlyeztÚk. A kirßlyi k³lpolitika nem tßmogatta kell§ er§vel az Angol k³lkereskedelmet. Az abszol·t hatalom kiÚpÝtÚsÚre t÷rekv§ Stußrtokkal szemben a parlament als¾ hßza lÚpett fel. Ide vßlasztßs ·tjßn ker³ltek a kÚpvisel§k. A vßrosokban is a vagyon volt a szavazßs feltÚtele. A kÚpvisel§k tehßt a vagyonos dzsentrib§l Ús a j¾m¾d· polgßrsßgb¾l ker³ltek ki. Az ³lÚseken egyre vilßgosabbß vßlt, hogy a Stuart-abszol·tizmus Ús az als¾hßz t÷rekvÚsei kibÚkÝthetetlenek. I. Jakab Ús fia I. Kßroly az arisztokrßcißra Ús az elmaradott ter³letek nemessÚgÚre tßmaszkodhatott. A parlament a gazdasßgilag fejlett dÚli Ús keleti orszßgrÚszt tudhatta maga m÷g÷tt. Az ßlland¾ hadsereg k÷ltsÚgei az uralkod¾ csak az ad¾kb¾l teremtette el§, kivetÚs³kh÷z azonban a parlament hozzßjßrulßsa kellett. EzÚrt vßlt lÚtfontossßg·vß az ad¾k ³gye. MindkÚt fÚl vallßsi formßban fejezte ki t÷rekvÚseit. A kirßly kezÚben hatalmas eszk÷z volt az anglikßn egyhßz. Az abszol·tizmus ellenfelei a kßlvini reformßci¾ban talßltßk meg Úrdekeik vallßsi igazolßsßt. Az angol kßlvinistßkat puritßnoknak is neveztÚk, mert meg akartßk tisztÝtani az egyhßzat a katolikus maradvßnyokt¾l. I. Kßroly nem tudta meghßtrßlßsra bÝrni a parlamentet. At als¾hßz nem jßrult hozzß az ·j ad¾k kivetÚsÚhez. A kirßly megpr¾bßlt a parlament nÚlk³l kormßnyozni, de ellenfelei er§sebbnek bizonyultak. 1640- ben a kirßly rßkÚnyszer³lt a parlament ÷sszehÝvßsßra, de hßrom hÚt m·lva feloszlatta, mert az, az ÷nkÚnyuralom megsz³ntetÚsÚt k÷vetelte t§le (r÷vid parlament). A n÷vekv§ forradalmi elÚgedetlensÚg lßttßn I. Kßroly mÚg abban az Úvben ·jra ÷sszehÝvta a kÚpvisel§ket, Ús ezzel kezdetÚt vette az 1653-ig tart¾ hossz· parlament. T÷rvÚnybe iktatta, hogy csak sajßt beleegyezÚsÚvel oszlathat¾ fel. A parlament t÷rtÚnelmi sikereit azonban csak a londoni kÚzm¹vesek Ús dokkmunkßsok t÷megerejÚvel a hßta m÷g÷tt vÝvhatta ki. 1640-42- ben London id§nkÚnt fegyveres tßborra emlÚkeztetett. A kirßly Londonba hÝvta a hozzß h¹ nemeseket, s ezek London utcßin vÚres jeleneteket provokßltak a parlament puritßn hÝveivel. De amikor a kirßly szemÚlyesen akarta letart¾ztatni az ellenzÚk vezet§it, kudarcot vallot, majd szembetalßlta magßt a f÷lfeyverkezett parasztokkal meger§s÷d÷tt london nÚppel. Ekkor 1642. janußr 10-Ún elhagyta Londont Ús az elmaradott Úszekra menek³lt, majd Notthinghamben nyÝltan f÷lvonta lobog¾jßt. Anglia kÚt tßborra szakadt. Kit÷rt a polgßrhßbor·. A polgßrhßbor· (1642-4649) A parlament tßbora volt az er§sebb Ús f§leg a gazdagabb. Ezt tßmogattßk az iparilag fejlett dÚli orszßgrÚszek, a virßgz¾ vßrosok Ús a haj¾had. A kirßly csak a fejletlenebb nyugati Ús Úszaki ter³letek nemessÚgÚre, a meggy÷ng³lt anglikßn egyhßzra Ús û felesÚge rÚvÚn û francißk tßmogatßsßra szßmÝthatott. Az abszol·tizmus felszßmolßsa utßn a parlament egysÚge megbomlott. Independens szßrnya magßhoz ragadta a kezdemÚnyezÚst Ús Cromwell OlivÚr vezetÚsÚvel megszervezte az ·j mintßj· hadsereget. A katonßkat a j¾m¾d· parasztokb¾l Ús a kÚzm¹vesekb§l toboroztßk. A harcok egÚszen 1648-ig tartottak. A sk¾tok el§sz§r az angol parlament, majd a kirßly oldalßn k³zd÷ttek. A d÷nt§ ³tk÷zeteket Cromwell katonßi sorra megnyertÚk. A kirßly a hadsereg foglya lett. Cromwell ÷sszefogott a Levellerekkel, lezßrta a hadm¹veleteket Ús a gy§ztes hadsereggel bevon·lt Londonba (1648. dec. 2.). A presbiterißnusokat dragonyosok tßvolÝtottßk el a parlamentb§l, amelyben mind÷ssze szßz independens kÚpvisel§ maradt (csonka parlament). Stuart Kßrolyt halßlra ÝtÚltÚk Ús kivÚgeztÚk. Anglia 1649-ben k÷ztßrsasßg lett. Az angol katonai sikerek nyomßn lÚtrej÷tt Anglia, Sk¾cia Ús -rorszßg politikai egysÚge a kÚs§bbi Nagybritannia. Az utols¾ Úveiben 1658-ban bek÷vetkezett halßlßig Cromwell, mint lordprotektor katonai diktat·rßt gyakorolt. Halßla utßn a katonai diktat·ra rendszere t÷megbßzis hÝjßn ÷sszeomlott. A gazdasßgi Úlet nehÚzsÚgei ara kÚsztettÚk a gazdagokat, hogy megegyezÚrt keressenek II. Kßrollyal, akit 1660-ban kirßllyß koronßztak. II. Kßroly, de k³l÷n÷sen ut¾dja II. Jakab semmit sem tanultak el§dj³k vÚgzetÚb§l. A tulajdonviszonyokat nem mertÚk megbolygatni, de a parlamentet fokozatosan kikapcsoltßk a kormßnyzßsb¾l. Ezutßn a parlament Orßniai Vilmost, Hollandia kormßnyz¾jßt, II. Jakab vejÚt meghÝvta a tr¾nra. Orßniai Vilmos er§s hadsereggel Úrkezett Anglißba. Mindenki h¾dolni sietett, a magßra maradt II. Jakab pedig Fo.-ba menek³lt. Gy§z÷tt a nÚpfelsÚg elve. A vÚrnÚlk³li rendszervßltozßs "dics§sÚges forradalom" nÚven vonult be a t÷rtÚnet Ýrßsba. A fordulat utßn elfogadott jognyilatkozat (1689) elvei alapjßn a XVIII. szßzadban Anglißban kifejl§d÷tt az alkotmßnyos monarchia rendszere. - A XVIII. szßzadra +szak-Amerikßban 13 angol gyarmet j÷tt lÚtre. MÝg a rÚgi gyarmatok kirßlyi vagy magßntulajdonban voltak, addig az Úszakiak ÷nkormßnyzattl rendelkez§ kol¾nißk. ide el§sz÷r az Anglißban ³ld÷z÷tt puritßnok telep³ltek, akik magukkal hoztßk a z ÷nigazgatßs Ús a szabad vÚlemÚnynyÝlvßnÝtßs igÚnyÚt. +szakon a fermergazdßlkodßs vert gy÷keret. A farmer tulajdonßval szabadon rendelekzett Ús egy szemÚlyben egyesÝtette a f÷ldm¹vest Ús a mesterembert. DÚlen a nÚger rabszolgßkkaldolgoztat¾ ³ltetvÚnyes rendszer terjedt el. A f÷ld birtoklßsßÚrt f÷ldbÚrt kellet fizetni. A XVIII. szßzadban a gyarmatoknak szorosabb volt a kapcsolatuk az enyaorszßggal, mint egymßssal. Megkezd§d÷tt az amerikai bels§ piac kialakulßsa. Ez Ús az Úszakr¾l, Kanadßb¾l fenyeget§ francia veszÚly sz³ksÚgessÚ tette a gyrmato sz÷vetkezÚsÚt. Els§ kezdemÚnyez§je Benjamin Franklin nagy termÚszettud¾s volt. amerika a XVIII. szßzad vÚge felÚ mÚg mez§gazdasßgi jelleg¹, de Úszakon ÝgÚretes ipar is bontakozott. anglia meg akarta akadßlyozni, hogy az amerikai gazdasßg sajßt lßbra ßlljon. Megtiltottßk, hogy az amerikaiak az allegkeny hegysÚgt§l nyugatra telep³ljenek. Vßmokkal s·jtottßk a kereskedelmet Ús t÷rvÚnytelennek nyilvßnÝtottßk a papÝrpÚnz kibocsßtßsßt. Az angol parlament ßltal megszavazott ad¾kat Ús vßmokat az amerikaiak elleneztÚk, mert a parlamentben nem volt kÚpviselet³k. Bojkottßltßk az angol ßrukat Ús megtagadtßk az ad¾fizetÚst. A kormßny meghßtrßlt Ús visszavonta a sÚrelmezett vßmokat, de fenntartotta az angol parlament ad¾kivetÚsi jogßt. Ezt az elvet hÝrdette a teavßm. Az amerikaiak vßlaszul a tengerbe sz¾rtßk hßrom haj¾ rakomßnyßt (a Bostoni teadÚlutßn 1773). 1774 szeptemberÚben Philadelphißban ÷ssze³lt az amerikai gyarmatok els§ kongreszusa, majd kit÷rt a f³ggetlensÚgi hßbor·. 1776 julius 4-Ún a kongresszus elfogadta a F³ggetlensÚgi nyilatkozatot. Megsz³letett az ·j f³ggetlen ßllam, az Amerikai Egyes³lt +llamok. Az er§viszonyok az Angoloknak kedveztek. J¾l felszerelt, j¾l kÚpzett hadsereg³k Ús hatalmas flottßjuk volt. Az amerikaiak mindezekben sz¹k÷lk÷dtek. A "patri¾tßk" a hazafiak forradalmi serege az angol hadsereggel szemben az indißnokt¾l eltanult szÚtsz¾rt alakzat technikßjßt alkalmaztßk Ús a lakossßgra minden³tt szßmÝthattak. Az els§ jelent§s gy§zelmet a felkel§k 1777-ben arattßk. A kanadßb¾l el§renyomul¾ Burgoyne csapatait bekerÝtettÚk Ús Saratogßnßl fegyverletÚtelre kÚnyszerÝtettÚk. A gy§zelem utßn Fo., Spo. Ús Hollandia sz÷vetsÚget k÷t÷tt az USA-val. Az amerikai hadsereg diadalmasan nyomult el§re. 1781-ben Yorktown mellett francia segÝtsÚggel Washington f÷lszßmolta az utols¾ angol sereget is. 1783-ban a Versailles-ban megk÷t÷tt bÚkÚben Anglia kÚnytelen volt elismerni az USA f³ggetlensÚgÚt. A f³ggetlensÚg elnyerÚse utßn nyitott kÚrdÚs maradt: lÚtrej÷nnek-e k÷z÷s intÚzmÚnyek, t÷rvÚnyek, kialakul-e az egysÚges amerikai nemzet? 1787-ben ÷ssze³lt a sz÷vetsÚgi gy¹lÚs Ús megalkotta az USA alkotmßnyßt. A vÚgrehajt¾ hatalom a nÚgy Úvre vßlasztott eln÷k kezÚben ÷sszpontosult. Az "alapÝt¾ atyßk" j¾ munkßt vÚgeztek. Kedvez§ feltÚtelek a t§kÚs gazdasßg Ús a polgßrsßg kibontakozßsßra. - Ismertese a nagy francia forradalom t÷rtÚnetÚt, ÚrtÚkelje jelent§sÚgÚt! A farncia abszolutizmus arculata XIV. Lajos uralkodßsa idejÚn kapta meg vÚgs§ vonßsait. Az abszolutizmus bel§ vonßsainak kiÚlz§dÚse mßr XIV. Lajos utols¾ Úveiben megkezd§d÷tt. Ut¾da XV. Lajos (1715-1774) a fennen hirdetett abszol·t hatalmat a kifinomult Úlvezetek eszk÷zÚnek tekintette. XV. Lajost XVI. Lajos k÷vette a tr¾non (1774-1792) J¾ szßndÚk· de erÚlytelen fÚrfi volt. Gazdasßg: A XVIII. szßzadban Fo.-ban szßmottev§ demogrßfiai fejl§dÚsnek vagyunk tan·i. A lakossßg szßm kb. 25 milli¾ra emelkedet. Fo. Eur¾pa legnÚpesebb orszßga. A manufakt·ra ipar Ús a kereskedelem a XVIII. szßzadban tovßbb fejl§d÷tt. Az orszßg azonban mÚg falusias. A lakossßg 85%- a valamilyen m¾don k÷zvetlen³la f÷ldb§l Últ. T÷bb lett a j¾m¾d· ember, de n§tt a nincstelenek szßma is. a feudßlis viszonyok megakadßlyoztßk, hogy a mez§gazdasßgban szßmottev§ fejl§dÚs menjen vÚgbe, ez akadßlyozta a megindult t§kÚs kereskedelem Ús ipar kibontakozßsßt. Tßrsadalom: Vßltozatlanul feudßlis, alapjßt a sz³letÚsi el§jog Ús a f÷ldbirtokvagyon alkotta. Az ßllam roppant k÷ltsÚgeit a polgßrsßg egyre kevÚsbÚ volt hajland¾, a parasztsßg pedig egyre kevÚsbÚ volt kÚpes viselni. A polgßrsßg nem t÷r§d÷tt bele, hogy kirekesztik a hatalmob¾l. RÚsz kÚrt abb¾l, hogy elhßrÝtsa a t§kÚs fejl§dÚs ·tjßban ßll¾ akadßlyokat. A polgßrsßg gazdasßgi er§sk÷dÚsÚvel ellentÚtben a sz³letÚsi arisztokrßcia a t÷nk szÚlÚre jutott. A fÚny¹z§ Úletvitelt azonban nem adta alßbb. HelyzetÚn ·gy akart segÝteni, hogy kivßltsßgait kamatoztatta. +llamcs§d: Fo.-ban a rosszul kivetett Ús behajtott ad¾k rendszere a XVII. szßzad vÚgÚre begbÚnÝtotta a kirÚlysßgot. A kiadßsok meghaladtßk a bevÚteleket Ús a frncia ßllam fizetÚskÚptelennÚ vßlt. Az ßltalßnos vßlsßg megoldßsa ÚrdekÚben XVI. Lajos bejelentette, hogy 1614-¾ta el§sz§r ÷sszehÝvjßk a rendi gy¹lÚst. Politikai izgalom vett er§t az orszßgon. A vßlasztßsi k³zdelem a polgßrsßg ÷ntudata ÚbredÚsÚnek jegyÚben zajlott. A harmadik rend sz¾sz¾l¾i eggy³ttes ³lÚst Ús fejenkÚnti szavazßst k÷veteltek. A kirßly 1789 mßjus 5-Ún Versailles-ban megnyÝtotta a rendi gy¹lÚst. Az udvar Ús az arisztokrßcia a pÚnz³gyek rendbehozatalßt vßrta. A harmadik rendhez csatlakozott nÚhßny papi kÚpvisel§vel SieyÚs abbÚ javaslatßra kinyilvßnÝtottßk, hogy nemzetgy¹lÚssÚ alakulnak ßt. A kirßly vßlaszul otromba lÚpÚsre szßnta el magßt. JavÝtßsi munkßk ³r³gyÚn bezßratta a tanßcstermet. A kÚpvisel§k azonban ßtvonultak a k÷zeli labdahßzba, ahol ßllva folytattßk a tanßcskozßst. A reakci¾ meghßtrßlt. J·lius 14-Ún Pßrizsszerte z·gtak a harangok. A nÚp a Bastille er§dje ellen vonult. A nyolctorny· vßr nÚgy¾rßs vÚres harc utßn elesett. J·lius 14-e nem maga a forradalom, csupßn a forradalom els§ napja. A k÷zsÚgtanßcsok fegyveres nemzet§rsÚget szerveztek. A parancsnoka La Fayette mßrki lett, aki az alkotmßnyos monarchia hÝve volt. A tßrsadalom addig nem tapasztalt megbolydulßsa kar÷ltve a gazdasßgi vßlsßggal az emberek milli¾ib¾l vßltotta ki a teljes lÚtbizonytalansßg ÚrzÚseit. A francia parasztok kaszßikat a vidÚki udvarhßzak ellen fordÝtottßk. Mßglyßra vetettÚk a szerz§dÚseket, Ús ahol ellenßllßsra talßltak, ÷ltek. Az Úg§ kastÚlyok az arisztokratßk nagy fÚlelmÚt vßltottßk ki. 1789 augusztus 4-Ún a kivßltsßgosok lemondtak ÷sszes el§jogaikr¾l. A papsßg odadobta az egyhßzi tizedet, a vßrosok megvßltak feudßlis eredet¹ mentessÚgeikt§l. NÚhßny nappal kÚs§bb (augusztus 26) kihÝrdettÚk atz emberi Ús polgßri jogok nyilatkozatßt. Okt¾ber 5-Ún a n§k t³ntetÚse, akik kenyeret k÷vetelnek Ús a kirßlyhoz vonulnak Ús bet÷rnek a kirßlyi palotßba. A kirßly kÚnytelen Pßrizsba vonulni. A nemzetgy¹lÚs is Pßrizsba k÷lt÷z÷tt Ús ett§l a pillanatt¾l kezdve a pßrizsi t÷megek mondtßk ki a d÷nt§ sz¾t. A pÚnz³gyi cs§d nem sz³nt meg, s§t a helyzet s·lyosbodott, mert a felfegyverkezett parasztsßg egyßltalßn nem volt hajland¾ ad¾t fizetni. 1791-es polgßri liberßlis alkotmßny: - az abszolutizmust alkotmßnyos monarchißvß alakitja - vallßsi egyenl§sÚget biztosÝt - kimondja, hogy minden ember szabadnak sz³letik - meghatßrozza az ßllam feladatßt - sz¾lßs- Ús sajt¾szabadsßg - kimondja a tulajdon sÚrthetetlensÚgÚt. A kirßly vÚgzetes hibßt k÷vet el: junius 20-ßn Újszaka, ßlruhßban, csalßdjßval egy³tt megsz÷k÷tt Pßrizsb¾l, hogy az ellenforradalmi csapatok vÚdelme alß helyezze magßt. +tk÷zben felismertÚk Ús a felfegyverzett parasztok ·tjßt ßlltßk. 1971 junius 25-Ún este a kirßly visszakullogott Pßrizsba. Sz÷kÚse kiÚleszte a belpolitikai helyzetet.